Keressen minket

Kiemelt cikk

Irány Kazahsztán – Gyenge László: vadászat és természetvédelem a végletek országában

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László beszámolója kazah vadászatáról és túrájáról ablakot nyit Kazahsztánra. Ahogy a szerző fogalmaz: a végletek országára.

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

A látványos és vad hegyvidék Kazahsztán keleti és délkeleti részén a hegyi vadászok paradicsoma. Különösen az argali, a kőszáli kecske és a maralszarvas vadászata vonzó számukra. Az orosz és kínai határ mentén emelkedő Altaj, valamint a kirgiz és Kínai határ térségében a Tien san a legmagasabbra nyúló hegység. Az ország legmagasabb csúcsa Han Tengri 7010 m. De még a Tien sannak a régi fővároshoz, Almatihoz közeli előhegyei sem mondhatók alacsonynak, a Kara-tau és az Alatau 3000 méteren felüli csúcsai is csak nehezen hódíthatók meg. Az itt élő erős maralállomány is gyakorlatilag hegyi vadnak számít.

Számos vadásztatató vállalkozás is működik az országban, de mi most egyikkel sem álltunk kapcsolatban, mert ez a tavasz végi utam alapvetően nem a vadászatról, hanem sokkal inkább a fotózásról és a természeti értékek megismeréséről szólt.

Néha Magyarországon is megfigyelhetőek a pásztormadarak. Fotó: Gyenge László

Az egykori Szovjetunió tagköztársasága 1991-ben nyilvánította ki függetlenségét Kazah Köztársaság néven, és az új állam azóta is nagy erőfeszítéseket tesz a természeti értékek megóvásáért. 15, részben korábbi, részben már újabb alapítású nemzeti park és 10, úgynevezett természeti rezervátum működik országszerte, amelyek közül a legtöbb mégis ebben a keleti, hegyvidéki országrészben található.

A Kolsaj-tavak Nemzeti Parkban. Fotó: Gyenge László

Elsődleges feladatuk a rendkívül gazdag és sokhelyütt még érintetlen ökoszisztéma megőrzése, de ugyancsak cél, hogy minél többen megismerhessék ezeket a természeti értékeket, látványosságokat, ezért számos turistaközpontot alakítottak ki, ahol az érdeklődők biztonságosan és az élővilág sérelme nélkül közel kerülhetnek a különleges állatokhoz, növényekhez, geológia képződményekhez.

Asztana látványos városközpontja. Fotó: Gyenge László

Már írásom előző részében ( Szerk.: A cikket itt lehet elérni ) is említett területen érintettük az egyik rezervátumot, annak is a sorompóval lezárt, csak külön engedéllyel látogatható részét, amely főleg egyedülálló növényvilágáról nevezetes, de az örök hó birodalmában, a sziklás meredélyeken előfordul a hópárduc is, amelynek fő zsákmánya a hegyi vad fiatal egyedei.

Barna kánya körözött felettünk. Fotó: Gyenge László

Következő utunk a Kolsaj-tavak Nemzeti Parkba vezetett, amely a kristálytiszta vizű hegyi tavak, tengerszemek védelmére alakult. A látogatók csak a park bejáratáig hajthatnak autóval, és onnan már csak a kijelölt (és jól kiépített) turistautakon közlekedhetnek gyalog vagy a nemzeti park kisvasútjával.

Szavak nélkül: kilátás a Charynra Fotó: Gyenge László

A tavak menti erdők számos ragadozómadár-faj költőhelye. Kazah mértékkel innen nem esik messze, azaz kb. 100 kilométerre terül el az ország legismertebb és leglátványosabb földtani képződménye, a Charyn folyó völgye, azaz a Charyn-kanyon, amely szintén nemzeti park. Sokan azok közül, akiknek már volt szerencséje bejárni az Egyesült Államokban a Colorado folyó híres kanyonját, és itt is vették a fáradságot, hogy megismerjék ezt a lélegzetelállító szurdokvölgyrendszert, állítják, a kazah kanyon még vadabb, szerteágazóbb. Látványa felejthetetlen élmény volt számunkra is, bár erőnlétünkből csak a felső panorámaút végigjárására futotta.

Anuarral, az egyik kísérőnkkel a Charyn Nemzeti Park kanyonja fölött. Fotó: Agro Jager News

Almati, a régi főváros megismerésére szántuk a következő napot. Az ősök nem véletlenül alapították a ma már Budapesthez hasonló nagyságú települést itt, szinte az ország délkeleti csücskében, mivel a terület fekvése, éghajlata kellemesebb, mint bárhol másutt. A mai napig Almati számít Kazahsztán szellemi, kulturális és gazdasági, kereskedelmi központjának. A legtöbb nemzetközi légijárat és turista is ide érkezik, nem pedig a hasonló nagyságú fővárosba, Asztanába.

Almati látképe a kilátóból Fotó: Gyenge László

A hegyek, dombok karéjában fekvő város magasan kiépített kilátópontjára, szabadidő-központjához kötélvasút visz fel, ahonnan belátjuk az egész települést és tágabb környezetét is. Kérésemre ellátogattunk Almati botanikus kertjébe, ahol 108 hektáron csodálható meg a hatalmas ország olyannyira eltérő régióinak jellemző növényzete, és ízelítőt kaphatunk a világ valamennyi földrészének flórájából. Azon mindenesetre meglepődtem, hogy a hatalmas központi díszmedencében eredetileg Indiában honos madarak, pásztormejnók fürödtek, ami napjainkban a leggyorsabban terjeszkedő madárfaj; immár Ausztráliától Dél-Afrikáig megfigyelhető, s lám, példányai már feltűntek itt, Közép-Ázsiában is. Ezek után nem lenne meglepő, ha hamarosan hazánkban is megjelennének.

Utunk első része ezzel véget ért, elbúcsúztunk kazah vendéglátóinktól, és egy félnapos, egész éjszakán át tartó vonatozás után Asztanába érkeztünk, ahol testvérem és családja vendége voltam.

A botanikuskert nagy dísztava Fotó: Gyenge László

A fővárosban és környékén Kazahsztán teljesen más arcát mutatta, mint a keleti hegyvidéken. Maga a város mondhatni a semmi közepén, azaz a végtelen, száraz, szeles, hideg sztyeppén épült. Az 1950-es, 60-as években, a sztálini és hruscsovi gigantomán politika túlkapása volt a terméketlen szűzföldek feltörése és művelésbe vonása, ami egy idő után csúfos kudarcba fulladt, de az itt mesterségesen létrehozott nagyváros megmaradt, sőt a mai napig, költséget nem kímélve fejlesztik, a hírek szerint el akarják érni a két és félmilliós lakosságszámot, annak ellenére, hogy az infrastruktúra nem tud lépést tartani a fejlesztéssel: nincs elég víz, és a csatornázás sem megoldott. A város Isim nevű kis folyója messze nem szállít elég vizet a térségbe, és hiába a víztározók sora, a szegényes csapadékból sem sok jut bele.

Pásztormejnó fürdik a dísztóban. Fotó: Gyenge László

Sajnos Kazahsztánban nem ismeretlenek a környezeti katasztrófák. Délen az Aral-tó, amit Aral-tengernek is neveztek, gyakorlatilag kiszáradt, mivel az azt tápláló két folyó, az üzbegisztáni Amu-darja és a kazahsztáni Szir-darja vizét teljes egészében a sivatagban létesített gyapotföldek öntözésére használták fel. Még a szovjet időkben az Aral-tó egyik szigetén létesített atomtemető (radioaktív hulladékot tároló telep) környéke is szárazra és ebek harmincadjára került, a radioaktív port meg messze hordja a szél… Szintén a szovjet időkben az északkelet-kazahsztáni Szemipalatyinszk (ma Szemej) nevű város körzetében csaknem 500 kísérleti atomrobbantást végeztek, közülük több mint százat a felszín fölött, és csak a közvetlen közelből telepítették ki a lakosságot. Hatalmas területen ezért a mai napig katasztrofálisan magas a radioaktív sugárzás.

Az énekes hattyú feje és nyakának felső része költési időben vörösbarnára változik. Fotó: Gyenge László

Kazahsztán rendkívül gazdag ásványi kincsekben: olajban, földgázban, fémércekben. A világon itt termelik ki a legtöbb uránércet, és réztermelésük is kiemelkedő. A szovjet időkben nem sokat törődtek a nehézipar hulladékával, aminek jó része a földbe, vízbe, levegőbe került, és a hatalmas erőfeszítések ellenére, a mai napig kísért a múlt.

Ezzel együtt is Asztana belvárosa, lakó- és középületei, bevásárlóközpontjai világszínvonalúak. Szépek a gyakorlatilag évente újratelepített parkok, szélesek az utak, megfelelő a tömegközlekedés, olcsó és kitűnően szervezett a taxiszolgáltatás, az internet, gyakorlatilag készpénzmentes a vásárlás, még a piaci kofáknak is egy mobilapplikáció használatával lehet fizetni. Meglátszik, hogy ide áramlik az ország nemzeti jövedelmének jó része. A hosszú, hat-hét hónapon át tartó télen azonban a mínusz 30-40 fokban és a magas épületek között viharossá fokozódó szélben jobb, ha az ember ki sem dugja az orrát a lakásból.

Füles vöcsök nászruhában. Fotó: Gyenge László

Ezekben a napokban számomra a legcsábítóbb és legemlékezetesebb program a környező puszták bejárása, a látszólag céltalan bolyongás volt terepjáróval a jobb esetben murvás, de inkább földutakon, ahol a pásztorok járnak csak az állataikkal, és létesítenek kisebb itatótavakat a jószágnak az enyhén hullámos terepen.

Bobák mormota a pusztában. Fotó: Gyenge László

Itt lehetett legnagyobb eséllyel megfigyelni a puszta vad állatvilágát, főleg madarakat. A vadászok a sztyeppén farkasra, golyvás antilopra és sokféle apróvadra, no meg mormotára vadásznak. Igaz, nem ugyanarra a fajra, amit a hegyek között láttunk; errefelé a pusztai vagy bobák mormota (Marmota bobak) él.

Abaj Kunanbaev, a kazah nemzeti hős ikonikus szobra Almati főterén. Fotó: Gyenge László

Emlékezetes utamról több átszállással, nagy kerülővel, de végül szerencsésen visszaérkeztem Budapestre.

Írta és fényképezte: Gyenge László

Címkék:

Kiemelt cikk

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Published

4 hét

on

2024.10.25.

By

Print Friendly, PDF & Email

A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Komádi Hajdú-Bihar vármegye déli részén található. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.

A Komádi TV torony 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.

Kattintson a képre és nézze meg, hogyan juthat el Komádiba! Forrás: Google Maps

Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.

Komádi közvetlen közelében, a környező településekkel 12 000 él. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.

32 hektáron terül el a komádi ipari park. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc-  de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.

A komádi ipari park bekötőútja közvilágítással és közművekkel kiépítve várja a befektetőket, mintegy 32 hektáron. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.

Az ipari parkban egy épületet irodaháznak alakítottak ki. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.

Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa alig 47 kilométerre fekszik. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa

Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.

Orvosirendelő Komádiban, ahol három körzeti orvos, egy gyermek-, és egy fogorvos rendel. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.

Komádiban Rendőrőrs működik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.

Komádiban mentőállomás segíti a környező települések ellátását. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.

A Bihari-síkon, Hajdú-Bihar vármegyében, Komádi városában kiadó egy 32 hektáros ipari park.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

 

 

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA

Published

2 hónap

on

2024.09.25.

By

Print Friendly, PDF & Email

A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.

Feldman Zsolt, magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. © Hungarian presidency

A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.

Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.

Balról Feldman Zsolt, magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. © Hungarian presidency

A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!

A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.

Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.

Magyar Elnökség

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Budapesten találkoztak az EU agrárminiszterei – Galériával

Published

2 hónap

on

2024.09.11.

By

Print Friendly, PDF & Email

A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 8-10. között Budapesten és Budapest környékén került sor a mezőgazdasági miniszterek informális találkozójára. A Magyarországra érkező minisztereket és delegációjukat szeptember 8-án dunai sétahajózással, majd a Magyar Zene Házában nyitó vacsorával fogadták. Szeptember 9-én a delegációk a magyar lovas hagyományokkal ismerkedtek meg egy egész napos program keretében a Domonyvölgyben található Lázár Lovasparkban, majd este a Pesti Vigadóban kerül sor a kulturális programmal egybekötött gálavacsorára. A találkozó zárásaként szeptember 10-én a miniszterek a Várkert Bazárban megtartandó informális ülésükön megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról annak érdekében, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekeivel a középpontban – tájékoztatta az Agro Jager Newst, az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége.

Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntötte a Budapestre érkező agrárminisztereket. Fotó: © Hungarian presidency

A mezőgazdasági miniszterek szeptember 10-i budapesti informális ülésén szakpolitikai vitával kezdtek és a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról tárgyaltak. Az ülés témája a magyar EU elnökségi prioritásokkal összhangban a „Gazdaközpontú uniós mezőgazdaság: úton egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika felé” volt.

Dr. Nagy István agrárminiszter vezette az ülést. Fotó: © Hungarian presidency

Az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas input költségekkel, a háború negatív hatásaival, vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal.

Peter Meedendorpot, a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának (CEJA) holland elnökét köszöntik Budapesten. Fotó: © Hungarian presidency

Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel kell megbirkózniuk.

A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szüksége.

Munkában egy Békés vármegyei kombájn. A 2024-es aszály miatt nehéz évet zárnak a magyarországi termelők. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager News

Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról, és az agrárminiszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, ezzel irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új Bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.

Agrárminiszterek talákozója Budapesten. Fotó: © Hungarian presidency

A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult:

  • Ennek keretében egyrészt vitát kezdeményeztünk az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról.
  • Másrészt vizsgáltuk, hogy hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül.
  • Végül át kellett tekinteni a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.

Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége

Tovább olvasom
Cart
Pénztár - 0 Ft
  • 0
  • 1