Keressen minket

Vadászat

Megfuttatott a kani

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Szögi Tibor vadászlevelei

Szia kedves Barátom!

A tegnapi fácánvadászatunk elég izgalmasra sikeredett, erről szeretnék egy rövid beszámolót írni:

Három szenttamási vadászkollégát láttam vendégül a szezonzáró fácánvadászaton. Rajtuk kívül még két újvidéki vendége is volt a csoportunknak. Tíz puskás, ez a mi csoportunkban egy kicsit szokatlanul soknak számít. Ezért a falu végén (Petőfi Sándor utca végén) két csoportra váltunk.

Mi négyen szenttamásiak és a Lengyel Sanyi a fiával (15 éves) a Tisza-töltés felé vettük az irányt. Mi a pöcéri kanális Tisza felőli oldalát vadásszuk. A másik öt puskás: Peko Anti, Véber Gyuszi, Varsli Tivadar, Bozóki Józsi (puska nélkül) és a két újvidéki a kacsató felé vették az irányt. Ők fölmennek a kacsató töltésén egészen Bátkéig és ott próbálnak szerencsét.

Nagyon úgy nézett ki, hogy a szerencsére nagy szüksége lesz mindenkinek. Mindenfelé csak víz, meg víz. A Tisza kint van az erdőben. Az egész Pöcér minden laposa víz alatt. A jó ragadós padéi sár a csizmáinkat majd leszedte. Nagyokat kellett kerülni, hogy följussunk a Tisza-töltésig. A három kutya, egy szenttamási sárga labrador, a Lengyel német drótszőrű vizslája és az én Lili kutyám minden bokor alá benéztek, minden szederkupacot átszimatoltak, de a fácánoknak se híre, se hamva. Így ment ez egészen a Jaksa gyümolcsöséig. Már kezdtem szégyelni magam a vendégek előtt.

Az öreg, lerongyolódott budárház elötti kis asztalon kiraktuk a hátizsákok tartalmát. Volt ott finom ropogós vekni, sonka, kolbász, házisajt. Egy szó mint száz, mire mindezzel végeztünk, egészen jó kedvünk kerekedett. A fejünk fölött átrepült egy lármás vadlibacsapat. A Tisza fölött vadkacsák keringtek. Hát mégiscsak van élet ezen a bolygón! Van ám, nem csak a levegőben, most már a földön is. A Lili csutak kis farka izgatottan kalimpál, majd megmerevedik, az egész teste mint egy kőszobor. Kissé félreforduló orra egy lehajló nádcsomó felé mutat.

Szólok a többieknek, hogy rákészülhessenek. Nehogy má’ az első mai fácánunk szégyenszemre meglógjon. App! App! Lili egy lépést tesz előre és újbol megmerevedik. Megrúgom a nádcsomót. Megugrik valami alatta, de visszaesik. Második probálkozásra sikerül is átvergődnie az összekuszált nádszálakon. Egy rémült fácántyúk igyekszik elérni a Tisza-parti árterületet. Lajcsi barátom kis huszas Merkelje azonban még időben megszólal. A fácán csak összekapja szárnyait és egy kisebb tavacskába toccsan. Lili szinte repül. Már hozza is a zsákmányt. Szemei szikráznak a büszkeségtől. Gazdi láttad, láttad milyen ügyes vagyok? Láttam, láttam, a gazdi is nagyon büszke rád és megsimogattam buksi fejét.

A siker azomban a fejünkbe szállt. Lili még kétszer megismételte a produkciót, de a stüszivadászok elpuskáztak egy kakast és egy újabb tyúkot. Közben odaértünk a régi jó táborozóhelyünkhöz. Fölvezettem egyik szenttamási vendéget, hogy megmutassam neki, hogy hol is táboroztam én valamikor réges-régen a Kanadába szakadt barátommal. Magyarázom neki, hogy itt milyen jó, kemény homokos a talaj. Visszafelé forog a víz. Itt milyen jó fürdeni, meg pecázni is.

