Keressen minket

Kiemelt cikk

DÉL-AFRIKA: Helyzetjelentés a kukoricatermesztésről

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Dél-Afrikában, a lakosság többsége napi szinten fogyaszt kukoricaeredetű élelmiszert, elsősorban a fehér színű puliszka a legkedveltebb ennivaló.  Így, a növénytermesztésben is az első helyet foglalja el, mint a legfontosabb termék. Dél-Afrikából, Dr.  Barla-Szabó Gábor, az  United Seeds igazgatója elemzi a kukoricatermesztés helyzetét, a világ másik oldalán.

Dél-Afrika kb. 13-szor nagyobb Magyarországnál, de a szántható területe, csak kb 12 millió hektár, amelynek a mintegy 60 millió feletti lakosság ellátását kell biztosítania. 3-3.5 millió hektáron termelnek kukoricát, amiből kb 3 millió hektár a búr farmerek részesedése és körülbelül félmillió az un. small scale, falusi kistermelőké, akik elsősorban saját ellátásra termelnek.

A nagy volumenű agrotechnológia, vetőmagipar, a piacra termelő réteget célozza.  A multinationális cégek, mint a Bayer, a Corteva, a LimaGrain, a Syngenta, a Don Mario (ez utóbbi a világ szójatermelésének körülbelül egy harmadát mondhatja magáénak) Magyarországon is megtalálhatóak. Vetőmagvaikkal, vegyszereikkel és termelési technológiáikkal vannak jelen és diktálják a növénytermesztést.

A kukoricatermelés többségénél a Bayer (Monsanto) hibridek dominálnak, mert időben megvették az egyik helyi vetőmagcéget és arra alapozva, azonnal előnyre tettek szert a Cortevával (Pioneer-PANNAR) szemben, akik az amerikai nemesítésű anyagokat erőltették.  A US Corn Belt genetika jól működött (működik) és az öntözött területeken, ahol a P1197 (volt világcsúcstartó) és ennek a variációi a vezető fajták, de a természetes csapadékon alapuló területeket kevésbé tudták meghódítani.

Dél-Afrika kukoricaövezete meglehetősen szélsőséges és minden évben jelentkeznek olyan körülmények, amik jelentős terméskiesést okozhatnak.  Pédául 8-10 évente, a tavalyi magyar szinthez hasonlóan, jelentkezik az aszály.

Az egycsövű, sűrű vetésre nemesített, intenzív hibridek általában nem jól viselik a hőstresszt vagy a légköri aszályt és természetesen a vízhiányt sem. Elsősorban a magas tőszám miatt, annak ellenére, hogy a multinacionális cégek stressztűrőnek minősítik a hibridjeiket.  Nyilvánvaló az a céljuk, hogy minél több vetőmagot forgalmazzanak, amit a nagyobb növénysűrűséggel könnyebb elérni.

A termelési szezon az esős évszak kezdetekor, késő tavasszal, többnyire októberben kezdődik.  A keleti magasföldön már szeptember közepe-végén megérkezik az  esős évszak és elkezdődhet a talajművelés, magágykészítés.   Mivel a talaj csontszáraz, a 6-7 hónapos száraz évszakot követően, a farmerek megvárják az első 100 mm-t a vetéssel.  Ez nem mindig lehetséges és előfordul, hogy már 60 mm csapadék után vetnek:  ez jelentős kockázatot is hordoz, mert ha 3-4 héten belül nem kapnak újabb esőt, kipusztulhat a vetés.

Ebben az országrészben, a korai vetés előnyös a termésre nézve, ezért sok farmer vállalja a kockázatot.  A novemberi vetés még megfelelő, de a farmerek íratlan szabályai szerint, decemberben már nem célszerű.

A nyugati magasföldön a rendszeres eső később érkezik, sokszor csak decemberben, ezért errefelé ekkor is folytatódik a vetés és áthúzódhat januárra is, azzal a veszéllyel, hogy a korai fagyok károkat okozhatnak a beérés előtt.   Itt nemcsak később vetnek, hanem kevesebb tőszámmal is, legtöbbnyire 20-40 ezer közötti a növényszám hektáronként!

A farmerek olcsó, biztonságos és jó profitot termelő vetésről “álmodnak”, nem REKORDOKRÓL. Itt az 5 tonna jónak számít és bőségesen visszahozza a ráfordított költséget!

A “fehér” farmerek az elmúlt 30 évben támogatást nem kaptak, annak ellenére, hogy ők látják el az országot élemiszerrel.  Magánvéleményem szerint nincs is szükség támogatásra, mert az úgy is csak korrupciót és nem kívánt eredményt szül, hanem olyan adózási- és árrendszerre kell törekedni, ami elősegiti a normális termelést, fejlesztést, és egészséges versenyhelyzetet teremt.

A kisebb befektetés alapja az olcsóbb talajművelés. Sok farmer probálkozik minimum vagy zéró tillage-vel is.  5-6 tonna termésre műtrágyáznak és a kevesebb növényszámot fél zsák maggal is el lehet érni.  A Round Up ready vagy Bt hybridek is engedélyezettek, amikkel kevesebb a vegyszerfelhasználás és környezetkímélőbb is a termesztés.

Itt ez a termelési filozófia. Nem dőlnek be a multik magas tőszámú propagandájának, mert azzal nagyon sokszor meg lehet bukni. A Pioneer több tíz éven keresztül próbálta erőltetni a magasabb vetésnormát, de ez gyakran kudarccal végződött. Ott, ahol ez nem sikerült, azt próbálták elhinteni, hogy a sikertelenség oka, nem a vetőmag, hanem Dél-Afrika nagyobb része nem alkalmas kukoricatermesztésre.  Ez ellentmond a tényeknek, mert a multik véleménye ellenére, mi itt termeljük meg az élelmiszer- és takarmányipari igényeket.

Lassan a multik is megértették ezt és ők is alacsonyabb populációt javasolnak és többcsövű hibrideket is forgalmaznak.

Mit kell érteni az itteni “alacsony populáción”?

  1. Ez az úgynevezett extenzív termesztés, ami a lehetséges megoldás, a nagyon szélsőséges termelési körülményekre. Lehet 500-600 mm eső  is, de gyakran csak 200-300 mm a realitás.  Ez kb. 2 millió hektár vetést jelent.
  2. Fotó 1. 18000 ezres tőszám, tág térállás, 2 m 15 cm sortáv.  Jó évben 4-5 cső egy növényen.  Ez a föld 9.6 t/ha termést adott ezzel a növényszámmal.
  3. Legfontosabb tehát az alacsony ráforditás, ami nem haladja meg a 3.5-4 tonna kukorica árát! A többéves termésátlag 5 tonna körüli.

Fotó 1. (Forrás: Dr. Gábor Barla-Szabó – United Seeds)

Ez a rendszer Magyarországon is használható lenne, de jelenleg a multik diktálják a termelést és a gazdák követik az istrukciókat.   A kisszámú magyar nemesítés is a multik oldalvizén evez, bizakodva, hogy meg tudják őket verni abban, amiben ők a legjobbak és nekik van rá a legtöbb pénzük.

Dél-Afrikában nem ez történik. Itt a multik feladták a magas tőszámot, (kivéve az öntözéses területeken, ami kb. 760 ezer hektár) és ők is többcsövű, alacsony tőszámú hibridekkel rukkoltak elő, követve az igényeket.

Mi, mint United Seeds, a saját stratégiánkat követjük, amivel eddig is népszerűek és sikeresek voltunk.   A legjobb hibridjeink gyakran megverik a multik anyagait a termésben, ezért a farmerek szeretik és vásárolják őket, mert biztonságosan, nagy termést adnak a jó években. A második fényképen US9614 többcsövű hibrid 38-40 ezres tőszámmal 15 t/ha, de megfelelően teljesítenek stressz alatt is.

Fotó 2. (Forrás: Dr. Gábor Barla-Szabó – United Seeds)

Mit jelent ez hétköznapi számokra lefordítva?  Egy növénynek, jó évben, kárpótolnia (compensation) kell a tőszámot a terméssel.   Nem elegendő a multik által beígért 160 grammos cső.  Ellentétben ezzel a szemlélettel, nekünk arra kell nemesítenünk, hogy 2-3 esetleg 4-5 cső is teremjen egy növényen, sőt a csövek is hosszabbak és vastagabbak is legyenek. Egy növény adhat 400-500 gramm termést is, (Fotó 3.), de láttam már 1 kg feletti egyéni teljesitményt is.

Fotó 3. (Forrás: Dr. Gábor Barla-Szabó – United Seeds)

Ez egy 50 ezres tőszámmal vetett száraz termesztés a US9614 hibridem betakaritása 14% nedvességgel, tavaly.   Fotó 4:  Itt a ráfordítás, kb 5.5 t/ha  terméssel egyenértékű, a többi tiszta profit.  Tegye fel a kezét és írjon nekem akinek van ennél jobb fotója.  (Facebook -> https://www.facebook.com/gabor.barlaszabo.1)

Fotó 4. (Forrás: Dr. Gábor Barla-Szabó – United Seeds)

Sok ehhez hasonló példát tudnék mutatni az elmúlt évek eredményeként, amiket március 1.-én, a Delmasban megrendezett Farmer Show-on be is mutattunk.  (Fotó 5.)

Fotó 5.: Dr. Gábor Barla-Szabó – United Seeds

Hadd fejezzem be azzal, hogy készítettünk Magyarországon is kipróbálásra kerülő többcsövű hibrideket.  Az idén néhány helyen el is vetjük ezeket kisérletekben. Így néznek majd ki ->  Fotó 6.

Fotó 6.: Ez egy 50 ezres tőszámmal vetett száraz termesztés – a US9614 hibrid betakarítása 14% nedvességgel.

 

Dél-Afrikából, a United Seed ügyvezetője,
Dr. Barla-Szabó Gábor jelentkezett

Címkék:

Kiemelt cikk

Megerősítették: szabad az út Románia és Magyarország között

Print Friendly, PDF & Email

A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.

Published

6 nap

on

2024.12.17.

By

Print Friendly, PDF & Email

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.

Balról jobbra: Marian-Cătălin Predoiu (miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter, Románia), Pintér Sándor (belügyminiszter, Magyarország), Atanas Ilkov (belügyminiszter, Bulgária), Magnus Brunner (belügyekért és migrációért felelős biztos) © Hungarian Presidency

Schengeni térség

Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere: A mai határozatunkkal megszüntettük a személyellenőrzést a Bulgáriával és Romániával közös belső szárazföldi határokon, ami mérföldkövet jelent a schengeni térség szempontjából. Köszöntjük Bulgáriát és Romániát a schengeni családban!

Bulgária és Románia az EU-hoz való csatlakozása óta alkalmazza a schengeni jogi keret (a schengeni vívmányok) egyes részeit, köztük a külső határok ellenőrzésével, a rendőrségi együttműködéssel és a Schengeni Információs Rendszer használatával kapcsolatosakat.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

A Tanács 2023. december 30-án határozatot fogadott a schengeni vívmányok fennmaradó részeinek 2024. március 31-től történő alkalmazásáról, valamint a belső légi és tengeri határokon történő személyellenőrzés megszüntetéséről.

A miniszterek megvitatták a schengeni térség helyzetét, és véleményt cseréltek a Schengen Tanács éves ciklusához kapcsolódó prioritások végrehajtásáról. Ennek során elsősorban az általános biztonságnak a digitalizáció révén történő fokozására összpontosítottak.

Agro Jager News

Határregisztrációs rendszer (EES) és átjárhatóság az uniós bűnüldöző hatóságok által használt informatikai rendszerek között

A Bizottság és az eu-LISA (a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség IT-rendszereit felügyelő uniós ügynökség) ismertette a miniszterekkel az EES működésének megkezdésével kapcsolatban megteendő lépéseket. A Bizottság tájékoztatást nyújtott a 2024. december 4-én kiadott, a határregisztrációs rendszer fokozatos elindításáról szóló javaslatáról.

A tagállamok támogatták az elnökség javaslatát, amely szerint új ütemtervre van szükség annak érdekében, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a várható következményeket.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Az EES a rövid távú tartózkodás céljából az EU-ba utazó harmadik országbeli állampolgárok regisztrálására szolgáló automatizált informatikai rendszer. Az új rendszerben a határőrök az első határátlépésnél leveszik a belépők ujjnyomatát, vagy fényképet készítenek róluk, és ezeket az adatokat egy digitális fájlban tárolják.

Az EES az egyike azon számos informatikai rendszernek, amelyet az EU a következő néhány évben be fog vezetni a bűnözés elleni küzdelem, illetve a határbiztonság megerősítése céljából. Idetartozik az ETIAS utasinformációs és engedélyezési rendszer is, amely a schengeni térségbe vízummentesen beutazó harmadik országbeli állampolgárok által jelentett biztonsági, migrációs és egészségügyi kockázatokat fogja ellenőrizni.

 

Magyar Elnökség

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Meghatározó döntés: Románia és Bulgária egy lépéssel közelebb a schengeni csatlakozáshoz

Published

4 hét

on

2024.11.28.

By

Print Friendly, PDF & Email

Magyarország uniós elnöksége továbbra is mozgatórugója az európai integrációnak. A múlt heti sikeres budapesti találkozót követően, ahol Magyarország, Bulgária, Románia és Ausztria miniszterei határvédelmi csomagról állapodtak meg, november 27-én a két utóbbi ország újabb fontos lépés tett az európai integráció és a schengeni térség irányába. Az Állandó Képviselők Bizottsága ugyanis véglegesítette a Tanács határozatának előkészítését, amelynek értelmében 2025. január 1-től megszűnnek a belső szárazföldi határellenőrzések Bulgáriával és Romániával. A döntés hivatalos elfogadása a Bel- és Igazságügyi Tanács december 12-i ülésén várható.

Középen Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere. Fotó: Magyar Elnökség

Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke kiemelte ennek jelentőségét Magyarország számára, így fogalmazott:

„A Coreperen most meghozott döntés olyan mérföldkőnek számít, amely különös jelentőséggel bír Magyarország számára. Első elnökségünk alatt, 2011-ben kulcsszerepet játszottunk Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának előmozdításában. Most, a második elnökségünk alatt pedig különös megtiszteltetés számunkra, hogy le is zárhatjuk e folyamatot. A magyar elnökség számára kiemelt prioritás, hogy a belső, illetve két tagállam közötti szárazföldi határokon az ellenőrzések megszűnjenek. A mai döntéssel megtettük az utolsó előkészítő lépést annak érdekében, hogy ez valósággá váljon, s hogy az az egységet, a szabad mozgást és az EU ellenálló képességét is megerősítse.”

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

“Ez győzelem nemcsak Bulgária és Románia, hanem egész Európa számára!”
– Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke –

A mai döntéssel megerősítésre kerül Magyarország elkötelezettsége az európai egység előmozdítása és a schengeni térség zavartalan működésének biztosítása mellett, jelentős lépést téve az Európai Unió összetartozásának megerősítése felé.

Forrás: Magyar Elnökség

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!
Tovább olvasom

Kiemelt cikk

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Published

2 hónap

on

2024.10.25.

By

Print Friendly, PDF & Email

A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Komádi Hajdú-Bihar vármegye déli részén található. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.

A Komádi TV torony 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.

Kattintson a képre és nézze meg, hogyan juthat el Komádiba! Forrás: Google Maps

Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.

Komádi közvetlen közelében, a környező településekkel 12 000 él. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.

32 hektáron terül el a komádi ipari park. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc-  de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.

A komádi ipari park bekötőútja közvilágítással és közművekkel kiépítve várja a befektetőket, mintegy 32 hektáron. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.

Az ipari parkban egy épületet irodaháznak alakítottak ki. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.

Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa alig 47 kilométerre fekszik. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa

Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.

Orvosirendelő Komádiban, ahol három körzeti orvos, egy gyermek-, és egy fogorvos rendel. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.

Komádiban Rendőrőrs működik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.

Komádiban mentőállomás segíti a környező települések ellátását. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.

A Bihari-síkon, Hajdú-Bihar vármegyében, Komádi városában kiadó egy 32 hektáros ipari park.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

 

 

Tovább olvasom
Cart
Pénztár - 0 Ft
  • 0
  • 1