Keressen minket

Kiemelt cikk

Pótfelvételit hirdet földmérő és erdész képzésben a szegedi erdészeti

Közzétéve:

Pótfelvételi eljárás keretében Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus és erdész technikus képzéseikben felvételit hirdetnek Szegeden, amelyet nemcsak nappali, – hanem a felnőttképzés számára – levelező képzésben is elindítanak. Ez utóbbi iránt ugyanis olyan érdeklődés mutatkozik, hogy úgy döntöttek, hogy augusztus 31-ig lehetőséget adnak a jelentkezőknek – tájékoztatta Máhig József, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikumának igazgatója az Agro Jager Newst.

Máhig József, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikumának igazgatója.

Az elmúlt évtizedek nagy arányú erdősítései, még a lassan növő fafajok esetében is beérni látszanak, miközben a kormány európai uniós vállalásai között szerepel, hogy 2030-ra a mintegy 27%-os erdősültséget eléri hazánk. A meglévő és újonnan telepített erdők mellett azonban az úthálózat, a különféle nyomvonalak, a víz-, és csatornahálózat jelentette kihívások, a lakott területeken jelentkező fakitermelési munkák, olyan mennyiségű feladatot jelentenek, amelyek irányításához szükséges a középfokú végzettség.

Erdész technikus hallgatók nagyvad vadászaton.

Az erdők tervezése, kitűzése mellett a beruházások, az agrárium számára kötelezően előírt földmérési munkák pedig fokozzák azt a munkaerőhiányt, amelyet az agrárszektor nap, mint nap érzékel. Emiatt döntött úgy az iskola vezetése, hogy az erdész technikus képzés mellett a földmérőképzést is beindítják, amely az elmúlt évben rajtolt el. Az első évfolyam már félidőben, azaz a két éves képzésből már egyet maga mögött tudhat.

A képzés alatt a legmodernebb gépeket is megismerhetik, tanórák keretében pedig szimulátoron sajátíthatják el a gépkezelések minden fortélyát.

A földmérő, a földügyi és a térinformatikai képzés annyira új és annyira innovatív, hogy a hallgatók 100%-a már tudja, hogy a várható 2025-ös technikusi vizsga után, merre és milyen területen kíván elhelyezkedni.

Erdész technikus hallgató gyakorlaton, valahol a Börzsönyben, az Ipolyerdő Zrt-nél.

Máhig József kiemelte, hogy nemcsak a felnőttképzés, hanem a nappali tagozatos képzés is elstartolt, amely azért is igen érdekes, mert a földmérő, földügyi és térinformatikai végzettséggel digitális-térkép kezelő, ingatlannyilvántartási ügyintéző, térinformatikai ügyintéző munkakörök betöltése lehetséges.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az elmúlt években a technikum azt tapasztalta, hogy azok a hallgatók, akik nem szerettek volna, vagy éppen nem volt lehetőségük arra, hogy a felsőoktatásban továbbtanuljanak, a megváltozott gazdasági környezetben ezekkel a képesítésekkel versenyképes jövedelemhez jutottak a szakmában.

Kattints a képre és látogass el az iskola weboldalára!

Látni kell, hogy a kormány az Európai Unió felé tett vállalásai ezt a szektort helyzetbe hozták, de ahhoz, hogy sikeres legyen hazánk, a szakemberképzést meg kellett erősíteni és ezeknek az elképzelések mentén sikerült az iskola nemcsak oktató csapatát megerősíteni, hanem nagyon fontos elemként, a technikai felszereltségét is hozzáilleszteni. Ahhoz azonban, hogy a hallgatók versenyképes tudást kaphassanak, az iskola oktatóinak is folyamatosan képzeniük kell magukat.

Terepgyakorlaton az Ipolyerdő Zrt-nél.

