Kiemelt cikk
Megnyitotta kapuit a 30. FeHoVa – GALÉRIA
A jubileumi, a 30. Fegyver, Horgász és Vadászati kiállítás sok érdekességet, bejelentést és főképpen megerősítést hozott, hiszen Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke, a megnyitón mindenkit megerősített abban, hogy a hangtompítókat bárki szabadon megvásárolhatja, használhatja Magyarország területén. Dr. Nagy István agrárminiszter a mezőgazdaság és az erdészet számára hozott friss híreket, miközben Dr. Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár már Magyarország közelgő soros elnöksége kapcsán hangsúlyozta, hogy fontos időszak előtt áll hazánk. Budapesten, a FEHOVÁ-n, 17 ország, 200 kiállítója mutatkozik be, amely a Kárpát-medence legnagyobb kiállításává nőtte ki magát.

A 30. FeHoVa megnyitója előtti pillanatok. A képen balról jobbra: Dr. Dérer István, a Mohosz főigazgatója, Dr. Kovács Zoltán Ph.D., a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyarországi nemzeti delegációjának vezetője, Dr. Nagy István agrárminiszter, az Agrárminisztérium vezetője, Dr. Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar VAdászati Védegylet választmányi elnöke és Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedek legszabadabb, legkötetlenebb Fegyver, vadászati és horgászati kiállítása az idei, 2024-es, a jubileumi 30. FEHOVA és csak kapkodta a fejét, még az is, aki nap, nap után követi a vadgazdálkodás, a természetvédelem és magában, az agrárszektorban bekövetkezett változásokat.
Bár nem foglalta össze senki, de mégiscsak integrált szemlélet mellett, a szektor ágazatait nem egymás kárára, hanem azok lehetőségeit erősítve, egymás javára lehet fejleszteni. Nagykövetek, államtitkárok, külföldi delegációk sora érkezett a FEHOVÁ-ra, amely igazi színes, nemzetközi kiállítássá szélesedett.

Köszöntő: Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy egy kicsit mindenki sajátjának érzi a kiállítást, s az, hogy a vadászok és a horgászok egy időben találkoznak, számára jelzés értékű. Közel egymilliós ez a két szakma, a szabadidős tevékenységben résztvevők nagyságrendje, s ez már jelentős erőt képvisel. Ha ekkora tömeg megmozdul, biztosan képes tenni a környezetéért, amiben a FEHOVA egy gyűjtőpontja ezeknek a szakmáknak, ezeknek tevékenységeknek. Kiemelte, hogy a harmadik, önálló program a kutyashow, amelyre mindenkinek érdemes benézni, hiszen nemcsak hobbykutyákat, társállatokat, hanem profi, munkakutyákat is meg lehet tekinteni és meg lehet ismerkedni a különféle hazai és külföldi kennelek tulajdonosaival.

Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Aki kilátogat a Fegyver, horgász és vadászati kiállításra, már megszokhatta, hogy Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke, egyfajta beszámolót tart a megnyitó napján. Bár a szakma már értesült róla és tudvalevő, de mégis az elmúlt évek, évtizedek szinte megoldatlan kérdésköre volt a vadbalesetekkel kapcsolatos helyzet: különös tekintettel az autópályák mentén, a kerítés és az úttestek közötti zöld területekről beugró vad okozta balesetekre és az azok utáni kártérítési felelősségre. Magyarul: ki felel ezekért a balesetekért, kinek kell megtéríteni az okozott kárt. Másik ilyen sarkalatos kérdés volt az utakon történt balesetek kapcsán az, hogy a vadászatra jogosultak felelősségét nem állapították meg abban az esetben, ha a vad nem emberi zavarás miatt lépett az úttestre és okozott balesetet.

Solymászok és magyar kutyafajták a jubileumi, 30. FeHoVa megnyitó ünnepségén. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Az elmúlt hónapokban a vadkár kérdése neuralgikus ponttá fejlődött a vadgazda és a mezőgazda között. Semjén Zsolt bejelentette, hogy február 7-én a Karmelita kolostorban minden ágazati szereplővel egyeztettek és konszenzusra jutottak. Bár a törvény egyértelműen fogalmaz, hogy kinek, mi a feladata a vadkár megelőzésében, de hangsúlyozta, hogy minden szereplőt arra kér, hogy kárigényét lehetőség szerint peren kívül érvényesítse. A károkat a település jegyzőjének kell bejelenteni, a káresemény bekövetkezésétől számított 5 napon belül. Fontos, hogy eddigi 5 éves elévülési időt 30 napra szűkítették és pontosan 30 napunk áll rendelkezésre a peren kívüli megegyezésekre is. A vadlétszám témaköre, hogy egyes régiókban mekkora lehet a vadállomány nagysága – nem kérdés. Meghatározása, pontos becslése az Agrárminisztérium feladata, de ebben szeretné, ha a Magyar Tudomány Akadémia is bekapcsolódna. Fontos, hogy megnyugtató és a lehető legátfogóbb képet kapjunk a magyar vadállományról és annak nagyságáról. Megfontolt, nyugodt, gyakorlati kutatásokra alapozott, minden szereplő bevonásával elkészített döntéseket kell hozni, amelyek hosszú távon is fenntarthatóak.
A lősport és az ifjúsági vadászat kapcsán a néhai Igaly Diána olimpikonunkat hozta fel példának, aki, ha 18 évesen kapott volna először lőfegyvert a kezébe, bizonyosan nem ér el olyan sikereket, mint így. Ehhez meg kellett teremteni a jogszabályi hátteret és ugyanolyan vizsgákat kell teljesíteni az ifjúsági vadászoknak is, mint a felnőtteknek. Azzal a kitétellel, hogy a sörétes fegyver mellett, csak és kizárólagosan .22-es kaliberű golyós fegyvert tarthatnak. Társasvadászaton nem, csak egyéni vadászaton, felnőtt érvényes fegyvertartási engedéllyel, vadászjeggyel rendelkező vadásszal mehetnek vadászatokra.

Svéd hangtompítók a Reflex vadászbolt standján. Balról Ondrék Róbert, a Hozam Zrt. vezérigazgatója, míg jobbról Albert Attila, a Frommer Fegyverbolt kereskedelmi igazgatója. Fotó: Agro Jager
A hangtompítók engedélyezése mögötti egyeztetésekről is lerántotta a leplet. A szakma tudta, hogy nagy viták álltak e mögött, de kiemelte, hogy az észérvek mentén döntöttek. Kizárólag szakmai kritériumok voltak azok, amelyek után lehetőséget nyitottak ennek az eszköznek a használata előtt. Fontos, hogy a hangtompítók használatával nem nyugtalanítja a vadállományt a hivatásos vadász, a természetvédelmi őr. Nem zavarja továbbá a lakosságot és a vadászok hallását is védi. Azonban keveset lehetett arról hallani, hogy a külföldről hozzánk érkező vadászok sok esetben használták, mi több az Ausztriából érkező vadászok esetében kötelező is használniuk. Bár könnyen leszerelhető, de a hangtompító nélkül vagy azzal használt fegyver lőképe más és más és újra be kellett lőni a vendégeknek a puskáikat. Másrészt az Európai Unió tagállamaiban engedélyezett. Akinek van olyan fegyvere, amelyre felszerelheti és rendelkezik adott fegyvertartási engedéllyel, akkor az adott kaliberhez vásárolhat ilyen terméket.
Éjjellátók kérdés köre azonban már bonyolultabb, hiszen a vadászatra jogosultnak meg kell kérnie az engedélyt a vadászati hatóságtól, hogy használhassák az eszközt. Erre mindenképpen ügyelnie kell annak, aki ilyen eszközzel bír és érdeklődjön a vadászatok megkezdése előtt, különösen akkor, ha vendégvadászatra érkezik.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A közigazgatás kapcsán tájékoztatott arról, hogy ingyenessé vált a spíszer bikák bírálata. Mínusz pontos elejtésnél, még ha érmes is a bika, nem kaphat érmet a trófea és már elkészült az országos trófeabírálati protokoll is. A külföldi vendégek esetében ma már nemcsak egy-egy társaság területén, hanem országos viszonylatban, szabadon utazhatnak, vadászhatnak a Magyarországra érkezett vendégek és nem kell minden társaság területén újra és újra engedélyeket váltani. Eközben a határon túli magyarság számára is lehetőség nyílt arra, hogy magyar állami vadászjegyet válthassanak.
A fegyverek műszaki vizsgáztatása kapcsán ma már rutin, hogy az eladáskor kell újra műszakiztatni a fegyvereket, míg a családon belül, ajándékozással, örökléssel megkapott fegyverek, ez alól felmentést kaptak.

Nagy István agrárminiszter köszöntője a 30. FeHoVá-n. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Nagy István agrárminiszter a régió legjelentőseb és leghangulatosabb kiállításának nevezte a FeHoVá-t. Megkezdte az Országos Vadgazdálkodási Tanács a munkáját és a Területi Vadgazdálkodási Tanácsok is megalakultak. A miniszter kérte, hogy használják a vadászjegyek ügyfélkapus megvásárlásának lehetőségét – sokat dolgoztak azon, hogy ezt be tudjuk vezetni.
Hamarosan, 2025. márciusától indul a digitális beíró könyv és számos, a bürokrácia csökkentésére tett intézkedést készítenek még elő.
Kiemelte, hogy a gím- és a dámszarvas erőteljese erősödése tapasztalható nemcsak Magyarországon, hanem Európában is. Meg kell teremteni az összhangot az ágazat szereplői között. Napjainkban 50 vállalkozás foglalkozik vadhús felvásárlással, amely éves szinten 3500 tonnát exportot jelent, miközben az ágazat 30 milliárd forint forgalmat bonyolít le.

Reviczky Gábor kitüntetésével, amelyet Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől vehetett át. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
2020. óta 1700 hektár új erdőt adtak át Magyarországon. Az az uniós cél, hogy 27%-ra növeljék az erdős területek arányát. Ehhez most érkeznek az új támogatások, amelyek a NATURA 2000 területekre, az erdőkárok csökkentésére, az erdei infrastruktúra fejlesztésére lehet fordítani. Ezen kívül még sok más kiírás jelenik meg hamarosan, amely nem csak az erdőgazdálkodóknak fontos, hanem az erdő közjóléti funkciója miatt, mindannyiónk érdeke is.

Az állami erdészetek méltán a magyar vadgazdálkodás zászlóshajói. Az Egererdő Zrt. standján. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
A kormány a vizekre kiemelt figyelmet fordít. Halaink nemzeti kincsnek számítanak. Jelenleg 26 000 hektár halastó biztosítja a lakosság halszükségletét, miközben teljesen megszűnt a kereskedelmi halászat és sikerült visszaszorítani az orvhorgászatot. Bejelentette azt is, hogy készül a Nemzeti horgász és turisztikai stratégia

Dr. Kovács Zoltán Ph.D., a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyarországi nemzeti delegációjának vezetője. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Dr. Kovács Zoltán kiemelte, hogy Magyarország az uniós elnökség kapujában áll. A hazai, nemzeti kérdések mellett hazánknak fontos feladatai vannak és a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács magyarországi delegációjának vezetőjeként fontosnak tartja, hogy bemutassuk a magyar eredményeket. Magyarország vadgazdálkodása, természetvédelme azonban csak akkor lehet sikeres, ha a Kárpát-medence egészét integráltan kezeli. A vonuló- és költöző madarak mellett, a vadászható állatfajok megőrzése, állományainak fenntartása kiemelt és egyben nemzetközi feladat is. A hazai vadgazdálkodás mellett az előttünk álló időszakban ilyen feladatokra is számítunk. Méltatta Magyarország, a Magyarországhoz köthető kutatások sikerét s nem hagyta ki, hogy gratuláljon Hídvégi Béla, Dallasban átvett Weatherby-díjának.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D.
Kiemelt cikk
AM: Továbbra sincs új kitörés, a kormányülésen is napirenden volt a védekezés
Továbbra sincs új kitörés, eredményes védekezés a ragadós száj- és körömfájás ellen – mondta Nagy István agrárminiszter. A miniszter jelezte, a szerdai kormányülésen beszámolt a kormánynak a ragadós száj- és körömfájás okozta helyzetről.

Nyugalomra int az agrárminiszter: nincs új kitörés, nincs új fertőzött telep, gazdaság. Fotó: Választási malacok a ruzsai vásárban – Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az Állategészségügyi Operatív Törzs és az állategészségügyi hatóság intézkedései továbbra is zajlanak a fertőzött négy telepen, a védelmi körzetükben és országosan is célzott intézkedések vannak. Az egész országban vizsgálják, mintavételezik az állattartó telepeket, újabb fertőzést eddig nem találtak – közölte Nagy István. Jelenleg a Darnózselin és a Dunakilitin lévő, fertőzött szarvasmarhatelepek felszámolása zajlik. Erről a két telepről 3500 marhát kell leölni és elföldelni a hatóságok által megszabott szigorú protokoll szerint – ismertette.
Hozzátette, erre rendkívüli munkavégzést rendelt el az operatív törzs, ez így is napokig tart. Az agrárminiszter hangsúlyozta, bíznak benne, hogy néhány napon belül ezt be tudják fejezni. Az állatok elföldelése szigorú hatósági felügyelet mellett zajlik a bábolnai dögkúton, és a területek őrzését is biztosítják. Nagy István a videóban megköszönte az állategészségügyi szakemberek, a rendőrök, a katonák, és mindenki munkáját, aki a védekezésben részt vesz.
A hatóságok teszik a dolgukat 0-24 órában, de fontos azt is tudni, hogy a védekezés nem csak a hatóságok dolga, az állattartók felelőssége is óriási – fejtette ki. A miniszter arra kérte az állattartókat, hogy figyeljék az állataikat, tartsák be a szabályokat és a protokollnak megfelelően azonnal jelentsék, ha gyanút észlelnek.
“Kérem mindenki együttműködését, mert csak a szabályok betartásával és együttműködéssel tudjuk megvédeni ettől a ragályos, borzalmas vírustól az egészséges állatainkat” – fogalmazott Nagy István.
Agrárminisztérium
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Azonnali összefogásra van szükség, hogy megmentsük a nagy godát
A nagy goda (Limosa limosa), a szikes rétek, a nedves mocsárrétek, a szikes legelők egykori jól ismert fészkelője volt. A hazai fészkelőállomány az 1990-es években becsült 1000-1200 páros állományról napjainkra 100 pár körülire zsugorodott. Az állománycsökkenés fő okai az alacsony költési siker, a nem megfelelő élőhelykezelés és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai – közölte a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület.

Veszélyben a nagy goda. A képen egy nagy goda fióka látható. Fotó: Szilágyi Attila
A negatív hatások olyan mértékűek, hogy a vizes élőhelyek védelmében elért eredmények már nem tudják kompenzálni az alacsony költési sikerből fakadó állománycsökkenést. Felismerve a problémát, miszerint a faj hazai állományának megmentéséhez – a további élőhelyvédelmi intézkedéseken túl – aktívfajmegőrzési beavatkozásokra is szükség van.

Természetvédelmi szakemberek kerítik el a nagy goda fészkelő helyeit. Fotó: Zalai Tamás
Ezért, az idei évtől a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület és Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság közös kísérleti projektet valósít meg három mintaterületen, melyek célja a költési siker növelése a predációs nyomás csökkentésével.

Fokozottan védett nagy godák. Temrészetvédelmi értékük egyenként 500 000 Ft. Fotó: Szilágyi Attila
A védelem érdekében az idei évben több módszert is tesztelünk, melyek segítségével tudjuk meghatározni a legjobb eszközöket a vizes élőhelyekhez kötődő földön fészkelő madárfajok védelme érdekében. A védelem első lépése, hogy a tradicionális fészkelőterületeken nagyobb (1-4 hektár) területeket kerítünk le villanypásztorral, amely reményeink szerint segít a szőrmés ragadozók távoltartásában – tájékoztatott a közös szakmai programról a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület.
Hortobágy Természetvédelmi Egyesület
Fotó: Szilágyi Attila
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
KITEKINTŐ: Belgrád – Megnyitotta kapuit a 45. Nemzetközi hajózási, vadász és horgászvásár – GALÉRIÁVAL
Belgrádba, avagy ahogy Szerbia és a Balkán szerte szokás mondani: Beogradba utazni, ma is fogalomszámba megy. Kétséget kizáróan dinamikusan fejlődik a szerb főváros. A Duna, ahogy elérjük a Beogradski Sajam, azaz a Belgrádi Vásár területét, méltóságteljesen hömpölyög s a hídról is jól látható, félelmetes víztömeggel „vonul” el a város alatt. Rajta megannyi uszály, teherhajók és megszámlálhatatlan csónak és más vízi jármű. Pezseg az élet a Dunán, de nemcsak a vízen, hanem a vásáron is. Április 15-én kezdődik az őzbaknyitány déli szomszédunknál is és fegyverért, lőszerért érdemes Belgrádba bemenni. Dejan Dzakulával, a Lov i jos ponesto főszerkesztőjével, a Poredak hetilap munkatársával indulunk el Újvidékről, mivel mással, mint a most átadott gyorsvasúttal, hogy kiélvezzük ezt a szép napot.

Pezsgő víziélettel találkozik az, aki Belgrádnál találkozik a Dunával. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Szerbiában jó szokása a vásároknak, hogy koncentráltan és igen sok fegyvert lehet megtekinteni és tényleg standról, standra lépve, annyi minden látnivaló van, hogy nehezen lehet haladni. A FOX standon Dejan jóbarátaival vált pár szót és kiderül, hogy ide megközelítőleg 100 terméket hoztak, csak ingből 34 félét.

Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője Újvidéken, a Magyar Szó legfrisebb számával fogadott. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Ma is igaz, ami 30 éve Szerbiában igaz volt, hogy amire szüksége van a vadászoknak, horgászoknak, azt egy helyen be lehet szerezni. Bár úgy tűnhet, hogy számokat, a kiállítókat nézve kevesebben érkeztek, de roskadásig vannak a különféle lőszerek, töltények, kiegészítők a legkisebb késektől, a legdrágább elektronikai eszközökig.

Nyitás előtt a 45. Nemzetközi hajózási, vadászati és horgászati kiállítás Belgrádban. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Hangsúlyos, – meséli az Agro Jagernek a FOX munkatársa, hogy ma is nagyon népszerű fegyvermárka Szerbiában a Zastava, amely ma fénykorát éli és láthattuk az 55. LORIST-on, Újvidéken, hogy a legigényesebb vésésekkel is dobnak piacra fegyvereket.

A vendégek érkezése előtt még a Szerb Vadászszövetség újságát lapozgattam. Fotó: Dejan Dzakula / Lov i jos ponesto
A szerbiai fém-, és acélgyártás méltán magas minőséget adott mindig is és ebből a sorból a tradicionális lőszer, a Partizan sem maradhat el. Ahogyan Magyarországon, úgy déli szomszédaink, vadászbarátaink is, ha vaddisznóra indulnak, akkor legtöbben a .30-06-os kalibert tárazzák be, abból is a soft point heggyel szereltet. Vissza is kérdeznek és kíváncsian várják többen, hogy mi, Magyarországon mit használunk. Mikor kiderül, hogy ebben a kaliberben sokan hisznek, a bólogatásuk megerősít, ha vaddisznó, akkor a szerb és a magyar vadász egyként gondolkozik.

Milica Mateljevics, a Szerb Vadászhölgy Klub elnöke és Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője, a Poredak munkatársa. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Tudni kell, hogy míg nálunk a kemping egy kissé háttérbe szorult, addig Szerbiában remélem sosem fog eltűnni, amihez manapság már olyan mennyiségű eszközt árulnak, amelyhez, véleményem szerint egy külön kisteherautó kell. Meg kell jegyezni azonban, ha lehetőség van arra, hogy pihenni menjenek a természetbe, akkor azt valóban, ahogy nálunk mondják: meg is ülik! S ha nekünk olyan szerencsénk van, hogy bennünket is meghívnak, akkor hálásak lehetünk, mert akit az asztalukhoz leültetnek, vadászni, horgászni magukkal visznek, az márpedig családtaggá válik.

A FOX vadászbolt csapata. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A kiállításon láttunk zárt magaslest, amelynek a tetejére is fel lehetett mászni. Kézzel készített horgászcsalikat, horgászfelszereléseket. Ott voltak a szerbiai solymászok, akik bemutatták az uhujukat is, amelyért önmagában véve is érdemes volt elutazni.

A Szerb Vadászszövetség standján a kraljevoi erdészeti technikum diákjai Milan Žarković vezetésével várták a kicsiket. Az ifjúsági program összeállítását Milica Mateljevics, Milan Žarković és Dejan Dzakula közreműködésével fogadta el a szövetség és valósítják meg országszerte. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Baráti beszélgetések, csendes jó hangulatú találkozók fémjelezik a vásárt, ahol mindig meg-megkínálják a vendéget egy kis kolbásszal, szalámival, no és persze – rakijával. Visszautasítani csak is akkor szabad, ha tényleg autót vezetünk, amire mostanság egyre nehezebb hivatkozni, mert átadták a Szabadka-Újvidék-Belgrád gyorsvasutat, amellyel szűk egy óra alatt Belgrádban lehetünk! Ahogy mondtam soha nem látott mértékben fejlődik Szerbia.

Rengeteg fegyvert és lőszert lehetett megtekinteni Belgrádban. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A kiállítás sok tekintetben egyedi, de abból a szempontból biztosan, hogy a szülők magukkal hozzák a legkisebbeket is. Van, aki a hajók miatt, van, aki a horgászat miatt és vannak, akik a vadászat miatt.

A gyöngygolyót Szerbiában soha nem felejtették el, ma is rendkívül népszerű tölténye a szerbiai vadászoknak! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A gyerekek edukálására, képzésére, a természet megismerésére a Szerbiai Vadászszövetség rendkívül nagy hangsúlyt fektet és Milica Mateljevics, a Szerbiai Vadászhölgy Klub elnöke, valamit Dejan Dzakula organizálásával egészen nagy, csak a gyerekek számára berendezett standdal készültek, ahol a helyi erdészeti technikum diákjai foglalkoztak a kicsikkel.

Gyerekek lepték el a Szerb Vadászszövetség standját. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Madár felismerés, hangok azonosítása, csontok, preparátumok és elméleti feladatokkal különféle ajándékokat lehetett nyerni, közöttük olyan vadásznaplót is, amelybe feljegyezhetik a gyerekek megfigyeléseiket.

Szerbiában a vadászat mindig jó hangulatban telik és ez igaz a kiállításokra is. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Milica Mateljevics és Dejan Dzakula kiemelte, hogy ennek a programnak az a célja, hogy komplexitásában ismerjék meg a gyerekek az élővilágot, hogy megértsék azt, hogy mennyire sebezhető, hogy sokszor nehezen regenerálódik a környezetünk, ha arra nem vigyázunk, vagy netán szándékosan kárt okozunk.

Uhut nem minden nap lát az ember, de Szerbiában semmi sem lehetetlen. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Minden kiállításnak van egy fajta „íze” és a belgrádi sem marad ki ebből a sorból. Belgrád már tényleg a Balkán kapuja.

Kellemes meglepetés ért Belgrádban, mert az Ürmösi családnak dedikálhattam Hubert, a vadászmanó c. ifjúsági regényemet. Fotó: Dejan Dzakula / Lov i jos ponesto – Poredak
Innen keletre, nyugatra, délre már keveset kell ahhoz autózni, hogy Szerbia vadregényes tájain cserkelhessünk, hallgassuk az éjszakát valami veszedelmes, kőomladékos hegyoldalon.

Szerbiai barátaimnak szoktam mondani, mikor megvendégelnek, ha nem megyünk vadászni az sem baj. Belgrádban ilyen tállal kínáltak a Szerb Vadásszövetség standján. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Egy rakija, egy szelet kolbász, szalámit elfogadva kérdezzünk rá, tudnak-e valami jó vadászterületet, ahol el lehet bújni a mindennapok forgataga elől.

A Szerb Vadászszövetség standján: az ifjúság edukálása a kiemelt cél. Szerbiában 90 000 ember vadászik és számuk dinamikusan nő. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A vadászjegy a külföldieknek olcsó. Egész évre sincs 1000 dinár – 9 euró – ami könnyen belátható, hogy erős alapot ad arra, hogy Szerbiába bátran elindulhatunk vadászni s ha egy vadásztársaságnál kiváltottuk, akkot Zagubicától Zlatiborig mehetünk vele, keresztül az országon…

Célra tarts! Irány Belgrád! A 45. Nemzetközi hajózási, vadászati és horgászati kiállítás április 7-ig nyitva tart. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A vásár 10 és 19 óra között tart nyitva. A belépő ára 700 dinár, ami 2348 Forint, de ha többen megyünk, akkor 500 dinárral is megúszhatjuk…
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., laipgazgató
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131