Keressen minket

Vadászat

A mezőtúri öreg

Mezőtúri őzbakvadászat:

Közzétéve:

Feltöltő:

A tiszántúli Mezőtúr felé sietek autómmal. Rég’ látott barátaim, köztük Ádám Imre akit már évek óta ismerek és sokat vadásztunk együtt  várnak rám. Utazásom célja egy igazi jó alföldi bak elejtése! A lehetőséget Imrének köszönhetem, aki a Berettyó Menti Vadásztársaság gazdasági vezetője. A számára megszavazott jutalombakot engedte át nekem.

A közel háromszáz kilométeres út hamar elfogyott miközben a gondolataim már a vadászat körül jártak. Kérdés kérdést követett a fejemben, vajon mekkora távolságra kell lőni, milyen helyen fog állni, és vajon mekkora lesz a BAK! Ugyanis az idei szezon legjobb bakját a szomszédos területen ejtették el. De ezeket a kérdéseket csak magamnak tehettem fel egyelőre, bár hamarosan mindre választ fogok kapni.

Késő délután érkeztem barátom háza elé, az udvaron már várt rám Rudival, a vadőrrel, aki kísérni és ha kell, segíteni fog a vadászaton. Alig tudtam üdvözölni a család többi tagját, már sürgettek, igyekezzek átöltözni, fogjam amire szükség van, mert máris indulunk a területre. Az üzekedés javában tart, a vad már korán kint tartózkodik a tarlókon. A sietségnek az is volt az oka, hogy nem tudtam sok időt vadászatra fordítani, másnap délután már indulnom kellett vissza, így legfeljebb három alkalommal próbálkozhattam.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Elhagyva a lakott területeket, belebámulva a véget nem érő rónaságba, most is, mint minden alkalommal mikor itt járok, próbáltam keresni a választ arra, hogy mi az, amit ennyire szeretek az Alföldben? Mert szeretem! A válasz: itt van körülöttem: az emberek őszinte barátsága, az illatok, a hangok, a végtelenbe futó rónák!

Barátaim szava ránt vissza ábrándozásaimból a valóságba. Innen Rudival ketten mentek tovább, a lövés után majd utánatok megyek autóval. Rudi! Aztán nehogy valami kölyökbakot lövess a barátommal, hadd mutassa mindenkinek ott Baranyában, milyen egy jó alföldi bak!

– Nem lesz semmi gond, már régóta figyelek három öreg harcost, ezek közül az egyiket szántuk neked. Éppen ideje, hogy átengedjék a helyet a fiatalabb, ígéretes trónkövetelőknek, hogy erőteljes, szép utódokat örökítsenek.

Kukoricával körülvett úton cserkeltünk, aminek a végén egy közel tízhektáros tarló volt, az egyik kiszemelt bak üzekedő területe. A tarlóhoz érve óvatosan kilestünk. A sarokban két őz feküdt, az egyik bak. Az, hogy a keresett öreg-e, még nem tudtuk megállapítani, mert túl messze voltak. Közelebb kell jutni hozzájuk!

Rudi intelmeit hallgatva  miszerint csak a sutát figyeljem, nehogy észrevegyen, mert ha megugrik, magával viszi a bakot is, ha a bak vesz észre, az nem jelent nagy gondot, mivel nem szívesen hagyja ott az üzekedő sutáját  próbáltunk a közelükbe jutni. Mikor már a távolság akár lövéshez is elegendőre csökkent szerinte, szerintem még mindig messze voltak. Távcsöveink bizonyították, hogy ez még nem az, amit keresünk. Kényelmesen elhelyezkedve vártuk, hogy a terület gazdája is megjelenjen. Ám ő ezt másként gondolhatta, mert nem mutatkozott, vagy netán távolabbi területről próbált új sutákat beterelni a territóriumába. A világosság fogytával visszahúzódtunk a vad zavarása nélkül.

Vacsora mellett bíztattuk egymást, hogy majd hajnalban, egy másik területen több eredménnyel járunk, a hajnali vadászat mindig eredményesebb. Reggel négykor ébresztelek!  köszönt el Rudi.

Az alvásról csak annyit, hogy katonakoromra emlékeztet, amikor szolgálatban próbáltam lopva aludni tíz-húsz perceket, de az éjszaka így eltelt.

Hajnali négykor, amikor a Nap még csak valahol az orosz földeket kezdte melegíteni, kint leskelődtünk a területen, egy úgynevezett kubikgödör körül, aminek a nagysága egy futballpályáéval majdnem megegyezik. Ahogy kezdett erősödni a hajnali világosság távcsövön keresztül láttuk, hogy a gödör túlsó oldalán őzek mozognak. Barátaim ki mondták az ítéletet: a jobb szélén álló bak a keresett öreg, a te bakod, meglőheted.

A távolságot, mintegy kétszázötven métert, kicsit sokallottam. Imre javaslatára egy kis árok nyújtotta takarásban közelebb csúszhattam hozzá. Itt már én mentem elöl, Rudi mögöttem, Imre pedig távolról a bakot figyelte. A távolságot kétszáz méterre sikerült lefaragnom, felegyenesedve láttam, hogy a bak lefeküdt. A lehetőséget kihasználva egy villanyoszlop takarásában még tudtam egy kicsit lopni a távolságból.

Egy oszlopnak támasztva a fegyvert füttyel igyekeztem talpra állítani a vadat, de nem sikerült. Rudi próbálkozott a síppal, eredmény így sem volt. Lassan elindult felém úgy, hogy a bak is észrevegye. Erre fel is állt, a szálkereszt úgy éreztem jó helyen van, útjára engedtem a lövést.

Vártam hogy jelez a bak, vagy netán összeesik, helyette csak kisebb porfelhő jelezte, hogy fölé lőttem. A bak beugrott a gödörbe.

Közben barátaim odaértek hozzám, kérdezték, hova céloztam, jól be van-e lőve a puskám. A hibázástól rosszkedvűen válaszoltam kérdéseikre. Vigasztaltak, hogy várjunk még, hátha kijön valamelyik oldalon és még egyszer rálőhetek.

Halkan beszélgettünk. Egyszer csak Imre hirtelen rám szól: Itt a bak! Egy pillanatra észre sem vettem a gödör felém eső oldalán figyelő bakot. Lőjed! biztattak.

Guggoló helyzetben, szabadkézből céloztam és lőttem. Nem akartam hinni a fülemnek és a szememnek. Becsapódás, majd tűzben rogyott össze a szép bak. Azt hogy mit éreztem, leírni nem tudom. Barátaim gratuláltak és a felkelő Nap első sugarainál tettük ravatalára a mezőtúri Öreget.

Néhány percig magamra hagytak vele, hogy átérezzem a sikert, és a magam módján hajthassak fejet előtte. Újra és újra végigtapogattam rövid, de vaskos agancsát, amit 350-400 grammosra becsültünk. Feje és a nyakának majd negyedrésze teljesen ősz, valóban igazi öreg harcos.

A trófea a kidolgozás után Szolnokra kerül bírálatra, utána ígéretükhöz híven lakásom falára kiemelt helyre. Nagyon sok köszönet mezőtúri barátaimnak ezért a szép és felejthetetlen vadászatért!

Vadászat

STOP!

Az Országos Magyar Vadászkamara közleményt adott ki a vörös róka közegészségügyi és természetvédelmi megítéléséről.

Published

on

 

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

„A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” – hangzott el a minap az ország egyik leghallgatottabb rádióműsorában. Valljuk, hogy a vélemény szabad. Valljuk, hogy minden közösségnek, érdekcsoportnak vagy civil szervezetnek joga van kiállnia a meggyőződései és az elvei mellett, érvelnie, és adott esetben elérnie a céljait. De csak akkor, ha ezt felkészülten, egyenesen és őszintén teszi, csúsztatások és mások megtévesztése nélkül.

Fotó: OMVK

A vörös róka (Vulpes vulpes) őshonos fajunk, része a hazai faunának. Állománya stabil – ami azt jelenti: jó ideje nem változik. Nem növekszik – mert vadászunk rá. És nem csökken – annak ellenére, hogy vadászunk rá, méghozzá egész évben, az általa okozott, elsősorban természetvédelmi károk, valamint a faj által terjesztett betegségek miatt, és vadászata során számos eszköz és megoldás használható. Ezek – megfelelő, a vonatkozó jogszabályokkal és általános vadászetikai elvárásokkal összhangban történő alkalmazás esetén – meggyőződésünk szerint nem elsősorban a vadászati hagyományaink miatt, de fontos elemei a vadgazdálkodásnak. Különösen igaz ez a különféle csapdák alkalmazására és a sokat támadott (egyáltalán nem a kutya és a ragadozó közötti harcot célzó, és Európa országainak többségében is legális) kotorékozásra. A róka gyérítésének elsősorban nem vadászati jelentősége van, és még csak nem is a prémjéért vadászunk rá. De tekintettel, hogy vadászható faj, a vadgazdálkodási ágazati szereplők felelőssége és hatásköre a rókaállomány hatékony szabályozása.

Hogy számadatokról is szóljunk: a róka állománya az elmúlt években úgy tartható 55-60 ezer egyed körül, hogy évente 85-90 000 egyedet (tehát az állomány másfélszeresét!) ejtenek el a vadászok (forrás: az agráriumért felelős minisztérium által a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen működő Országos Vadgazdálkodási Adattár hivatalos ágazati statisztikája).

Érzékelve a társadalom érzékenységét a rókaállomány gyérítés eszközei iránt, a Vadászkamara több fórumon is igyekezett és igyekszik objektíven bemutatni a róka élővilágban betöltött szerepét, pozitív és negatív hatásait közvetlen és közvetett környezetére. Szervezetünk olyan szakmai alapú, társágazatok bevonásán alapuló egyeztetéseket folytat, amelyek során objektíven felülvizsgáljuk a vonatkozó vadászati szabályozásainkat, vadászati gyakorlatunkat annak érdekében, hogy a rókával kapcsolatos – elsősorban természetvédelmi, humán- és állategészségügyi – elvárásoknak megfelelve a vadászatot magát, vagy annak egyes formáit elítélő civil közönség számára ne legyen megbotránkoztató, de józan belátás mellett tolerálható maradjon.

Ugyanakkor határozottan meg kell nyilatkoznunk, ha magyar állampolgárokat tényszerűen vezetnek félre, ráadásul úgy, hogy ez az egészségüket, testi épségüket veszélyeztetheti.

 

TÉNYSZERŰEN NEM IGAZ, hogy „A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” (az elhangzott állítás szerint azért, mert patkányt is fogyaszt).

 

Felkészületlen hőbörgőkkel nem dolgunk partnerként vitázni. Évtizedes szakmai szervezetként, amelyben javarészt felsőfokú szakirányú végzettséggel – sokak esetében több diplomával vagy éppen doktori fokozattal – rendelkező szakemberek dolgoznak, nem tisztünk vitatkozni senkivel, aki vadbiológiai, természetvédelemi, vadgazdálkodási ismereteket nélkülözve tesz állításokat. Ha ezzel vagy ehhez kapcsolódóan jogszabályokat sért (lett légyen szó állattartási előírásokról, vagy magyar állampolgárok, netán egy közösség vegzálásáról), az illetékes hatóság dolga, hogy eljárjon. Ez vonatkozik az ágazatunkra is. Ki-ki fordulhat a megfelelő fórumhoz: ezt – ököllóbálás és kardcsörtetés nélkül – a Vadászkamara is megtette, a jövőben is megteszi, ha szükségesnek látja.

Hogy miként is kell értékelni a rókát közegészségügyi szempontból, arról több előadás is szólt egy tavaly rendezett konferenciánkon. Ezek nem vélemények, feltételezések vagy légből kapott információk voltak: hiteles, szakterületükön ismert és elismert szakembereket kértünk fel. Minden előadás nyilvános, így az objektív információkról bárki tájékozódhat honlapunkon, ide kattintva.

Kérünk mindenkit, hogy ha érdemben akar tájékozódni, akkor – saját egészsége, épsége érdekében is – hiteles forrásból tegye!

Forrás: Országos Magyar Vadászkamara

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba

Sakálok támadtak nyaralókra Izraelben: 11 ember sérült meg

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Izraelinfo: Tizenegy embert, köztük három gyereket láttak el kórházban, miután sakálok támadtak nyaralókra a Kinneretnél, a Duga strand környékén péntek éjjel. A sérültek könnyebb harapásos és karmolásos sérüléseket szenvedtek, valamennyien megkapták a szükséges oltásokat, és többségüket hazaengedték. Egy beteget további megfigyelésre bent tartottak.

Fotó: Izraelinfo

Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.

A Magen David Adom mentőszolgálat hajnali 2:52-kor kapott bejelentést arról, hogy több embert valószínűleg sakálok haraptak meg a Kinneret partján. A mentők első ellátásban részesítették a sérülteket, majd többeket a porijai Északi Egészségügyi Központba szállítottak.

Az első vizsgálatok szerint a sakálok feltehetően élelem után kutatva jutottak be a sátorozók területére. A hatóságok szerint az állatok valószínűleg megérezték a sátrak környékén hozzáférhetően hagyott étel szagát, ezért közelítették meg az éjszakázókat. A pánikban több nyaraló megsérült, a helyszínre érkező parti felügyelők és rendőrök végül elűzték az állatokat a strand területéről.

Az egyik legsúlyosabbnak tűnő eset egy 12 éves kislányt érintett. Családja szerint a gyerek az éjszaka közepén arra ébredt, hogy egy állat van a sátorban. A sötétben először azt hitte, hogy a család kutyája, majd a sakál az arcán sebesítette meg. Nagymamája az izraeli médiának azt mondta: az egész családi nyaralás néhány perc alatt rémálommá vált. A kislányt ellátták, varratokat kapott, és veszettség elleni megelőző kezelést kezdtek nála.

A történtek után az Egészségügy Minisztérium és a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a támadó állatok közül legalább egy veszettséggel fertőzött lehetett. A gyanús állatot a figyelmeztetés kiadásáig nem fogták be. A minisztérium közölte: aki vadállattal érintkezett, harapást vagy karmolást szenvedett, azonnal forduljon orvoshoz, mert a veszettség veszélyes és kezelés nélkül halálos betegség.

A hatóságok azt kérik a kirándulóktól és kempingezőktől, hogy ne etessenek vadállatokat, ne hagyjanak ételt vagy szemetet a természetben, még lezárt zacskóban sem, és az éjszakai táborhelyeken az élelmiszert lehetőleg zárt autóban tárolják. A háziállatok tulajdonosait arra is emlékeztették, hogy kutyáikat és macskáikat a törvény szerint be kell oltatni veszettség ellen.

Yossi Naba, a Kinneret Városok Szövetségének elnöke súlyosnak nevezte az esetet, és sürgős intézkedéseket kért a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságától, valamint az állategészségügyi szolgálatoktól. Szerinte a nyári szezonban éjszakai járőrökre van szükség a strandokon, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg.

A Kinneret környéke nyáron Izrael egyik legnépszerűbb belföldi üdülőhelye, a hétvégi eset azonban elég kellemetlen emlékeztető arra, hogy a természetben a „csak egy szendvicset hagytunk kint” mondat néha egészen rossz véget ér.

Forrás: Frank Péter – Izraelinfo

Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.

Tovább olvasom

Vadászat

29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn

2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.

A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.

Eredmények

Férfi egyéni

  1. Siffer Géza – 47 találat
  2. Hüll László – 45 találat
  3. Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)

Női egyéni

  1. Hettyei Emőke – 45 találat
  2. Hettyei Anita – 39 találat
  3. Hettyei Bianka – 29 találat

Csapatverseny

  1. Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
  2. Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
  3. Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat

Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat

Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.

A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.

Fotó: Szegedi László

Forrás: -PS- OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom