Vadászat
Trófeabemutató Domaszéken – GALÉRIVÁVAL
A Domaszéki Vadásztársaság, Szegedtől nyugatra, a Homokhátság keleti csücskében gazdálkodik. Le se tagadhatnák, hogy ez már a nagybetűs Kiskunság, még akkor is, ha éppen csak magunk mögött hagyjuk Szegedet. Nyugatra tartunk, Domaszékre, amely ma, amellett, hogy igen jelentős zöldség-, és gyümölcstermő körzete hazánknak és igen kedvelt, a vidéket kereső, letelepedni, családalapításra készülő városi családok körében, azért mégiscsak egy hamisítatlan vadászterület. Valami olyan maradt itt meg a történelem viharaiban, amiről a régi öregek meséltek, hogy a tanya, tanyát követett és annyi volt az apróvad, hogy…
Aranyérmes őzbak Domaszékről. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager
Az elmúlt hét évtized sem volt elég ahhoz, hogy a tanya eltűnjön, innen, a Homokhátságról. Éppen csak egy bakugrásnyira innen, Szatymazon, egy régi jóbarátom édesapja mindig azt mondta: fiam, a tanya eltart. Ma már nemcsak, hogy eltartja az itt élőket, hanem igen jelentős árut termelnek az itteni gazdák, amelynek egy része a szegedi piacokra kerül, míg a másik hányada a nagybani piacról kerül kamionokra és indulnak a fővárosba, illetve Romániába.
Bronzérmes őzbak Domaszékről. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager
Igaz homokos, rendkívül száraz, arid ez a terület, de gyorsan melegszik a homok s ha tudnak öntözni, akkor a kertészetek számára ideális – meséli Lőw Szabolcs, a Domaszéki Vadásztársaság tagja, aki a tagsága mellett egyben vérebes utánkereső is. Domaszéken nehéz összeszámolni, de 1000-1200 lakott tanyával bírnak s hogy mennyien járnak ki nap, mint nap a faluból a jószághoz, a fóliához, nehéz megmondani. Egy azonban bizonyos: az öntözés, a változatos mezőgazdasági, kertészeti kultúrák nyitott, barátságos, kommunikatív vadgazdálkodási irányítással, nemcsak az apróvadnak, az őznek, hanem a védett természeti értékeknek is kedveznek s igen, a társaság, ahol tud segít és aki szeretne vadászni, azok előtt nyitottak a társaság kapui.
Lőw Szabolcs kiemelte, hogy minden évben hagyomány, hogy az őzbak vadászati idényében, mielőtt a trófeákat megkaphatnánk az elejtők az egyesület, a társaság összejön és megtekintik az az évi trófeákat.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Nincs titok – emelte ki Lőw Szabolcs. Az elnök, a vadászmester, az intézőbizottság azért kapta a bizalmat, hogy gazdálkodjon, fejlessze, építse ezt a kis közösséget, ezt a pici klubbot, ami a településünkön, ha úgy vesszük, fontos szerepet is tölt be, mert a hivatásos vadászunk nap, mint nap találkozik a tanyavilágban élőkkel. Mi számítunk a segítségükre és ha tudunk mi is segítjük őket. Más vonatkozásban pedig, a tagság minden tagja megtekintheti az agancsokat és mindannyian tanulunk is belőle, hogy mire képes az őzbak. Az őzbakbírálat ugyanis nehéz műfaj, még nagy rutinnal is „csúszhatnak” be hibák.
Az idény április 13-án kezdődött. Először a hazai vendégek, majd április 16-án egy német, utánuk egy olasz, majd egy újabb hazai és végül egy spanyol csoport érkezett. Aki tehette, segítette ezt a munkát és összesen 31 őzbakot ejtettünk el, a 2024-ben engedélyezett, mintegy 45 őzbakból.
Bronzérmes őzbak Domaszékről. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager
Nagy várakozással néztünk 2024 elé, de látni kell, hogy sajnos megcsappant az őzállományunk. Megjelent az aranysakál, befészkelte magát és küzdünk ellene, tűzzel-vassal. Ez fontos nekünk, fontos az apróvad miatt, fontos a természetvédelemnek és bizony elvárják tőlünk a tanyavilágban élők is. Le kell szögezni, hogy az őz szaporulatára rossz hatással bír az állomány növekedése. Fontos lenne, hogy minden társaság egységesen tegyen azért, hogy az aranysakál populációja legalább ne növekedjen, de ehhez az kell, hogy a régi regula újra megvethesse a lábát, hogy: előbb mindig a dúvadat lőjük!
Márciusban már látszódott, hogy elég jó agancsokat raktak fel az őzbakok s ahogy az idősebb agancsosok letisztítottak, türelmetlenül vártuk a kezdést. Sokat jártuk a hajnalokat, az estéket Domaszék alatt, de végül terítékre kerültek az első őzbakok s a 2024-es év azt hozta, hogy a sűrűség annyit mutatott a mérlegen is, amit mi saccoltunk a távcsövekben. Erős trófeákat adott nekünk ez az év – emlékezni fogunk erre.
Az elejtők egyedi jelzéseket is tesznek az agancsra, amelyet csak sérüléssel lehetne eltávolítani. Persze erre nem kerül sor. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager
A vadászat, így olvasva, talán egyszerűnek tűnhet, de bakancsba ugorva, beváltani az őzbakok után a sűrűbe, már korántsem egyszerű feladat. S mi több, még a terepet egyáltalán nem ismerő vendéget is sikerre vezetni – nagyon nehéz feladat.
Nagy szerencsénk, hogy egyes területen, a feketéken, a nagy feketén nincs olyan mennyiségű őszi káposztarepce, mint azt az előző években láthattunk, de az, hogy az őszibúza is hamarabb szárba szökkent, hogy hamarabb kalászolt minden s hogy szinte pár nap alatt, de jó két héttel korábban belombosodtak a sűrűk, igen nehéz vadászatokat ígért mindannyiónknak.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Fent, Szeged alatt, a Szegedi repülőteret körbekerítették, majd az Olimpiai Központ, a Maty-ér evezőspálya hatalmas vízfelülete, azt követően pedig Európa leghosszabb útvonala, az E75 főútvonal M5-ös autópályája csak nehezíti a vadászatokat. A tanyákban ilyenkor már szedik a primőr árut és a hideg fóliákban is gőzerővel folynak a munkák. Nagyon kell vigyázni, merre, hol vadászunk. Olyan, mint egy üzemi terület. Ennek ellenére, erős dúvadkontrollal, a múlt évben volt olyan hajtásunk, hogy 89 mezei nyúl esett. Sikerült talpra állítani az apróvadat és az őzzel együtt stabil a társaság gazdasági alapja, de ezért mindenki dolgozik. Ha a társadalmi munka nem is kötelező, de ennek ellenére mindenki részt vesz az évről, évre tartó fejlesztésekben. Ebbe a társaságba mindenki betesz s úgy vadászunk, hogy mesterséges fácánnevelésünk nincs, mégis, minden vadászaton jut kompetencia a tagságnak és a vendégeknek is egyaránt – nem maradunk szégyenben.
Jó kapcsolatban állunk a szomszéd társasággal, a Zákányszéki Vadásztársasággal, olyannyira, hogy az őzbakvadászatok alatt együttműködünk és közösen vadásztatunk csoportokat.
Sokszor a rendellenes agancsállású őzbakot nagyon nehéz elejteni. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager
2024. számunkra egyik legkedvesebb pillanata volt, amikor vendégeink, mikor szálltak be az autókba és búcsúzkodtak, akkor egy mezei nyúl is felbukkant. Az indulás váratott magára, mert kiderült, hogy a vadászatok alatt minden spanyol azt kérdezte, hogy milyen állatok ezek, mert, hogy náluk sokkal kisebbek a nyulak s ha lehetne, akkor visszatérnének Domaszékre…
Úgy gondolom, hogy egy-egy ilyen kijelentés után, mikor tényleg visszajön egy-egy vendég, érthetjük meg azt, mit is jelent etikus és jó vadásznak lenni. Persze nekünk is fontos, hogy a vendég, hogyan viselkedik, de le kell szögezni, hogy nem ismerünk példát arra, hogy a társaság vendégei valaha is, akár még csak az elégedetlenségüket kifejezték volna.
Persze ehhez profi kísérők, vadászmester, elnök kell, aki tudja, aki kézben tartja egy-egy vadászat menetét, irányítását – bár azt hiszem, a vadászat, a természet szeretete az, ami összeköti a domaszéki vadászokat. Persze súrlódások mindig vannak, de azok előre mutatóak és itt, Domaszéken, a megoldás, a megfelelő válaszok keresése a legfontosabb feladat.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Ezért saját Viber csoportot hoztunk létre, hogy a tagság tudja, hogy ki, merre vadászik, hogy egymást nem zavarva, de képesek legyünk a gazdálkodók kérését is teljesítve, a vadkár problémákat megoldani.
Domaszéki őzbak. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager
A 2024-es domaszéki őzbakmustrán 31 őzbakot állítottunk ki, amelyek közül egy arany, egy ezüst és két bronzérmes trófeát láthattunk s hogy összejött a társaság, arra gondoltunk, hogy a vadászházat is csinosítsuk meg egy kicsit. Így délelőtt kilenc órától, délután kettőig társadalmi munkában parkosítottunk a vadászház körül.
VADÁSSZON DOMASZÉKEN
Vőneki István elnök
+36 30 4882829
istvan.voneki@gmail.com
Kétségtelen tény, hogy egy nehéz idény kezdetet éltünk meg, de minden év más és más s hogy 31 őzbak trófeáit nézhettük meg, láthatott a társaság, mindenképpen nagy eredmény. Az őzbakok trófeáit ki kellett készíteni, be kellett mutatni a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalnak, miközben a vadtesteket a vadhúsfelvásárlóknak is át kellett adni. Ezek a munkák, ha gördülékenyen is mentek, sokszor több ember együttes munkáját követelték meg – tájékoztatta az Agro Jager Newst Lőw Szabolcs, a Domaszéki Vadásztársaság tagja.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fényképezte: Lőw Szabolcs
Vadászat
Szebenye-pusztán találkoztak a bélusvölgyi vadászok
Észak-Csereháton, a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházában szervezte meg az ide trófeamustráját, amelyen mintegy 36 gímbika trófeáját lehetett megtekinteni, illetve ekkor vehették át ünnepélyes keretek között az elejtők. Kövér János, a vadásztársaság elnöke kiemelte, hogy amellett, hogy ismét egy forró, csapadékszegény, aszályos nyár után köszöntött be a szeptemberi szarvasvadászat, egy meglehetősen eredményes bőgést zárhattak. Eredményeikre büszke, az elért sikerek mögött pedig pontos és tapasztalt, gondos vadgazdálkodást láthatott minden vendég a területen. A munka tovább folytatódik, amelybe, a vadásztársaságon túl, a térség vadgazdálkodóinak összefogása is ott rejlik – tájékoztatta az Agro Jagert Oravecz Attila.
Megnyitó. Forrás: Oravecz Attila / Agro Jager
Egy vadásztársaság életében a trófeamustra mérföldkő. Egy-egy ilyen szemlén, nemcsak a társaság, aktuális helyzetét, lehetőségeit láthatjuk, hanem a hivatásos vadász, a vadőr is mérlegre kerül. Míg a múlt héten a Drávamentén tapasztalhattuk meg, hogy a társaság kitárta a kapuit, addig most itt Észak-Csereháton tekinthetünk körbe, hogy valójában mire képes a szarvas és körülötte az ember.
A minden agancs mellé az elejtő megkapja a grandlikat is, ízlésesen csomagolva. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
A Bélusvölgye vadásztársaság ezen a napon megmutatta és akinek kedve tartotta, kilátogathatott Szebenye-pusztára, hogy milyen gímbikák estek 2024-ben. Oravecz Attila kiemelte: örömmel fogadták, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal vadászati szakigazgatásában dolgozó felügyelők elfogadták a meghívásukat, ami visszajelzés számukra, hogy a kormányhivatalban is fontos, mi történik, nemcsak itt, hanem a környező társaságok területén.
A Bélsuvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászháza. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
A szarvas kettős életet él. Napjainkban számokban, íróasztalok felett is megjelennek, de igazán csak a terepen, egy-egy társaság, egy-egy térség egészében lehet megérteni, hogy mit jelent egy-egy populációval gazdálkodni, őrizni. Egy állományt nem lehet pár ezer hektárra beszorítani, azzal integráltan, egységesen kell gondolkodni. Ha jó is a kapcsolat, ha 20 éves barátságok kötik össze az itt dolgozó vadőröket, hivatásos vadászokat és működik az együttgondolkodás, azonban a jogszabályi előírásoknak meg kell felelni. Ez azonban akkor működik igazán jól, ha egy-egy térség lehetőségeire, szaknyelven fogalmazva, a vadeltartó képességére illesztik és nem egy egységes, országos direktívának kell megfelelni.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Trófeák a Bélusvölgye Vadásztársaság bemutatóján. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
Úgy gondolom, hogy ehhez időszerű lesz bevezetni egy új fogalmat is, amely a földtulajdonosok irányába mutat, miszerint mire képes, mit képes megtenni a szarvasért, a vadért a gazdaember? Szerencsés együttállás, ha vadászik, de még szerencsésebb eset, ha az agrárszektor stabil lábakon és kiszámíthatóan működik – nyugodtabb gazdasági helyzetben minden szereplő nyugodtabban reagál.
Bélusvölgye Vadásztársaság, Szebenye-puszta. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
A gazdákkal, a földtulajdonosokkal való kommunikációban a Bélusvölgye vadásztársaság vonatkozásában kétoldalú kapcsolat rajzolódik ki, melyet mi sem példáz jobban, hogy egy terület bokros, elhagyatott részeit kitisztítva, Oravecz Attila megkereste a földtulajdonost, hogy ha lehetne és a tervezett munkában nem hátráltatná, akkor mentsék meg a régi almafákat. Személyes sikere Oravecz Attilának, de amellett, hogy régi almák maradtak meg a gyümölcsnemesítőknek, az erdőjáró embernek, de ott maradtak az öreg fák, amelyeket minden évben felkeres a vad is. Ez a terület kitakarítása után sem változott meg. Sőt!
A Bélusvölgye Vadásztársaság vendégét köszöntik a Szebenye-pusztai bemutatón. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
Oravecz Attila kiemelte, hogy mire beköszöntött az ősz, a leseket kijavítgatták, a sózókat feltöltötték és a vadföldeket előkészítették. Ez utóbbi kapcsán sok-sok éves gyakorlat, hogy a vadföldekbe őszi árpát vetnek, amit nem takarítanak be, hanem lábon hagynak. Azon úgy bagózik a szarvas, a vaddisznó és minden vadja az erdőnek, ahogyan csak szeretné, mikor már tejesen érik. Mikor aztán odakerül a sor, hogy aratni kellene, sem vágják le. Aki ismeri az árpát, tudhatja, hogy érés után csakhamar összetörik, összeborul. Nyár közepén aztán nehéz tárcsával leforgatják, bekeverik azokat a szemeket, amit a vad elhagy, ami kipergett. Vetésre, több, mint elég. Az első augusztusi esők hatására aztán kicsírázik és őszre nemcsak bokáig érő, hanem már szárba szökkent árpa várja a szarvasokat, de jó legelője minden vadnak.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A szarvas az elmúlt években jobban helyben maradt az Észak-Cserehátban – folytatja Oravecz Attila és a kollégákkal, vadőr barátokkal egyre kevesebbszer állunk meg egy-egy trófea előtt: Na, ezt láttam én is! Sokat beszélgettünk erről – teszi hozzá, de arra jutottunk, hogy a tarvadnak kedvezve, az sem mozdul ki messzire s a rudlikat a bikák sem keresik. Ilyen megfigyeléseket szűrtünk le, amelyet érdemes lenne itt is tudományos eredményekkel igazolni, mert tapasztalataink erre mutatnak.
Ravatalon a Bélusvölgye Vadásztársaság 36. gímbikája a társaság Szebenye-pusztai trófeamustráján. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
A 2024-es bőgés nagyon jól indult és sem a meleg, sem a száraz idő nem vetette vissza a bikákat – meg is szólaltak! Szeptember 2-án terítékre került az első gímbikánk és azután sorban szólt a vadászkürt a szarvasok felett. Az összes kolléga is dolgozott a szomszédban, néha-néha tudtunk beszélni, s ha már nem hallottunk egymásról, akkor fogtuk a telefont és összecsörögtünk. Persze az utánkeresések megadták a közös hangot, mert mi is, a szomszédok is át-átmentünk a szomszéd területére. Akkor már hívtuk is a kollégát, hogy szükségünk van a segítségükre, mert nagyon úgy tűnik, hogy „vendégvadászatra” érkezünk. Ez megszokott, mindennapos – együttműködés nélkül nem tudnánk ilyen eredményeket elérni.
Pontos, precízen tervezett vadgazdálkodás az alapja a szarvasgzdálkodásnak. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
Sokan kérdezik, hogy a bőgőhelyeket, hogyan gondozzuk? Mi azt látjuk, hogy az a legjobb, ha az ősi beállóhelyekre mi egyáltalán nem megyünk be – semmilyen eszközzel. Azt a birodalmat meghagyjuk a szarvasnak. Ha azt választotta, akkor mi tiszteletben tartjuk s ha a királynak megfelel, akkor mi nem akarjuk, hogy jobb legyen. Viszont körülötte, azért kedveskedünk neki. Aztán meg: mindig örülünk, ha augusztusban újra és ugyanott megszólalnak a bikák, hiszen jelzés, hogy valamit csak „eltaláltunk” idén is…
Trófeák díszítették a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházát. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
A trófeamustra idei legjobb gímbikáját 12 évesre bírálták és 9,37 kilogrammot nyomott. Remélem nem gondolja senki, hogy nagyképűség a társaságunk részéről, de ez a bika „csak” egy mellékbikája volt egy csapatbikának, „akit” lehetőségeink miatt nem hoztunk terítékre. Talán ilyet még a társaság soha nem tett, de meghagytuk. Elnök úrral sikerült egyeztetni és megmaradt nekünk jövőre, megmaradt a teheneknek. Mondhatom, lehet, hogy a valaha lőtt legjobb gímbikánk lesz. Keveset láttuk, de annál többet hallottuk. Úgy gondoltam, ha ez a bika maradhatna még egy évet, akkor olyan erős genetikával fordulhatunk rá a következő évtizedre, ami meghatározó lehet a gazdálkodásunkban.
Vendégek a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházában. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
Hogy találkozunk-e ezzel a bikával? Hogy jövőre ide fog-e beállni? Senki sem tudja. Egy viszont biztos: jó pár csatát megnyert ezen az őszön és láttuk, ahogy terelgeti a teheneit. Kell egy ilyen új dolog és nem szeretnénk ezekből az elképzeléseinkből engedni. Újat, változást szeretnénk s legyen ennek a szarvasnak az erdő az otthona, legyen még a mienk. Neveljen az erdő, neveljen az Észak-Cserehát még szarvast: sokkal jobbat! Mi, amit tudunk, megadjuk a szarvasnak. Sokkal többet már nem tehetünk hozzá, maradt hát az önmérséklet.
Díszvendégek Szebenye-pusztán: Hrabovszki János, az OMVK Békés Vármegyei Területi Szervezetének elnöke és kedves felesége. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
vendégekkel, tagtársakkal, a kollégákkal jól telt a Szebenye-pusztai napunk. Szükségünk is volt erre, mert a nap, nap utáni vadászatok elfárasztottak mindannyiunkat. Korai kelések, késői fekvések és napközben a rengeteg munka, nemcsak a vadászházban, hanem területen is. Trófeakikészítések, út a kormányhivatalba, a kamarához. Krotália igénylések, dokumentációk, papírmunka, megannyi feladat, amit nem görgethetünk napról napra, azt el kell végeznünk minden nap. S arról még nem is beszéltem, hogy a tacskókopóinkkal is foglalkozni kell, mert hát a napi tréning mindenkinek kell, embernek, állatnak egyaránt.
Oravecz Attila, a Bélusvölgye Vadásztársaság hviatásos vadásza, vadőre a 2024-ben megrendezett Szebenye-pusztai trófeabemutatón. Fotó: Bélusvölgye Vadásztársaság
Panaszra egyáltalán nincs okunk, itt, a Bélusvölgye vadásztársaság területén, feladat viszont bőven terem. Hozzá kell tenni, hogy az érmes arányunk 40%-os, az érmes bikák átlagsúlya 7 kilogrammot ért el. A korosítás és a minőségi szelekció felé mozdultunk el és a fiatal, már láthatóan gyenge adottságú szarvast is vadásztuk a bőgésben – új vonulat, de nem engedtük el, ha találkoztunk. Meglátjuk, milyen eredmények jönnek, ami persze egy, két év alatt biztosan nem fog látszódni, mint ahogy az az eredmény sem, hogy a trófeamustrán annyi gyerek játszott a Szebenye-pusztán, hogy sokszor keresni kellett, kinek, merre van a sráca. S ha meg is mosolyogtuk a gyerekricsajt, azért tudni kell, hogy belőlük lesznek a következő generáció hajtói és apukájuk, a nagyapjuk, a nagybácsijuk mellett válnak olyan vadásszá, akik mellett majd mi is leállunk egy-egy standra vagy beülünk melléjük majd az autóba, mikor megállnak a házunk előtt, hogy gyerünk ki a hegyre, oda, ahová régen mi vittük őket – mesélt Oravecz Attila az Agro Jagernek a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházában…
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fényképezte: Oravecz Attila és Szabó Róbert
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Célkeresztben az orvvadászat
A Rendőrmúzeum 2024-ben egy vadászat, orvvadászat témájú roll-up kiállítást szervezett
A Készenléti Rendőrség Rendőrmúzeumának kiállítása is része volt az október 26-án, Vásárosnaményban megrendezett Vadásznap és Trófeamustra rendezvénynek.
Fotó: Rendőrség
A Rendőrmúzeum 2024-ben egy vadászat, orvvadászat témájú roll-up kiállítást szervezett, melynek célja, a természet iránt érdeklődők részére betekintést nyújtani a vadászat világába, illetve különböző bűnügyek ismertetésével felhívni a figyelmet az orvvadászat jogellenességére és a vadászat veszélyeire. A kiállítás 2024 szeptemberében az Európai Unió vadászati főigazgatóinak informális ülése keretében debütált, melynek a Vásárosnaményban megtekinthető Hunor Vadászati és Természeti kiállítás adott otthont.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
A kiállítás 2024. október 26-án, a megyei Vadásznap és Trófeamustra rendezvény keretében nyílt meg a nagyközönség előtt. Ezen a napon az érdeklődők a múzeum könyvtárának vadászati tematikájú könyveibe is belelapozhattak, továbbá a vitrinekben – orvvadász bűncselekmények elkövetésénél használt, a rendőrség által lefoglalt – házi készítésű, átalakított fegyvereket is megtekinthették. Látható volt egy olyan különleges szarvasagancs is, amibe szinte „belenőtt” egy dróthuzal, ezzel jól szemléltetve a hurkolás pusztítását.
Fotó: Rendőrség
A tárlatot a Rendőrmúzeum vezetője, Kékiné Rozsnyai Éva nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy egy új típusú kiállítás megvalósítása volt a cél, amely a vadászati szakma és a vadászok számára is hasznos információkat nyújt, ugyanakkor a laikus látogatóknak is érdekes lehet. Emellett rávilágít arra, hogy a vadászat messze túlmutat a trófea megszerzésén, hiszen a törvények által szabályozott, fenntartható vadászat szerves része a vadgazdálkodásnak és a vadvédelemnek.
Fotó: Rendőrség
A vadászatra jogosult szervezetek – zömében vadásztársaságok – által végzett és az állami szervek által felügyelt vadászat segít megőrizni a fauna természeti egyensúlyát és biológiai sokféleségét, megelőzve egyes fajok túlszaporodását, vagy más fajok eltűnését. A délután folyamán a vadásznaphoz kötődően több nyilvános kerekasztal beszélgetésre is sor került, amelyen többek között a vadászati bűncselekményekről is szó esett.
Kreitz Zsuzsanna r. alezredes asszony a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Műveleti Szolgálat Bűnügyi Technikai Főosztály vezetője gyakorlati tapasztalatokkal látta el a hallgatóságot, az áldozattá vagy elkövetővé válás megelőzése érdekében.
Forrás: Rendőrség
Vadászat
Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek
A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.
2024. október 28-án Hatvanban a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.
Fotó: OMVK
Szűcs Iván hivatásos vadász alelnök köszöntőjét követően Kovács István János tirkár ismertette a napi programot. Elsőként Dr. Kovács Imre a 310. Mátra-alja-Dél-hevesi Vadgazdálkodási Tájegység tájegységi fővadásza tartott előadást A vadkár térítési eljárás szabályai és gyakorlata címmel.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
Őt követte a Magyar Madártani Egyesülettől Deák Gábor, aki az új Kerecsen Life programot mutatta be, és ismertette a már lezárult Helikon Life program eredményeit. A harmadik előadásban a Kite Zrt. képviselője, Nagy Gábor mutatta be a Mavic 3 Thermal hőkamerás drónt és ismertette a használati lehetőségei a vadgazdálkodásban.
Fotó: OMVK
Az előadásokat követően Lakatos Anna igazgatóhelyettes és Kőmíves-Rab Barbara tárlatvezető kalauzolta körbe a hivatásos vadászokat a múzeumban. A program egy közös ebéddel zárult a hatvani Svéd Korona Étteremben.
Fotó: OMVK
Forrás: Kovács István János s.k. titkár – OMVK
Kapitális csukát akasztottak
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
Meddig emelkedik még a banán ára?
Műanyag helyett hagymahéj?
Szebenye-pusztán találkoztak a bélusvölgyi vadászok
Célkeresztben az orvvadászat
Sopronban beváltak a terepmotorok
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
Visszanéző (2020): Életbikám története
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Beteljesült álom!
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A pusztavacsi öreg harcos
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
A diplomaosztós kos
Életbika
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
