Kiemelt cikk
Az Újvidéki Nemzetközi Könyvkiállítás és Vásár
2022. március 3. és 10. között Újvidéken rendezték meg Szerbia legnagyobb Nemzetközi Könyvkiállítását és Vásárát, amelynek történetében először, Dejan Dzakula ötlete alapján először szerepeltek összegyűjtve, a szerbiai vadászkiadványok.
Nagy sikerrel zárult az Újvidéki Nemzetközi Könyvkiállítás és Vásár, a 26. Nemzetközi Művészeti Kiállítás, az Art Expó és a Szerbiai Educatio kiállítás Szerbiában, a Vajdaságban, az Újvidéki Vásárcsarnokban. A város és a Nyugat-Balkáni térség hangulata utánozhatatlan és a koronavírus-járvány óta most először szervezhettek kiállítást. A nagy múltú találkozón közel 35 000-en vettek részt és a középiskolák, az egyetemek mellett egy igazán különleges stand is felkeltette a látogatók érdeklődését. Dejan Dzakula, a Lov i Jos ponesto főszerkesztőjének az ötlete alapján most először találhatták meg az érdeklődők egy helyen, Szerbia legújabb vadászati, vadgazdálkodással kapcsolatos kiadványait. Dejan Dzakula megragadta az alkalmat és a Hubertusz Vadász Klub igazgatójaként mobilizálta a tagságot és színes programokkal várták a látogatókat. Kezdeményezését nem más, mint Prof. Dr. Zoran Ristic, az Újvidéki Egyetem professzora is támogatta.
Deján Dzakula, a Lov i jos ponesto vadászújság főszerkesztője, az Agro Jagernek összefoglalta, hogy hatalmas igény mutatkozott a könyvvásárra, amit évek óta nem tudtak megrendezni. A vásáron most hat országból több mint 180 kiállító vett részt. A színvonalas rendezvényen középiskolák, belföldi és külföldi egyetemek is képviselték magukat, rendkívül széles képzési palettával érkeztek. Szerbia és a Nyugat-Balkán hagyományosan erős a szántóföldi növénytermesztés oktatásában és kutatásában, de már a mediterrániumra jellemző növénykultúrák termesztésével kapcsolatos ismereteket is oktatnak.
Dejan Dzakula a vadászati, vadgazdálkodási szakkönyvekről kiemelte, hogy hónapok óta szervezi, hogy Szerbia minden részéből Újvidékre kerüljenek a könyvek. Nagyon fontosnak tartotta, hogy a legkisebb példányszámban is megjelent kiadványok is eljussanak Újvidékre.
Szerbiában, a vadászat a nemzeti kultúrához szervesen kapcsolódik, de ahhoz, hogy ez a kincs megmaradjon, nagyon sok szakember dolgozik, hogy mind minőségében, mind mennyiségében fenntartható legyen a vadállomány és a szerbiai vadgazdálkodás. Szerbia sokszínű, vadgzdálkodására is ez jellemző, mert a mezei nyúltól a zergéig bezáróan nagyon sok területet ölel fel ez a gyakorlati munka.
Ahogy a világ más részein, Szerbiában is nagyon sok kihívás előtt áll a szektor, hiszen a természetvédelmi követelmények is változnak, amelyhez illeszteni és formálni kell a felsőoktatási képzést. Szerencsére Szerbiában magas színvonalú egyetemi képzések mentén, erősek a vadgzdálkodással kapcsolatos kutatások is, amellyekkel párhuzamosan az erdészeti tudományok és a vadászati turizmus területén is jelentős energiákat csoportosítottak.
Fontos feladata a sportvadászoknak, a klubboknak és a vadásztársaságoknak, hogy a fiataloknak megmutassák, hogy mit is jelent a vadászat, a vadgazdálkodás, a vadászati kultúra és a vadászati hagyományok ápolása. A kiállítás alatt, ezért minden napra szerveztek a standra és a színpadra programokat, beszélgetéseket. Minden korosztály számára meg kell találni azt a csatlakozási pontot, amely érdekelheti az ifjúságot. A stand nyolc napja alatt, meg lehetett ismerni a szerbiai kutyásokat, a szerbiai solymászokat és kürtös bemutatót is tartottak.
A stand különlegessége azonban mégiscsak abban rejlett, hogy az összes olyan szerb nyelven írt szakkönyvet, ami jelenleg elérhető Szerbiában, azt meg lehetett vásárolni, bele lehetett lapozni. Ez az első olyan év a kiállítás történetében, hogy a vadászati szakkönyvek is részt vettek az újvidéki Nemzetközi Könyvvásáron. Erre joggal lehet büszke Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője.
Mint ötletgazda, nem titkolt célja volt az is, hogy a legfiatalabb generációknak is bemutassa a vadgazdálkodást. Prof. Dr. Zoran Ristic jóvoltából az újvidéki vadgazdálkodást hallgató egyetemisták is kint voltak, akikkel együtt maradéktalanul sikerült több száz gyerek érdeklődését felkelteni és egyben jó lehetőség volt az egyetmistákkal találkozni és a képzésekről beszélgetni.
A kiadványok közül Prof. Dr. Zoran Ristic több könyvét is dedikálta, amelyek közül a Muflon című könyve ezen a kiállításon debütált. A második könyvét is most először vehette a kezébe a nagyközönség. A trófeabírálatról szóló kötet gyakorlati haszna abban rejlik, hogy akár még kezdők is könnyen, lépésről lépésre megérthetik a trófeabírálati szempontokat és a minősítési paramétereket. A könyvek között megpillantottuk Dr. Branislav Bane Zivkovic könyvét is, aki Kelet-Szerbiában, a mintegy 70 000 hektáros Zagubicai Vadásztársaságot irányítja és amellyel párhuzamosan egyetemi tanárként is oktat.
A kiállítás magyarországi díszvendége Dr. Szilágyi Bay Péter volt, aki a Hubert, a vadászmanó című kötete miatt kapott meghívást. Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője az Agro Jager Newsnak kiemelte, hogy a gyereknek írt ifjúsági regény nagyon felkeltette az érdeklődésüket és különleges abból a szempontból is, hogy úgy vadásznak a kicsik és keverednek kalandokba egy mesebeli alakkal, hogy észre sem veszik, hogy eközben például megtanulnak szalonnát sütni, vagy éppen megértik mennyire fontos a körülöttünk lévő világ megfigyelése, megóvása. A valósághű tájleírások, a vadászatok, a kalandok, a vidéki életfontossága Szerbiában is nagyon fontos, ahogyan Magyarországon is.
A kiállítás során Szerbia minden tájáról összefogtak a vadászok és az írók. Ezt az összefogást támogatta a Szerb Vadászszövetség és a Szerb Kinológiai Egyesület, miközben a stand szervezési munkáiban Mihajlo Bajandić, Dusan Ceranić vállalt nagyon sok feladatot – tájékoztatta lapunkat Újvidéken Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője.
Dr. Szilágyi Gergely
főszerkesztő
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
Kiemelt cikk
Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA
A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.
A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.
Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.
A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.
A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.
Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.
A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.
Magyar Elnökség
Kiemelt cikk
Budapesten találkoztak az EU agrárminiszterei – Galériával
A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 8-10. között Budapesten és Budapest környékén került sor a mezőgazdasági miniszterek informális találkozójára. A Magyarországra érkező minisztereket és delegációjukat szeptember 8-án dunai sétahajózással, majd a Magyar Zene Házában nyitó vacsorával fogadták. Szeptember 9-én a delegációk a magyar lovas hagyományokkal ismerkedtek meg egy egész napos program keretében a Domonyvölgyben található Lázár Lovasparkban, majd este a Pesti Vigadóban kerül sor a kulturális programmal egybekötött gálavacsorára. A találkozó zárásaként szeptember 10-én a miniszterek a Várkert Bazárban megtartandó informális ülésükön megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról annak érdekében, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekeivel a középpontban – tájékoztatta az Agro Jager Newst, az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége.
Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntötte a Budapestre érkező agrárminisztereket. Fotó: © Hungarian presidency
A mezőgazdasági miniszterek szeptember 10-i budapesti informális ülésén szakpolitikai vitával kezdtek és a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról tárgyaltak. Az ülés témája a magyar EU elnökségi prioritásokkal összhangban a „Gazdaközpontú uniós mezőgazdaság: úton egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika felé” volt.
Dr. Nagy István agrárminiszter vezette az ülést. Fotó: © Hungarian presidency
Az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas input költségekkel, a háború negatív hatásaival, vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal.
Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel kell megbirkózniuk.
A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szüksége.
Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról, és az agrárminiszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, ezzel irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új Bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult:
- Ennek keretében egyrészt vitát kezdeményeztünk az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról.
- Másrészt vizsgáltuk, hogy hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül.
- Végül át kellett tekinteni a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.
Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége