Vadászat
Lőteret avattak Mórahalmon – GALÉRIÁVAL
Mórahalom Csongrád-Csanád vármegyében, Szegedtől nyugatra fekszik. A Mórahalmi FVT Árpád vezér vadásztársaság területén járunk, a Kiskunságban, a Homokhátság szívében, ahol a sívó homokon is meg kell tudni élni az itt élőknek. Persze nemcsak a mezőgazdászoknak, a tanyán élőknek, mert itt még 6000 ember él tanyán, hanem a vadgazdának is olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amit sehol az országban másutt nem élnek meg az emberek. Ilyen homokvilágot a sivatagban, a Negev-sivatagban láttam utoljára. Hajnalodik és a vadászháznál már gyülekeznek. Ott az udvar közepén az elnök, Tóth-Godó Zsolt áll.
A mórahalmiak, amikor elkezdődik a vadászidény, hetente találkoznak és meg is adják a módját annak, hogy ünnep legyen a vadászat. Főznek és megülik. 2017-ben döntötték el, hogy vásárolnak egy tanyát, amit végül 2019-ben vásároltak meg Tanács Imre tagtársuktól, aki itt ebben a tanyában született és nőtt fel. Nekifogtak és minden évben pályáztak, de mindig lecsúsztak. Ezért úgy döntöttek, hogy önerőből évről, évre, de amit tudnak, felújítanak a tanyán, ami akkorra már a vadászházuk lett, pedig alig 3400 hektáron gazdálkodnak!
A közösségi munkában összefogtak s ma már minden hónap második szombatján társadalmi munkát tartanak és az éppen aktuális munkákba bekapcsolódnak. Van is látszatja! A ház homlokzata, az udvar felől, gyakorlatilag már festés előtt áll, odabent azonban már mindent felújítottak és a központi fűtéstől, egészen a pince kövezéséig elkészült a régi Tanács tanya. Itt kapott helyett a társaság szolgálati lakása is – magyarázza az elnök.
A mórahalmi családi nap
Eddig minden évben, a nyár derekán családi napot szerveztek, hogy a régen látott barátokkal, tagtársakkal, ne csak a munkában és a vadászatokon találkozzanak. A tanya mögötti tóba halat vásároltak, horgász bajnokságot szerveztek és mindenki kihozta a gyerekeit, unokáit, hogy ismerkedjenek egymással is és egyáltalán a vadászattal, a vadászházzal.
Ebben az évben jött az ötlet, hogy jó lenne elmenni korongozni, de ahhoz el kellett utazni a megye valamelyik lőterére, amire – folytatta az elnök – vajmi kevesen jöttek volna el. Körbejártam, körbejártuk és megvizsgáltattuk, hogyan lehetne egy lőteret kialakítani közvetlenül a vadászház mögötti gyepen. A hatástanulmányt elkészítettük és megállapították, hogy alkalmas lehet erre a vadászház mögötti rét. Megkötöttük a biztosítást és beadtuk a kérelmünket a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányságra. Az eljárás alatt látszott, hogy megkaphatjuk és a tagság úgy döntött, hogy a családi napot toljuk el és amikor megkapjuk az engedélyeket, akkor a lőtéravatóval egyben találkozzunk.
Aztán elérkezett a mai nap is – tette hozzá. Reggel Kotogány János, Szegeden ismert tojáskereskedő felajánlásával 100 tojásos rántotta sült, továbbá bundás kenyeret szervíroztak, miközben Szekeres Sándor füstölt szalonnát olvasztott, hagymát dinsztelt, amin végül velőt sütött, amit pirítóssal kínáltak. Természetesen savanyú uborka, csalamádé, a helyi kertészetekből csípős, zöldpaprika és lilahagyma is került.
Mire mindenki végzett és az eligazítást is megtartották, addigra Tóth András Ásotthalomról már készen állt és az elnök átadta a stafétát a lövészetvezetőnek. Mindenki drukkolt, mindenki szurkolt és mivel új volt a pálya, rendre, aki tévesztett, az új korongot kaphatott– megjegyzem senkinek nem volt ellenvetése!
Miközben a délvidéki vendégek is beszálltak a versenybe, addig az orfűi vadászbarátok is megmérették magukat s hogy mindenki felsorakozott, a szegediek is lőállásba álltak. A korongok szokatlanul jöttek, gyorsak voltak s hogy fújt a szél, egyáltalán nem volt könnyű dolga egyik vadásznak sem.
Tóth András lövészetvezető kiemelte, hogy vadászkorongot lőttek, ami egyébként sem könnyű s hogy mindenkinek új volt a pálya, izgalmasan is alakult. Sok, a puskát jól forgató vadászbarátjuk is nagyon koncentrált s ügyes vadászoknak is feladta a leckét a mai nap. Kiemelte, hogy ezek a lövészetek nemcsak arra alkalmasak, hogy felkészüljenek a vadászok a vadászati idényre, hanem arra is, hogy egymástól tanulva fejlesszék a tudásukat. A családi nap miatt pedig a gyerekek is hozzászoknak ahhoz, hogy miként kell viselkedni fegyverrel. Persze, parádés lövések, dublék és mókás, repülő nyúlkorongra is lőttek a vadászok – hamisítatlan klubhangulat mellett.
Míg a tagság és a barátok szórakoztak, addig Fődi Tibor orjalevest tett fel főni, míg Tanács Imre egy pörköltnek ült mellé. Jó félfővésben volt, amikor a legnagyobb csontokat kiszedte s mivel a daraboláskor hagyott rajta falatokat s ki-ki bicskával faraghatta. A bográcsban eközben takarosan rotyogott a pörkölt, ahogy ez Mórahalmon szokás. Ment a találgatás, hogy milyen fűszerek lehetnek benne, de egy titkon kívül sokat nem árult el, mint, hogy van abban paprika is. Nevették…
Tóth-Godó Zsolt elnök kiemelte az ebédnél, hogy a mai napnak nem volt sem győztese, sem vesztese, mert itt mindenki beállhatott a lőállásba. Ez a nap ünnep volt, hiszen akkorát lépett előre a társaság a közösségi életében, hogy ezt nehéz lenne most értékelni, hiszen látható, hogy az a fejlődés, az a közösség, amit a mórahalmiak megalkottak nem most, hanem évtizedekkel később mutatja meg az eredményeit.
Hozzátette, hogy megdobogtatta a szívét, amikor reggel egy mórahalmi fiatal, aki hajtójuk volt a télen, biciklivel tekert ki, hogy itt lehessen. Lényegében ezért csináljuk. Valamikor engem is magukkal vittek az öregek és fekete gumicsizmában tekertem én is ki a vadászatokra. Nyolc évig hajtó voltam s utána lettem csak vadász.
A vadászoknak, a vadászati közösségeknek most az a legnagyobb feladata, hogy a környezetükben lévő fiatalokat, akik érdeklődnek a vadászat iránt, azokat hozzák magukkal. Hajtó is kell, de kellenek a vadászok, akik évek alatt megtanulják, eltanulják, mit is jelent vadásznak lenni, hogyan kell viselkedni egymással és a vaddal. A vadászat varázsát nem lehet egyik pillanatról a másikra megélni.
A másik feladatunk pedig az – folytatta, hogy a határon átnyúló kapcsolatokat erősítsük s ezért is örül annak, hogy Magyarkanizsáról, Kispiacról, Szerbiából is itt vannak a barátok. Eddig Kispiacon vadásztuk a korongot, most nálunk is lesznek olyan bajnokságok, mint őnáluk. Most már mi is vissza tudjuk őket hívni – tájékoztatta Tóth-Godó Zsolt Mórahalmi FVT Árpád vezér vadásztársaság elnöke az Agro Jager Newst miközben a vacsorához terítettek.
És megmutatta a társaság apraja nagyja, hogy milyen fontos számukra a környezetvédelem, ameddig a szakácsok és segítők a vacsorához készülődtek, addig a társaság többi tagja nem csak az egészben maradt korongokat gyűjtötte össze, hanem a lőszerekben található, nem lebomló anyagból lévő műanyag fojtást mind összeszedték a lőtéren, amely példa értékű és megsüvegelendő, gratulálunk!
