Keressen minket

Vadászat

Tarpai vaddisznóhajtások

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Hol volt, hol nem volt… Akár a mesében. Volt valamikor, nem is oly rég egy nagy hírű, nagy létszámú vadásztársaság Tarpán. A vadászterülete sem volt túlságosan kicsi. Az országhatárral félig kerített terület nagysága 1981-ben, amikor a tagság soraiba felvettek, meghaladta a húszezer hektárt, a taglétszám 29 volt. A társulat tagjai szenvedélyes vadászok voltak. Igazi vegyes vadas terület volt.

A vadászat terén ennek a kis csapatnak paradicsomi állapotok uralkodtak. Rengeteg fácánt, nyulat, vadkacsát zsákmányoltunk. Az apróvad mellett szép számú őzállomány, na meg kelet-magyarországi viszonylatban kiemelkedő és ritkaságnak számító vaddisznóállomány volt megtalálható, amely főként a Beregben működő két vadásztársulat, valamint a Lónyai erdészet területeit érintette. Ritkaságnak számított, de sokszor összefutottunk gímekkel is, amelyek főként Lónyán, a Bockerekben, a Tarpai VT területén pedig a Dédai és a Ducskós erdők környékén tanyáztak.

Mostanság elmondható, hogy inkább nagyvadas a területünk, ahol a vaddisznó mellett most már a gím, és betelepítés folytán a dámvad is nagy létszámban képviselteti magát, amelyekre eredményesen vadászunk is.

A magamfajta régi, öregedő vadászok viszont mindig nosztalgiával emlékeznek vissza a régi szép időkre, amikor még volt olyan év, hogy nyolc disznóhajtást is tartottunk. A tarpai nagyerdei disznóhajtásokat legtöbbször külföldi vagy belföldi bérvadászoknak értékesítettük. A tagság meg elszórakozott a Ducskós, a Bergszászi, a Surányi, a Dédai, valamint a Tarpa mellett elterülő Téberdő és Köriserdő sűrűjében.

A hosszú vadászévek során a taglétszám hatvan főre nőtt. Területünk ezzel szemben a 2006-os megszűnésünkkor már „csak” alig érte el a 15 ezer hektárt.

A nyolcvanas és kilencvenes években Esze Tamás Nimród leszármazottjai, hasonlóan más vadásztársaságokhoz „pléh puskával” a nyakukban vágtak neki a disznóhajtásnak. Volt ugyan három golyósunk is, amelyek közül egy a „kartonos” címet viselte és a vadőr cipelte többnyire a vállán. Ezekből adódóan nem volt mit tenni, felkaptuk nagyra becsült lapátcsövű söréteseinket, és néhány gyöngygolyóval a zsebben nekivágtunk a nagy sűrűségeknek. Aztán ahol tudtuk, lőttük a serte vadat.

Akkoriban nem voltak nagy terítékek. A Nagyerdei hajtásokon általában 10–20 disznó esett, de a vadászat azon az erdőn nem mindennapi élményt jelentett a résztvevőknek. Az ezer hektár körüli erdőt többnyire három hajtásra osztottuk Legtöbbször a szovjet,-azóta már ukrán államhatár mellett kezdtük a vadászatot. Az első hajtás irányát általában a disznók ismert tartózkodási helye valamint a szél iránya határozta meg. A nagyra becsült és tisztelt vadászmestereink Hegyi Elek és Csapó Endre nyomdokain haladva Kelemen Attila vadászmesterrel vettük át később eme nemes mesterségnek az irányítását, szervezését.

Mekkora izgalommal, meg várakozással álltunk egy-egy bérvadásztatás előtt! Különben a disznóhajtások alkalmával még a járni alig tudó idős tagjaink is mindig megjelentek. Ezek az események szabályosan ünnepszámba mentek Tarpán. Rendesen készültünk rá, mint a jól tanuló gyerekek a matek órára. Ha a disznók még a mezőgazdasági területeken tartózkodtak, akkor a Nagyerdő környékéről kis hajtásokkal megpróbáltuk beterelni őket az erdőbe. A terelés közben esetleg elejtett süldőket pedig kompetenciaként szétosztottuk a jelenlévők között.

Egyik ilyen vadászatunkon megjelent a már nyolcvanadik évét is betöltött Fazekas Béla vadásztársunk is. Béla bácsi igen víg kedélyű, mókás ember volt. Szerettük ha megjelent köztünk, mert mindenkit képes volt megnevettetni akárcsak Zeke Miska bátyám. Induláskor Béla bácsinak mutattak egy irányt, hogy na arra bandukoljon, és ha a kiserdőig ér battyoghat is hazafelé. Az öreg el is indult. A hátizsákjában bőséges élelem, na meg amit annyira szeretett, egy flaska tarpai savanyú borocska. A többiek pedig elindultak egy jó nagy kört lecsapni.

A vadászat végén Endre bácsi udvarán daraboltuk a süldőket, amikor Béla bácsi odaballagott. És kihúzva magát közölte, hogy lűttem egy kanit. Mosolyogva folytattuk a munkát, amikor megfogta a vadászmester vállát. Endre! Nem érted? Lűttem egy kanit! Endre bácsi rá is szólt, hogy ne hülyéskedjen, mert most nem érünk rá. Erre aztán piszkosul bedurrant az öreg, és kiabálni kezdett, hogy mit gondoltok, én már nem tudok leteríteni egy kanit?

Kezdtük komolyan venni az elmondottakat és a kiküldött néhány ember egy jó óra elteltével lovas szekéren hozta is a meglőtt kant. Béla bácsi úgy ült a bakon, mint ha éppenséggel a mennybe kocsikázott volna. Az esemény előtt még mindig bámulkodva állók hamarosan előkerítették a boros kancsót, és iszogatás közben elmeséltettük, hogy miként került a kani nyakába a golyó. Kiderült, hogy a disznók épp abban a kiserdőben feküdtek, aminek az irányát reggel meghatározták az öregnek. Már akkor vette észre a disznókat, amikor közöttük volt. Aztán sikerült levennie a nyakában lógó mordályt és még a Brenneke is becsúszott a csőbe.

A disznók majd fellökték, amikor felpattantak és menekülni kezdtek. A néhány méterre mellette felálló másfél mászás kannak viszont rossz napja volt, mert a sörétesből kilőtt golyó eltörte a nyakát. A másnapi hajtóvadászat lehet, hogy pontosan ezért, de igen jóra sikeredett.

Volt olyan eset, amikor a hajtások közötti ebédnél a jelenlévő, többségben képviselőkből és magas beosztású vendégekből állók azon viccelődtek, hogy a legutóbbi parlamenti ülés szünetében a büfénél az volt a legfontosabb kérdés, hogy a Vári Pista vajon kinek hányas sorszámot fogja majd szombaton kiosztani. Mert hát legtöbbször az elállások helyeit nem sorsoltuk, hanem adtuk. Később a békesség kedvéért kénytelenek voltunk ráállni a nyílhúzásra.

A nagyerdei hajtásokat mindig komolyan és precízen megterveztük és előkészítettük A vadászok az eligazításon megkapták a lebonyolítás rendjét tartalmazó, térképpel ellátott ismertetőt, amelyben az is szerepelt, hogy kinek hányas számú járműre kell felülnie. Azért nem egyszerű dolog mindent összeegyeztetni a bográcstól a vadászig. Egy ilyen vadászaton, ahol 100–120 ember is részt vesz, azért van ám felelősség is. Arról már ne is beszéljünk, hogy kinn az erdőn mindennek klappolni kell. Az őszi meg a téli beregi területek járhatósága pedig nem piskóta. Volt úgy, hogy három traktor csak egymást ráncigálva tudtak este kijönni ez erdőről. Nem egy leányálom volt a platón kuksolni. Remegtünk, míg kiértünk a műútra. Két hét múlva már úgy mentünk vissza, mintha semmi sem történt volna. A vadászatokról felvételeket is készítettem.

De sokat írhatnék ezekről a vadászatokról! A vaddisznóhajtást a vadászatban a legfelsőbb jelzővel tudom csak ellátni. Annak íze, zamata, hangulata van. Ott nincsenek rangok, meg címek. Ott mindenki egyforma, és csak simán, egyszerűen Vadász.

Az 1990-es évek végére megfogyatkoztak a külföldi vendégek, a hazai csoportok. Mi akkor sem estünk túlzottan kétségbe. Kitaláltuk, hogy ha más nincs, értékesítsük magunknak a vadászatot. Úgy is lett, és tagjaink közül is sokan bejelentkeztek a megállapított standdíj szerinti áron. Ezek a vadászatok igazi kuriózumnak számítottak. Rájöttünk, hogy kis anyagi áldozat árán tudjuk mi még magunkat is szórakoztatni. Sokan éltünk is ezzel a lehetőséggel. Én a szerencsésebbek közé tartoztam, mert az esetek legtöbbjében sikeres voltam. Azon a hajtáson, amiről a kép készült két disznót is sikerült elejtenem.

Később a vadászbalesetekkel kacsolódóan megváltozott, szigorúbb lett a hajtások megszervezése. Természetesen megint néhány felelőtlen magyar vadásznak köszönhetően!

A mi társulatunk a megszűnés előtti években legnagyobb bánatunkra már nem tarthatott disznóhajtást azon a csodálatos területen, ahol az erdők túlnyomó többsége szigorú természetvédelem alatt áll, ahol még költ a fekete gólya és a haris madár. A vaddisznóhajtások emlékei viszont bennünk élnek tovább.

Vadászat

Pirkadatkor kivágta, reggelre tűzifának eladta az erdőt

Print Friendly, PDF & Email

Vádat emeltek egy férfival szemben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Bajai Járási Ügyészség lopás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és eltiltás hatálya alatti járművezetés miatt vádat emelt egy férfival szemben. Az elkövető a környékbeli erdőkből hajnalonta kivágott akác- és nyárfát a helyszínen felaprítva tűzifának rögtön eladta, ezzel néhány hónap alatt komoly bevételre tett szert. A tanyás ingatlanában engedély nélkül felhalmozott 1 tonnányi roncsautó miatt is felelnie kell.

A vád szerint a bajai férfi 2022 szeptemberétől közel 5 hónapon át hajnalonta rendszám nélküli autóval és utánfutóval járta a Vaskút környéki erdőket azért, hogy fát lopjon. A vádlott az akkumulátoros fűrésszel kivágott fát a helyszínen felaprította és még a reggeli órákban rögtön le is szállította a vevőinek, akik köbméterenként 30-36 ezer forintot fizettek neki. A tolvaj összesen 40 köbméter akác- és nyárfát vágott ki, amivel közel 2 millió forint kárt okozott az erdőrészletek tulajdonosainak. Elfogásakor a bajai nyomozók 12 köbméter tűzifát lefoglaltak, így a sértettek kára részben megtérült.

A férfinál tartott kutatás során kiderült, hogy rendszeresen bontás céljából forgalomból kivont gépkocsikat és roncsautókat szerzett be, a bennük lévő motorral, a működésükhöz szükséges ásványi olajokkal, üzemanyag maradékkal, fékfolyadékkal együtt. A közel 20 köbméter térfogatú, 1 tonna tömegű veszélyes hulladékot a tanyás ingatlana udvarán tárolta. A roncsautókból a fémet sokszor égetéssel nyerte ki. A férfi mindezt a szükséges hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezte, ami alkalmas volt az emberi élet, testi épség, az egészség, a föld, a víz és a levegő veszélyeztetésére.

A bűnügyi felügyelet alatt álló vádlott ráadásul 2023. augusztus 16-án, este, Baján úgy vezette a személygépkocsiját, hogy őt néhány hónappal korábban a bíróság jogerősen 1 évre eltiltotta a járművezetéstől.

Az ügyészség a férfit üzletszerűen elkövetett lopás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, valamint eltiltás hatálya alatti járművezetés bűntettével vádolja és ezért vele szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy a korábbi, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetését is utólag végre kell hajtani. Bűnösségéről a Bajai Járásbíróság fog dönteni.

A fotókon az érintett erdőrészlet, a frissen kivágott és felaprított tűzifa, valamint a tanyán tárolt roncsautó hulladék látható.

Forrás: Ügyészség

Tovább olvasom

Vadászat

Szarvashiba hazavinni az agancsot!

Print Friendly, PDF & Email

Agancstolvajokat fogtak a rendőrök

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kapuvári nyomozók 24 óra alatt kiderítették, ki lopta el a szarvasagancsokat a Himod és Hövej környéki erdőből.

Fotó: Rendőrség

A rendőrségre február 28-án érkezett bejelentés arról, hogy 2024 első két hónapjában egy erdőből több kilogramm szarvasagancsot tulajdonított el valaki. A Kapuvári Rendőrkapitányság az ügyben lopás vétség miatt eljárást indított, kollégáink rövid időn belül azonosították a feltételezett agancstolvajt. A nyomozók február 29-én délelőtt, az otthonában fogták el a 36 éves férfit, majd a kutatás során megtalálták az erdőből származó 6 darab agancsot.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A fiatalembert munkatársaink a Kapuvári Rendőrkapitányságra állították elő, ahol lopás vétség elkövetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki. Elismerte a cselekmény elkövetését, továbbá elmondta, nem volt tisztában azzal, hogy az agancsokat tilos az erdőből elvinni.

Fotó: Rendőrség

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság kéri a természet kedvelőit, az erdőt- és mezőt látogatókat, fogadják meg az alábbi tanácsokat:

  • Agancsot találni izgalmas dolog, azonban azt – speciális engedély hiányában – soha nem vihetik magunkkal. Minden évben előfordul, hogy talált agancsot visznek haza erdőjárók, ami viszont lopásnak minősül.
  • Az agancs értékétől függ, hogy tulajdon elleni szabálysértést vagy bűncselekményt követ el az, aki magához veszi és elviszi.
  • Az elhullajtott agancsok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok, vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.
  • A törvény nagyon szigorú, és az illegális agancsgyűjtést lopásnak, a szarvasok hajszolását és ezzel akár kínok közötti elpusztítását pedig állatkínzásnak minősíti.
  • Amennyiben kirándulás során feltehetően jogosulatlanul agancsot gyűjtő embert, embereket látnak, kérjük, hogy értesítsék az illetékes erdészeti hatóságot, vagy tegyenek bejelentést a 112-es segélyhívó számon.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Vadászat

Felülmúltuk önmagunk: Balaton-felvidéki dúvadhét

Print Friendly, PDF & Email

Balaton-felvidéki dúvadhét eredményei:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A vadászati év utolsó napján a diszeli Artemisz Vadászház udvarán gyülekeztek a Balaton-felvidéki tájegység jogosultjai, hogy közös terítékkel adják meg a végtisztességet az elmúlt héten puskavégre került vadnak.

A VII. Balaton-felvidéki dúvadnapok közös terítéke. Fotó: – OMVK

Surányi Péter tájegységi fővadász köszöntötte a vadászatra jogosultak küldötteit, és ismertette a dúvadhét eredményét. Idén, amikor már hetedik alkalommal gyűltünk össze, a tájegység 18 vadgazdálkodási egységéből 15 vett részt a szimultán dúvadgyérítésben. Ennek eredménye lett az az összesen 92 vad: 39 róka, 15 borz, 7 aranysakál, 6 nyest, 17 szajkó, 7 dolmányos varjú és egy szarka, amiket kürtszóval búcsúztattunk. A Csobánc Vt. 23, a Bakonyerdő Zrt. 12, a bronzérmes Újkúti Vt. pedig 11 darabbal járult hozzá a közös terítékhez. Mint azt Surányi Péter kiemelte: nem a dúvadhéten kell elvégezni az egész éves dúvadgyérítést, az esemény célja a figyelemfelhívás, és az alkalom teremtése a szakmai tapasztalatcserére.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A házigazda Baracskay Lajos, a Csobánc Vt. elnöke, a vármegyei vadászkamara titkára röviden bemutatta a vadásztársaság adottságait, gazdálkodását. A kétszázat is meghaladja a teríték gímből, a vaddisznó háromszáz alá esett. Volt, hogy az 500-at is meghaladta, de a fokozott gyérítés eredménye már látványos. A legfőbb károsítóvá a szarvas lépett elő. A vadászterület kezelését megnehezíti az, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan költöztek ide a nagyvárosból, akik aztán nem is mentek vissza: ezáltal a nyaralóövezetben mára jóval nagyobb a terület zavartsága, mint 2020 előtt volt. Vendégkörük stabil, a vadászati lehetőségek értékesítése nem jelent problémát.

Fotó: OMVK

Lakatos István, a Kapos-Tolnai vadgazdálkodási tájegység fővadásza az agancstőrothadással kapcsolatos kutatás jelenlegi állásáról tartott előadást. Mint elmondta: kezdetben valamilyen gennykeltő baktérium jelenlétére gyanakodtak, ám hamar kiderült, hogy a gennyesedés csak másodlagos fertőződés eredménye, a tünetegyüttes nem bakteriális fertőzésre vezethető vissza. Kialakulásában sokkal inkább a különböző mikotoxinok játszanak szerepet, de nem kizárható régen betiltott növényvédő és rovarölő szerek, illetve a mikroműanyagok hatása sem. Kezdetben dámszarvasnál figyelték meg a tünetegyüttest, de azóta már őznél és gímnél is megjelent. A dámbikáknál az azonos korú egészséges egyedek átlagban 1,3 kg-mal nehezebb agancsot raktak fel, mint az érintettek, de a károsodás nem kizárólag a hímivart érinti. A teheneknél, sutáknál a termékenyülés drasztikus visszaesése, illetve vetélés tapasztalható akkor, ha a takarmány mikotoxinnal szennyezett. Ennek elkerülése érdekében érdemes mellőzni a földről való etetést (használjunk vályút, tálcát) illetve ne etessünk törtszemet, hanem csakis teljes értékű, helyesen tárolyt, bevizsgált szemes vagy szálas takarmányt.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

Amint azt Vezsenyi Imre, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője, ASP-tanácsadó megfogalmazta: azután, hogy az afrikai sertéspestis 2018-ban megjelent Magyarországon, volt remény arra nézve, hogy a Duna vonalát nem fogja átlépni a betegség. Sajnos nem így lett, a dunakeszi vadaskertben megjelent a kór, és tovább is terjedt. Veszprém vármegye egyelőre mentes az ASP-től, és szerencsések vagyunk abból a szempontból is, hogy az elejtett vadat szabadon értékesíthetjük. Azonban kártérítés (aminek összege március 1-től egységesen 20 000 forint/db lesz, csak addig jár majd, amíg van vaddisznó, ez pedig – ha a vírus ideér – már nem lesz egyértelmű. Érdemes minden legális eszközt (ezek köre bővült a közelmúltban) igénybe venni ahhoz, hogy elérhető legyen az 1 vaddisznó/200 ha sűrűség, ami hatékonyan lassítaná az afrikai sertéspestis terjedését.Greskó Károly örvényesi sportvadász a lőfegyverrel végzett ragadozógyérítéssel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Ez a tevékenység nem csak az apróvadas területeken bír jelentőséggel, a sakálok és a rókák az őzgidákból és a malacokból is vámot szednek. Létszámuk eredményesen apasztható ugyanakkor csalsípok használatával és állandó etetőhelyekkel. A csalsípoknál előnyben részesíti a műanyagból készülteket, mivel azok hidegben sem vetemednek meg, és kevésbé hangolódnak el. Érdemes először hosszabban, 10-15 másodpercig fújni, majd 5-10 másodpercnyi szünet után ismét egyszer, már rövidebben. Ezt 10-15 perc várakozás kövesse. Ha van hallótávolságban éhes ragadozó, bizonyára közelíteni fog. Előfordulhat ugyanakkor, hogy rossz irányból, szél alól fog érkezni, ekkor pedig következő alkalommal már bizalmatlan lesz a sípot hallva.

A rókák és a sakálok vonszalék segítségével, illetve rendszeresen etetett helyeket fenntartva is puskavégre kaphatóak. Ekkor fontos, de kifizetődő is a kitartás. Egy alkalommal nem kevesebb, mint kilenc rókát lőtt együltő helyében, igaz, ekkor már sötétedés előtt a lesen volt, és kitartott másnap hajnalig. Aki erre vállalkozik, az jól teszi, ha háttámlás magaslest épít, és a meglőtt rókákat csak a vadászat legvégén, és nem minden sikeres lövés után szedi össze. Az etetők távolsága a lestől nem mellékes, rókánál ne legyen közelebb, mint ötven, sakálnál, mint száz méter. A sakálok ugyanis szeretnek „vágni egy kört” az etetőhely körül, hogy szagot fogjanak. Ebbe a körbe pedig jó, ha a les már nem esik bele…

Az előadások elhangzása után kiváló estebéd elkültésére került sor, de a jelenlévők nem csak ezért maradtak. Jó volt kihasználni az együttlétet arra is, hogy egymás tapasztalataiból épülve kicsit tovább lássunk, mint a saját vadászterületünk határáig…

Forrás: OMVK

Tovább olvasom