Keressen minket

Vadászat

A kukoricás kan

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Utólag visszagondolva a történtekre még nekem is azt kell mondanom, hogy kissé felelőtlen volt a cselekedetem, viszont egy percig sem bántam meg…

Augusztust írtunk. 2012 nyara kimondottan száraz volt az egész országban, így nálunk Somogyban is, szinte semmi csapadék nem hullott, a vadnak is megnehezítette a kedvezőtlen időjárás az életét. A disznók minden éjszaka tömegesen járták a kukoricákat, a tejes érés előtt a szárakból rágták, szívták ki a nedvességet. Annak érdekében, hogy a már amúgy is tetemesre nőtt vadkár a lehető legkisebb mértékben súlyosbodjon tovább, éjszakákba nyúlóan őrizni kellett a tengeri táblákat.

Jómagam ebben a feladatban tevékenyen részt is vettem, hiszen nyár révén nem kellett egyetemre mennem, időm tehát volt bőven. No meg aztán nekem a vadászat nem csak kikapcsolódást vagy úgymond hobbit jelent, hanem szenvedélyt, egy életvitelt. Eshet az eső, fújhat a szél, hordhatja a havat, vagy akár lehet mínusz 20 fok is, ezek nem jelentenek akadályt. Visz előre a vérem, hajt kifelé oda, ahol a nyugalom várja az embert, ott kizárhat mindent maga körül, és élvezheti azt, amit a természet kínál a számára.

Nem volt ez másként azon az estén sem. Délután gyors pakolás, csak a legszükségesebb holmik a táskába, és már irány is kifelé. A nagy hőségben töltött nap után jól esik az embernek a valamelyest lehűlt éjszakában méláznia. Hallgatni az erdőt, figyelni a csillagokat, gondolkodni az élet történéseiről és persze lesni a vadat. Vaddisznót lestem azon az estén, az őrzési feladatok végett hosszasan kint is maradtam minden éjszaka.

Amint elhelyezkedtem a lesen őzek kezdtek mocorogni, ahogy erősödött a sötétedés, úgy lettek egyre aktívabbak, majd szépen lassan mind eltűntek a tengeriben, vagy lehúzódtak a patakhoz szomjukat oltani. A lesem egy út szélén állt, balra tőlem kukorica, jobbra energianád. Kettő között kicsiny lehetőségként húzódott a pár méter széles út, csekély helyet adva a vad elejtésére. Ám ezen az estén még csak nem is láttam itt őzeken kívül semmi egyebet. Messze törték az éhes szarvasok és disznók a tejesedő csöveket. Kivártam az éjfélt, majd úgy határoztam, hogy útnak indulok, cserkelek…

Régebben mindenem volt a lesvadászat, egész éjszakákat voltam képes ülni egy helyben, figyelni és várni. Az elmúlt két évben változtak a szokásaim, sokkal jobban kedvelem a cserkelést, hosszas sétákat tenni a határban, közben kis időre felülni a lesekre, megpihenni, aztán indulni tovább akár órákon keresztül. Többet láthat így az ember, közelebb kerülhet a környezetéhez…

Vállamra akasztottam a 12-est, aztán halkan útnak indultam, ha riasztani kell a vadat ez jobban megteszi a golyós helyett. A lesemtől bő egy kilométerre feküdt két kis tábla kukorica, azokat céloztam meg, mert előszeretettel időzött a környékűkön és bennük egyaránt a disznó. Lassan, meg-megállva haladtam, bele is telt egy jó órába, mire elértem az első táblát. Megálltam, fülelődtem, de nem hallottam semmit sem, még csak borz sem mozgott a szárak között.

Elindultam hát tovább, ahogy közeledtem a másik táblához neszeket hallottam belőle, egyből felkeltette az érdeklődésemet, bár még nem voltam biztos a hang tulajdonosának kilétében. Ahogy a széléhez értem már elég közel volt hozzám a hang forrása, biztos is voltam benne, hogy röfögővel van dolgom, mégpedig egyes disznóval. A szívem azonnal a torkomban kezdett dobogni. Nagy nyugalomban, boldogan csámcsogva törte a szárakat és csöveket, teljes biztonságban érezte magát a kukoricasorok takarásában.

Egy kis ideig azt gondoltam, hogy tényleg biztonságban maradhat, mert semmi esélyt nem láttam az elejtésére. Ekkor azonban apró szikra gyúlt az agyamban, ami – lássuk be – normális ember fejében meg sem fordul, vagy ha mégis, akkor rögtön elhessegeti a gondolatot is. „Rácserkelek a kukoricában” – döntöttem el azonnal, csak éppen a kivitelezésben nem voltam még bizonyos.

Átléptem az árkon, be a szélső sorba, erre a disznó azonnal elhallgatott, fülelt, nem tudta mi vagy ki zavarja meg az önfeledt lakmározásban. Tudtam, hogy így el fogom riasztani, ki kellett hát találni valamit. Arra gondoltam, hogy ha úgy viselkedem, mint egy fajtársa, akkor megnyugszik és eszik tovább. Letörtem hát egy cső kukoricát, és nagy csámcsogás közepette rágni kezdtem. Ahogy gondoltam is, egyből folytatta az evést, mintha mi sem történt volna. Most már csak oda kellett jutom a közelébe.

Tőlem keleti irányban volt, a szél pedig délről fújt, így észak felé félkörben próbáltam elé kerülni. Amíg eljutottam abba a sorba, ahol őt véltem hallani, addig szorgalmasan „adtam a disznót”, lassan mozogtam, törtem a csöveket és hangosan rágtam. „Elfogyasztottam” 10–15 cső tengerit, a disznó pedig mit sem sejtett, ő is falta a kukoricát.

Végre egy sorba kerültem vele, de még messze volt ahhoz, hogy biztosan láthassam, húsz méter lehetett a távolság kettőnk között. Lassan, óvatosan másztam a sorközben, beloptam magam négy-öt méterre hozzá, persze csakis disznómód. Célra tartottam a puskám, a hangokból ítélve fejjel állt felém.

Felvillantottam az öreg Heliátort, a disznó belenézett a fénybe, én pedig útjára indítottam az alsó csövet. A felsőre már nem volt időm, mert a disznó kivágódott balra, ahol is a kukorica mellett egy vizesárok volt, abba vette bele magát. Hallottam ahogy tör és fújja a vért. Nyugtáztam magamban, hogy hamarosan mehetek, és birtokba vehetem a vadat.

Ekkor kissé mozogtam, letörtem pár szárat, hogy legyen helyem. Ezt hallhatta meg, és azonnal kifordult az árokból, bele a kukoricába, egyenest felém. Amint tudatosult bennem, hogy felém tart, rögvest megtörtem a puskát, az ejektor kidobta az üres patront, aminek helyébe újat csúsztattam, felcsaptam a bockot, letérdeltem, majd amint vállamhoz ért a puska már villantottam is fel a lámpát.

Ebben a pillanatban megnyíltak előttem a kukoricaszárak, a disznó másfél, két méterre volt már tőlem, egyszerre húztam el mindkét elsütő billentyűt…Szerencsém volt, mivel mind a kettő Brenneke célba ért, és megtörte a nagy test addigi vehemens lendületét.

Azonnal újratöltöttem, majd felálltam, de a lámpát egy másodpercre sem kapcsoltam le. Odaléptem hozzá, ekkor szerencsére már nem volt benne élet. Amint kissé magamhoz tértem, akkor vettem észre, hogy reszketnek a lábaim és a kezeim, nem is tudtam ezt az érzést egy jó darabig leküzdeni.

Mint mindig, most is megköszöntem a jó Istennek, hogy megadta nekem ezt a vadat, majd a disznótól is bocsánatot kértem, amiért elvettem az életét. Ez nálam megszokott „rituálé”, ami most kiegészült még azzal a hálával is, hogy megúsztam az esetet ép bőrrel. Utolsó falat került a vad szájába, tiszteletadás, és töret a kalapom mellé.

Ahogy már a legelején is sejtettem, kannal volt dolgom. A zsigerelt súlya elérte a 102 kilogrammot, a nagyagyarak hossza pedig 16 cm illetve 16,5 cm lett. Azt hiszem komolyan megüthettem volna a bokám, ha valami rosszul sül el az este folyamán. De ahogy az elején is mondtam, egy percig sem bántam meg, és azon a nyáron még három disznót sikerült hasonló módon terítékre hoznom…

Vadászat

Visszanéző (2022): Beszélnünk kell róla…

Print Friendly, PDF & Email

A fotón látható bika villanypásztorba akadva lelte halálát

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Mónos Zoltán, a SEFAG Zrt. Szántódi Erdészetéhez tartozó Karádi vadászkerületének kerületvezető vadásza számolt be az alábbi sajnálatos esetről:

Fotó: SEFAG Zrt.

Ábra: Facebook

„A fotón látható bika villanypásztorba akadva lelte halálát, mikor – feltételezhetően az agancsozók mozgatásának hatására – olyan helyen akart átkelni a kerítésen, ahol nem jellemző, hogy átváltson. Az 5 év körüli bika frissen kifőzött 24 órás agancsának tömege 5,2 kilogramm. Ha megöregszik, becslésem szerint 9-10 kilogramm körüli agancsos lehetett volna belőle…

A 18 000 hektáros Szántódi Erdészetből 4 000 hektár tartozik Karádhoz, a mezőgazdasági területek és az erdők aránya 50-50 százalék. Éves szinten Karádon 5-8 db bika esik áldozatul az elektromos kerítéseknek. Míg 6-7 évvel ezelőtt, inkább a vegetációs időre korlátozódott ez a probléma, tekintve, hogy a növénykultúrán akkor volt fönt a kerítés, sajnos ma már egész évben számolhatunk vele, mert a telepítésnek komoly költsége van, és emellett – a mai magas terményáraknak köszönhetően – az őszi kultúrákat is (repce, búza) óvják vele. Mindez a vadászterületeken egy megnövekedett civilizációs nyomással (mely az elmúlt időszakban a pandémia idején egyértelműen erősödött) párosul, ahol a vadnak nincs nyugalma. Mit eredményez ez a gyakorlatban?

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A témakörnek nagy a holdudvara és meglehetősen komplex, hiszen a benne szereplők, – legyen az mezőgazdász, vadász, agancsozó, természetjáró vagy motoros/quados – mind sértve érzik az érdekeiket.

Fotó: SEFAG Zrt.

Sajnos a természettől elszakadt ember gyakran „nem érti és nem érzi” a Natúrát és itt nem a kijelölt turistaútvonalakon közlekedő, természetszerető kirándulókra gondolok, de be kell látni, az erdőt nem pusztán jó szándékú turisták látogatják. Itt jegyzem meg, a kulturált természetjárásnak is meg vannak a maga szabályai! Ahogy egy múzeumban sem lehet összefogdosni a műtárgyakat, a természetben nem szemetelünk, nem hangoskodunk, stb.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Az erdőt járóknak tekintettel kell lenniük az ott élő növény- és állatvilágra és bizony, azt is el kell fogadni, hogy nem minden szabadidős tevékenység való az erdőbe! A motorosoktól, quadosoktól, – de említhetem az illegális agancsozókat is -, megriadt vad a bolygatott erdőterületekről kiszorul a mezőgazdasági kultúrákba, ahol meg a kerítés várja. Ez a probléma leginkább a trófeás vadat érinti, hiszen a tarvad, tapasztalataim szerint ügyesen megtanulja, hogyan kell átkelni a villanypásztoron.

Fotó: SEFAG Zrt.

Az eddigi legnagyobb, villanypásztorba gabalyodva elhullott agancsost tavaly november végén találtuk Karádon. Egy jó képességű, páratlan 22-es ágszámú, közel 8 kg-os, 6-7 éves példány volt és nagyon komoly, Somogyhoz méltó bika lehetett volna belőle, ha meg tud öregedni…”

Forrás: SEFAG Zrt. Facebook oldala – 2022. feburár 18.

Tovább olvasom

Vadászat

Március 1-jétől változnak az afrikai sertéspestis kártalanítási tételei

Print Friendly, PDF & Email

Március elsejétől új díjtételek lesznek érvényesek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

2024. március 1-jétől módosulnak az afrikai sertéspestis (ASP) mentesítési tervhez kapcsolódó, állami kártalanítási tételek. A kártalanítási eljárás új díjtételei az érintett résztvevőkkel történt egyeztetés alapján születtek meg. Az új díjtételek kidolgozása során kiemelt szempont volt, hogy azok az egész ország területén segítsék elő az állománysűrűség további csökkentését, és ösztönözzék a vaddisznóhús felhasználását az ASP-től mentes területeken.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az ASP elleni védekezés egyik hatékony eszköze az állami kártalanítás rendszere. Éppen ezért fontos elvárás, hogy a kártalanítás mindig reális, arányos és az aktuális helyzethez alkalmazkodó legyen.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A kártalanítási eljárás, valamint az abban meghatározott díjtételek módosítása és aktualizálása az afrikai sertéspestis mentesítésben résztvevők közös érdeke. Ezenfelül a gazdasági környezetben bekövetkezett változások és a növekvő infláció miatt is szükségessé vált az ASP mentesítési tervhez kapcsolódó, kártalanítási eljárásrendben szereplő tételek felülvizsgálata.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Valamennyi szereplő véleményének figyelembevételével kerültek kialakításra az új, 2024. március 1-jétől alkalmazandó kártalanítási tételek. A díjtételek módosítása során kiemelt szempont volt a vaddisznóhús felhasználásának ösztönzése az ASP-től mentes területeken.

Az alábbi táblázat tartalmazza a jelenlegi és a 2024. március 1-jétől hatályos tételeket:

Feladat Jelenlegi összeg 2024. március 1-től
Elhullott vaddisznók helyszíni ártalmatlanítása egyedenként 5.000 Ft 10.000 Ft
Elhullott vaddisznók gyűjtőhelyre szállítása egyedenként 3.000 Ft 10.000 Ft
Diagnosztikai kilövés során kilőtt vaddisznó testek gyűjtőhelyre történő beszállítása egyedenként 3.000 Ft 6.000 Ft
Állománygyérítés érdekében elrendelt diagnosztikai kilövés során kilőtt egyedek után járó állami kártalanítás egyedenként (fertőzött terület) malac, süldő: 15.000 Ft;                        kan, koca: 40.000 Ft 20.000 Ft
Állománygyérítés érdekében elrendelt diagnosztikai kilövés során kilőtt egyedek után járó állami kártalanítás a magas és közepes kockázatú területen Az előző sor második oszlopában leírt kártalanítási érték és az átvételi ár különbözete és + a kártalanítási érték 20 %-a 20.000 Ft
Lődíj diagnosztikai kilövés esetén egyedenként 5.000 Ft 7.000 Ft
Mintavételi díj diagnosztikai kilövés esetén egyedenként 5.000 Ft 7.000 Ft
Cenzus díjazása 3.000 Ft + gépjárműfutás költsége  – állatorvos telepellenőrzéssel 10.000 Ft,             – természetes személy, állatorvos (telepellenőrzés nélkül) 4.000 Ft

Amennyiben a magas és közepes kockázatú területen diagnosztikai kilövéssel kilőtt vaddisznó teste egyéb jogszabályban szabályozott módon értékesítésre kerül, akkor az ezért kapott bevétel az adott egyed után kapott állami kártalanítástól függetlenül megilleti a vadászatra jogosultat.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Vadászat

Vaddisznó GYIK

Print Friendly, PDF & Email

A Pilisi Parkerdő cikket jelentetett meg a vaddisznóról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Pilisi Parkerdő: Az erdők természetes alkotóelemei a vadon élő állatok. Közöttük vadászható és védett fajok, valamint kártevők is előfordulnak. A történelem során az infrastruktúra, a beépítettség és a lakott területek terjeszkedése következtében a vadon élő állatok élettere erősen lecsökkent. A vadon élő állatok közül az ökológiai szempontból generalistának (széles élőhelyhasználati és táplálkozási spektrummal rendelkezőnek) tekinthető fajok, mint a vaddisznó, az őz, a róka, a nyest és a borz már hozzászoktak az ember közelségéhez.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg. (Ábra: Pilisi Parkerdő)

Ezért az erdőterülettel határos lakott területeken, illetve a városba mélyen behúzódó zöld területen, elhanyagolt telkeken is előfordulnak. A fent említett vadászható fajok őshonosak, jelenlétük nem a vadászatnak köszönhető. Ugyanolyan természetes alkotóelemként kell azokra tekinteni, mint a fekete rigóra, a szúnyogra, vagy a harkályra.

Vaddisznót láttam az erdőben, természetes ez?

Igen. A vaddisznó az erdei életközösség természetes része, a legelterjedtebb nagyvadfajunk.

Vaddisznót láttam az utcán, természetes ez?

Igen. A vaddisznó minden olyan élőhelyen megjelenik, ahol megtalálja a számára kedvező létfeltételeket. Az elhanyagolt és háborítatlan gazos, bozótos ingatlanokon nem zaklatják és itt rendszerint táplálékhoz is könnyen jut (pl. hullott gyümölcs, kerti hulladékok, zöldhulladék). A vaddisznó őshonos vadfajunk, amely alkalmazkodó képessége kimagasló.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Miért jön lakott területre a vaddisznó?

A vaddisznó elsősorban a egfelelő búvóhely és a vonzó víz- és táplálékforrások miatt jelenik meg a lakott területeken. Búvóhelynek számít minden gazos, szemetes, elhanyagolt terület. A vaddisznó számára vonzó a hullott gyümölcs, a kerti zöldhulladék, a háztartási szemét, a vastag humuszos kerti talaj (sok csiga, giliszta stb. él benne), kerti vetemények, zöldségek, mezőgazdasági termények, a víz, a dagonyázási lehetőség. A vaddisznó mindenevő, különösen kedveli a lédús zöldségeket és gyümölcsöket. Minden tevékenység, amely ezeket a vonzó tényezőket csökkenti, hozzájárul a vaddisznó jelenlétének csökkentéséhez.

Az állat éhes és szomjas, miért nem etetik, illetve itatják a vaddisznót?

A vaddisznó nem azért jelenik meg a településeken, mert az erdőben nem talál magának elég táplálékot, hanem azért, mert a település összességében vonzó élethely a számára. Így az erdőben történő etetés nem oldja meg a belterületen megjelenő állatok problémáját, sőt egy bizonyos mérték fölött alkalmazva természetellenesen magas vadlétszám fenntartásához járul hozzá. Ezért a Pilisi Parkerdő Zrt. csak igen indokolt esetben alkalmaz ún. elterelő etetést, amivel a különösen érzékeny területekről csalogatja el az állatokat. A nyári időszakban továbbá itatást is végzünk, továbbá dagonyázó helyeket üzemeltetünk.

A locsoló berendezések környékét a vaddisznó nem azért keresi fel, mert szomjas, hanem mert az öntözött gyepet igen gazdagon lakják az alsóbb rendű, gerinctelen élőlények, amelyek fontos táplálékát jelentik a mindenevő vaddisznónak

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Harminc disznót láttam egyszerre, miért hagyták így túlszaporodni a vaddisznókat?

Ha harminc vaddisznót látunk egyszerre, az nem jelenti azt, hogy túlszaporodott az állomány. A vaddisznók nem magányosan, hanem csoportokba verődve, ún. kondában élnek. Egy ivarérett koca nem ritkán 8-10 malacot is vezet, ezért harminc disznó egy kondában csupán három-öt anyaállat és azoknak az utódai. Általános szabály, hogy a csapatban élő állatok egyedeiknek jobb esélyei vannak a túlélésre. Ez az oka annak, hogy a vaddisznók kondába szerveződve élnek.

Vaddisznót láttam a kertemben, miért nem fogja be valaki? 

A vaddisznó élve történő befogása bonyolult szakmai feladat, amely előkészítést igényel. A vaddisznó élvefogó berendezés egy nagyméretű, többmázsás szerkezet. A befogó telepítése és a befogás között akár több hónap is eltelhet. A befogókat csak ritkán telepítik lakott ház kertjébe vagy udvarába. A befogást megelőzően etetéssel csalogatják az állatokat a befogóhoz, amely állat további kárt tehet az udvarban, továbbá a befogásból kimaradó vaddisznók az etetés miatt a későbbiekben rendszeresen felkereshetik azt ingatlant.
A Pilisi Parkerdő Zrt. egész évben folyamatosan végez vaddisznó befogást az arra alkalmas erdőterületeken.

Mit tesz a Pilisi Parkerdő Zrt. a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorításáért a külterületen?

  • a vaddisznók létszámának apasztását végzi a befogók folyamatos üzemeltetésével a lakott területhez közeli erdőterületeken;
  • vaddisznók létszámának apasztását végzi fegyveres vadászattal a lakott területhez közeli erdőterületeken;
  • egész éven át tartó etetést és itatást végez az erdő belsőbb részein;
  • dagonyák üzemeltetését végzi az erdő belsőbb részein;
  • aktívan kommunikál a lakossággal és az önkormányzatokkal, ismeretterjesztő tevékenységet végez.

Bejött a vaddisznó a kertembe, mit tehetek, hogy ez ne forduljon elő többször? 

A vadkárosítás megelőzésének egyedüli hatékony módszere a megfelelő kerítés megléte. A telkek kerítéseinek megerősítését, illetve kijavítását oly módon kell elvégezni, hogy azon a vaddisznó ne tudjon átmenni. Vaddisznó távoltartása céljából elég a kerítés alsó, kb. 1-1,5 méteres részének megerősítése például a kereskedelmi forgalomban is kapható, kifejezetten a vaddisznó távoltartására gyártott erős, csúszásmentes csomózású dróthálóval, amelyet stabil oszlopokhoz rögzítünk, fél méterenként lecövekelünk, esetleg a földbe süllyesztünk.
A megfelelő kerítés kivitelezésére számtalan lehetőség van, amelyet mindig a helyi viszonyok figyelembevételével kell megválasztani. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a kerítés kivitelezésével kapcsolatosan, feltétlen kérjünk vadkerítés építésében jártas szakembertől segítséget, az elvégzett munka után pedig garanciát!

Milyen feladata van a lakosságnak a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorítása érdekében?

  •  az ingatlanokat határoló kerítések vadbiztossá tétele;
  •  az elhanyagolt telkeken, illetve közterületen lévő bozótosok felszámolása, elhanyagolt, gazdátlan területek lekaszálása, rendbetétele;
  • ideiglenes és állandó etetési tevékenység megszüntetése;
  • a zöldhulladék szakszerű kezelése;

Kinek a feladata a vaddisznó létszámának csökkentése?

Külterületeken a vaddisznó létszámapasztásának mértékét a vadászati hatóság határozza meg, illetve ellenőrzi annak elvégzését. Külterületen a vadászatra az illetékes vadgazdálkodó jogosult, sőt köteles a hatóság által előírt tervet teljesíteni.
A települések közigazgatási belterülete nem képezi a vadászterület részét, ezért lakott területen a vadgazdálkodónak nincs jogosultsága vadászati tevékenység végzésére.

Ki ejtheti el a vadat a vadászterületen kívül (pl. a városban)? 

A jelenlegi szabályozás a település belterületén történő vad elejtésének feladatát nem ruházza senkire. A szükséges engedélyt a területileg illetékes rendőrhatóság jogosult kiállítani. A legproblémásabb területek önkormányzatai, mérlegelve a kialakult helyzetet, mezőőrt vagy állatok befogására specializálódott vállalkozót alkalmaznak, aki rendelkezik a rendőrség által kiadott engedéllyel, így a fegyverét is használhatja a település közigazgatási belterületén.

Mi a teendő, ha szembetaláljuk magunkat egy vaddisznóval? 

A vaddisznó alapvetően kerüli az embert, de akár veszélyes is lehet. Nagyon fontos, hogy semmiképpen ne próbáljunk az állat közelébe kerülni! Csapjunk zajt, adjuk meg a vaddisznónak a menekülés lehetőségét, ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle. Soha ne szorítsuk be olyan helyre, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk. A kanok a párzási időszakban lehetnek veszélyesek, a kocák pedig akkor, amikor a kis csíkos hátú malacokat védelmezik. A sebesült vaddisznó szintén agresszív lehet.

Semmiképpen ne sétáltassuk kutyánkat póráz nélkül az erdőben, mert a vaddisznó rátámadhat a kutyára!
Kérjük, megfelelő magatartással minden lakos segítse környezetünk védelmét, és vegyen részt a probléma kezelésében, megoldásába

Forrás: Pilisi Parkerdő

Tovább olvasom
Cart
  • No products in the cart.