Vadászat
IX. Vadászkamarai trófeaszemle – égi áldással
Trófeaszemlét rendeztek a Bakonyerdő Zrt.-nél
Szó szerint állták a sarat azon Veszprém vármegyei vadászok, akik ellátogattak az idei vadászkamarai trófeaszemlére. Érdemes volt: 24 vadászatra jogosult több mint 100 trófeát bocsátott közszemlére, az erős szarvasagancsok, vadkanagyarak és mufloncsigák mellett kuriózumként megtekinthető volt a vármegyénkben terítékre került első nutria koponyája is.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK
A hivatalos megnyitó idején zuhogott leginkább az eső, már csak ezért is jólesett erre az időre fedett helyre húzódva hallgatni a köszöntő beszédeket a Bakony Vadászkürt Egylet kürtszólamai elhangzása után.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)
A házigazda Bakonyerdő Zrt. képviseletében megszólaló Varga László vezérigazgató egy John Steinbecktől kölcsönzött idézettel kezdte köszöntőjét:
“Néha megáll egy pillanatra az idő. Egy-egy jelenet úgy marad meg bennünk, mint egy kimerevített kép. Elhalkuló hangok, lelassult mozdulatok. Semmi sem változik. Aztán elmúlik a pillanat.”
2014-ben ilyen alkalomnak álmodták meg a hivatásos vadászok napját és a vadászkamarai trófeaszemlét a kezdeményezők, akik a szakszemélyzet munkáját szerették volna a hétköznapoknál jobban a figyelem középpontjába állítani. A koronavírus idején még többen keresték az erdőben, vagyis a tömegektől távol a rekreációs lehetőségeket, de az állami tűzifa program is fokozottabb erdőhasználattal járt.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK
A vadásztatásra ennek megfelelően a szokásosnál is több nehezítő körülmény között került sor, ám a hivatásos vadászok tapasztalata, elkötelezettsége és optimizmusa átsegítette őket e nehézségeken is.
Ugron Ákos Gábor a Verga Zrt. vezérigazgatójaként egy megviselt kötetet tartott kezében beszéde alatt, az 1879. esztendőben kihirdetett törvények kiadványát. E könyv tartalmazta az akkori erdőtörvényt is, amelynek 37. §-a kimondta: „Erdőőr, ki egyúttal a vadászatra való felügyeletet is gyakorolhatja, csak oly egyén lehet, aki feddhetlen életű”.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK
Ugyanezen jogszabály az erdőőrök által leteendő eskü szövegét is szabályozta ekképpen:
„Én … esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy a gondviselésem alá bízott erdőre, a vadállományra és szóval mindenre, a mi az erdőhöz tartozik, szorgalommal és feltétlen hűséggel felvigyázok, és azt bárminemű kártól lehetőleg megvédem; – hogy azokat, kik az erdőt vagy bármi ahhoz tartozót valamiképen károsítani megkísérlenék, vagy tettleg károsítanák, személyválogatás nélkül, a törvény értelmében megzálogolom és lelkiismeretem szerint késedelem nélkül feljelentem és bevallom; ártatlanra soha semmit reá nem fogok, az erdőőrizetet vagy szolgálatomat elöljáróm tudta és beleegyezése avagy mellőzhetlen szükség nélkül el nem hagyom, s mindarról, a mi gondviselésem alá bízatik, minden időben számot adok. Isten engem úgy segéljen.”
Ha vadászruházat, akkor -> E W I D E N T Az áruházat a fényképre vagy ide kattintva éred el!
Ugron Ákos a fenti szavak által kifejezett hivatásszeretetért és kötelességtudatért mondott köszönetet a Verga Zrt. szakszemélyzetének.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK
Mint azt Korn Ignác, a vármegyei vadászkamara hivatásos vadász alelnöke kifejtette: a vadászat, mint tevékenység napjainkban támadások kereszttüzében áll. Az állatvédők alapvetően elutasítják e tevékenységet, gazdák a vadkár miatt lehetnek elégedetlenek, a belterületi vadmegjelenés okozta konfliktusok pedig feszültséget generálnak a lakosság szélesebb rétegeivel.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK
A jogszabályi környezet ugyanakkor kedvező, több előremutató módosítás is hatályba lépett a közelmúltban. A kamara eszközbeszerzési pályázata révén pedig 67 hivatásos vadász munkáját húszmillió forint értékű eszköz segíti. Szintén vármegyei eredmény, hogy több, mint ötven fő vehetett részt szakmai tanulmányúton, és hogy húsz fő indult a hivatásos vadászok megyei megmérettetésén.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK
Ezt követően a Hubertlaki Kereszt kitüntetést vehette át Dávid Sándor, Kovács Ferenc és Steierlein Róbert. Részletes méltatásuk ide kattintva olvasható.
Takács Szabolcs főispán, az Országos Vadgazdálkodási Tanács elnöke a vadászati év eddig eltelt részének trófeabírálati eredményeiről nyújtott áttekintést. Az 1000 elbírált gímtrófeából 26 volt 10 kg-on felüli, 43 volt érmes.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK
Látszik, hogy szükség lesz a fokozottabb gyérítésre. Őzbaktrófeából 1845 db bírálata történt meg, ezek közül 9 tömege haladta meg az 500 grammot. Százon felüli dámlapát közül egy 4,95 kg-os bizonyult a legnagyobbnak, míg a 61 mufloncsiga közül egy – a Verga Zrt.-nél zsákmányolt – 92 cm-es vitte el a pálmát.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke, Pap Gyula a kamara elnöksége nevében köszöntötte az összegyűlt hivatásos és sportvadászokat, valamint méltatta a kormányhivatal, az állami erdőgazdaságok és a vadászatra jogosultak összefogását, közös munkáját ami lehetővé tette a trófeaszemle sikeres megrendezését.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK
Mint rámutatott: egy-egy komolyabb trófeába akár egy fél életpálya munkáját is befektetheti a hivatásos vadász, ami kiválóan példázza, hogy hivatásos vadásznak lenni nem pusztán napi robot, hanem szó szerint élethivatás.
További részletekért kattintson a fényképre!
A délelőtti zimankó okozta kellemetlenséget a gazdag trófeafelhozatalon kívül a házigazdák nagylelkűségéből asztalra kerülő forró gulyásleves is feledtette. Legközelebb Alsóperén, a december 1-én tartandó kamarai évadzárón találkozhatnak a vármegye vadászai.
Forrás: OMVK
Fotó: Mizsei Bernadett
Tud-e a vad természetkárosítást okozni?
Sokan és sokféleképpen közelítik meg a vadlétszám kérdését, valamint egy adott terület vadeltartó képességének fogalmát. Másként látja ezt a vadgazdálkodó, akinek elsődleges érdeke a vadállomány védelme, a sportcélú vadászat, a vadgazdálkodás szervezése, valamint ennek szakmai, tárgyi és anyagi feltételeinek megteremtése. Másként ítélik meg a mezőgazdasági területeken és erdőkben gazdálkodók, akiknek elsődleges érdeke a hosszú távú, gazdaságos termelés biztosítása. Véleményt alkot a lakosság is, s bár e réteg a legnépesebb, szakmai hozzáértése a legtöbb esetben hiányos, inkább érzelmi alapon közelít a témához.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News

Ábra: MME
Viszont napjainkban kevesebb szó esik a vad természeti értékekre gyakorolt hatásáról. Össze lehet hasonlítani a vadlétszámra vonatkozó adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat, de sokszor hallhatjuk, hogy ezek a számok becsléseken alapulnak, és a valóság mást mutat. Megnézhetjük a terítékadatokat is, amelyek a legálisan elejtett vadlétszámról adnak reális képet. Anélkül, hogy konkrét számokat idéznénk, abban a legtöbb érintett egyetért, hogy mind a becsült vadlétszám, mind a terítékadatok évről évre növekvő tendenciát mutatnak. Véleményem szerint reális képet akkor kapunk, ha kimegyünk egy adott élőhelyre, és a saját szemünknek hiszünk, tapasztalatainkra támaszkodva vonunk le következtetéseket.
Így tettem én is, amikor a Vértesi Tájvédelmi Körzetben több évtizeden át mértem fel a természeti értékeket. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mezőgazdasági, vadgazdálkodási és természetvédelmi ismeretekkel felvértezve, a Vértest évtizedekig járva, gyűjthettem tapasztalatokat az adott témakörben. Tapasztalatom szerint mind a vadlétszám, mind a vadfajok száma az elmúlt 40 évben drasztikusan megemelkedett. Megjelentek a Vértesben spontán visszatelepülő és szándékosan, vadászati érdekből betelepített vadfajok is. Elég, ha az aranysakálra, a dámra vagy a muflonra gondolunk. Mindeközben a gímszarvas és a vaddisznó létszámának erősödését is tapasztaltam. A vadlétszámot természetes úton szabályozó nagyragadozók teljesen hiányoznak a területről. Az állományszabályozó betegségek – gondolok itt a veszettségre és az afrikai sertéspestisre (ASP) – szintén elkerülték a Vértes térségét.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Előbbi a légi úton történő vakcinázások miatt, utóbbi valószínűleg a vonalas létesítmények (autópálya, vasút) vadmozgást és vándorlást korlátozó hatása miatt. Ami a területet járva rögtön szembeötlik, az a vad nyomainak sokasága: túrások, rágások, kitaposott vadváltók, amelyek napjainkban a védett és fokozottan védett élőhelyeken is egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak elő. Az erdőgazdálkodók kénytelenek vadkizáró kerítéssel körbevenni, nemcsak a vágásterületen nevelkedő fiatalosokat, hanem már a vágásra tervezett erdőrészleteket is. Ha néhány szerencsés évben olyan bőséges makktermés adódik, amelyet a vad sem tud teljesen elfogyasztani, a megjelenő csemeték csúcsrügyeit biztosan visszarágja. Vadkizáró kerítések nélkül nem jelenik meg értékelhető természetes újulat, amely a természetközeli erdőkben a fahasználat egyik előfeltétele. Az így bekerített területek tovább fokozzák a nem bekerített részeket terhelő vadnyomást. Ha a vadlétszám közelítene az erdő természetes eltartóképességéhez, az erdőgazdálkodók nem építenének milliókba kerülő kerítéseket, hiszen az nem állna érdekükben. Fontos tény, hogy a védett és fokozottan védett területeken az elsődleges cél az élőhely és az ott található természetvédelmi értékek védelme, megelőzve az erdő- és vadgazdálkodási érdekeket. A Vértesben odáig jutottunk, hogy szükséges bekeríteni egy-egy védett növényfaj termőhelyét is.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Ilyen például az egyik jégkorszaki maradványnövényünk, a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló cifra kankalin (Primula auricula), amelynek utolsó két termőhelyét a muflonok veszélyeztetik. Élőhelyét évezredeken át védte sziklás, meredek, ember és vad által is nehezen járható volta, de a kizárólag vadászati érdekből, átgondolatlanul betelepített muflon ellen ez már nem elég, hiszen ez a faj, a hazai vadfajokkal ellentétben, ezeket a termőhelyeket is rendszeresen látogatja, lerágva és letaposva azokat. Egy másik szembeötlő jelenség, tavasszal, a vaddisznótúrásokkal érintett területek nagysága. A legérzékenyebb élőhelyek közé tartoznak a dolomit sziklagyepek, amelyek bővelkednek védett és fokozottan védett állat- és növényfajokban. Például itt él a vértesi nyílt dolomit sziklagyepek legértékesebb bennszülött növénye, a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), valamint hazánk legtermetesebb rovarfaja, a fűrészlábú szöcske (Saga pedo).

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
A vaddisznók rendszeresen feltúrják ezeket az élőhelyeket, komoly természetvédelmi károkat okozva. Az erózióra is érzékeny dolomit sziklagyepeknél, a gyepzóna sérülése miatt, a csapadék lemossa a termőtalajt, végérvényesen megváltoztatva az élőhelyet. Összegezve kijelenthetjük, hogy a felduzzadt vadlétszám nemcsak a mező- és erdőgazdálkodóknak, hanem a természetvédelmi értékeknek is kárt okoz. A megoldás a vadlétszám szabályozása, amely kizárólag a döntéshozók és a vadgazdálkodók felelőssége. A megoldás kulcsa pedig a vadászok kezében van.
Írta és fényképezte: Klébert Antal természetvédelmi szakember
Érdekli a Magyar Madártani Egyesület munkája? Olvasson naprakész híreket ITT!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Beszámoló a Baranya vármegyei Dúvadhétről 2025.
Hullajtott agancs szemlével és közös vármegyei terítékkel zárult a Baranya vármegyei Dúvadhét
Hullajtott agancs szemlével és közös vármegyei terítékkel zárult a Baranya vármegyei Dúvadhét
Az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezete és a Mecsekerdő Zrt. közös szervezésben március 2-án, Sasréten került sor a Dúvadhét záró eseményére, ahol az egy hetes vadászat eredményének értékelése mellett, a résztvevők a területükön ebben a szezonban begyűjtött hullajtott agancsokból is elhozták a legerősebb, vagy szakmai szempontból különleges szárakat.

Fotó: OMVK
A megjelenteket Agyaki Gábor az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezetének elnöke köszöntötte. Nyitó gondolataiban kitért a közelmúltban a közösségi médiában megjelent, egyes dúvadgyérítési módokkal összefüggő támadásokra is. Hangsúlyozta, hogy a szakemberek számára nem lehet kérdés, hogy a gyérítés szükséges és fontos feladata a vadgazdának, illetve elmondta, hogy a kamara fokozott figyelmet fordít arra, hogy a vadászok elleni jogsértő, zaklató magatartásokkal szemben jogi segítséget nyújtson a tagjainak.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
Ismertette, hogy 2025 évben a kamara kiemelten kíván foglalkozni a magas genetikai értéket hordozó, kiváló minőségű Ormánsági- és Dél Baranyai gímszarvasállománnyal. A „Baranya aranya a gímszarvas” szlogen jegyében zajló események sorában a hullott szár szemle az első szakmai program, melyet augusztusban egy konferencia, októberben pedig a Baranya Vármegyei Trófeaszemle követ. Agyaki Gábor felhívta a figyelmet, hogy a témához kapcsolódik a terítéket követő szakmai előadás is, melyben Nagy János a Bőszénfai szarvasfarm vezetője osztja meg a tapasztalatait az érdeklődőkkel.

Fotó: OMVK
A Baranya Vadászkürt Együttes szignáljai 194 szőrmés ragadózónak adták meg a végtisztességet. A terítéket, a dúvadgyérítés eredményét ifj. Fullér Miklós a Területi Vadgazdálkodási Bizottság elnöke ismertette a megjelentekkel. A Kamara által ezévben is díjazásra került a három legeredményesebb vadászatra jogosult, valamint a legeredményesebb egyéni vadász. 2025-ben első helyen a Greenfield Vt. végzett, a második az Ormánság Gyöngye Vt., harmadik pedig a Bóly Zrt. lett. A legjobb egyéni teljesítményért ifj. Csomor Dezső az Ormánság Gyöngye Vt. tagja vehetett át díjat, melyet Fehér Péter ajánlott fel és adott át, a második legeredményesebb vadász ezévben Berecz Lajos a Bóly Zrt. hivatásos vadásza volt, aki a Mecsekerdő Zrt. által felajánlott különdíjat vehette át Matyók Dávid vadgazdálkodási osztályvezetőtől.

Fotó: OMVK
A program a hullott agancsok szemléjével folytatódott, a vadászatra jogosultak képviselői röviden ismertették a területükön begyűjtött szárakkal kapcsolatos legfontosabb információkat. A bemutatott szárak is igazolták, hogy a baranyai gímszarvasállomány olyan érték, amit óvni és gondozni kell, hozzáértő és elhivatott szakemberek, vadgazdák kezelésében nemcsak hazai-, hanem világviszonylatban is kiemelkedő minőséget képvisel. Ez alkalommal a legerősebb bemutatott agancsszár 6,40 kg volt.

Fotó: OMVK
A program a Sasréti vadászkastélyban folytatódott, ahol Nagy János előadását halhatták az érdeklődők. A Bőszénfán működő szarvasfarm vezetőjeként több évtizedes szakmai munkába nyújtott betekintést, osztott meg néhány gyakorlati tapasztalatot, amit a vadgazdák a gímszarvas takarmányozása, a trófeaminőség minőségi javítása érdekében hasznosíthatnak.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Visszanéző (2010): Bika Bátaszékről
Papp Lajos hivatásos vadász egy rendkívüli gímbikatetemet talált a Bátaszéki Vadászegylet területén.
Az idei bőgéskor a Bátaszéki Vadászegylet hivatásos vadásza, Papp Lajos egy rendkívüli gímbikatetemet talált a vadászegylet területén. A gímtrófea súlya 22,20 kg. A trófea hivatalosan nem bírálható.

Fotó: OMVK
Az elmondások szerint a tetem már hónapok óta feküdhetett a megtalálás helyén. Valószínűsíthető, hogy heresérülés következtében az állat parókás agancsot kezdett el felrakni, amely akkora energiát emésztett fel, amelybe végül belepusztult. Végül a parókát (kötőszöveti részek) a természet letisztította a csontról, amely miatt a jelenlegi formája kialakult. A trófea kinézete olyan, mint a „korallzátony”, tapintásra kemény, meszes érzetű. Távolról olyan képet sugall, mintha fosszilis maradvány lenne. A kuriózum gímtrófeát már több helyen bemutatták azóta országszerte, szerepelt a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG), valamint a Zalaerdő Zrt. trófeabemutatóján is érdekességként.
Forrás: OMVK Tolna megyei Területi Szervezete