Vadászat
Szék-havasi vadásztársulat
A kilencszázas évek elején alakult meg a Szék-havasi Vadásztársulat. Területe a Szováta-fürdőtől Gyergyó felé terjedő, a marosszéki közbirtokosság tulajdonában lévő cca 16,000 hold erdőség, ehhez még hozzábérelve Szováta község területe.
Ez a terület nagyobbrészt bükkös erdőből állott, melyben fejsze minél kevesebbet járt; a felső, a görgényi területtel, gyergyalfalusival határos ú. n. havasterület ca. 4000 hold, e havas terület legmagasabb csúcsával a kb. 1900 méter magas Cserepeskővel fenyővel volt borítva. Két oldalról tehát a görgényi terület fogta ezt körül, harmadik oldalról Parajd község területe, alul pedig Szováta község és mezőgazdasági terület.
Nem emlékszem pontosan mikor léptem be, mindenesetre legszorgalmasabb tagja voltam, mert nem tudok elképzelni nagyvadra szebb területet. A hegyoldalak elég meredekek és elég hosszúak voltak, ellenben a fenyő felé felhúzódó gerincek nagyon enyhén emelkedtek és különösen szarvasbőgés idején megkönnyítették a közlekedést és a katlanokba való behallást.
Egyletünk tulajdonképpen medvevadászatra alakult, ami természetes a híres görgényi terület szomszédságában, melynek gr. Teleki Samu volt évtizedeken át még Rudolf főherceg idejétől a vadászura. Fővad, mégpedig hamisítatlan, semmi rossz nyugati vérrel nem keveredett ősszarvas akkoriban inkább csak mint váltóvad volt ezen a területen. Egy-egy őz, nem sok medve, több hiúz, farkas, elég szépen vaddisznó és süketfajd, ez volt a terület vadállománya.
Persze annak, aki vad dús területekhez volt szokva, nagyon szomorú volt itt, mondjuk medvehajtás alatt órákig elüldögélni anélkül, hogy csak még egy madárcsicsergést is hallott volna.
Nincs szebb, mint egy ilyen ősbükkös. Fehér foltos, 20—30 méter magasságig kopasz, nagy, vastag törzseikkel állnak jó távol egymástól ezek a koloszusok, minthogyha nem is erdő volna, hanem valami római istennő templomának az oszlopsora.
Medve-területnek ez a terület nem sokat ért, rendesen csak akkor volt medvénk, ha tölgymakk nem volt a vdéken sehol, bükkmakk pedig nálunk bőven. Nyomozásra is a ottani székely lakosság nem nagyon ügyes, egyáltalában vadászati érzékük nem volt nagyon kifejlődve. Emlékszem, amikor szarvasállományunk már elég erős volt és magam is sátorban valahol fent tanyázva, egyik székely vadőrünket átküldöttem egy távolabb eső völgybe kihallgatni, hogy bőg-e ottan valamirevaló bika, reggel avval jött vissza, hogy:
— Instállom, szarvas nem bőgött, de a medve annyira ordított, hogy egész éjjel raktam a tüzet a kuliba előtt, hogy meg ne támadjon.
Még azt sem tudta, hogy milyen a szarvasbőgés! Szovátafürdő akkoriban még fürdő sem volt, a pár holdas forró, sós medvetó mellett volt egy hosszú, emeletes faépület, ebben laktunk. Nagy mulatság volt hideg, fagyos novemberi reggeleken, mielőtt vadászatra kimentünk, ruha nélkül átszaladni a tóba és úszkálni benne. Vizét azóta egy hideg patak bevezetésével hűtik, akkorában még olyan forró volt, hogy még fagyos időben sem lehetett benne állni, csak úszni.
Vadászatra apró kis székely lovaktól húzott rövid, irtózatosan rázó székely szekerekkel vonultunk fel a hegyre. Nem soká tartott, hogy a szénaülés az ember alatt máshova kívánkozott és a térdével veregette az ember az állát. Egyszer gr. Teleki Ádámmal üldögéltünk együtt egy ilyen kínzó eszközön és beszéd közben felfelé néztem, végig a bükkös hegyoldalon. Mikor ismét feléje fordultam, nem volt mellettem senki. Egy nagy kő kizökkentette a szekér mellé.
Ennek a székhavasi területnek abban az időben legjobb oldala a fajdkakasdürgés volt. Minden évben felmentem, rendesen úgy, hogy április 24—25-re ott legyek. A felmenetel elég hosszadalmas volt a Cserepeskő csúcsához, az ún. villámütött oldalon. A székelyek azt állították, hogy minden zivatar villáma azon a tájékon ennek a villám-ütött oldalnak fenyőibe üt be. Nem tudom, hogy mi igaz ebből, de csakugyan alig volt ezen a hegyoldalon élő fenyő, ott álltak a fák kiszáradva egymás mellett, olyan volt az egész, mint egy órási mohamedán temető.
Felérve a dürgőhelyhez a csúcshoz közel volt egy vaskályhás kis kunyhónk, ez volt a telep. Innen pár perc alatt odaért az ember a dürgőhely közelébe. A hegy északi oldalán magas öreg fenyőfák tisztásokkal megszakítva, hol a hó még ebben az időszakban sok helyt 2—3 méter magasan feküdt. Itt volt a fajd-társadalomnak találkozóhelye.
Erdélyben a fajdkakas még csillagfény mellett kezdi el köszörülését, de nagyon ritka eset, hogy kitartson fáján olyan sokáig, amíg a hajnalpír megengedi a golyós puskával való célzást, rendesen már ezelőtt leszáll a hóra és ott folytatja szerelmes táncolását. Elég sok kakast lőttem Erdélyben, de emlékezetem szerint csak kettőt vagy hármat sikerült még a fájáról leszólítani.
Az egyik ezek közül, melyet a parajdi területen ugrottam be, kis 6,5-es Schoenauer-em lövése után, ahogy a német mondja „abreitolt”. Nem tudtam elhinni, hogy elhibáztam volna és elindultam a havon repülése irányában. Alig mentem valamit, megláttam egy csepp vért. Mentem-mentem mindig egyenesen völgynek le, mindig újabb és újabb vércseppeket találva. Mehettem jó fél kilométert, ott feküdt a kakas átlőve a havon.
Az erdélyi vadászok fenyőgallyakból készített „Schirm”-ből lesték a hajnali dürgést, illetőleg a kakas beszállását. Engem ez az üldögélés úntatott és mindjárt első fenntlétemkor a beugrással kezdtem és jó eredménnyel. Azt hiszem, hogy a földön dürgő kakas beugrása könnyebb, mint a fán dürgőé. Igaz, hogy sokal jobban kell vigyázni a beugrás taktusára és a mozdulatlanságra mikor a kakas szünetel a köszörüléssel, de evvel szemben az embernek is könnyítve van a dolga azáltal, hogy sokkal hamarabb meglátja a kakast a havon, mint egy fenyőfa gallyazata között.
Később, mikor a parajdi terület is az enyém volt, mely területen a székelyek nem tudtak dürgőhelyről, odamentem fel dürgőhelyet keresni. Rövidesen ráakadtam a havon fajdnyomra és ezt visszafelé követve ráakadtam, ahol a hó mutatta szárnyhúzásának nyomát. Következő hajnalon ezen a helyen kezdtem, onnan már meghallottam a köszörülést és megtaláltam egy kitűnő dürgőhelyet, melyen mindig dürgött 10—12 kakas. Ennek megtalálása után tanyámat a közelbe tettem át, kuliba nem lévén egy széltörés összedűlt fenyőtörzsei alá.
Másnap reggel sötétben kimentem hóráfjaimmal a kakasokat kihallgatni. Keményen fagyott, fújt a szél, nem köszörült egy kakas sem. Borzasztóan fáztam. Gondoltam hogy később, ha a szél egy kicsit elállna, talán elkezdik a dürgést, addig pedig visszamegyek tanyámhoz, amely alig volt pár száz lépésnyire és megiszom egy findzsa teát, hogy kissé felmelegítsem magamat.
Lementem, megittam és rögtön visszajöttem. Mikor előbbeni helyemre visszatértem, egy, az előbb még ott nem látott teljesen friss hiúz-nyom vezetett el a hely mellett, hol alig negyedóra előtt álltam. A hiúz is, úgy látszik, ugyanabban az üzletben járt ott, mint én. Biztosan ő is haragudott a szélre és a kakasokra hogy még nem ugrálnak a havon, de nem ment haza teázni és sajnos, nem jött még egyszer vissza.
Ilyen körülmények között lőtt azelőtt pár évvel gr. Hunyady László egy hiúzt a fogarasi havasokban.
Részlet Horthy Jenő: Egy élet sportja című könyvéből (1937)
Vadászat
Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Sakálok támadtak nyaralókra Izraelben: 11 ember sérült meg
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Izraelinfo: Tizenegy embert, köztük három gyereket láttak el kórházban, miután sakálok támadtak nyaralókra a Kinneretnél, a Duga strand környékén péntek éjjel. A sérültek könnyebb harapásos és karmolásos sérüléseket szenvedtek, valamennyien megkapták a szükséges oltásokat, és többségüket hazaengedték. Egy beteget további megfigyelésre bent tartottak.
Fotó: Izraelinfo
Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.
A Magen David Adom mentőszolgálat hajnali 2:52-kor kapott bejelentést arról, hogy több embert valószínűleg sakálok haraptak meg a Kinneret partján. A mentők első ellátásban részesítették a sérülteket, majd többeket a porijai Északi Egészségügyi Központba szállítottak.
Az első vizsgálatok szerint a sakálok feltehetően élelem után kutatva jutottak be a sátorozók területére. A hatóságok szerint az állatok valószínűleg megérezték a sátrak környékén hozzáférhetően hagyott étel szagát, ezért közelítették meg az éjszakázókat. A pánikban több nyaraló megsérült, a helyszínre érkező parti felügyelők és rendőrök végül elűzték az állatokat a strand területéről.
Az egyik legsúlyosabbnak tűnő eset egy 12 éves kislányt érintett. Családja szerint a gyerek az éjszaka közepén arra ébredt, hogy egy állat van a sátorban. A sötétben először azt hitte, hogy a család kutyája, majd a sakál az arcán sebesítette meg. Nagymamája az izraeli médiának azt mondta: az egész családi nyaralás néhány perc alatt rémálommá vált. A kislányt ellátták, varratokat kapott, és veszettség elleni megelőző kezelést kezdtek nála.
A történtek után az Egészségügy Minisztérium és a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a támadó állatok közül legalább egy veszettséggel fertőzött lehetett. A gyanús állatot a figyelmeztetés kiadásáig nem fogták be. A minisztérium közölte: aki vadállattal érintkezett, harapást vagy karmolást szenvedett, azonnal forduljon orvoshoz, mert a veszettség veszélyes és kezelés nélkül halálos betegség.
A hatóságok azt kérik a kirándulóktól és kempingezőktől, hogy ne etessenek vadállatokat, ne hagyjanak ételt vagy szemetet a természetben, még lezárt zacskóban sem, és az éjszakai táborhelyeken az élelmiszert lehetőleg zárt autóban tárolják. A háziállatok tulajdonosait arra is emlékeztették, hogy kutyáikat és macskáikat a törvény szerint be kell oltatni veszettség ellen.
Yossi Naba, a Kinneret Városok Szövetségének elnöke súlyosnak nevezte az esetet, és sürgős intézkedéseket kért a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságától, valamint az állategészségügyi szolgálatoktól. Szerinte a nyári szezonban éjszakai járőrökre van szükség a strandokon, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg.
A Kinneret környéke nyáron Izrael egyik legnépszerűbb belföldi üdülőhelye, a hétvégi eset azonban elég kellemetlen emlékeztető arra, hogy a természetben a „csak egy szendvicset hagytunk kint” mondat néha egészen rossz véget ér.
Forrás: Frank Péter – Izraelinfo
Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.
Vadászat
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.
Fotó: Szegedi László – OMVK
A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.
A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.
Fotó: Szegedi László – OMVK
A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.
Eredmények
Férfi egyéni
- Siffer Géza – 47 találat
- Hüll László – 45 találat
- Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)
Női egyéni
- Hettyei Emőke – 45 találat
- Hettyei Anita – 39 találat
- Hettyei Bianka – 29 találat
Csapatverseny
- Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
- Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
- Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat
Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat
Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.
Fotó: Szegedi László – OMVK
A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.
A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.
Fotó: Szegedi László
Forrás: -PS- OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először,
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először, regionális jelleggel. A verseny célja a három legjobb jáger kiválasztása egy nívós válogató keretében, ahol a megyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket júliusban, az országos megmérettetésen.
Fotó: OMVK
20 versenyző indult összesen a versenyszámokban, úgy, mint korong- és golyóslövészet, trófeabírálat, sebzési jelek vizsgálata, teszt és növényfelismerés.
A somogyi kamarai delegáció hat versenyzőből és a korábbi helyi versenyek bíráiból állt.
Versenyzőink közül Rózsa Martin, Boda Csaba és Beda János lettek az I-III. helyezettek, míg Rózsa Martin az összesített versenyben előkelő ezüstérmes helyet vívott ki, így ő képviseli Somogyot a főversenyen. Igazán jó hangulatú és színvonalas versenyt raktak össze a helyiek, külön köszönet Kenesei István titkár kollégának!
Jövőre Somogyon a sor a rendezést illetően, és bár magasra került a léc, szeretettel várjuk a vasi és zalai hivatásos vadászokat egy hasonlóan jól szervezett versenyen!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Jägerrecht lépésről lépésre
Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Lőttek az elvárásnak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
You must be logged in to post a comment Login