Hirtelen ösztönösen a Pöcér belseje felé pillantok. Megakad a szemem egy szokatlan szürke ponton. Mintha felénk haladna. Őznek nem őz. Más a színe, más a mozgása. Mutatom a kollégának, te nem disznó az ott? Nagyon messze van még, úgy három döllőnyire, a pöcéri nagyúton is túl. Valami nagy kutya lehet? De hogy egyenest felénk halad, annyi szent. A többiek, akik lent vannak a töltéslábban, nem látnak semmit. De mink már igen. Biztos disznó. Mindjárt odaér irántunkba a pöcéri kanálishoz. Eltűnik egy pillanatra a szemünk elől. Kicseréljük gyorsan az apró sörétet brennekére. Ej, ha tovább jönne….!

Ahol van ni! Már jön is át a csúrogi hídon. Az ujjaim görcsösen szorítják a puska nyakát izgalmamban. A lábaim maguktól megiramodnak. Rohanok a csúrogi följáró felé. De a disznó elfordul a kanális partján és rohan az akácos irányába. Egy ideig tartom vele a tempót. A köpcös kolegám lemarad. Rohanok. Nem is nézek a lábam elé, egy pillanatra se venném le a szemem a hatalmas szürke disznórol.

Egyre kevesebb levegőt kapok. A lábaim is ólomnehezek. Rohanok már négy-ötszáz métert. A tüdőm már kint lóg a torkomon. Lépésre váltok. Szomorúan nézem a mind jobban távolodó disznót. A disznó egyszer csak gondol egyet és irányt vált. Derékszögbe neki a Tisza-töltésnek.

Ez új erőt ad. Nem érdekel, hogy ólomból van a csizmám, hogy nincs már levegő körülöttem. Úgy néz ki, hogy egyszerre érünk ahhoz a ponthoz, ahol a disznó fölér a töltés tetejére. Eszeveszettül nehéz ez az utolsó száz méter, de nem adom föl. Még egy száz méternyi és lövéshez juthatok, csak még egy percnyi örjiítő fájdalom, csak ezt kibírnám!

De nem. Nem bírom ki. Elsötétül a világ. Térdre rogyok. Lekuporodok. Megpróbálok levegőt préselni görcsös mellkasomba, s közben félájultan, homályos tekintettel látom, hogy az a hatalmas, szilaj test tőlem úgy százötven méternyire átugrik a töltés tetején. Vállamhoz emelem puskám, az irányzékot egy kicsit fölé kapom és elhúzom a ravaszt.

A disznó rohan tovább. Nem jelzi a találatot. De hát ekkora távolságról sörétes puskával ez nem is várható el. Habár a saját gyártású, az orosz vadászok által tervezett, jól bevált, karcsú “diaboló” alakú mag volt a puskámban. De azért ez neki is sok volt. Tehetetlenül néztem, ahogy a disznó eltűnik egy kanyar mögött. Én még mindig térdelek, amikor a többiek is odaérnek. Megbeszéljük a történteket. Ej, ha a drilling most itt lett volna….

Közben a köpcös kolega elmegy a nyomon. Jó kétszáz méternyire a disznó bevált az erdőbe. Azon a helyen, a kőris és gyalogakác surja, úgy fél méternyi magasságban vörösre van mázolva. A nyomok alapján a disznó bal oldala vérzik. Nekem is ezt az oldalát mutatta amikor rálőttem. De nem, én nem találhattam el, mert akkor jelezte volna a találatot. A többiek szerint is az első bal lábát kímélte futás közben. Ahogy visszagondolok, az első bal lába térdtől lefelé sokkal sötétebb volt.

Alvadt vér! Tehát már régebbi, egy-két napos a sérülés. Tanácstalanul állunk. Mit csináljunk? Az erdőben derékig ér a víz. A Tisza szélén, az erdő túloldalán van egy sziget, száraz sáv. A disznó biztos, hogy oda úszott ki. De hogy hol állt meg, ki tudja? Csak nagy kerülővel tudnánk mi is utána menni. De hogy utolérjük abban a kefesűrű bozotosban szinte lehetetlen. Kis tétovázás után úgy döntünk, hogy ráhagyjuk, tovább megyünk, fácánok után járunk.

A kis akácosnál, a Komanov tanya romjai körül, majd a pöcéri nagyút menti kanális náddal, szederszárral benőtt partján szorgalmasan dolgoztak a kutyák, szépen szólt a puska. És mire a Jaksa hídnál visszaértünk a Tisza-töltés mellé, már mindenkinek megvolt a maga két-két fácánja.

Közben az idő is szépen elszaladt. Délután három is elmúlt. Fátyolos köd ereszkedett a tájra és a hat, a mai élmenyüket fölidéző vadászra. Nagyon belemélyedtünk a beszédbe. Mindenki nagyon boldog, elégedett volt a mai nappal. Észre se vettük, hogy a semmiböől, a tejfölös ködből, sötét árnyak csúsznak felénk.

Csöndben mint a szellem, mint egy látomás, minden gágogás, szárnysuhogás nélkül egy hatalmas libacsapat úszik a fejünk fölé. Én veszem őket elöször észre. “Vigyázzatok, libák!” kiáltással kapom le a puskát a vállamról. Ugyanazzal a lendülettel megtöröm, kapkodva, idegesen szedem ki az aprósörétes patront a csőből. Nagy szemű, libának valókat teszek a helyükbe. Vagyis csak egyet, mert a másik kiesik a kezemböl és érzem, nincs idő a földről fölszedegetni. Közben körülöttem fülsiketítően szól a puska, serceg a toll az apró sörétek nyomán.

A többiek már leeresztik a fegyverüket, amikor én lövésre lendítem puskám csövét. Érzem, hogy elkéstem, a madarak már olyan hatvan méternyire lehetnek, de azért utánuk eresztem a lövést. Most már bánom, hogy én is, mint a többiek, nem lőttem azzal a patronnal ami a csőben volt. A nyolcas sörét, arról a negyven-negyvenöt méterről lehet hogy hatásosabb lett volna. Hogy lett volna? Mi lett volna? A Jézuska se tudja. De a mi libáink, köztük az én libám is, ahogy jöttek úgy el is tűntek a ködben. Még egy élménnyel, izgalommal ajándékozott meg bennünket ez a csodálatos szezonzáró vadásznap.

Zenta, Vajdaság

Vadászat

Tolna vármegyei “dúvadhét” összefoglalója

Print Friendly, PDF & Email

Befejeződött a Tolna vármegyei “dúvadhét”

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Tolna vármegyében 2024-ben első alkalommal került meghirdetésre dúvadhét. A dúvadfajok gyérítésére meghirdetett időszak a kiírás szerint 2024. február 15. 00:00 órától február 28. 23:59 óráig tartott.

Fotó: OMVK

Tolna vármegyében 2024-ben első alkalommal került meghirdetésre dúvadhét. A dúvadfajok gyérítésére meghirdetett időszak a kiírás szerint 2024. február 15. 00:00 órától február 28. 23:59 óráig tartott.

Fotó: OMVK

Összesen 33 fő nevezett, amelyből 21 fő hivatásos vadász és 12 fő sportvadász volt.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

2024. március 1-én a meghirdetett dúvadhét zárásakor összesen 27 fő sikeres nevező jelent meg, a 33 nevező vadászból. A terítéken 191 róka, 159 borz 50 aranysakál és 3 nyest, összesen 403 vad volt.

Fotó: OMVK

Helyezések:

 

név státusz aranysakál róka nyest borz pontszám összes vad
Vincze Viktor hivatásos 17 31 1 16 580,5 65
Stein Krisztián hivatásos 3 39 11 470 53
Fábián Bence hivatásos 22 23 312 45
Szabotin Zalán sport 3 23 8 298 34

 

  1. helyezett: Vincze Viktor Gyulaj Zrt.
  2. Stein Krisztián Gyulaj Zrt.
  3. Fábián Bence Kocsolai Dám Vt.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Különdíjazottak, a legjobb eredményt elért hivatásos vadász és sportvadász:

Vincze Viktor hivatásos vadász Gyulaj Zrt.

Szabotik Zalán sportvadász Kocsolai Dám Vt.

 

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Pirkadatkor kivágta, reggelre tűzifának eladta az erdőt

Print Friendly, PDF & Email

Vádat emeltek egy férfival szemben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Bajai Járási Ügyészség lopás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és eltiltás hatálya alatti járművezetés miatt vádat emelt egy férfival szemben. Az elkövető a környékbeli erdőkből hajnalonta kivágott akác- és nyárfát a helyszínen felaprítva tűzifának rögtön eladta, ezzel néhány hónap alatt komoly bevételre tett szert. A tanyás ingatlanában engedély nélkül felhalmozott 1 tonnányi roncsautó miatt is felelnie kell.

A vád szerint a bajai férfi 2022 szeptemberétől közel 5 hónapon át hajnalonta rendszám nélküli autóval és utánfutóval járta a Vaskút környéki erdőket azért, hogy fát lopjon. A vádlott az akkumulátoros fűrésszel kivágott fát a helyszínen felaprította és még a reggeli órákban rögtön le is szállította a vevőinek, akik köbméterenként 30-36 ezer forintot fizettek neki. A tolvaj összesen 40 köbméter akác- és nyárfát vágott ki, amivel közel 2 millió forint kárt okozott az erdőrészletek tulajdonosainak. Elfogásakor a bajai nyomozók 12 köbméter tűzifát lefoglaltak, így a sértettek kára részben megtérült.

A férfinál tartott kutatás során kiderült, hogy rendszeresen bontás céljából forgalomból kivont gépkocsikat és roncsautókat szerzett be, a bennük lévő motorral, a működésükhöz szükséges ásványi olajokkal, üzemanyag maradékkal, fékfolyadékkal együtt. A közel 20 köbméter térfogatú, 1 tonna tömegű veszélyes hulladékot a tanyás ingatlana udvarán tárolta. A roncsautókból a fémet sokszor égetéssel nyerte ki. A férfi mindezt a szükséges hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezte, ami alkalmas volt az emberi élet, testi épség, az egészség, a föld, a víz és a levegő veszélyeztetésére.

A bűnügyi felügyelet alatt álló vádlott ráadásul 2023. augusztus 16-án, este, Baján úgy vezette a személygépkocsiját, hogy őt néhány hónappal korábban a bíróság jogerősen 1 évre eltiltotta a járművezetéstől.

Az ügyészség a férfit üzletszerűen elkövetett lopás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, valamint eltiltás hatálya alatti járművezetés bűntettével vádolja és ezért vele szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy a korábbi, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetését is utólag végre kell hajtani. Bűnösségéről a Bajai Járásbíróság fog dönteni.

A fotókon az érintett erdőrészlet, a frissen kivágott és felaprított tűzifa, valamint a tanyán tárolt roncsautó hulladék látható.

Forrás: Ügyészség

Tovább olvasom

Vadászat

Szarvashiba hazavinni az agancsot!

Print Friendly, PDF & Email

Agancstolvajokat fogtak a rendőrök

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kapuvári nyomozók 24 óra alatt kiderítették, ki lopta el a szarvasagancsokat a Himod és Hövej környéki erdőből.

Fotó: Rendőrség

A rendőrségre február 28-án érkezett bejelentés arról, hogy 2024 első két hónapjában egy erdőből több kilogramm szarvasagancsot tulajdonított el valaki. A Kapuvári Rendőrkapitányság az ügyben lopás vétség miatt eljárást indított, kollégáink rövid időn belül azonosították a feltételezett agancstolvajt. A nyomozók február 29-én délelőtt, az otthonában fogták el a 36 éves férfit, majd a kutatás során megtalálták az erdőből származó 6 darab agancsot.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A fiatalembert munkatársaink a Kapuvári Rendőrkapitányságra állították elő, ahol lopás vétség elkövetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki. Elismerte a cselekmény elkövetését, továbbá elmondta, nem volt tisztában azzal, hogy az agancsokat tilos az erdőből elvinni.

Fotó: Rendőrség

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság kéri a természet kedvelőit, az erdőt- és mezőt látogatókat, fogadják meg az alábbi tanácsokat:

  • Agancsot találni izgalmas dolog, azonban azt – speciális engedély hiányában – soha nem vihetik magunkkal. Minden évben előfordul, hogy talált agancsot visznek haza erdőjárók, ami viszont lopásnak minősül.
  • Az agancs értékétől függ, hogy tulajdon elleni szabálysértést vagy bűncselekményt követ el az, aki magához veszi és elviszi.
  • Az elhullajtott agancsok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok, vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.
  • A törvény nagyon szigorú, és az illegális agancsgyűjtést lopásnak, a szarvasok hajszolását és ezzel akár kínok közötti elpusztítását pedig állatkínzásnak minősíti.
  • Amennyiben kirándulás során feltehetően jogosulatlanul agancsot gyűjtő embert, embereket látnak, kérjük, hogy értesítsék az illetékes erdészeti hatóságot, vagy tegyenek bejelentést a 112-es segélyhívó számon.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom
ewident logo