Vadászat
Az első nagy kanom
Berhida-Ősi Földtulajdonosi Közösség területén vaddisznókant ejtettek el
2007 nyarán a Berhida-Ősi Földtulajdonosi Közösség interneten vadkárelhárító vadászatot hirdetett, amelyre telefonos egyeztetés után jelentkezésemet elfogadva eljutottam. A vadászterület rendkívül jó adottságokkal rendelkezett.
Fotó: Agro Jager News
Már sötétedés után megindult a forgalom, többször összecsaptak a kondák a kukoricatáblákban, ami akkoriban olyan 700 ha-on helyezkedett el. Kezdőként, első alkalommal, egész éjszaka óriási élmények közepette nem tudtam mit kezdeni az erdőből kiváltó süldőkkel, a túl sokáig tartó lámpázás miatt elugrottak és visszahúzódtak az erdőbe. Amilyen gyorsan jöttek, mentek is.
Amikor a nap másnap felkelt, összepakoltam és elindultam a megbeszélt helyre. Menet közben elém szaladt egy jól kigömbölyödött, jóllakott malac, amit némi tétovázás után meglőttem (sajnálgattam míg futott felém). Mikor vadásztársaim odaérkeztek értem, az utolsó falat már a malac szájában volt, ők pedig már keresték a vesszőt, ami alkalmas volt arra, hogy felavassanak. Büszkén tértem haza az első törettel.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A nyár folyamán többször is voltam arrafelé vadászni, sajnos eredménytelenül, míg aztán eljött az ősz, learatták a kukoricát, és helyére búzát vetettek. A disznó előszeretettel turkált a kukoricaszemek után. 2007. október 21-én, pontosan három hónap elteltével, újra vadászni mentünk barátaimmal Ősibe.
Ezen az estén még érdekesebb dolgok történtek, búgási időszakban vadásztunk, szerencsénkre a nagyobb kanok a kisebbeket elverték. Ekkor sikerült elejtenem egy kisebb kant, ami tíz centis agyarral büszkélkedett. Negyedóra múlva Szabi barátom szintén egy kant lőtt, az övé 13 centi lett. Nagyon nagy élménnyel tértünk haza.
A túlszaporodott disznóállomány és az óriási vadkár miatt a társaság vezetősége úgy döntött, vaddisznóhajtást szervez januárban, pár nappal ötödike előtt. Futó Lacitól meghívást kaptam, nagy örömömre hajtóként segíthettem. Nagyon szép időben a hó is fedte a tájat nagyon jó eredmény született, 15 disznó került terítékre. A vendégek maximális megelégedésével a következő évre esedékes hajtást is lefoglalták
2008 tavaszán sikerült újra eljutnom Ősibe, ezen az estén is komoly disznómozgásnak voltam tanúja, kocák, malacok, majd süldők jöttek a vetés irányába. Rálőttem egy süldőre, de sajnos nem találtuk meg valószínűleg elhibáztam.
A nyári vadkárelhárítás nem volt túlságosan eredményes, nagyon magasra nőtt gabonafélékben nem lehetett bírálni a disznókat. Eljött az ősz, a kukoricatáblákra koncentrálódott a vad, így ismét elmentem vadászni, és egy komoly eredmény született. A történet így kezdődik:
2008 09. 18. A társaság megint tudott engem fogadni vadászatra, pontban esti fél hatkor érkeztem Laciékhoz. Tőlük terepjáróval mentünk a beírókönyvhöz, ahol Miklós bácsi azon gondolkodott, hogy hova írja magát. Kiszálltunk az autóból, rögtön kezet nyújtott és ezt mondta: Megjöttél igazi vaddisznóvadász? Ezt feleltem: Igen Miklós bátyám.
Figyelgettük a széljárást, ez bizony északi lesz, és remélhetőleg nem is fordul akkor sem, ha lenyugszik a nap. Laci barátom a cirok melletti lesre gondolta a vadászatomat, ekkor Miklós bátyám is közbeszólt: A nyugati oldalon levő lesre ültesd a gyereket, ott most hátulról fúj a szél, az oda pont jó, mert a völgyből érkezhetnek a disznók. (Utóbb kiderült két hete odajárt Miklós bátyám, hallotta is őket jönni-menni az erdőbe, de csak nem jött ki semmi.) Beírókönyvbe rögzítettük a négyes körzetet és elindultunk.
Menet közben láttunk sutát két gidával, és nem messze tőlük egy bakot is, amit meg is nézegettünk, aztán tovább indultunk. A leshez érkezve Laci a lestől jobbra levő területet mutatta, elvileg ott kell nekik kiváltani. A nap lassan nyugovóra tért. A szürkületben láttam még, amikor egy borz beosont a cirokba. A cirok 4-5 méter magasra nőtt az idén, ez csodálatos én még ilyet nem láttam.
Sötétedés után 20 óra 18 perckor megindult az erdő, a nagy csendet disznók visítása törte meg. (Miklós bátyám a beíráskor említette, hogy megkezdődött a búgás.) A konda nekem jobbról jött és balra ment, siettek a dagonyára, ami a mögöttem levő erdő mélyén található.
Egy óra elteltével ágroppanásra lettem figyelmes, valami csendben jött, de azért néha elhibázta a lépéseit. Közeledett folyamatosan, míg aztán furcsa hangokat hallottam, amit még eddig soha. Gondolkodás, töprengés után rájöttem, a bokrok között állt egy dupla feketefenyő, ennek a törzséhez dörgölőzött a disznó. Szépen, nyugodtan tette a dolgát.
Újabb roppanás, a másik irányból vetélytárs érkezett. A kan odavágott neki, ez pedig menekülőre vette, visítva rohant le a völgynek. A kan visszajött, újra dörgölőzött. Rendesen körbevakarta az oldalát, eltartott úgy öt-hat percig, majd elindult a cirok irányába és szép lassan kilépett a bokrok mögül.
Közben a hold is erőlködött, hogy megmutassa a disznót nekem, de a disznó átugrotta a hold által megvilágított tarlót és szerencsémre a cirok árnyékában megállt. Itt már nem volt mit tennem, gyorsan megkerestem a puskatávcsőben és a lövedéket útjára indítottam. Elfutott a disznó, én pedig kb. Negyedóra múlva szóltam Lacinak a történtekről.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Laci megérkezett, én a lesen maradtam, így pontosan meg tudtam mutatni honnan érkezett, hol lőttem rá, és merre menekült a disznó. Minden kis területet aprólékosan átnéztünk, de vért nem találtunk a rálövés környékén. Húsz perc után elindultunk abba az irányba amerre futásnak eredt a disznóm. A visszaváltás helyét csak nagyjából tudtam megmutatni, ettől a helytől három méterre találtam egy csepp vért, mondanom sem kell, megkönnyebbültem, legalább az már biztossá vált, hogy eltaláltam.
A vérnyomon haladva Laci megkérdezte, mekkora lehet. Azt válaszoltam: hetven kiló biztosan megvan. Haladtunk tovább, amikor egy kökénybokron bőséges vért találtam, és itt már egy kis húsdarab is került a bokorra. Laci ekkor megjegyezte, nagyobb ez a disznó hetven kilónál, ha ilyen magasan keni a vért. Nagyon bíztam benne, hogy ennyi vér után is megtaláljuk. A keresés közben aztán eltűnt a bő vérnyom, megint csak egy-két kicsi vércseppet találtunk.
Hosszas helyben topogás után nincs vér, keresgéljük hova tűnhetett, már azon gondolkodott Laci, felhívja a kutyás barátját és megkeressük vele a disznómat.
Még egy kis keresés, megint csak nincs vér, Laci megfordult és a háta mögött ott feküdt a bokor szélén a disznóm. Felkiáltott: Gyere csak ide, mekkora ez a disznó! Mondanom sem kell könnybe lábadtak a szemeim (még most is borsódzik a hátam). Ez egy számomra felejthetetlen nagy kan. Most már láttam, a hetven kilótól lényegesen nagyobb, zsigerelve 103 kilót nyomott.
Nem minden nap és nem is minden vadászévben adatik meg egy ekkora kan, ezért most itt is szeretném megköszönni mindazoknak, akik segítettek és ezután is segíteni fognak az eredményes vadászatokon. Néhány nevet említenék, akik hozzásegítettek a sikerhez: F. László, K. Gabi, M. Miklós (Ősi), K. Szabolcs, M. János (Nemesvámos, Öreg-Tölgy Vt), M. Béla (Nemesvámos Felhő Vt), Ú. László (Szentgál), és még sokan mások.
Kívánok minden vadásztársamnak, kezdőnek és haladónak jó egészségben eltöltött, eredményekben gazdag vadászéveket!
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.
Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.
Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.
Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
You must be logged in to post a comment Login