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Vadászat
Hét vaddisznót lőttek a vadászok Etéd határában
Jótékonysági vadászatot szerveztek a Hubertus Vadásztársulatnál Etéden:
Jótékonysági hajtóvadászatot tartott hétvégén a Hubertus Vadásztársulat Etéd községben. A felajánlásokat egy udvarhelyszéki kórház megsegítésére fogják felhasználni. Az esemény során számos medve és vaddisznó is előbújt a sűrűből.
Hetvenhét vadász és közel ötven hajtó gyűlt össze pénteken a reggeli órákban Etéden, hogy részt vegyenek a székelykeresztúri Hubertus Vadásztársulat által negyedik alkalommal megszervezett jótékonysági vadászaton. Amint mindenki a helyszínre ért, megszólaltak az esemény kezdetét jelző vadászkürtök a Székely Vadászkürt Egyesület jóvoltából. Ekkor Rákosi László, a vadásztársulat elnöke köszöntötte elsőként a magyarországi mintára megszervezett akció jelenlévőit. Rámutatott, örül annak, hogy sokan eljöttek, hiszen ez bizonyítja, hogy erős közösség a vadászoké, amely képes összefogni egy-egy nemes cél érdekében.
Fazakas Attila, a társulat igazgatója arról beszélt, hogy a részvevőknek és más támogatóknak idén 600 lejt kellett befizetniük, az így összegyűlt összegből pedig egy udvarhelyszéki kórházat fognak támogatni. Csak később fogják eldönteni, hogy konkrétan melyiket, de tavaly például a székelyudvarhelyi városi kórház ortopédiai osztályán segítettek.
Közölte, a vadászok rókára, aranysakálra és vaddisznóra lőhetnek. Utóbbi az egyik legnemesebb vadnak számít, viszont sajnos nem sok él a környéken, mióta a sertéspestis megtizedelte az állományt. Éppen ezért a szerencsén is múlik, hogy mit sikerül majd célkeresztbe venni. Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy büntetéssel fog járni, ha valaki kocát lő, hiszen szeretnék, ha azok megmaradnának, hogy szaporodhasson az állomány. Sokan jöttek el, ezért a balesetek elkerülése érdekében Fazakas fontosnak tartotta a főbb biztonsági intézkedések átismétlését. Ezek között említette, hogy csak a – vadőr által megjelölt – helyszínre érve lehet megtölteni a puskákat, és ott ki is kell üríteni a lőszert, mielőtt távoznának. Mindemellett csak az előre meghatározott irányba lehet lőni, jól beazonosított célpontokra.
“Több medve is van a meghajtott területen, így legyünk óvatosak. Ha egyenesen a mi vagy a társunk irányába fut a nagyvad, akkor tisztes távolságból jelezzük annak, hogy hol vagyunk, így ki fog térni. Másképp engedjük elszaladni a medvét” – fogalmazott. Végül az igazgató ismertette a különböző helyszínek terepviszonyait, majd ennek tudatában közös megegyezés alapján négy csoportra oszlottak a vadászok és elindultak az állások felé. Medvék, vaddisznók Mi Sánta Mihály vadőrhöz és Vass Ferencz csoportfelelőshöz csatlakoztunk, akiktől megtudtuk, hogy egy olyan helyszínre igyekszünk, amely a hozzájuk tartozó vadászterületek „lelkének” számít. A jótékonysági vadászat kivételével nem is szoktak ott hajtásokat szervezni, hogy békésen szaporodhassanak ott vadak.