Az elmúlt években egy nagy horderejű és egyedülálló erdészeti fakitermelő szimulátort sikerült beüzemelniük, amelyekkel az erdészeti forwarderek működtetéséhez szükséges technikai ügyességüket tudják fejleszteni – tanórák keretében – a diákok.

Kattints a képre és töltsd le a földmérőképzés tájékoztatóját!

Az ágazat felől érkezett igényre reagáltak, így, a végzés után a diákok, az esetenként a 150-200 millió forintos gépekbe úgy ülhetnek be, hogy jóformán a szimulátorban már mindent kipróbálhattak és a tudásukat készségszintre emelve hagyhatták el az iskolát.

Kattints a képre és töltsd le az erdész technikus képzés tájékoztatóját!

A földmérő képzés hátterét ma már az informatika adja, ami nem jelentett nagy nehézséget az iskolának, mert az első számítógépek érkezésekor, már az 1990-es évek elején, az akkor legkiválóbb, matematikát oktató tanárokat átképezték, akik elindították egy olyan informatikai úton az iskolát, amely ma is töretlenül tart. Igaz, önkéntes alapon lehet ECDL vizsgát letenni a diákoknak, de a földmérő műszerek üzemeltetésének elsajátítása mellett, rendkívül hasznos kiegészítő tudást kaphatnak.

A földmérő képzés után a következő munkaköröket lehet betölteni:

  • Birtokrendező földmérő
  • Fotogrammetriai szakember
  • Föld-/területhasznosítási szakember
  • Földmérő
  • Földrendező
  • Geográfus
  • Kataszteri földmérő
  • Kutató térképész földmérő
  • Mezőgazdasági földmérő
  • Térinformatikus
  • Térképész
  • Vízgazdálkodási földmérő

Jelentkezési határidő: 2024. augusztus 30.

Értesítés a felvételről legkésőbb: 2024. augusztus 30.

További részletek a képzésről ITT érhetőek el.

A Kiss Ferenc Erdészeti Technikum azonban mindig is kiemelkedett a képző intézmények sorából, mert a gyakorlati képzésre nagy hangsúlyt fektettek, amely az iskola képzéseire ma is igaz.

Az Alföldi Agrárszakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikum homlokzata Szegeden, a József Attila sugárúton, a Szent György tér felől.

Fontos kiemelni azt is, hogy az erdész technikus képesítéssel vadászati állásokat is betölthetnek a hallgatók s mi sem bizonyítja jobban, hogy az oktatás színvonala kiemelkedő, hogy sok éven át az országos ifjúsági vadász vetélkedőn voltak olyan esztendők, hogy dobogóról, dobogóra állhattak/állhatnak a szegedi diákok.

Nagyvad terelésen a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Fafeldolgozó Zrt-nél.

Máhig József hozzátette, hogy olyan szabadidős, önképző, kulturális programokat, szakköröket, vadászkürtös képzéseket, gyakorlatokat tartanak, amelyek megalapozzák a diákok a Kiss Ferenc Erdészeti Technikumban töltött éveit. Életre szóló barátságok, kapcsolatok, sokszor szerelmek szövődnek az iskola falai között.

A nappali tagozaton – többek között – vadászkürtös szakkör is nagyon kedvelt.

Az iskola 1955-ös szegedi indításának 70. évfordulója közeleg. Akármerre járunk az országban, bármelyik erdészeti társaságnál, magánerdészetnél, kormányhivatalban, mindenütt feltűnik egy-egy nálunk végzett diák, miközben kerültek innen az orvosi egyetemre, jogászi pályára is diákok. A szakmai elismerés, a más tudományterületeken tovább tanuló diákok is mind azt mutatják, hogy jó és erős képzést ad iskolánk. A pótfelvételi, úgy gondolom, jó lehetőség mindazoknak, akik ezt a pályát szeretnék választani vagy szakmájukban tovább szeretnének fejlődni – tájékoztatta lapunkat, az Agro Jager Newst Máhig József, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikumának igazgatója.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Kiemelt cikk

Erdők hete a szegedi Kiss Ferencben

Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz:

Published

on

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz, amelyet 2025. szeptember 29. és október 5. között tartanak országszerte – kezdte beszámolóját Svéda Gergely, az 1955-ben megalapított erdészeti szakiskola szakmai igazgatóhelyettese.

Az Erdők Hete programsorozatot 1997-ben indították útjára. A „Tegyünk együtt többet erdeinkért!” felhívással fordultak az erdőben dolgozó erdészekhez és az erdőt kedvelő támogató közönséghez. A kezdeményezés célja annak tudatosítása volt, hogy nem az erdésztől kell félteni az erdőt – hiszen az erdész az erdő gondozója.

Svéda Gergely, az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum szakmai igazgatóhelyettese köszönti Lászlóffy Zsolt előadót az Erdők Hete programsorozat keretében. Fotó: Agro Jager News

Erdészek nélkül nem lehetne a hazai erdőket telepíteni és fenntartani a jövő generációi számára, különösen a napjainkban tapasztalható, rendkívül gyorsan változó éghajlati viszonyok között, ahol az aszály egyre nagyobb kihívást jelent a szakmának.

A globális kereskedelem felgyorsulása miatt az invazív növény- és állatfajok nemcsak hazánkat, hanem közvetve egész Európát fenyegetik. A becslések szerint az EU tagállamainak összesen mintegy 12 milliárd euró kárt okoznak az ilyen fajok – mutatott rá előadásában a meghívott vendégelőadó, Lászlóffy Zsolt méhész, az OMME Csongrád-Csanád vármegyei szaktanácsadója, aki 2017 óta foglalkozik az új darázsfaj európai térnyerésével.

Közben megérkezett a Mikulás is Lappföldről. Fotó: Agro Jager News

Előadásában az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) szerepét, hatását és terjedését mutatta be a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum 9–11. évfolyamos diákjainak. A faj Ázsiában őshonos; a rovarok osztályán belül a hártyásszárnyúak rendjéhez, azon belül a valódi darazsak családjához tartozik.

A faj sajnos már megjelent Magyarországon is. Első dokumentált megtelepedése Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kimle község központjában vált ismertté. 2023 augusztusában egy helyi méhész figyelt fel az ismeretlen rovarra, több példányt befogott, majd elemzés céljából az Országos Magyar Méhészeti Egyesület központjába küldte.

Ne habozz! Jelentkezz Szegedre! Sosem késő! Kattints a képre!

Nem sokkal később, augusztus 22-én, belga szakemberek telemetria alkalmazásával fel is derítették a fészket. Az ázsiai lódarázs kedveli a méhcsaládok közelségét, és ha nem történik védekezés, az adott méhállomány akár közel 100%-át elpusztíthatja. Az európai méh nem ismeri ezt a rovart, ezért nem képes olyan hatékony védekező viselkedésre, mint ázsiai társai, amelyek körülveszik a betolakodót, majd hőt termelve „megsütik” – ez azért lehetséges, mert a méhek 2 °C-kal magasabb hőmérsékletet is elviselnek a darazsakkal szemben.

Az európai méhek azonban erre nem képesek. A környezeti kockázatok mellett a lakosságra is veszélyt jelenthetnek, ha a faj jellegzetes, csepp alakú fészkét megzavarják. A darázs fullánkkal is szúr, de képes a mérgét permetezni is. Egy fészek 80–100 cm átmérőt is elérhet, egy kolónia pedig 5–8 ezer egyedből állhat. A fészkek eltávolítását kizárólag képzett szakember végezheti megfelelő védőfelszerelésben, mivel a faj mérge anafilaxiás sokkot vagy akár halált is okozhat.

Ez a faj évente 80–100 km-t képes kelet felé terjedni Nyugat-Európából, így várható, hogy a következő években, évtizedekben hazánk egész területén jelen lesz. A kockázatok mérséklése érdekében az OMME ötezer csapdát helyezett ki országszerte, hogy monitorozza a faj terjedését. Franciaországban – ahol már a 2000-es évek eleje óta jelen van – számos módszert kidolgoztak semlegesítésére. A darázs különösen a méhészeket érinti súlyosan, mivel teljes családok pusztítására képes, ami komoly gazdasági károkat okoz.

Közönséges lódarázs (Vespa crabro) fészkét tartja egy diák. A faj hazánkban őshonos. A fészkét ennek a fajnak sem célszerű piszkálni. Fotó: Agro Jager News

Az erdészeti iskolák is előbb-utóbb találkozni fognak ezzel az új darázsfajjal, ezért már most foglalkozni kell a megelőzés lehetőségeivel. Az ázsiai lódarázs Nyugat-Európában már több ember halálát okozta, így a probléma valós és bárkit érinthet. A faj jól tűri a hideget, ezért várhatóan Ázsiától Európa nagy részéig terjed majd az állománya.

Az előadás során szóba került a mandarin darázs (Vespa mandarinia) is, amely 7–8 cm hosszú; egyetlen szúrása halálos lehet. Jóval nagyobb és agresszívebb, mint az ázsiai lódarázs. A szakemberek szerint a mandarin darázs európai felbukkanása is csak idő kérdése. Bár ugyanolyan káros, mint az ázsiai lódarázs, ez az egyetlen faj, amely aktívan vadászik kisebb termetű rokonára.

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete

Published

on

A magyarországi szerb vadászok Ráckevén megalakították hagyományőrző egyesületüket, amelynek a 12. századbeli Ráckevei Szerb Kolostor ad otthont. Az egyesület céljai között kiemelt helyen szerepel a szerb nemzethez szorosan kötődő vadászati hagyományok ápolása, bemutatása, valamint az a törekvés, hogy a társadalmi szerepvállalás mellett hidat építsenek Magyarország és Szerbia között. A cél az anyaorszagi vadászszervezetekkel való kapcsolat építés, kapcsolat ápolás– tájékoztatta az Agro Jager News-t Alexov Szlobodán, a Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesületének alelnöke.

Ráckevén megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete.

Alexov Szlobodán elmondta, hogy a Tolna vármegyei Medinán jártak Szokics Mito meghívására, ahol unokatestvéreivel vettek részt egy vadászaton. Itt merült fel Mito – aki időközben az egyesület elnöke lett – részéről az ötlet, hogy érdemes lenne összefogni a szerte Magyarországon élő szerb nemzetiségű vadászokat, a hagyományok, a fiatalok és a családok közösségének erősítése érdekében. Emellett fontos cél volt a kultúra ápolása és a kapcsolatok kiépítése az óhazával.

Az egyesületnek a 12. századbeli, ráckevei kolostor ad otthont.

„A vadászat végén így indultunk haza, és bár azóta eltelt két év, csendben, a háttérben dolgoztunk: telefonáltunk, felkerestük a nemzetiségi önkormányzatokat, és kerestük azokat a vadászokat, akik kötődnek Szerbiához és szeretnének tenni ezért a közös ügyért” – mondta Alexov Szlobodán.

Ünnepi mise után a 800 éves kolostorban.

A kedvező visszajelzések után a 12. századbeli ráckevei kolostor főapátja is melléjük állt, aki támogatásáról biztosította őket, és a kolostort ajánlotta fel az egyesület otthonának.

Jóbarátok, ismerősök, ahogy Dejan Dzakula szokta mondani: “A vadászat összeköt!”.

Alexov Szlobodán hangsúlyozta, hogy alelnöktársával, Csörgő Márkkal együtt követik Sztokics Mito elnök iránymutatását. Mint mondta: „Minden érdeklődőt szeretettel várunk, akkor is, ha valaki nem vadászik, de kötődik a szerb kultúrához vagy identitáshoz. Szívesen fogadunk mindenkit, aki nyitott arra, hogy kapcsolatot építsen déli szomszédainkkal.”

Agro Jager News

Az Agro Jager News már 16 nyelven olvasható!

Kasanin Dusan védőszentjük tiszteletére egy a védőszentet ábrázoló  ikont adományozott az egyesületnek, amelyet Metodie Archimandrita főapát szentmise keretében megszentelt és elhelyezett a Nagyboldogasszony-templomban.

Ráckevén derűs, napsütéses időben találkoztak a vadászok.

Alexov Szlobodán kiemelte, hogy a ráckevei és a lórévi vadászok szervezték a vendéglátást, hogy a távolabbról érkező vendégek is otthon érezhessék magukat.

Újvidékről, Kasanin Dusan adományozta védőszentjük tiszteletére a képen látható ikont.

Az egyesület már megalakulásának pillanatában is nyitott volt: az ünnepi eseményeken és az első alapító ülésen is megtelt az apátság. „A szerb misék liturgikusak – mesélte Alexov Szlobodán –, és aki csak látogatóba jött, az is érezhette a főapát úr kedves és meleg szavait. A kolostor mindig otthona lesz a vadászoknak.” Ezért döntöttek úgy, hogy védőszentjük ünnepén, a Nagyboldogasszony-templomban fognak minden évben összegyűlni, ahol a tervek szerint egyre szélesedő családi napokat tartanak majd.

A ráckevei és a lórévi vadászok szervezték a vendéglátást.

Az egyesület legutóbb november 15-én ülésezett: a reggeli szent liturgiát követően a kolostor múzeumi részében tartották első hivatalos ülésüket.

2025. őszén megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete, melynek a 800 éves kolostor ad otthont.

Alexov Szlobodán az Agro Jager Newsnak hozzátette: minden tag, aki a kezdeti lépések során támogatta a kezdeményezést, az alapítók között szerepel. Bár a tagság az ország számos pontjáról érkezett, mégis a távolságok adják az erejét az egyesületnek: „Tagjaink Battonyától Deszken át Pécsváradig, majd egészen Szentendréig különböző települések lakói, más-más vadásztársaságok tagjai. Így tudják közvetíteni, mit jelent szerb vadásznak lenni, és erősíteni nemcsak a kapcsolatokat Szerbiával és a környező országok szerb vadászaival – például Bosznia-Hercegovinából –, hanem minden magyarországi vadásszal is, akik szeretnék megismerni a Balkán kincseit.”
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
tulajdonos-lapigazgató
Fotók forrása: Alexov Szlobodán
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Tovább olvasom

Kiemelt cikk

PILISI PARKERDŐ: Az UNESCO kihirdette a Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítését

Published

on

Kattints a képre és csatlakozz a WILD Hungary csoporthoz!

Az UNESCO 2025. szeptemberében tartotta Hangzhou-ban (Kína) a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusát. Az eseményhez kapcsolódva szeptember 27-én hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye. A bővítéssel a PBR már 21 település területét foglalja magába. Az érintett önkormányzatok és civil szervezetek a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal és a Pilisi Parkerdővel együttműködésben dolgoznak az ökoturizmus, a környezeti nevelés, a kutatás és a természetmegőrzés területén. Az új tagokkal kibővült PBR november 11-én tartott találkozót a Szentendrei Városházán – tájékoztatott a Pilisi Parkerdő Zrt.

Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes

Bioszféra-rezervátumok

Az UNESCO 1971-ben indította útjára az Ember és a Bioszféra (Man and the Biosphere – MAB) programot, amelynek célja tudományos alapot teremteni az emberek és természeti környezetük közötti kapcsolat javításához. A program keretében világszerte 759 bioszféra-rezervátum működik 136 országban, köztük hat Magyarországon. Ezek a területek a fenntartható fejlődés mintaterületei, ahol a biológiai sokféleség megőrzése összeegyeztethető annak fenntartható használatával.

A bioszféra-rezervátumok három zónából épülnek fel:

A magterületeken elsődleges szempont a természeti értékek megőrzése és kutatása. Fokozottan védett természeti területek, ahol emberi tevékenység csak kifejezetten természetvédelmi célból megengedhető.

A védőövezetek (pufferzónák) a magterületeket veszik körül, és azok védelmét szolgálják. Itt olyan gazdálkodási és turisztikai tevékenységek folytathatók, amelyek összhangban állnak a bioszféra-rezervátum céljaival.

Az átmeneti övezetek célja, hogy támogassa a településeken ökológiailag fenntartható gazdálkodási, turisztikai és egyéb emberi tevékenységeket.

Hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése

A Pilis-Visegrádi-hegység 1981-ben nyerte el a bioszféra rezervátum címet az UNESCO-tól. A PBR célja, hogy a természeti és kulturális értékek megőrzése érdekében keretet teremtsen a helyi közösségek, gazdálkodók, természetvédelmi kezelők, civil szervezetek, oktatási intézmények és magánszemélyek közötti párbeszéd és együttműködés kialakításához.

A térségi együttműködés kiszélesítése érdekében 2024-ben kezdeményezte a PBR az UNESCO-nál a rezervátum bővítését, amit 2025 szeptemberében, a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusán fogadtak el és hirdettek ki. Ezzel a Pilisi BR munkájában résztvevő települések száma 16-ról 21-re bővült, amelyek az alábbiak: Budakalász, Csobánka, Dömös, Dunabogdány, Esztergom, Kesztölc, Leányfalu, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Szentendre, Tahitótfalu, Visegrád.

Agro Jager News

              Magyarország legrégebbi vadászati portálja. Tartalmak 1999-től!

A Pilisi Bioszféra Rezervátum tevékenységei

A PBR tevékenységei elsősorban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Pilisi Parkerdő és 21 település önkormányzatainak és civil szervezeteinek együttműködésével valósulnak meg. A PBR-ban jelenleg négy európai uniós pályázat is zajlik. Részben ezek támogatásával végezzük az alábbi tevékenységeket:

– Háromoldalú megállapodások kidolgozása a Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az érintett települési önkormányzatok között.
– Kipusztulással veszélyeztetett növényfajok védelme. A magyarföldi husáng megőrzése a Pilis-tetőn és a hegyi tarsóka megmentése Pilisborosjenőn.
– Kétéltű- és hüllő fajok védelme. Béka- és szalamandra gázolások megakadályozása érdekében békaterelők, figyelemfelhívó táblák és forgalomlassítók kihelyezése.
– Vadmacska védelmi program. Felmérés, monitoring, genetikai vizsgálatok.
– Örökerdő-gazdálkodás a Pilis Bioszféra-rezervátum erdeiben, a természetvédelmi szempontok integrálásával, kíméleti területek és habitatfák kijelölésével.
– Látogató-monitoring a pilisi turista utakon.


Környezeti nevelési programok a térség oktatási intézményei részére.

– Inváziós fajok visszaszorítása. Bálványfák (Ailanthus altissima) visszaszorítását célzó program, cserében őshonos fafajok csemetének biztosítása a települések belterületén.
– Az óriáskeserűfű inváziójának megállítása a Dera-patak mentén.
– Száraz gyepek megőrzése. Özönnövények visszaszorítása és a gyepek fenntartása legeltetéssel Esztergom mellett.
– Visegrádi-öbölben élőhelyek és ökoturisztikai lehetőségek fejlesztése.
– Új közös pályázati programok előkészítése.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése nem lezárás, hanem új fejezet kezdete: a természet és az ember harmonikus együttélésének mintaterülete tovább erősödik. Bizonyíték továbbá arra is, hogy a térség közösségei készek együtt cselekedni a természeti értékek megőrzéséért és a fenntartható jövőért.

Pilisi Parkerdő

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom