BÁCS-KISKUN MEGYE | Április 15-től indult az őzbakkilövési szezon idehaza. A pandémia miatt szigorúbb feltételek között szervezhetnek vadászatokat tavaly óta a társaságok. A csengődi Kossuth Vadásztársaság megbízott elnökével, titkárával, Kothencz Lajossal és a gazdasági vezetővel, Balázs Mihállyal beszélgettünk.
Kothencz Lajos, a Kossuth Vt megbízott elnöke és Balázs Mihály gazdasági vezető egy őzetető mellett (Fotó: Barta Zsolt)
A járvány miatt tavaly nem maradt el vadászat, ugyanakkor az egészségügyi szempontokat a messzemenőkig betartottuk – mondja Balázs Mihály, a Kossuth Vadásztársaság gazdasági vezetője.
– Az elmúlt hónapokban sajnos két vadásztársunkat, barátunkat veszítettük el, Szabó Lajos volt elnök tragikus hirtelenséggel hagyott itt bennünket, Csányi József a vírus áldozata lett, nyugodjanak békében. Tavaly huszonkét vadászatot szerveztünk, a tervek szerint az idén is hasonló számú apróvadas vadászatot tartunk – tette hozzá a vadász.
A harminchat tagú társaság 5347 hektárnyi területen folytat vadgazdálkodást, két hivatásos vadászuk felügyeli a térségüket. A tagság Kiskőrösről, Tabdiról, Akasztóról és Csengődről kerül ki. Korábban többen voltak, de a törvény adta lehetőséggel élve húszan kiváltak a szervezetből, és az akkori terület mintegy kétharmadát vitték magukkal. Az egyesület ügyeit az elmúlt több mint két évben sikerült rendbe tenni, visszazökkent az élet a korábbi medrébe.
A társaság területén a becslések szerint 18 szarvas, 310 őz, 52 vaddisznó és 130 mezei nyúl él.
Kothencz Lajos elnök azt mondja, hogy a vadász dolga nemcsak az állomány gyérítése, hanem az állatok életkörülményeinek a javítása is. Az utóbbi egy év során másfél millió forintnyi takarmányt szórtak ki az etetőkbe. Így a téli elhullás aránya csökkenthető volt. Emellett a vadászház környékén külön fácántelepen nevelik a szárnyasokat. Tavaly 2100, az idén 2300 madarat vásároltak és nevelnek fel. Ezeket kiengedés után vadásszák majd.
A társaság alkalmazottjai a ragadozókkal és az orvvadászokkal szemben is védik az állományt.
Kilövik a rókát, az aranysakált, és elriasztják a nemkívánatos személyeket is. Kothencz Lajos megbízott elnök elmondta, hogy Magyarországon még ma is gazdag vadállomány él. A társaságok és a hatóság magas szintű szakmai munkát végez. A nyugati kollégák ezt azzal ismerik el, hogy nagyon sokan ide járnak, hogy hódoljanak a szenvedélyüknek. Nyugat-Európában ugyanis drasztikusan megcsappant a vadállomány.
Kothencz Lajos arra is felhívta a figyelmet, miszerint a mezőgazdasági termelés következtében jelentősen csökken az élőhelyek száma. Így egyre kevesebb állat talál magának búvóhelyet, és ez már az állatok számának a csökkenéséhez vezet. Illetve az is problémát jelent, hogy a tanyákban a kutyák nincsenek megkötve, így a házőrzők is gyérítik az állományt. Tavaly például hét őzet téptek szét ezek az állatok.
A vezetés megújítása előtt álló társaság megbízott elnöke azt mondja, hogy komoly terveik vannak.
A mezei nyulak számát a jelenlegi százharmincról 600–800-ra bővítenék.
Ez részben a pénzügyi keretektől függ, illetve attól is, hogy a rókaállományt sikerül-e gyéríteni. A vadászati hatóságtól hatvan egyed kilövésére kaptak határozatot.
Balázs Mihály elmondta, hogy az elmúlt két évben négy pályázatuk nyert, a projekt összegének a hetven százalékát a Magyar Vadászkamara támogatta. Ennek eredményeként hat hektár takarmányozásra való vadföldet művelnek, kilenc őzetetőt, hat -itatót alakítottak ki. Vásároltak egy vízszállító tartályt is, valamint beszereztek ragadozók gyérítéséhez szükséges vadcsapdákat is, mintegy 3,6 millió forint értékben. Az élőhelyeket, a környezetet kell rendben tartani ahhoz, hogy az állatok szaporodjanak. Kothencz Lajos megjegyezte, hogy az országban a sertéspestis károkat okozott, de szerencsére a Kossuth Vadásztársaság térségében beteg disznóval nem találkoztak. Tavaly harminchárom példányt lőttek ki, mind egészséges volt. Az idén 42 jószág kilövését írta elő a szakhatóság – mondta az elnök.