Etéd és Atyha között eltérve indultunk el a dombtető irányába a Fatörés nevű részre. Meglehetősen nehéz terepen haladtunk, így nem volt egyszerű feladat a sofőrnek, ám a helyszíni panoráma mindenért kárpótolt. Egy bokros, fákkal szegélyezett részen álltunk meg, ahonnan a völgyben megbúvó falvak mellett a Kárpátok bérceit is látni lehetett. Sánta Mihály közölte, előző nap bejárták a vadászterületet és az etetőknél elfogyott ételmennyiségből, illetve a lábnyomokból megállapítható, hogy van vaddisznó a területen, igaz, már nincsenek annyian, mint a sertéspestis előtt. Mindemellett az aranysakálok is megjelentek néhány éve a környéken. Az sem volt vicc, hogy sok a medve, hiszen már érkezésünkkor megpillantottunk egyet a távolban, később pedig más nagyvadak is előbukkantak a sűrűből.
Vass Ferencz elmagyarázta, először minden vadásznak el kell helyezkednie a vadőr által kijelölt állásban, majd csak ezt követően indulhatnak el a hajtók. A standokról előre nézve csak egy 45 fokos szöget bezáró részre lehet lőni, esetleg, ha a vad elhalad mellettünk, akkor hátra fordulva ismét próbálkozhatunk, ugyancsak az említett szögben. Azt is tudni kell, hogy csak a hajtás végeztével lehet elhagyni a standokat, a vadőr jóváhagyásával. Ha le is lőttünk valamit, nem szabad azonnal odarohanni, hogy megnézzük, hiszen veszélyes helyzetbe kerülhetünk. Sebzett vad Szerencsére az időjárás mellettünk volt, hiszen plusz 1–2 Celsius fok volt, ám a hosszas várakozás miatt így is megfáztak az ember végtagjai. A domb tetején állva folyamatosan hallottuk a hajtókutyák csaholását, valamint a hajtók által csapott lármát, ugyanakkor az órák múlásával hozzánk egyre közelebb dördültek el a puskák. Csak saccolni lehetett, hogy ilyenkor milyen vadat sikerült leteríteni.
Beszélgetni nem igazán tudunk, hiszen akkor elriaszthatunk egy irányunkba menekülő nagyvadat – így maradt a várakozás. Így telt el nagyjából három óra, amikor hirtelen a közvetlen közelünkben dördült el egy puska, majd kirohant a tüskés bokrok közül egy jól megtermett vaddisznó és három süldő. Jól látszott, hogy a hasán már megsebezte valaki a felnőtt vadat. A mellettünk lévő Vass Ferencz nem sokat teketóriázott, meghúzta a ravaszt. A lövés célba ért, a vaddisznó pedig rögtön összeesett, amint újra beért egy bokros részre. Ekkor már mindenki megfeledkezett a hidegről az izgalom miatt.
Később, csak a hajtás végeztével nézhettük meg a vadat, amely valóban termetes volt. A vadász csörlővel húzta fel a vaddisznót terepjárója rakterébe, majd útnak indultunk, hogy másoknak is segítsünk. Amire leértünk a dombról, már öt vaddisznó volt az autón. Terítéken hét vaddisznó Csak a zöld fenyőágakból kirakott terítéknél tudtuk meg, hogy összesen hét vaddisznót sikerült leteríteni. Még Fazakas Attilát is meglepte a gazdag zsákmány. Mint mondta, Szent Hubertusz, a vadászok védőszentje nagylelkű volt a részvevőkhöz. Itt megadták a tiszteletet a leterített vadaknak, majd ismét megszólaltak a vadászkürtök, ami az esemény végét jelentette.
Az egyesület igazgatója köszönetet mondott Fazakas Zsoltnak, társulatuk egyik tagjának, aki sok segítséget nyújtott a jótékonysági akció megszervezésében. Hasonlóan hálás volt ugyanakkor az etédi önkormányzatnak is a támogatásért. Végül közösen vacsoráztak a jelenlévők, majd mindenki hazaindult.
Forrás: Fülöp – Székely Botond – Székelyhon
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Teljesítették a medvekilövési kvótát tavaly Háromszéken
Vadászati hírek Kovászna megyéből:
Kovászna megyében teljes egészében kilőtték a medveállományból a 2024-es megelőzési kvótában megszabott példányszámot – tájékoztatott Gheorghe Neagu, a Környezetvédelmi Hivatal igazgatója.
Az igazgató arra is kitért, hogy a megyében a prevenciós medvekvótát ugyan már régen kimerítették, azonban tovább folynak azok a perek, amelyeket az Egyesület a Visszaélések Elleni Küzdelemért (Alianţa Pentru Combaterea Abuzurilor) kezdeményezett a Hargita, Kovászna és Vrancea megyei környezetvédelmi hivatalok ellen, követelve, hogy vonjanak vissza bizonyos vadásztársaságok számára kibocsátott medvekilövési engedélyeket.
A háromszékieket érintő perben a Brassói Törvényszék novemberben hozott alapfokú ítéletet, amellyel megalapozatlannak ítélte a civil szervezet kérését, az azonban fellebbezett, a Brassói Ítélőtábla pedig várhatóan január közepén tárgyalja az ügyet. Kovászna megyében 2024-ben 54 medvét lőhettek ki állományszabályozó jelleggel, bár ez a szám – és az országos szinten meghatározott 426 példány – elenyésző a túlszaporodás mértékéhez viszonyítva: a megye erdőségei elméletileg hozzávetőleg 600 példánynak biztosítanak ideális életteret, a vadgazdálkodók becslései szerint azonban jelenleg több mint 2200 medve verseng a megélhetésért.
Forrás: Székelyhon.ro
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Ágazati jogszabályváltozások
Ágazati jogszabályváltozásokat jelentettek be a magyar vadgazdálkodásban
A Fegyvertörvényben megjelennek a lőszerek ideiglenes átvételére, tárolására vonatkozó szabályok, a Vtv.-ben és annak végrehajtási rendeletében kiegészülnek az elektronikus beírókönyvre vonatkozó előírások, ezzel párhuzamosan a rendszer használata 2025. október 1-jétől lesz lehetséges, a nagyvad azonosító jelek ára pedig 100-ról 150 forintra nő.
A Magyar Közlöny 131. száma tartalmazza a belügyi ágazatokat érintő törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVII. törvényt. Ez a fegyvertörvényt módosítja, bennünket a lőszerek ideiglenes átvételére, tárolására vonatkozó, új szabályok érintenek pozitívan. (A másik érintett témakör a pirotechnika.) A változások 2025. január 1-jén lépnek hatályba. Az alábbi fájlban ezek kiemelve láthatók a törvény jelenleg hatályos szövegében.
A fegyvertörvény változásai a 2024. évi LXXVII. törvény alapján
Ugyancsak a 131. szám tartalmazza az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXX. törvényt, amely egyebek mellet a vadgazdálkodási törvényt is módosítja (kiegészíti), érdemben az elektronikus beírókönyvre vonatkozó előírások tekintetében. Ezek a változtatások 2025. október 1-jén lépnek hatályba.
A vadgazdálkodási törvény változásai a 2024. évi LXXX. törvény alapján
A 132. számban jelent meg Az agrárminiszter az egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 56/2024. (X. 31.) AM rendelet módosításáról szóló 74/2024. (XII. 20.) AM rendelete. Ennek értelmében – összhangban a fenti Vtv. módosítással – nem lépnek hatályba az 56/2024. (X. 31.) rendelet eredetileg 2025. január 1-jétől, illetve március 1-jétől hatályos, elektronikus beírókönyvre vonatkozó rendelkezései. Jelesül:
- az egyéni és társas teríték-nyilvántartáshoz, azok vezetéséhez kapcsolódó rendelkezések,
- az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás kötelező adattartalmára vonatkozó rendelkezések,
- azon rendelkezés, amely szerint a gímszarvaselejtésekhez kapcsolódó, fotódokumentációs elektronikus adatszolgáltatás elektronikus vadászati napló segítségével is lehetne teljesíteni.
Szintén a 132. számban jelent meg az agrárminiszter a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet módosításáról szóló 62/2024. (XII. 20.) AM rendelete. Ennek egyetlen rendelkezése, hogy 100-ról 150 forintra emeli a nagyvad azonosító jel árát. A rendelkezés a kihirdetését követő 31. napon, tehát január 20-ától hatályos.
Forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet