Keressen minket

Vadászat

Zalai Vadászati Évadnyitó

Közzétéve:

Feltöltő:

A huszonkilenc éves múltra visszatekintő rendezvényen felavatták az 1970-ben lőtt, akkor világrekordnak számító gímbika szobrát, majd vadászavatással folytatódott a program. Az egész napos rendezvényen különböző kulturális programok is várták a vadászat szerelmeseit.

Rengetegen érkeztek a zalai vadászok évadnyitó rendezvényére. Az érdeklődők a környékbeli erdők és a vadászat szépségét bemutató, fotókból és festményekből álló tárlatot is megtekinthették.  – Van köztünk festőművész, intarziaművész, csont- és fafaragó, fotósok nagyon szép számmal, így valóban egy színes egyesület vagyunk. Arra törekszünk, hogy az embereknek közvetítsük a természet szépségeit, apró csodáit, mivel szerintem a mai civilizált ember kevésbé jut el a természethez – fogalmazott Polster Gabriella, a Zalai Vadász-alkotók Egyesületének elnöke.

A magyar kormány fontos közgazdasági erőforrásként, nemzeti kincsként tekint a vadra. Így a Muraföldéhez köthető fejlesztések között is fontos szerepet kapnak az erdőgazdálkodást, az erdei vasútvonalakat, illetve a bakancsos turizmust segítő beruházások. – Kincset jelent a vad mindenki számára, s főként az a zalai táj is, amely tele van erdővel, s az erdő, mint a kirándulás egyik fontos kelléke, itt van a kezünkben adottságként, lehetőségként. Ezt ki kell használni. S amikor vadászatról beszélünk tudjuk azt, hogy ez nagyon komoly bevételt jelent az országnak. S amikor az erdővel kapcsolatban az aktív turizmusról beszélünk, akkor ki kell emelni a festői környezetben tett sétát vagy a bakancsos turizmust – fogalmazott Cseresnyés Péter miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő.

Az idei rendezvény egyben főpróba is volt, hiszen jövőre egy országos programot szervezhet a Zalaerdő Zrt. a Sohollári-völgyben. – Évről-évre mindig új attrakciókkal próbáljuk a vendégeket idecsalogatni, valamint az eseménynek emléket hagyni. Idén az 1970-es Marion Schuster-féle világrekord bikának az élethű mását avatjuk fel – említette Rosta Gyula, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója.

A Hubertus-mise után felavatták az új vadászokat, azt követően pedig – egyebek mellett – főzőversennyel és vadászkutya-fajtabemutatóval folytatódott a rendezvény. Jövőre az országos vadásznapot is a Zalaerdő Zrt. szervezi.

A vadászat, a vadgazdálkodás társadalmi megítélése sok esetben negatív, pedig az egyensúly fenntartása érdekében elengedhetetlen az utóbbi időben erőteljesen túlszaporodott vadállomány szabályozása. A szakma különféle rendezvények által próbál utat törni a nagyközönséghez. A mostani rendezvény nyitóeseménye a szakralitás által közelít a „civilekhez”, megmutatva a szakma „gyökereinkből fakadó, hitünkből való oldalát”.

– A vadászathoz elengedhetetlen a (valamiben való) hit, aminek keretet kell adni, ezt szolgálja a Hubertusz-mise – bocsátja előre Győrvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Zala Megyei Területi Szervezetének titkára, a Zala Megyei Vadásztársaságok, Vadgazdálkodók és Vadászok Szövetségének megyei fővadásza.

A vadászatot népszerűsíti, az élővilágot mutatja be a keszthelyi Vadászati Múzeum, valamint az ott hagyományosan szeptember közepén megrendezett Festetics Trófeaszemle, amely a vadászat és a kultúra, ezen belül az irodalom, a képzőművészet kapcsolódása révén szólítja meg a közönséget. S kiváló alkalmat biztosít az eszmecserére a zalaegerszegi Vadpörkölt Fesztivál is.

– Célunk a program nyitányaként szolgáló vadászkonferenciát idővel országossá tenni, az ott megvitatott témákkal megszólítva a szakma mellett a civil társadalmat is. Emellett a borászokhoz, méztermelőkhöz hasonlóan mi, vadászok szintén részt veszünk a felvonuláson, magunkra öltve kalapunkat és zöld egyenruhánkat – folytatja Győrvári Attila.

A jótékonysági főzés s az éttermek által kínált fesztiválmenük pedig a gasztronómia által népszerűsíthetik a vadgazdálkodást, kiváló lehetőséget nyújtva arra, hogy a nagyközönség megismerkedjen a különféle vadételekkel, hogy akinek ízlik, beilleszthesse ezt az alapanyagot az étkezésébe. Bár a vadhús a magas előállítási és járulékos költségek miatt viszonylag drága, rendkívül jó minőségű és nagyon egészséges.

Zala megyében – tér át a szigorúan vett szakmára a kamarai titkár – több mint 300 ezer hektáron összesen ötvennyolc vadgazdálkodó tevékenykedik, ebből hat állami (a Zalaerdőnek négy, a Bakonyerdőnek és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak pedig egy-egy revírje van), a többi egyesületi formában működik minimum tíz taggal vagy egyéb gazdasági társaság. Az állami szerepvállalás tehát jelentős a megyében, a hat állami cég ugyanis a zalai vadászterület közel harmadán gazdálkodik. Mindez jó, jegyzi meg Győrvári Attila, hiszen ezeknél a társaságoknál van tudás, pénz és akarat a professzionális munkára. Ők a zászlóshajói a területnek.

– Zala vadgazdálkodását nagymértékben befolyásolja a nagyfokú erdősültség, az aprófalvas településszerkezet és a rengeteg zártkerti ingatlan, amelynek jelentős részén húsz-harminc éves akácerdők vannak. S bár ezek nem a vadászterület részei, kiváló életteret biztosítanak a vadnak, hihetetlen vadbőséget okozva – fogalmaz a szakember. – Ennek is betudható, hogy a belterületeken megjelenik a vad – mert az ember kijött a természetből s városlakóvá vált.

A vadlétszám szignifikáns emelkedését eredményezi továbbá az is, hogy a területek jelentős részét, amelyeken korábban erdő, mező, legelő volt, ma szántóföldnek használják, ami élelmet biztosít az őznek, gímszarvasnak, vaddisznónak. S amilyen mértékben nő a nagyvadak száma, úgy emelkedik a vadkár. Az apróvad, a nyúl, a fácán, a fogoly pedig ezzel párhuzamos eltűnt, mert a ragadozók, a vaddisznó, a róka és az aranysakál elszaporodott. Utóbbi a délszláv háború kitörése után a déli vidékekről visszatelepedett a Kárpát-medencébe, ahol a 70-es években kihalt állatként tartották számon. Most egész évben, éjjel-nappal vadászható.

Zalában a most kezdődő vadászati idényben az előírt kvóta szerint közel tizenegyezer vaddisznót és hatezerötszáz gímszarvast kell terítékre hozni a vadgazdálkodóknak.

hirtv.hu | kanizsaujsag.hu | zaol.hu | kanizsatv.hu

Vadászat

Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ

A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.

Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.

A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.

Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park

A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…

Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…

Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

A rókás bak

Mudra László vadászíjász élménybeszámolója

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:

Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.

A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.

Fotó: Mudra László – Agro Jager News

Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.

Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.

Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.

Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.

Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.

Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!

Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.

Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!

Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.

Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅

Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.

Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!

Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅

Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁

Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.

Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.

Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.

Lövéstávolság: 22-25 méter.

Menekülési távolság: 54 méter.

Mathews V3 27, 66#

Vessző: Easton Aftermath 300.

Hegy: NAP Shockwave 125 grain.

 

Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Döntések a Nimród jövőjéről

Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.

Fotó: Agro Jager archív

Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.

A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet  ügyvezető  elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.

A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)

A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.

Fotó: OMVK

A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.

Forrás: OMVV

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom