Kiemelt cikk
Irány Kazahsztán – Gyenge László: vadászat és természetvédelem a végletek országában
Gyenge László beszámolója kazah vadászatáról és túrájáról ablakot nyit Kazahsztánra. Ahogy a szerző fogalmaz: a végletek országára.
A látványos és vad hegyvidék Kazahsztán keleti és délkeleti részén a hegyi vadászok paradicsoma. Különösen az argali, a kőszáli kecske és a maralszarvas vadászata vonzó számukra. Az orosz és kínai határ mentén emelkedő Altaj, valamint a kirgiz és Kínai határ térségében a Tien san a legmagasabbra nyúló hegység. Az ország legmagasabb csúcsa Han Tengri 7010 m. De még a Tien sannak a régi fővároshoz, Almatihoz közeli előhegyei sem mondhatók alacsonynak, a Kara-tau és az Alatau 3000 méteren felüli csúcsai is csak nehezen hódíthatók meg. Az itt élő erős maralállomány is gyakorlatilag hegyi vadnak számít.
Számos vadásztatató vállalkozás is működik az országban, de mi most egyikkel sem álltunk kapcsolatban, mert ez a tavasz végi utam alapvetően nem a vadászatról, hanem sokkal inkább a fotózásról és a természeti értékek megismeréséről szólt.
Néha Magyarországon is megfigyelhetőek a pásztormadarak. Fotó: Gyenge László
Az egykori Szovjetunió tagköztársasága 1991-ben nyilvánította ki függetlenségét Kazah Köztársaság néven, és az új állam azóta is nagy erőfeszítéseket tesz a természeti értékek megóvásáért. 15, részben korábbi, részben már újabb alapítású nemzeti park és 10, úgynevezett természeti rezervátum működik országszerte, amelyek közül a legtöbb mégis ebben a keleti, hegyvidéki országrészben található.
A Kolsaj-tavak Nemzeti Parkban. Fotó: Gyenge László
Elsődleges feladatuk a rendkívül gazdag és sokhelyütt még érintetlen ökoszisztéma megőrzése, de ugyancsak cél, hogy minél többen megismerhessék ezeket a természeti értékeket, látványosságokat, ezért számos turistaközpontot alakítottak ki, ahol az érdeklődők biztonságosan és az élővilág sérelme nélkül közel kerülhetnek a különleges állatokhoz, növényekhez, geológia képződményekhez.
Asztana látványos városközpontja. Fotó: Gyenge László
Már írásom előző részében ( Szerk.: A cikket itt lehet elérni ) is említett területen érintettük az egyik rezervátumot, annak is a sorompóval lezárt, csak külön engedéllyel látogatható részét, amely főleg egyedülálló növényvilágáról nevezetes, de az örök hó birodalmában, a sziklás meredélyeken előfordul a hópárduc is, amelynek fő zsákmánya a hegyi vad fiatal egyedei.
Barna kánya körözött felettünk. Fotó: Gyenge László
Következő utunk a Kolsaj-tavak Nemzeti Parkba vezetett, amely a kristálytiszta vizű hegyi tavak, tengerszemek védelmére alakult. A látogatók csak a park bejáratáig hajthatnak autóval, és onnan már csak a kijelölt (és jól kiépített) turistautakon közlekedhetnek gyalog vagy a nemzeti park kisvasútjával.
Szavak nélkül: kilátás a Charynra Fotó: Gyenge László
A tavak menti erdők számos ragadozómadár-faj költőhelye. Kazah mértékkel innen nem esik messze, azaz kb. 100 kilométerre terül el az ország legismertebb és leglátványosabb földtani képződménye, a Charyn folyó völgye, azaz a Charyn-kanyon, amely szintén nemzeti park. Sokan azok közül, akiknek már volt szerencséje bejárni az Egyesült Államokban a Colorado folyó híres kanyonját, és itt is vették a fáradságot, hogy megismerjék ezt a lélegzetelállító szurdokvölgyrendszert, állítják, a kazah kanyon még vadabb, szerteágazóbb. Látványa felejthetetlen élmény volt számunkra is, bár erőnlétünkből csak a felső panorámaút végigjárására futotta.
Anuarral, az egyik kísérőnkkel a Charyn Nemzeti Park kanyonja fölött. Fotó: Agro Jager News
Almati, a régi főváros megismerésére szántuk a következő napot. Az ősök nem véletlenül alapították a ma már Budapesthez hasonló nagyságú települést itt, szinte az ország délkeleti csücskében, mivel a terület fekvése, éghajlata kellemesebb, mint bárhol másutt. A mai napig Almati számít Kazahsztán szellemi, kulturális és gazdasági, kereskedelmi központjának. A legtöbb nemzetközi légijárat és turista is ide érkezik, nem pedig a hasonló nagyságú fővárosba, Asztanába.
Almati látképe a kilátóból Fotó: Gyenge László
A hegyek, dombok karéjában fekvő város magasan kiépített kilátópontjára, szabadidő-központjához kötélvasút visz fel, ahonnan belátjuk az egész települést és tágabb környezetét is. Kérésemre ellátogattunk Almati botanikus kertjébe, ahol 108 hektáron csodálható meg a hatalmas ország olyannyira eltérő régióinak jellemző növényzete, és ízelítőt kaphatunk a világ valamennyi földrészének flórájából. Azon mindenesetre meglepődtem, hogy a hatalmas központi díszmedencében eredetileg Indiában honos madarak, pásztormejnók fürödtek, ami napjainkban a leggyorsabban terjeszkedő madárfaj; immár Ausztráliától Dél-Afrikáig megfigyelhető, s lám, példányai már feltűntek itt, Közép-Ázsiában is. Ezek után nem lenne meglepő, ha hamarosan hazánkban is megjelennének.
Utunk első része ezzel véget ért, elbúcsúztunk kazah vendéglátóinktól, és egy félnapos, egész éjszakán át tartó vonatozás után Asztanába érkeztünk, ahol testvérem és családja vendége voltam.
A botanikuskert nagy dísztava Fotó: Gyenge László
A fővárosban és környékén Kazahsztán teljesen más arcát mutatta, mint a keleti hegyvidéken. Maga a város mondhatni a semmi közepén, azaz a végtelen, száraz, szeles, hideg sztyeppén épült. Az 1950-es, 60-as években, a sztálini és hruscsovi gigantomán politika túlkapása volt a terméketlen szűzföldek feltörése és művelésbe vonása, ami egy idő után csúfos kudarcba fulladt, de az itt mesterségesen létrehozott nagyváros megmaradt, sőt a mai napig, költséget nem kímélve fejlesztik, a hírek szerint el akarják érni a két és félmilliós lakosságszámot, annak ellenére, hogy az infrastruktúra nem tud lépést tartani a fejlesztéssel: nincs elég víz, és a csatornázás sem megoldott. A város Isim nevű kis folyója messze nem szállít elég vizet a térségbe, és hiába a víztározók sora, a szegényes csapadékból sem sok jut bele.
Pásztormejnó fürdik a dísztóban. Fotó: Gyenge László
Sajnos Kazahsztánban nem ismeretlenek a környezeti katasztrófák. Délen az Aral-tó, amit Aral-tengernek is neveztek, gyakorlatilag kiszáradt, mivel az azt tápláló két folyó, az üzbegisztáni Amu-darja és a kazahsztáni Szir-darja vizét teljes egészében a sivatagban létesített gyapotföldek öntözésére használták fel. Még a szovjet időkben az Aral-tó egyik szigetén létesített atomtemető (radioaktív hulladékot tároló telep) környéke is szárazra és ebek harmincadjára került, a radioaktív port meg messze hordja a szél… Szintén a szovjet időkben az északkelet-kazahsztáni Szemipalatyinszk (ma Szemej) nevű város körzetében csaknem 500 kísérleti atomrobbantást végeztek, közülük több mint százat a felszín fölött, és csak a közvetlen közelből telepítették ki a lakosságot. Hatalmas területen ezért a mai napig katasztrofálisan magas a radioaktív sugárzás.
Az énekes hattyú feje és nyakának felső része költési időben vörösbarnára változik. Fotó: Gyenge László
Kazahsztán rendkívül gazdag ásványi kincsekben: olajban, földgázban, fémércekben. A világon itt termelik ki a legtöbb uránércet, és réztermelésük is kiemelkedő. A szovjet időkben nem sokat törődtek a nehézipar hulladékával, aminek jó része a földbe, vízbe, levegőbe került, és a hatalmas erőfeszítések ellenére, a mai napig kísért a múlt.
Ezzel együtt is Asztana belvárosa, lakó- és középületei, bevásárlóközpontjai világszínvonalúak. Szépek a gyakorlatilag évente újratelepített parkok, szélesek az utak, megfelelő a tömegközlekedés, olcsó és kitűnően szervezett a taxiszolgáltatás, az internet, gyakorlatilag készpénzmentes a vásárlás, még a piaci kofáknak is egy mobilapplikáció használatával lehet fizetni. Meglátszik, hogy ide áramlik az ország nemzeti jövedelmének jó része. A hosszú, hat-hét hónapon át tartó télen azonban a mínusz 30-40 fokban és a magas épületek között viharossá fokozódó szélben jobb, ha az ember ki sem dugja az orrát a lakásból.
Füles vöcsök nászruhában. Fotó: Gyenge László
Ezekben a napokban számomra a legcsábítóbb és legemlékezetesebb program a környező puszták bejárása, a látszólag céltalan bolyongás volt terepjáróval a jobb esetben murvás, de inkább földutakon, ahol a pásztorok járnak csak az állataikkal, és létesítenek kisebb itatótavakat a jószágnak az enyhén hullámos terepen.
Bobák mormota a pusztában. Fotó: Gyenge László
Itt lehetett legnagyobb eséllyel megfigyelni a puszta vad állatvilágát, főleg madarakat. A vadászok a sztyeppén farkasra, golyvás antilopra és sokféle apróvadra, no meg mormotára vadásznak. Igaz, nem ugyanarra a fajra, amit a hegyek között láttunk; errefelé a pusztai vagy bobák mormota (Marmota bobak) él.
Abaj Kunanbaev, a kazah nemzeti hős ikonikus szobra Almati főterén. Fotó: Gyenge László
Emlékezetes utamról több átszállással, nagy kerülővel, de végül szerencsésen visszaérkeztem Budapestre.
Írta és fényképezte: Gyenge László
Kiemelt cikk
Megerősítették: szabad az út Románia és Magyarország között
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
Balról jobbra: Marian-Cătălin Predoiu (miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter, Románia), Pintér Sándor (belügyminiszter, Magyarország), Atanas Ilkov (belügyminiszter, Bulgária), Magnus Brunner (belügyekért és migrációért felelős biztos) © Hungarian Presidency
Schengeni térség
Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere: A mai határozatunkkal megszüntettük a személyellenőrzést a Bulgáriával és Romániával közös belső szárazföldi határokon, ami mérföldkövet jelent a schengeni térség szempontjából. Köszöntjük Bulgáriát és Romániát a schengeni családban!
Bulgária és Románia az EU-hoz való csatlakozása óta alkalmazza a schengeni jogi keret (a schengeni vívmányok) egyes részeit, köztük a külső határok ellenőrzésével, a rendőrségi együttműködéssel és a Schengeni Információs Rendszer használatával kapcsolatosakat.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács 2023. december 30-án határozatot fogadott a schengeni vívmányok fennmaradó részeinek 2024. március 31-től történő alkalmazásáról, valamint a belső légi és tengeri határokon történő személyellenőrzés megszüntetéséről.
A miniszterek megvitatták a schengeni térség helyzetét, és véleményt cseréltek a Schengen Tanács éves ciklusához kapcsolódó prioritások végrehajtásáról. Ennek során elsősorban az általános biztonságnak a digitalizáció révén történő fokozására összpontosítottak.
Határregisztrációs rendszer (EES) és átjárhatóság az uniós bűnüldöző hatóságok által használt informatikai rendszerek között
A Bizottság és az eu-LISA (a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség IT-rendszereit felügyelő uniós ügynökség) ismertette a miniszterekkel az EES működésének megkezdésével kapcsolatban megteendő lépéseket. A Bizottság tájékoztatást nyújtott a 2024. december 4-én kiadott, a határregisztrációs rendszer fokozatos elindításáról szóló javaslatáról.
A tagállamok támogatták az elnökség javaslatát, amely szerint új ütemtervre van szükség annak érdekében, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a várható következményeket.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Az EES a rövid távú tartózkodás céljából az EU-ba utazó harmadik országbeli állampolgárok regisztrálására szolgáló automatizált informatikai rendszer. Az új rendszerben a határőrök az első határátlépésnél leveszik a belépők ujjnyomatát, vagy fényképet készítenek róluk, és ezeket az adatokat egy digitális fájlban tárolják.
Az EES az egyike azon számos informatikai rendszernek, amelyet az EU a következő néhány évben be fog vezetni a bűnözés elleni küzdelem, illetve a határbiztonság megerősítése céljából. Idetartozik az ETIAS utasinformációs és engedélyezési rendszer is, amely a schengeni térségbe vízummentesen beutazó harmadik országbeli állampolgárok által jelentett biztonsági, migrációs és egészségügyi kockázatokat fogja ellenőrizni.
Magyar Elnökség
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Meghatározó döntés: Románia és Bulgária egy lépéssel közelebb a schengeni csatlakozáshoz
Magyarország uniós elnöksége továbbra is mozgatórugója az európai integrációnak. A múlt heti sikeres budapesti találkozót követően, ahol Magyarország, Bulgária, Románia és Ausztria miniszterei határvédelmi csomagról állapodtak meg, november 27-én a két utóbbi ország újabb fontos lépés tett az európai integráció és a schengeni térség irányába. Az Állandó Képviselők Bizottsága ugyanis véglegesítette a Tanács határozatának előkészítését, amelynek értelmében 2025. január 1-től megszűnnek a belső szárazföldi határellenőrzések Bulgáriával és Romániával. A döntés hivatalos elfogadása a Bel- és Igazságügyi Tanács december 12-i ülésén várható.
Középen Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere. Fotó: Magyar Elnökség
Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke kiemelte ennek jelentőségét Magyarország számára, így fogalmazott:
„A Coreperen most meghozott döntés olyan mérföldkőnek számít, amely különös jelentőséggel bír Magyarország számára. Első elnökségünk alatt, 2011-ben kulcsszerepet játszottunk Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának előmozdításában. Most, a második elnökségünk alatt pedig különös megtiszteltetés számunkra, hogy le is zárhatjuk e folyamatot. A magyar elnökség számára kiemelt prioritás, hogy a belső, illetve két tagállam közötti szárazföldi határokon az ellenőrzések megszűnjenek. A mai döntéssel megtettük az utolsó előkészítő lépést annak érdekében, hogy ez valósággá váljon, s hogy az az egységet, a szabad mozgást és az EU ellenálló képességét is megerősítse.”
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
“Ez győzelem nemcsak Bulgária és Románia, hanem egész Európa számára!”
– Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke –
A mai döntéssel megerősítésre kerül Magyarország elkötelezettsége az európai egység előmozdítása és a schengeni térség zavartalan működésének biztosítása mellett, jelentős lépést téve az Európai Unió összetartozásának megerősítése felé.
Forrás: Magyar Elnökség
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
Komádi Hajdú-Bihar vármegye déli részén található. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A Komádi TV torony 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Kattintson a képre és nézze meg, hogyan juthat el Komádiba! Forrás: Google Maps
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Komádi közvetlen közelében, a környező településekkel 12 000 él. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
32 hektáron terül el a komádi ipari park. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
A komádi ipari park bekötőútja közvilágítással és közművekkel kiépítve várja a befektetőket, mintegy 32 hektáron. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Az ipari parkban egy épületet irodaháznak alakítottak ki. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa alig 47 kilométerre fekszik. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Orvosirendelő Komádiban, ahol három körzeti orvos, egy gyermek-, és egy fogorvos rendel. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Komádiban Rendőrőrs működik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Komádiban mentőállomás segíti a környező települések ellátását. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Bihari-síkon, Hajdú-Bihar vármegyében, Komádi városában kiadó egy 32 hektáros ipari park.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
-
- Komádiban kiadó egy 32 hektáros ipari park
12 százalékkal drágult a napraforgó-vetőmag
Öreg néne őzikéje
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Évzáró rendezvény a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Folytatódik a legkisebb termelők támogatási programja C
Magyar Elnökség: közös tanácsi álláspont a szennyező mikroműanyagokkal szemben
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
Farkas Imre a Bakony vadásza
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
A születésnapi dámbikám
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
22 év után új magyar dámrekord született
A deteki bika
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
Menyhal horgászata a Bodrogon
