Keressen minket

Vadászat

Különös szalonkales

Szalonka vadászata 2008-ból

Közzétéve:

Feltöltő:

Késve indultunk a területre, bár nem kellett messzire menni, csak a pár száz méterre a nagybátyám házától, fel a dombtetőig. Fél hat volt, de sűrű esőfelhők takarták az égboltot, így korábban sötétedett azon a márciusi estén.

–– Ülj fel a lesre –– javasolta Bandi bátyám. –– Lehet, hogy kijön a szóróra a nagy koca a malacaival.
–– Inkább szalonkáznék.
–– Kijár itt egy nagy róka! Meg kellene lőni!

Fotó: Agro Jager News

Az más, ha róka is jár erre, akkor irány a les – kímélni kellene a környék két utolsó fácánját. A felső csőbe skeet sörét kerül, az alsóba nyolcas, kifejezetten a koma kedvéért, amint elhelyezkedem a meglepően kényelmes lesdeszkán. Gyorsan sötétedik, az erős borulat közelebb hozza az alkonyatot.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A környék bokrosaiban énekes és feketerigók dalolnak, egy vörösbegy csetteg, aztán a két utolsó fácán egyike kakatol felgallyazás közben. A szél éppen a legjobb, szemből fúj, hátrafelé meg nem is tudnék lőni a lesdeszkát tartó akácfa sűrű ágai miatt.

Nemsokára valami mozdul előttem úgy tizenöt lépésnyire! Egy suta óvakodik ki a dombgerincen vezető útra és megáll a szélső vadrózsabokor mögött. A felázott földön teljesen hangtalanul jött. Vár egy darabig, csak akkor pattan át az úton, amikor a pár száz lépésnyire lévő háznál ugatni kezdenek a kutyák. A nyomában jár tavalyi gidája. Nemsokára már csak a tükrük villogását látni a kanadai aranyvessző elszáradt gazcsomói között. Hangtalanul ugrálnak, de fehér tükrüket még akkor is jól ki lehet venni amikor a szemközti domboldal kökénybokrai közé érnek.

Pár perc múlva valami szöszmötölést hallok a hátam mögül – éppen arra fúj a szél, úgyhogy nem lehet vad. Kóbor kutyára számítva szorítom a sörétes agyát… A következő pillanatban elballag a les alatti földúton egy asszony. Sötétedik már erősen, de látom, amint nem sokkal odébb befordul az erdei ösvényre.

Disznót már aligha látok ma, viszont a les alatt megpillantom a vörösbegyet. Csetteg egy bokor szélső ágán, aztán dalra fakad. A feketerigó hímek még mindig versenyt énekelnek, a róka is másfelé jár.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Már alig látni, amikor egyszer csak szalonka cippantásait hallom! Vagy csak képzelődtem az imént? Egyszer, pár éve Bandi bátyám jól megtréfált egy gumilabdával… De nem! Nem a fülem csalt meg, már látom a hosszúcsőrű madarat! Jobb kéz felől érkezik a bokrok felett, éppen a les előtt fordul… Alighanem észrevett, mert olyanformán vált irányt, ahogyan a pillangó libben… Már távolodik… Nem is tudom, hogyan történik, kapásból lövök rá, valahogy úgy, ahogyan lélegzem – észre sem veszem, miféle reflexek irányították a kezemet, a szememet, a puskacsövet… A madár pedig leesik vagy húsz méterre!

Ismervén hitvány sörétlövő tudományomat, lehetséges ez? Jó, vannak véletlenek, meg öngyilkos madarak… A szalonka a felső csőből kapta az 1,9 milliméter átmérőjű skeetsörétet – de vajon megtalálom-e?

A puska dörrenésére elhallgattak a rigók, megnémult a vörösbegy… Sietek is arra a helyre, ahol leesni láttam. Éppen csak hogy látni még a földet, amikor keresni kezdem a madaramat, de nem lelem. Egyre rosszabb érzéssel és mind kevesebb reménnyel bujkálok a kökény- és a vadrózsabokrok, az elvadult szilvafacsemeték és a galagonyák között. Eszembe jut közben az is, hogy vétettem a vadászetika ellen, hiszen az év első madarát illene kalapot emelve elengedni, én meg lesen ülve, meggondolatlanul rálőttem…

Nemsokára halk fütty, megjött Bandi bátyám.
–– Megvan?
–– Leesett.
–– Nem a rókára lőttél?

Éppen nézem a sűrűbb bokrokat, nem akadt-e fenn a madaram, de semmi…
–– Szalonka volt!
Aztán egyszer csak, egy vaddisznótúráson hirtelen meglátom!

Tenyerembe fektetem a madaramat, simogatom gyönyörű, csíkos fejét, aztán a kalapomra teszem, amíg Bandi bátyám lefényképez vele.
–– Ígérd meg, hogy nem lősz többet –– emeli fel utána a mutatóujját szigorúan––, de szalonkázni azért kijárhatunk –– enyhül meg a hangja a mondat második felére.
Igen, hátha jön a róka, vagy látjuk a vaddisznókat.

Kalapomra fektetve viszem le a szalonkát a dombtetőről, közben szemerkélni kezd az eső – nagy, langyos, egyre sűrűsödő cseppekben érkezik az égi áldás.

Közben van idő gondolkodni: a lesről leadott, gyors és pontos kapáslövésnek örülhetek, a szalonkámnak még jobban. El is határozom, hogy kitömetem. Aztán a másodikkal már mit kezdene az ember – tényleg, mit? A korábbi évek teljes eredménytelensége mellett egy vacsoráravaló emberei számítás szerint csak a következő évtized második felére jönne össze belőlük.

Ámbár… Ki kellene használni a lehetőségeket, amíg egyáltalán adottak. Nem tudhatjuk, miféle merényletekre készülnek a hazai vadásztársadalom ellen az ugyancsak hazai hivatalosságok, s az idény elején hirtelen bevezetett kvótarendszer vajon minek a nyitánya lesz?

Vadászat

Aranyérmes trófeák Sárosfőn

Sárosfőn tartotta hagyományosnak mondható trófeaszemléjét a Bakonyerdő Zrt.

Published

on

Sárosfőn tartotta hagyományosnak mondható trófeaszemléjét a Bakonyerdő Zrt. A trófeamustra állományában a szeptemberben elejtett bikák közül 118-nak az agancsát láthatták a résztvevők – adta hírül a vármegyei hírportál.

Fotó: Haraszti Gábor – VEOL – OMVK

A veol.hu beszámolója szerint a kiállított trófeák jól tükrözték a Bakonyerdő Zrt. gímbikaállományának minőségét. A látványos méretű, érmes trófeák mellett, számos érdekes, torz agancs és nem kívánatos, úgynevezett selejt is helyet kapott a trófeamustra állományában.

A hagyományos szezonértékelő találkozón Varga László vezérigazgató és Pölöskei Balázs vadgazdálkodási osztályvezető köszöntötte az esős idő ellenére szép számban összegyűlt kollégákat és vendégeket.

Varga László vezérigazgató örömét fejezte ki, hogy a kollégákon kívül számos visszatérő vendég érkezett a rendezvényre. Elmondta, hogy a pandémiás időszakban elindult szakmai munka eredményei egyre markánsabban látszanak, ami a szakszemélyzet munkáját dicsérik. Az erdőgazdaság szeptemberi vadászati teljesítményéről úgy fogalmazott, a tervet kissé túlteljesítve zárták a hónapot, a gímbika szezon száz millió forintot meghaladó bevételt hozott a társaságnak.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Pölöskei Balázs osztályvezető elmondta, a szeptember szokatlan módon indult a nagy hőséggel, majd a csapadékos, viharos szeles időjárás nehezítette a körülményeket, ennek ellenére a tervezett mennyiségű és minőségű vadat sikerült terítékre hozni. Mindez számokban azt jelenti, hogy 130 vendégvadászt fogadtak az erdészetek, zömében német ajkúakat, köztük 43 hazai vendéget is. A bérvadászok 150 bikát hoztak terítékre a bőgésben. Ezek közül három aranyérmes, 21 ezüstérmes és 61 bronzérmes bika került bírálatra eddig.

Pölöske Balázs arról is szólt, komoly kihívás előtt állnak az erdőgazdaságok, hiszen a társadalmi és gazdasági nyomás miatt előírás a vadlétszám jelentős csökkentése, így a gímszarvasoké is. Ezért a következő időszakban folytatódik a szarvasvadászat immár a szakszemélyzet által. Hangsúlyozta, a vadbiológia és a vadgazdálkodás kéz a kézben jár. A kevesebb vad, egymásra és a környezetére is kisebb hatással van.

A trófeamustra jó hangulatban telt és kiváló lehetőséget nyújtott a baráti beszélgetésekre, a szakmai tapasztalatok és élmények megosztására is.

Forrás: Haraszti Gábor – VEOL – OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Három a magyar igazság!

Published

on

Bozsolik Dániel élménybeszámolója:

A kánikulát követő hidegfront okozta lehűlés meghozta az idei bőgés kezdetét vadászterületünkön. Először szeptember 10-én találkoztunk, ezen a napon 8 bika hallatta hangját környékemen. Naplemente után négy fiatal bika (egy bőgve) jelent meg a dombélen, ahol a legények egymásnak feszülve tesztelték fejdíszüket. Egyikőjük jobb szára érdekes képet mutatott, osztott középágúnak vélelmeztem, azonban a folyamatos harc miatt nem tudtam egyértelműen elbírálni.

Fotó: Bozsolik Dániel – AJN

Fordult a szelem, úgy döntöttem nagyot kerülve alulról rájuk cserkelek. Félúton járva egy elhagyatott szőlőből kilépett egy harmadik agancsú bika, melynek bal szárát látván a keresőtávcsövet gondolkodás nélkül puskára váltva terítékre hoztam.

Fotó: Bozsolik Dániel – AJN

Másodjára, szeptember 25-én, ismét a lucernatáblára esett a választásom, ez alkalommal a szarvasok várt kiváltó helyétől nem messze, egy diófán helyezkedtem el. Az erdőből 200 m-re öt bika váltott ki, köztük a rendellenes agancsot viselő.

Fotó: Bozsolik Dániel – AJN

Folyamatosan mozgásban volt, míg a legnagyobb bika visszazavarta őt az erdőbe. Pár perccel később néhány reccsenés hallatszott az erdőből: hátha, visszajön. Szív kalapál, majd .. megjelenik két süldő a keresőtávcső túloldalán, túrkáltak, mintha tudták volna, ma szabadon garázdálkodhatnak.

Fotó: Bozsolik Dániel – AJN

Harmadjára: elmélyedve figyeltem a disznók munkáját, mikor megpillantottam szemem sarkában a kiszemeltet, miközben kb. 70 m-re nyugodtan legelt. Az egyre erősödő szürkület miatt már csak az alkalmas pillanatra vártam, majd keresztbe fordult..

Írta és fényképezte: Bozsolik Dániel

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Tovább olvasom

Vadászat

III. Takács Tibor Emlékverseny

Jótékonysági Koronglövő Versenyt szerveztek Takács Tibor emlékére

Published

on

Jótékonysági Koronglövő Verseny Takács Tibor emlékére. A verseny üzenete: Lám, jó jónak lenni! Harmadik alkalommal rendezte meg a Fejér Megyei Hivatásos Vadászokért Alapítvány az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Fejér Vármegyei Területi Szervezetével karöltve, a Takács Tibor Koronglövő Versenyt. A nevezési díjak az alapítvány számlájára folynak be.

Takács Tibor (1964 – 2021) a VADEX Zrt. fővadásza 2021. április 12. napján, életének 57. évében hunyt el. (Fotó: VADEX Zrt.)

A Soponya és Aba közötti Sportlőtér október 11-én adott helyet az előre meghirdetett gyorsított korongvadászatnak. Szép számmal jelentkeztek a megmérettetésre, összesen 21-en indultak a dobogós helyezésekért, vadász- és sportlövő kategóriában. A kiírásban a szervezők a verseny céljaként fogalmazták meg a vadászati kultúra ápolását, a szakmai sport- és baráti kapcsolatok erősítését, a versenyzési lehetőség biztosítását.

Fotó: OMVK

Tarró István, a Fejér Megyei Hivatásos Vadászokért Alapítvány elnöke nyitotta meg a rendezvényt, majd a Soponyai Sportlőtér vezetője, Szolga József elmondta, hogy a verseny lebonyolítása a FITASC és a MVE szabályai szerint történik.

Fotó: OMVK

Alapítvány a hivatásos vadászok megsegítésére

A vármegyei vadászkamara jótékonysági céllal hozta létre a Fejér Megyei Hivatásos Vadászokért Alapítványt: – Az idei esztendőben is több, arra rászoruló hivatásos vadászt támogattunk gyerekeik beiskolázásakor, vagy éppen egy életpálya lezárásaként, nyugdíjba vonulásakor. Jövőre, a közhasznú jogállás megteremtésével, lehetővé válik a személyi jövedelemadó 1 %-os felajánlása az alapítványunk számlájára.

Fotó: OMVK

Reméljük, hogy a rendezvények, egyéb felajánlások bevétele fedezetül szolgál a jelenleginél is több, arra érdemes hivatásos vadász megsegítésére. Minden fórumot megragadunk ahhoz, hogy tudatosítsuk, milyen támogatásban részesülhetnek a hivatásos vadászok munkavégzés közben elszenvedett baleset, tartós betegség esetén. Céljaink között szerepel elhunyt hivatásos vadászok gyermekeinek pártfogásában, esélyegyenlőségük megteremtésében, anyagi helyzetük javításában való részvétel. További célunk hivatásos vadászok lakhatásának elősegítése, nyugdíjas, illetve idős hivatásos vadászok gondozása, támogatása. A mai, Takács Tibor személye előtt tisztelgő, rá emlékező, alapítványi koronglövő verseny üzenete: Lám, jó jónak lenni! Megemelni a kalapot annak is, aki elesett, annak is, aki kopott és fáradt, mert mindent, de mindent visszakap az ember, az ütést is, meg a simogatást is – fogalmazott Tarró István, az alapítvány kuratóriumi elnöke.

Fotó: OMVK

Takács Tibor emlékezete

Takács Tibor (1964 – 2021) a VADEX Zrt. fővadásza 2021. április 12.-én, életének 57. évében hunyt el. Az életerős vadászembert legyőzte a koronavírus. Évtizedes munkájának eredménye, hogy a cég legjobb gímbikái ma már a fehérvárcsurgói kertből kerülnek ki, ugyanígy a szikaszarvas-gazdálkodás és a pisztrángtelepítés kidolgozása, a Gaja-völgy megújulása is Tibor érdeme.

Fotó: OMVK

A gyorsított korongvadászat dobogós helyezettjei:

Vadász kategóriában (országos versenyen nem indulók): I. Zángó Zoltán II. Szekeres Gábor III. Szabó Máté

Sportlövő kategóriában (országos versenyen indulók): I. Házi Gergely II. Csákány Csaba III. Komáromi Ferenc (pályasúlyozással)

Különdíjban részesült: Molnár Istvánné sportvadász

Forrás: OMVK

Tovább olvasom