Vadászat
Társas apróvadvadászat Balotaszálláson – GALÉRIÁVAL
Bács-Kiskun megyében, Balotaszálláson, 2022. január 30-án, vasárnap, rendezték meg a 2021/2022-es vadászati idény utolsó társas apróvad-vadászatát, amelyen 27 vadász vett részt.

Balotaszálláson megtartották az utolsó januári társas apróvadvadászatot, amelyen 27 vadász vett részt (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)
Az utóbbi négy évben intenzív ragadozógyérítésbe kezdtek, ami számokban azt jelenti, hogy hattyúnyak csapdából 12-t, létrás és Larsen csapdából pedig hatot-hatot ellenőriz Tóbiás Tamás és Sógor Attila hivatásos vadász. Nem sajnálják az idejüket a kotorékozásra sem és évente három alkalommal, két csapattal: megközelítőleg 100 kotorékot tárnak fel, amit előzetesen HUmap applikációban rögzítenek a hivatásos vadászok. Az intenzív dúvadgyérítés, így jelentősen visszavetette a dúvad állományait és szemlátomást erősítette az apróvad állomány növekedését.
Aznap Sógor Attila hivatásos vadász tartotta meg a reggeli eligazítást, kint a társaság vadászházában Balotaszállás és Öttömös között. A vasárnapi vadászaton úgy 10 óráig kegyes is volt hozzájuk az idő. Derült, napsütéses és már-már tavaszias időben kezdtek neki, de a szél azonban fokozatosan egyre jobban erősödött és hamarosan orkán erejű széllökésekkel repítette a fácánt. Szinte dobta a madarat, mondták a helyiek!

Ocskó Imre, szegedi vadász is meghívást kapott az év utolsó társas apróvadvadászatára. (Kép: Agro Jager News)
Az első hajtásban a Füzes és a Kacsatelep közötti területrészt mozgatták meg a vadászok. A körülmények nem kedveztek a kinnlevőknek, mert a hatalmas szélben a kakasok pillanatok alatt felgyorsultak és magasra emelkedtek. Ennek ellenére, azért néhány szajkó még sem úszta meg a hajtások összezáródó köreit.
Sógor Attila édesapja, Sógor András a Füzes csatornát szemlélte. Így emlékezett vissza egy régi vadászatra, amelyet többen hallgattunk: „Jó pár évvel ezelőtt, itt, a balotaiak még horgásztak. Több méter mély víz volt valamikor a tekintélyes csatornában, ami mostanra szinte kiszáradt. A víz valamilyen oknál fogva drasztikusan lecsökkent és még azokból a laposokból is eltűnt, ahol még nyáron is csillogott a víztükör. Sajnos a téli csapadék sem tudja ma már olyan szintre duzzasztani a helyi tavakat és csatornákat. Tavaly már néhány akác is kezdett elszáradni, amit rossz előjelnek lát az 55 éve vadászó, tapasztalt vadász.”

Sógor András balotaszállási vadász, a kiszáradt Füzes-csatorna mellett (Kép: Agro Jager News)
A második hajtáson Békefi erdő Bikák-völgye területrészeket járták végig a hajtók, amely a Füzespusztai I.-es Iskola mellett ért véget. Pár évtizeddel ezelőtt még a tanyasi gyerekek ide járhattak iskolába. Az iskola emlékét most egy tábla őrzi, amely előtt a vendégek és helyi vadászok is egy pillanatra megálltak, tisztelegve a hely emlékének. A régi iskola helyén ma egy erdő áll…
Lassan megközelítjük a Kiskunhalasi Vadásztársaság szomszédságában álló Békefi tanyát – int arrafelé Sógor Attila. Onnan már a Csernák fenyő területrész kezdődik! – teszi hozzá. A szél eközben egyre erősödött, miközben egyre kevesebb madár került az aggatékokra. A hajtások végén, bent a vadásztársaság udvarán aztán 14 fácánkakas és négy szajkó feküdt a terítéken. A hatalmas szél ellenére, mindenki jól érezte magát a Bács-Kiskun megyei településen. A balotaszállásiak vendégeiknek, tagjaiknak egy igazán jól sikerült csirkepörkölttel kedveskedett, amelyet Petrács Imre főzetett. A 2021/2022-es vadászati idény evvel a közös vadászattal véget ért – tudta meg az Agro Jager News.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Tud-e a vad természetkárosítást okozni?
Sokan és sokféleképpen közelítik meg a vadlétszám kérdését, valamint egy adott terület vadeltartó képességének fogalmát. Másként látja ezt a vadgazdálkodó, akinek elsődleges érdeke a vadállomány védelme, a sportcélú vadászat, a vadgazdálkodás szervezése, valamint ennek szakmai, tárgyi és anyagi feltételeinek megteremtése. Másként ítélik meg a mezőgazdasági területeken és erdőkben gazdálkodók, akiknek elsődleges érdeke a hosszú távú, gazdaságos termelés biztosítása. Véleményt alkot a lakosság is, s bár e réteg a legnépesebb, szakmai hozzáértése a legtöbb esetben hiányos, inkább érzelmi alapon közelít a témához.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News

Ábra: MME
Viszont napjainkban kevesebb szó esik a vad természeti értékekre gyakorolt hatásáról. Össze lehet hasonlítani a vadlétszámra vonatkozó adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat, de sokszor hallhatjuk, hogy ezek a számok becsléseken alapulnak, és a valóság mást mutat. Megnézhetjük a terítékadatokat is, amelyek a legálisan elejtett vadlétszámról adnak reális képet. Anélkül, hogy konkrét számokat idéznénk, abban a legtöbb érintett egyetért, hogy mind a becsült vadlétszám, mind a terítékadatok évről évre növekvő tendenciát mutatnak. Véleményem szerint reális képet akkor kapunk, ha kimegyünk egy adott élőhelyre, és a saját szemünknek hiszünk, tapasztalatainkra támaszkodva vonunk le következtetéseket.
Így tettem én is, amikor a Vértesi Tájvédelmi Körzetben több évtizeden át mértem fel a természeti értékeket. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mezőgazdasági, vadgazdálkodási és természetvédelmi ismeretekkel felvértezve, a Vértest évtizedekig járva, gyűjthettem tapasztalatokat az adott témakörben. Tapasztalatom szerint mind a vadlétszám, mind a vadfajok száma az elmúlt 40 évben drasztikusan megemelkedett. Megjelentek a Vértesben spontán visszatelepülő és szándékosan, vadászati érdekből betelepített vadfajok is. Elég, ha az aranysakálra, a dámra vagy a muflonra gondolunk. Mindeközben a gímszarvas és a vaddisznó létszámának erősödését is tapasztaltam. A vadlétszámot természetes úton szabályozó nagyragadozók teljesen hiányoznak a területről. Az állományszabályozó betegségek – gondolok itt a veszettségre és az afrikai sertéspestisre (ASP) – szintén elkerülték a Vértes térségét.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Előbbi a légi úton történő vakcinázások miatt, utóbbi valószínűleg a vonalas létesítmények (autópálya, vasút) vadmozgást és vándorlást korlátozó hatása miatt. Ami a területet járva rögtön szembeötlik, az a vad nyomainak sokasága: túrások, rágások, kitaposott vadváltók, amelyek napjainkban a védett és fokozottan védett élőhelyeken is egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak elő. Az erdőgazdálkodók kénytelenek vadkizáró kerítéssel körbevenni, nemcsak a vágásterületen nevelkedő fiatalosokat, hanem már a vágásra tervezett erdőrészleteket is. Ha néhány szerencsés évben olyan bőséges makktermés adódik, amelyet a vad sem tud teljesen elfogyasztani, a megjelenő csemeték csúcsrügyeit biztosan visszarágja. Vadkizáró kerítések nélkül nem jelenik meg értékelhető természetes újulat, amely a természetközeli erdőkben a fahasználat egyik előfeltétele. Az így bekerített területek tovább fokozzák a nem bekerített részeket terhelő vadnyomást. Ha a vadlétszám közelítene az erdő természetes eltartóképességéhez, az erdőgazdálkodók nem építenének milliókba kerülő kerítéseket, hiszen az nem állna érdekükben. Fontos tény, hogy a védett és fokozottan védett területeken az elsődleges cél az élőhely és az ott található természetvédelmi értékek védelme, megelőzve az erdő- és vadgazdálkodási érdekeket. A Vértesben odáig jutottunk, hogy szükséges bekeríteni egy-egy védett növényfaj termőhelyét is.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Ilyen például az egyik jégkorszaki maradványnövényünk, a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló cifra kankalin (Primula auricula), amelynek utolsó két termőhelyét a muflonok veszélyeztetik. Élőhelyét évezredeken át védte sziklás, meredek, ember és vad által is nehezen járható volta, de a kizárólag vadászati érdekből, átgondolatlanul betelepített muflon ellen ez már nem elég, hiszen ez a faj, a hazai vadfajokkal ellentétben, ezeket a termőhelyeket is rendszeresen látogatja, lerágva és letaposva azokat. Egy másik szembeötlő jelenség, tavasszal, a vaddisznótúrásokkal érintett területek nagysága. A legérzékenyebb élőhelyek közé tartoznak a dolomit sziklagyepek, amelyek bővelkednek védett és fokozottan védett állat- és növényfajokban. Például itt él a vértesi nyílt dolomit sziklagyepek legértékesebb bennszülött növénye, a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), valamint hazánk legtermetesebb rovarfaja, a fűrészlábú szöcske (Saga pedo).

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
A vaddisznók rendszeresen feltúrják ezeket az élőhelyeket, komoly természetvédelmi károkat okozva. Az erózióra is érzékeny dolomit sziklagyepeknél, a gyepzóna sérülése miatt, a csapadék lemossa a termőtalajt, végérvényesen megváltoztatva az élőhelyet. Összegezve kijelenthetjük, hogy a felduzzadt vadlétszám nemcsak a mező- és erdőgazdálkodóknak, hanem a természetvédelmi értékeknek is kárt okoz. A megoldás a vadlétszám szabályozása, amely kizárólag a döntéshozók és a vadgazdálkodók felelőssége. A megoldás kulcsa pedig a vadászok kezében van.
Írta és fényképezte: Klébert Antal természetvédelmi szakember
Érdekli a Magyar Madártani Egyesület munkája? Olvasson naprakész híreket ITT!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Beszámoló a Baranya vármegyei Dúvadhétről 2025.
Hullajtott agancs szemlével és közös vármegyei terítékkel zárult a Baranya vármegyei Dúvadhét
Hullajtott agancs szemlével és közös vármegyei terítékkel zárult a Baranya vármegyei Dúvadhét
Az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezete és a Mecsekerdő Zrt. közös szervezésben március 2-án, Sasréten került sor a Dúvadhét záró eseményére, ahol az egy hetes vadászat eredményének értékelése mellett, a résztvevők a területükön ebben a szezonban begyűjtött hullajtott agancsokból is elhozták a legerősebb, vagy szakmai szempontból különleges szárakat.

Fotó: OMVK
A megjelenteket Agyaki Gábor az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezetének elnöke köszöntötte. Nyitó gondolataiban kitért a közelmúltban a közösségi médiában megjelent, egyes dúvadgyérítési módokkal összefüggő támadásokra is. Hangsúlyozta, hogy a szakemberek számára nem lehet kérdés, hogy a gyérítés szükséges és fontos feladata a vadgazdának, illetve elmondta, hogy a kamara fokozott figyelmet fordít arra, hogy a vadászok elleni jogsértő, zaklató magatartásokkal szemben jogi segítséget nyújtson a tagjainak.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
Ismertette, hogy 2025 évben a kamara kiemelten kíván foglalkozni a magas genetikai értéket hordozó, kiváló minőségű Ormánsági- és Dél Baranyai gímszarvasállománnyal. A „Baranya aranya a gímszarvas” szlogen jegyében zajló események sorában a hullott szár szemle az első szakmai program, melyet augusztusban egy konferencia, októberben pedig a Baranya Vármegyei Trófeaszemle követ. Agyaki Gábor felhívta a figyelmet, hogy a témához kapcsolódik a terítéket követő szakmai előadás is, melyben Nagy János a Bőszénfai szarvasfarm vezetője osztja meg a tapasztalatait az érdeklődőkkel.

Fotó: OMVK
A Baranya Vadászkürt Együttes szignáljai 194 szőrmés ragadózónak adták meg a végtisztességet. A terítéket, a dúvadgyérítés eredményét ifj. Fullér Miklós a Területi Vadgazdálkodási Bizottság elnöke ismertette a megjelentekkel. A Kamara által ezévben is díjazásra került a három legeredményesebb vadászatra jogosult, valamint a legeredményesebb egyéni vadász. 2025-ben első helyen a Greenfield Vt. végzett, a második az Ormánság Gyöngye Vt., harmadik pedig a Bóly Zrt. lett. A legjobb egyéni teljesítményért ifj. Csomor Dezső az Ormánság Gyöngye Vt. tagja vehetett át díjat, melyet Fehér Péter ajánlott fel és adott át, a második legeredményesebb vadász ezévben Berecz Lajos a Bóly Zrt. hivatásos vadásza volt, aki a Mecsekerdő Zrt. által felajánlott különdíjat vehette át Matyók Dávid vadgazdálkodási osztályvezetőtől.

Fotó: OMVK
A program a hullott agancsok szemléjével folytatódott, a vadászatra jogosultak képviselői röviden ismertették a területükön begyűjtött szárakkal kapcsolatos legfontosabb információkat. A bemutatott szárak is igazolták, hogy a baranyai gímszarvasállomány olyan érték, amit óvni és gondozni kell, hozzáértő és elhivatott szakemberek, vadgazdák kezelésében nemcsak hazai-, hanem világviszonylatban is kiemelkedő minőséget képvisel. Ez alkalommal a legerősebb bemutatott agancsszár 6,40 kg volt.

Fotó: OMVK
A program a Sasréti vadászkastélyban folytatódott, ahol Nagy János előadását halhatták az érdeklődők. A Bőszénfán működő szarvasfarm vezetőjeként több évtizedes szakmai munkába nyújtott betekintést, osztott meg néhány gyakorlati tapasztalatot, amit a vadgazdák a gímszarvas takarmányozása, a trófeaminőség minőségi javítása érdekében hasznosíthatnak.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Visszanéző (2010): Bika Bátaszékről
Papp Lajos hivatásos vadász egy rendkívüli gímbikatetemet talált a Bátaszéki Vadászegylet területén.
Az idei bőgéskor a Bátaszéki Vadászegylet hivatásos vadásza, Papp Lajos egy rendkívüli gímbikatetemet talált a vadászegylet területén. A gímtrófea súlya 22,20 kg. A trófea hivatalosan nem bírálható.

Fotó: OMVK
Az elmondások szerint a tetem már hónapok óta feküdhetett a megtalálás helyén. Valószínűsíthető, hogy heresérülés következtében az állat parókás agancsot kezdett el felrakni, amely akkora energiát emésztett fel, amelybe végül belepusztult. Végül a parókát (kötőszöveti részek) a természet letisztította a csontról, amely miatt a jelenlegi formája kialakult. A trófea kinézete olyan, mint a „korallzátony”, tapintásra kemény, meszes érzetű. Távolról olyan képet sugall, mintha fosszilis maradvány lenne. A kuriózum gímtrófeát már több helyen bemutatták azóta országszerte, szerepelt a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG), valamint a Zalaerdő Zrt. trófeabemutatóján is érdekességként.
Forrás: OMVK Tolna megyei Területi Szervezete