Vadászat
Kárpátaljai mozaik
Tart a fácánvadászat, elszaporodott a borz és a vadmacska Kárpátalján. Augusztus másodikán a vadkacsákra való vadászat nyitónapján ugyan hivatalosan már megkezdődött az idei vadászati idény, ám mivel nálunk mostanság kevés vízi szárnyas költ, így igazából az évkezdet október elejére tevődött át. Amikoris országszerte engedélyezték a fácánok kilövését. Nimród kései utódai év végéig hódolhatnak ezen szenvedélyüknek. Közben pedig csaknem egy hónapon át – december 6-tól január 2-ig még mezei nyúlra is vadászhatnak.
– De akad-e elegendő becserkészésre alkalmas apróvad? – először ezt a kérdést tettük fel Popovics Sándornak, a Beregszászi Járási Vadásztársaság elnökségi tagjának.
– Úgy tűnik, hogy a nyári rekkenő hőség és a vele járó aszály nem kedvez a fácán szaporodásának. Beregvidék egy részén legalábbis ezek az első tapasztalatok. A valós helyzetet akkor láthatjuk majd tisztán, ha befejeződik a kukorica levágása. Ám ez beletelik még néhány hétbe, hisz csupán a Szernye-mocsárban közel háromezer hektárt foglal el ez a fontos takarmánynövény. Örömteli, hogy néhány év eltelte után ismét látni népesebb fogolycsapatokat, ugyanis már attól tartottunk, hogy az ízletesen elkészíthető szárnyas vidékünkről teljesen kipusztult.
– Ahová csak nézünk, a határ tele van olya évek óta nem művelt hatalmas táblákkal, ahol már ember nagyságúra nőtt a sűrű gaz. Gondolom mindez kiváló hely a vadon élő állatok számára.
– Magyarországi barátaink már korábban figyelmeztettek rá, hogy az elvadult táj nem teljesen ideális élőhely apróvadjaink számára. Természetesen az sem jó, ha mindenütt hatalmas gabonaföldek húzódnak, s ezeket csak vékony vízelvezető árkok határolják el egymástól. A legjobb az, ha a növényi kultúrák sokasága foglalja el a szántóterületeket, s a parcellák végében megtaláljuk a vadóvó erősávokat, cserjéseket, kisebb ligeteket. És kérdezzük meg az itteni öregeket, amikor a beregvidéki domboldalak nagy részén szőlő termett, akkor mennyi nyúl, fogoly, fácán élt arrafelé?! Tehát a kultúrtáj nem feltétlenül ellensége az apróvadnak.
– Annak viszont van jónéhány valós ellensége.
– Közülük is elsőként a rókát szoktuk emlegetni. Teljes joggal, hisz óriási pusztítást végez a szárnyasok között. Éppen ezért Vukot és társait a vadászidény elejétől kezdve annak a végéig kíméletlenül gyérítjük. Így is maradnak bőségesen. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a vadászok hozzáállása az elmúlt évtizedben ezen a téren is jelentősen megváltozott. Korábban a rókaprém – gondoljunk csak az ezekből készült bundákra, gallérokra, sapkákra – igencsak kurens árucikknek számított. Akkor a rókavadászat nem csupán izgalmat, nagyszerű élményt jelentett, hanem értékes trófeával is együtt járt. Ez utóbbi már a múlté. A rókaprém nem kell senkinek, viszont a lelőtt állatot a vadász köteles beszállítani az állat-egészségügyi laboratóriumba, hogy ott megvizsgálják, nem volt-e veszett. Szóval ez plusz teher, amit egyesek nem szívesen vállalnak.
Amiről viszont kevesebb szó esik mostanság: Beregvidéken, de úgy tudom a kollégáktól, hogy egész Kárpátalja-szerte elszaporodott a borz és a vadmacska. Valószínűleg részben ezzel is magyarázható, hogy több helyen meggyérült a fácánállomány. Tudni kell, hogy a borz például mindenevő. Nem válogat, megeszi a fácántojásokat csakúgy, mint a gyámoltalan csibéket, nyúlfiókákat. Ráadásul éjszaka indul portyára, így munkája nagyon hatékony.
A vadmacska – valószínűleg ezt most nem kell részleteznem – prédájául igen sok vad esik. A gond az, hogy mindkettő védett állat. Pedig jó volna, ha legalább bizonyos területekre korlátozva ezt a védettséget ideiglenesen felfüggesztenék az illetékes hatóságok. De ahogy az országos helyzetet ismerem, míg idáig eljutunk, ez egy hosszú menetelés lesz.
Végezetül hadd mondjam el: az első határbejárások azt bizonyítják, hogy idén nyúlból, őzből és vaddisznóból is elfogadható mennyiségű a szaporulat.
karpatinfo.net
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE



You must be logged in to post a comment Login