Kiemelt cikk
DÉL-AFRIKA: Helyzetjelentés a kukoricatermesztésről
Dél-Afrikában, a lakosság többsége napi szinten fogyaszt kukoricaeredetű élelmiszert, elsősorban a fehér színű puliszka a legkedveltebb ennivaló. Így, a növénytermesztésben is az első helyet foglalja el, mint a legfontosabb termék. Dél-Afrikából, Dr. Barla-Szabó Gábor, az United Seeds igazgatója elemzi a kukoricatermesztés helyzetét, a világ másik oldalán.
Dél-Afrika kb. 13-szor nagyobb Magyarországnál, de a szántható területe, csak kb 12 millió hektár, amelynek a mintegy 60 millió feletti lakosság ellátását kell biztosítania. 3-3.5 millió hektáron termelnek kukoricát, amiből kb 3 millió hektár a búr farmerek részesedése és körülbelül félmillió az un. small scale, falusi kistermelőké, akik elsősorban saját ellátásra termelnek.
A nagy volumenű agrotechnológia, vetőmagipar, a piacra termelő réteget célozza. A multinationális cégek, mint a Bayer, a Corteva, a LimaGrain, a Syngenta, a Don Mario (ez utóbbi a világ szójatermelésének körülbelül egy harmadát mondhatja magáénak) Magyarországon is megtalálhatóak. Vetőmagvaikkal, vegyszereikkel és termelési technológiáikkal vannak jelen és diktálják a növénytermesztést.
A kukoricatermelés többségénél a Bayer (Monsanto) hibridek dominálnak, mert időben megvették az egyik helyi vetőmagcéget és arra alapozva, azonnal előnyre tettek szert a Cortevával (Pioneer-PANNAR) szemben, akik az amerikai nemesítésű anyagokat erőltették. A US Corn Belt genetika jól működött (működik) és az öntözött területeken, ahol a P1197 (volt világcsúcstartó) és ennek a variációi a vezető fajták, de a természetes csapadékon alapuló területeket kevésbé tudták meghódítani.
Dél-Afrika kukoricaövezete meglehetősen szélsőséges és minden évben jelentkeznek olyan körülmények, amik jelentős terméskiesést okozhatnak. Pédául 8-10 évente, a tavalyi magyar szinthez hasonlóan, jelentkezik az aszály.
Az egycsövű, sűrű vetésre nemesített, intenzív hibridek általában nem jól viselik a hőstresszt vagy a légköri aszályt és természetesen a vízhiányt sem. Elsősorban a magas tőszám miatt, annak ellenére, hogy a multinacionális cégek stressztűrőnek minősítik a hibridjeiket. Nyilvánvaló az a céljuk, hogy minél több vetőmagot forgalmazzanak, amit a nagyobb növénysűrűséggel könnyebb elérni.
A termelési szezon az esős évszak kezdetekor, késő tavasszal, többnyire októberben kezdődik. A keleti magasföldön már szeptember közepe-végén megérkezik az esős évszak és elkezdődhet a talajművelés, magágykészítés. Mivel a talaj csontszáraz, a 6-7 hónapos száraz évszakot követően, a farmerek megvárják az első 100 mm-t a vetéssel. Ez nem mindig lehetséges és előfordul, hogy már 60 mm csapadék után vetnek: ez jelentős kockázatot is hordoz, mert ha 3-4 héten belül nem kapnak újabb esőt, kipusztulhat a vetés.
Ebben az országrészben, a korai vetés előnyös a termésre nézve, ezért sok farmer vállalja a kockázatot. A novemberi vetés még megfelelő, de a farmerek íratlan szabályai szerint, decemberben már nem célszerű.
A nyugati magasföldön a rendszeres eső később érkezik, sokszor csak decemberben, ezért errefelé ekkor is folytatódik a vetés és áthúzódhat januárra is, azzal a veszéllyel, hogy a korai fagyok károkat okozhatnak a beérés előtt. Itt nemcsak később vetnek, hanem kevesebb tőszámmal is, legtöbbnyire 20-40 ezer közötti a növényszám hektáronként!
A farmerek olcsó, biztonságos és jó profitot termelő vetésről “álmodnak”, nem REKORDOKRÓL. Itt az 5 tonna jónak számít és bőségesen visszahozza a ráfordított költséget!
A “fehér” farmerek az elmúlt 30 évben támogatást nem kaptak, annak ellenére, hogy ők látják el az országot élemiszerrel. Magánvéleményem szerint nincs is szükség támogatásra, mert az úgy is csak korrupciót és nem kívánt eredményt szül, hanem olyan adózási- és árrendszerre kell törekedni, ami elősegiti a normális termelést, fejlesztést, és egészséges versenyhelyzetet teremt.
A kisebb befektetés alapja az olcsóbb talajművelés. Sok farmer probálkozik minimum vagy zéró tillage-vel is. 5-6 tonna termésre műtrágyáznak és a kevesebb növényszámot fél zsák maggal is el lehet érni. A Round Up ready vagy Bt hybridek is engedélyezettek, amikkel kevesebb a vegyszerfelhasználás és környezetkímélőbb is a termesztés.
Itt ez a termelési filozófia. Nem dőlnek be a multik magas tőszámú propagandájának, mert azzal nagyon sokszor meg lehet bukni. A Pioneer több tíz éven keresztül próbálta erőltetni a magasabb vetésnormát, de ez gyakran kudarccal végződött. Ott, ahol ez nem sikerült, azt próbálták elhinteni, hogy a sikertelenség oka, nem a vetőmag, hanem Dél-Afrika nagyobb része nem alkalmas kukoricatermesztésre. Ez ellentmond a tényeknek, mert a multik véleménye ellenére, mi itt termeljük meg az élelmiszer- és takarmányipari igényeket.
Lassan a multik is megértették ezt és ők is alacsonyabb populációt javasolnak és többcsövű hibrideket is forgalmaznak.
Mit kell érteni az itteni “alacsony populáción”?
- Ez az úgynevezett extenzív termesztés, ami a lehetséges megoldás, a nagyon szélsőséges termelési körülményekre. Lehet 500-600 mm eső is, de gyakran csak 200-300 mm a realitás. Ez kb. 2 millió hektár vetést jelent.
- Fotó 1. 18000 ezres tőszám, tág térállás, 2 m 15 cm sortáv. Jó évben 4-5 cső egy növényen. Ez a föld 9.6 t/ha termést adott ezzel a növényszámmal.
- Legfontosabb tehát az alacsony ráforditás, ami nem haladja meg a 3.5-4 tonna kukorica árát! A többéves termésátlag 5 tonna körüli.
Ez a rendszer Magyarországon is használható lenne, de jelenleg a multik diktálják a termelést és a gazdák követik az istrukciókat. A kisszámú magyar nemesítés is a multik oldalvizén evez, bizakodva, hogy meg tudják őket verni abban, amiben ők a legjobbak és nekik van rá a legtöbb pénzük.
Dél-Afrikában nem ez történik. Itt a multik feladták a magas tőszámot, (kivéve az öntözéses területeken, ami kb. 760 ezer hektár) és ők is többcsövű, alacsony tőszámú hibridekkel rukkoltak elő, követve az igényeket.
Mi, mint United Seeds, a saját stratégiánkat követjük, amivel eddig is népszerűek és sikeresek voltunk. A legjobb hibridjeink gyakran megverik a multik anyagait a termésben, ezért a farmerek szeretik és vásárolják őket, mert biztonságosan, nagy termést adnak a jó években. A második fényképen US9614 többcsövű hibrid 38-40 ezres tőszámmal 15 t/ha, de megfelelően teljesítenek stressz alatt is.
Mit jelent ez hétköznapi számokra lefordítva? Egy növénynek, jó évben, kárpótolnia (compensation) kell a tőszámot a terméssel. Nem elegendő a multik által beígért 160 grammos cső. Ellentétben ezzel a szemlélettel, nekünk arra kell nemesítenünk, hogy 2-3 esetleg 4-5 cső is teremjen egy növényen, sőt a csövek is hosszabbak és vastagabbak is legyenek. Egy növény adhat 400-500 gramm termést is, (Fotó 3.), de láttam már 1 kg feletti egyéni teljesitményt is.
Ez egy 50 ezres tőszámmal vetett száraz termesztés a US9614 hibridem betakaritása 14% nedvességgel, tavaly. Fotó 4: Itt a ráfordítás, kb 5.5 t/ha terméssel egyenértékű, a többi tiszta profit. Tegye fel a kezét és írjon nekem akinek van ennél jobb fotója. (Facebook -> https://www.facebook.com/gabor.barlaszabo.1)
Sok ehhez hasonló példát tudnék mutatni az elmúlt évek eredményeként, amiket március 1.-én, a Delmasban megrendezett Farmer Show-on be is mutattunk. (Fotó 5.)
Hadd fejezzem be azzal, hogy készítettünk Magyarországon is kipróbálásra kerülő többcsövű hibrideket. Az idén néhány helyen el is vetjük ezeket kisérletekben. Így néznek majd ki -> Fotó 6.
Dél-Afrikából, a United Seed ügyvezetője,
Dr. Barla-Szabó Gábor jelentkezett
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
Kiemelt cikk
Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA
A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.
A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.
Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.
A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.
A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.
Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.
A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.
Magyar Elnökség
Kiemelt cikk
Budapesten találkoztak az EU agrárminiszterei – Galériával
A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 8-10. között Budapesten és Budapest környékén került sor a mezőgazdasági miniszterek informális találkozójára. A Magyarországra érkező minisztereket és delegációjukat szeptember 8-án dunai sétahajózással, majd a Magyar Zene Házában nyitó vacsorával fogadták. Szeptember 9-én a delegációk a magyar lovas hagyományokkal ismerkedtek meg egy egész napos program keretében a Domonyvölgyben található Lázár Lovasparkban, majd este a Pesti Vigadóban kerül sor a kulturális programmal egybekötött gálavacsorára. A találkozó zárásaként szeptember 10-én a miniszterek a Várkert Bazárban megtartandó informális ülésükön megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról annak érdekében, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekeivel a középpontban – tájékoztatta az Agro Jager Newst, az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége.
Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntötte a Budapestre érkező agrárminisztereket. Fotó: © Hungarian presidency
A mezőgazdasági miniszterek szeptember 10-i budapesti informális ülésén szakpolitikai vitával kezdtek és a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról tárgyaltak. Az ülés témája a magyar EU elnökségi prioritásokkal összhangban a „Gazdaközpontú uniós mezőgazdaság: úton egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika felé” volt.
Dr. Nagy István agrárminiszter vezette az ülést. Fotó: © Hungarian presidency
Az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas input költségekkel, a háború negatív hatásaival, vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal.
Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel kell megbirkózniuk.
A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szüksége.
Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról, és az agrárminiszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, ezzel irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új Bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult:
- Ennek keretében egyrészt vitát kezdeményeztünk az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról.
- Másrészt vizsgáltuk, hogy hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül.
- Végül át kellett tekinteni a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.
Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége