Keressen minket

Vadászat

Az első nagy kanom

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

2007 nyarán a Berhida-Ősi Földtulajdonosi Közösség interneten vadkárelhárító vadászatot hirdetett, amelyre telefonos egyeztetés után jelentkezésemet elfogadva eljutottam. A vadászterület rendkívül jó adottságokkal rendelkezett.

Már sötétedés után megindult a forgalom, többször összecsaptak a kondák a kukoricatáblákban, ami akkoriban olyan 700 ha-on helyezkedett el. Kezdőként, első alkalommal, egész éjszaka óriási élmények közepette nem tudtam mit kezdeni az erdőből kiváltó süldőkkel, a túl sokáig tartó lámpázás miatt elugrottak és visszahúzódtak az erdőbe. Amilyen gyorsan jöttek, mentek is.

Amikor a nap másnap felkelt, összepakoltam és elindultam a megbeszélt helyre. Menet közben elém szaladt egy jól kigömbölyödött, jóllakott malac, amit némi tétovázás után meglőttem (sajnálgattam míg futott felém). Mikor vadásztársaim odaérkeztek értem, az utolsó falat már a malac szájában volt, ők pedig már keresték a vesszőt, ami alkalmas volt arra, hogy felavassanak. Büszkén tértem haza az első törettel.

A nyár folyamán többször is voltam arrafelé vadászni, sajnos eredménytelenül, míg aztán eljött az ősz, learatták a kukoricát, és helyére búzát vetettek. A disznó előszeretettel turkált a kukoricaszemek után. 2007. október 21-én, pontosan három hónap elteltével, újra vadászni mentünk barátaimmal Ősibe.

Ezen az estén még érdekesebb dolgok történtek, búgási időszakban vadásztunk, szerencsénkre a nagyobb kanok a kisebbeket elverték. Ekkor sikerült elejtenem egy kisebb kant, ami tíz centis agyarral büszkélkedett. Negyedóra múlva Szabi barátom szintén egy kant lőtt, az övé 13 centi lett. Nagyon nagy élménnyel tértünk haza.

A túlszaporodott disznóállomány és az óriási vadkár miatt a társaság vezetősége úgy döntött, vaddisznóhajtást szervez januárban, pár nappal ötödike előtt. Futó Lacitól meghívást kaptam, nagy örömömre hajtóként segíthettem. Nagyon szép időben – a hó is fedte a tájat – nagyon jó eredmény született, 15 disznó került terítékre. A vendégek maximális megelégedésével a következő évre esedékes hajtást is lefoglalták

2008 tavaszán sikerült újra eljutnom Ősibe, ezen az estén is komoly disznómozgásnak voltam tanúja, kocák, malacok, majd süldők jöttek a vetés irányába. Rálőttem egy süldőre, de sajnos nem találtuk meg – valószínűleg elhibáztam.

A nyári vadkárelhárítás nem volt túlságosan eredményes, nagyon magasra nőtt gabonafélékben nem lehetett bírálni a disznókat. Eljött az ősz, a kukoricatáblákra koncentrálódott a vad, így ismét elmentem vadászni, és egy komoly eredmény született. A történet így kezdődik:

2008 09. 18. A társaság megint tudott engem fogadni vadászatra, pontban esti fél hatkor érkeztem Laciékhoz. Tőlük terepjáróval mentünk a beírókönyvhöz, ahol Miklós bácsi azon gondolkodott, hogy hova írja magát. Kiszálltunk az autóból, rögtön kezet nyújtott és ezt mondta: Megjöttél igazi vaddisznóvadász? Ezt feleltem: Igen Miklós bátyám.

Figyelgettük a széljárást, ez bizony északi lesz, és remélhetőleg nem is fordul akkor sem, ha lenyugszik a nap. Laci barátom a cirok melletti lesre gondolta a vadászatomat, ekkor Miklós bátyám is közbeszólt: A nyugati oldalon levő lesre ültesd a gyereket, ott most hátulról fúj a szél, az oda pont jó, mert a völgyből érkezhetnek a disznók. (Utóbb kiderült két hete odajárt Miklós bátyám, hallotta is őket jönni-menni az erdőbe, de csak nem jött ki semmi.) Beírókönyvbe rögzítettük a négyes körzetet és elindultunk.

Menet közben láttunk sutát két gidával, és nem messze tőlük egy bakot is, amit meg is nézegettünk, aztán tovább indultunk. A leshez érkezve Laci a lestől jobbra levő területet mutatta, elvileg ott kell nekik kiváltani. A nap lassan nyugovóra tért. A szürkületben láttam még, amikor egy borz beosont a cirokba. A cirok 4–5 méter magasra nőtt az idén, ez csodálatos – én még ilyet nem láttam.

Sötétedés után 20 óra 18 perckor megindult az erdő, a nagy csendet disznók visítása törte meg. (Miklós bátyám a beíráskor említette, hogy megkezdődött a búgás.) A konda nekem jobbról jött és balra ment, siettek a dagonyára, ami a mögöttem levő erdő mélyén található.

Egy óra elteltével ágroppanásra lettem figyelmes, valami csendben jött, de azért néha elhibázta a lépéseit. Közeledett folyamatosan, míg aztán furcsa hangokat hallottam, amit még eddig soha. Gondolkodás, töprengés után rájöttem, a bokrok között állt egy dupla feketefenyő, ennek a törzséhez dörgölőzött a disznó. Szépen, nyugodtan tette a dolgát.

Újabb roppanás, a másik irányból vetélytárs érkezett. A kan odavágott neki, ez pedig menekülőre vette, visítva rohant le a völgynek. A kan visszajött, újra dörgölőzött. Rendesen körbevakarta az oldalát, eltartott úgy öt-hat percig, majd elindult a cirok irányába és szép lassan kilépett a bokrok mögül.

Közben a hold is erőlködött, hogy megmutassa a disznót nekem, de a disznó átugrotta a hold által megvilágított tarlót és szerencsémre a cirok árnyékában megállt. Itt már nem volt mit tennem, gyorsan megkerestem a puskatávcsőben és a lövedéket útjára indítottam. Elfutott a disznó, én pedig kb. Negyedóra múlva szóltam Lacinak a történtekről.

Laci megérkezett, én a lesen maradtam, így pontosan meg tudtam mutatni honnan érkezett, hol lőttem rá, és merre menekült a disznó. Minden kis területet aprólékosan átnéztünk, de vért nem találtunk a rálövés környékén. Húsz perc után elindultunk abba az irányba amerre futásnak eredt a disznóm. A visszaváltás helyét csak nagyjából tudtam megmutatni, ettől a helytől három méterre találtam egy csepp vért – mondanom sem kell, megkönnyebbültem –, legalább az már biztossá vált, hogy eltaláltam.

A vérnyomon haladva Laci megkérdezte, mekkora lehet. Azt válaszoltam: hetven kiló biztosan megvan. Haladtunk tovább, amikor egy kökénybokron bőséges vért találtam, és itt már egy kis húsdarab is került a bokorra. Laci ekkor megjegyezte, nagyobb ez a disznó hetven kilónál, ha ilyen magasan keni a vért. Nagyon bíztam benne, hogy ennyi vér után is megtaláljuk. A keresés közben aztán eltűnt a bő vérnyom, megint csak egy-két kicsi vércseppet találtunk.

Hosszas helyben topogás után nincs vér, keresgéljük hova tűnhetett, már azon gondolkodott Laci, felhívja a kutyás barátját és megkeressük vele a disznómat.

Még egy kis keresés, megint csak nincs vér, Laci megfordult és a háta mögött ott feküdt a bokor szélén a disznóm. Felkiáltott: Gyere csak ide, mekkora ez a disznó! Mondanom sem kell könnybe lábadtak a szemeim (még most is borsódzik a hátam). Ez egy számomra felejthetetlen nagy kan. Most már láttam, a hetven kilótól lényegesen nagyobb, zsigerelve 103 kilót nyomott.

Nem minden nap és nem is minden vadászévben adatik meg egy ekkora kan, ezért most itt is szeretném megköszönni mindazoknak, akik segítettek és ezután is segíteni fognak az eredményes vadászatokon. Néhány nevet említenék, akik hozzásegítettek a sikerhez: F. László, K. Gabi, M. Miklós (Ősi), K. Szabolcs, M. János (Nemesvámos, Öreg-Tölgy Vt), M. Béla (Nemesvámos „Felhő” Vt), Ú. László (Szentgál), és még sokan mások.

Kívánok minden vadásztársamnak, kezdőnek és haladónak jó egészségben eltöltött, eredményekben gazdag vadászéveket!

Vadászat

Pirkadatkor kivágta, reggelre tűzifának eladta az erdőt

Print Friendly, PDF & Email

Vádat emeltek egy férfival szemben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Bajai Járási Ügyészség lopás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és eltiltás hatálya alatti járművezetés miatt vádat emelt egy férfival szemben. Az elkövető a környékbeli erdőkből hajnalonta kivágott akác- és nyárfát a helyszínen felaprítva tűzifának rögtön eladta, ezzel néhány hónap alatt komoly bevételre tett szert. A tanyás ingatlanában engedély nélkül felhalmozott 1 tonnányi roncsautó miatt is felelnie kell.

A vád szerint a bajai férfi 2022 szeptemberétől közel 5 hónapon át hajnalonta rendszám nélküli autóval és utánfutóval járta a Vaskút környéki erdőket azért, hogy fát lopjon. A vádlott az akkumulátoros fűrésszel kivágott fát a helyszínen felaprította és még a reggeli órákban rögtön le is szállította a vevőinek, akik köbméterenként 30-36 ezer forintot fizettek neki. A tolvaj összesen 40 köbméter akác- és nyárfát vágott ki, amivel közel 2 millió forint kárt okozott az erdőrészletek tulajdonosainak. Elfogásakor a bajai nyomozók 12 köbméter tűzifát lefoglaltak, így a sértettek kára részben megtérült.

A férfinál tartott kutatás során kiderült, hogy rendszeresen bontás céljából forgalomból kivont gépkocsikat és roncsautókat szerzett be, a bennük lévő motorral, a működésükhöz szükséges ásványi olajokkal, üzemanyag maradékkal, fékfolyadékkal együtt. A közel 20 köbméter térfogatú, 1 tonna tömegű veszélyes hulladékot a tanyás ingatlana udvarán tárolta. A roncsautókból a fémet sokszor égetéssel nyerte ki. A férfi mindezt a szükséges hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezte, ami alkalmas volt az emberi élet, testi épség, az egészség, a föld, a víz és a levegő veszélyeztetésére.

A bűnügyi felügyelet alatt álló vádlott ráadásul 2023. augusztus 16-án, este, Baján úgy vezette a személygépkocsiját, hogy őt néhány hónappal korábban a bíróság jogerősen 1 évre eltiltotta a járművezetéstől.

Az ügyészség a férfit üzletszerűen elkövetett lopás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, valamint eltiltás hatálya alatti járművezetés bűntettével vádolja és ezért vele szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy a korábbi, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetését is utólag végre kell hajtani. Bűnösségéről a Bajai Járásbíróság fog dönteni.

A fotókon az érintett erdőrészlet, a frissen kivágott és felaprított tűzifa, valamint a tanyán tárolt roncsautó hulladék látható.

Forrás: Ügyészség

Tovább olvasom

Vadászat

Szarvashiba hazavinni az agancsot!

Print Friendly, PDF & Email

Agancstolvajokat fogtak a rendőrök

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kapuvári nyomozók 24 óra alatt kiderítették, ki lopta el a szarvasagancsokat a Himod és Hövej környéki erdőből.

Fotó: Rendőrség

A rendőrségre február 28-án érkezett bejelentés arról, hogy 2024 első két hónapjában egy erdőből több kilogramm szarvasagancsot tulajdonított el valaki. A Kapuvári Rendőrkapitányság az ügyben lopás vétség miatt eljárást indított, kollégáink rövid időn belül azonosították a feltételezett agancstolvajt. A nyomozók február 29-én délelőtt, az otthonában fogták el a 36 éves férfit, majd a kutatás során megtalálták az erdőből származó 6 darab agancsot.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A fiatalembert munkatársaink a Kapuvári Rendőrkapitányságra állították elő, ahol lopás vétség elkövetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki. Elismerte a cselekmény elkövetését, továbbá elmondta, nem volt tisztában azzal, hogy az agancsokat tilos az erdőből elvinni.

Fotó: Rendőrség

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság kéri a természet kedvelőit, az erdőt- és mezőt látogatókat, fogadják meg az alábbi tanácsokat:

  • Agancsot találni izgalmas dolog, azonban azt – speciális engedély hiányában – soha nem vihetik magunkkal. Minden évben előfordul, hogy talált agancsot visznek haza erdőjárók, ami viszont lopásnak minősül.
  • Az agancs értékétől függ, hogy tulajdon elleni szabálysértést vagy bűncselekményt követ el az, aki magához veszi és elviszi.
  • Az elhullajtott agancsok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok, vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.
  • A törvény nagyon szigorú, és az illegális agancsgyűjtést lopásnak, a szarvasok hajszolását és ezzel akár kínok közötti elpusztítását pedig állatkínzásnak minősíti.
  • Amennyiben kirándulás során feltehetően jogosulatlanul agancsot gyűjtő embert, embereket látnak, kérjük, hogy értesítsék az illetékes erdészeti hatóságot, vagy tegyenek bejelentést a 112-es segélyhívó számon.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Vadászat

Felülmúltuk önmagunk: Balaton-felvidéki dúvadhét

Print Friendly, PDF & Email

Balaton-felvidéki dúvadhét eredményei:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A vadászati év utolsó napján a diszeli Artemisz Vadászház udvarán gyülekeztek a Balaton-felvidéki tájegység jogosultjai, hogy közös terítékkel adják meg a végtisztességet az elmúlt héten puskavégre került vadnak.

A VII. Balaton-felvidéki dúvadnapok közös terítéke. Fotó: – OMVK

Surányi Péter tájegységi fővadász köszöntötte a vadászatra jogosultak küldötteit, és ismertette a dúvadhét eredményét. Idén, amikor már hetedik alkalommal gyűltünk össze, a tájegység 18 vadgazdálkodási egységéből 15 vett részt a szimultán dúvadgyérítésben. Ennek eredménye lett az az összesen 92 vad: 39 róka, 15 borz, 7 aranysakál, 6 nyest, 17 szajkó, 7 dolmányos varjú és egy szarka, amiket kürtszóval búcsúztattunk. A Csobánc Vt. 23, a Bakonyerdő Zrt. 12, a bronzérmes Újkúti Vt. pedig 11 darabbal járult hozzá a közös terítékhez. Mint azt Surányi Péter kiemelte: nem a dúvadhéten kell elvégezni az egész éves dúvadgyérítést, az esemény célja a figyelemfelhívás, és az alkalom teremtése a szakmai tapasztalatcserére.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A házigazda Baracskay Lajos, a Csobánc Vt. elnöke, a vármegyei vadászkamara titkára röviden bemutatta a vadásztársaság adottságait, gazdálkodását. A kétszázat is meghaladja a teríték gímből, a vaddisznó háromszáz alá esett. Volt, hogy az 500-at is meghaladta, de a fokozott gyérítés eredménye már látványos. A legfőbb károsítóvá a szarvas lépett elő. A vadászterület kezelését megnehezíti az, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan költöztek ide a nagyvárosból, akik aztán nem is mentek vissza: ezáltal a nyaralóövezetben mára jóval nagyobb a terület zavartsága, mint 2020 előtt volt. Vendégkörük stabil, a vadászati lehetőségek értékesítése nem jelent problémát.

Fotó: OMVK

Lakatos István, a Kapos-Tolnai vadgazdálkodási tájegység fővadásza az agancstőrothadással kapcsolatos kutatás jelenlegi állásáról tartott előadást. Mint elmondta: kezdetben valamilyen gennykeltő baktérium jelenlétére gyanakodtak, ám hamar kiderült, hogy a gennyesedés csak másodlagos fertőződés eredménye, a tünetegyüttes nem bakteriális fertőzésre vezethető vissza. Kialakulásában sokkal inkább a különböző mikotoxinok játszanak szerepet, de nem kizárható régen betiltott növényvédő és rovarölő szerek, illetve a mikroműanyagok hatása sem. Kezdetben dámszarvasnál figyelték meg a tünetegyüttest, de azóta már őznél és gímnél is megjelent. A dámbikáknál az azonos korú egészséges egyedek átlagban 1,3 kg-mal nehezebb agancsot raktak fel, mint az érintettek, de a károsodás nem kizárólag a hímivart érinti. A teheneknél, sutáknál a termékenyülés drasztikus visszaesése, illetve vetélés tapasztalható akkor, ha a takarmány mikotoxinnal szennyezett. Ennek elkerülése érdekében érdemes mellőzni a földről való etetést (használjunk vályút, tálcát) illetve ne etessünk törtszemet, hanem csakis teljes értékű, helyesen tárolyt, bevizsgált szemes vagy szálas takarmányt.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

Amint azt Vezsenyi Imre, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője, ASP-tanácsadó megfogalmazta: azután, hogy az afrikai sertéspestis 2018-ban megjelent Magyarországon, volt remény arra nézve, hogy a Duna vonalát nem fogja átlépni a betegség. Sajnos nem így lett, a dunakeszi vadaskertben megjelent a kór, és tovább is terjedt. Veszprém vármegye egyelőre mentes az ASP-től, és szerencsések vagyunk abból a szempontból is, hogy az elejtett vadat szabadon értékesíthetjük. Azonban kártérítés (aminek összege március 1-től egységesen 20 000 forint/db lesz, csak addig jár majd, amíg van vaddisznó, ez pedig – ha a vírus ideér – már nem lesz egyértelmű. Érdemes minden legális eszközt (ezek köre bővült a közelmúltban) igénybe venni ahhoz, hogy elérhető legyen az 1 vaddisznó/200 ha sűrűség, ami hatékonyan lassítaná az afrikai sertéspestis terjedését.Greskó Károly örvényesi sportvadász a lőfegyverrel végzett ragadozógyérítéssel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Ez a tevékenység nem csak az apróvadas területeken bír jelentőséggel, a sakálok és a rókák az őzgidákból és a malacokból is vámot szednek. Létszámuk eredményesen apasztható ugyanakkor csalsípok használatával és állandó etetőhelyekkel. A csalsípoknál előnyben részesíti a műanyagból készülteket, mivel azok hidegben sem vetemednek meg, és kevésbé hangolódnak el. Érdemes először hosszabban, 10-15 másodpercig fújni, majd 5-10 másodpercnyi szünet után ismét egyszer, már rövidebben. Ezt 10-15 perc várakozás kövesse. Ha van hallótávolságban éhes ragadozó, bizonyára közelíteni fog. Előfordulhat ugyanakkor, hogy rossz irányból, szél alól fog érkezni, ekkor pedig következő alkalommal már bizalmatlan lesz a sípot hallva.

A rókák és a sakálok vonszalék segítségével, illetve rendszeresen etetett helyeket fenntartva is puskavégre kaphatóak. Ekkor fontos, de kifizetődő is a kitartás. Egy alkalommal nem kevesebb, mint kilenc rókát lőtt együltő helyében, igaz, ekkor már sötétedés előtt a lesen volt, és kitartott másnap hajnalig. Aki erre vállalkozik, az jól teszi, ha háttámlás magaslest épít, és a meglőtt rókákat csak a vadászat legvégén, és nem minden sikeres lövés után szedi össze. Az etetők távolsága a lestől nem mellékes, rókánál ne legyen közelebb, mint ötven, sakálnál, mint száz méter. A sakálok ugyanis szeretnek „vágni egy kört” az etetőhely körül, hogy szagot fogjanak. Ebbe a körbe pedig jó, ha a les már nem esik bele…

Az előadások elhangzása után kiváló estebéd elkültésére került sor, de a jelenlévők nem csak ezért maradtak. Jó volt kihasználni az együttlétet arra is, hogy egymás tapasztalataiból épülve kicsit tovább lássunk, mint a saját vadászterületünk határáig…

Forrás: OMVK

Tovább olvasom