Vadászat
Vadászati visszanéző: 2024. augusztus
Vadászati hírek 2024. augusztusában:
2024. augusztusában számos vadászati hírt osztottunk meg az Agro Jager News oldalán, amely a legnagyobb vadászati online tartalommal rendelkezik. Számos vadászat és élménybeszámoló érhető el ebben a hónapban is.
Kattintson a címekre! Kellemes időtöltést kívánunk!
A kis gombos
Immáron negyedik éve, hogy itt vadászom Cserkeszőlőn édesapámmal. Cserkeszőlő, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye déli részén, a Tisza és a Hármas-Körös között fekszik. Jellegzetes alföldi táj, amerre csak a szem ellát. Ilyenkor július végén, augusztus elején szoktunk érkezni a szokásos őzbak vadászatunkra. Négy éve, az akkor még vadászmester tisztséget betöltő, Mengyán Ferenc vadászbarátom meghívására érkeztem ide először édesapámmal. […]
Elérhető a Vadgazdálkodási Alap jövő évi kiírása
A 2025/2026-os vadászati évi projektekre ismét 500 millió forint összegig pályázhatnak a vadgazdálkodó szervezetek
Mint egy konzervdobozt, úgy „bontotta ki” a gépkocsikat a medve
Egy hónap leforgása alatt már öt gépkocsit tört fel a medve vagy a medvék a zetelaki gát környékén
Nem várt szerencse egy csodálatos reggelen
2024. augusztus 22-én a Szent András Dombi Vadásztársaságnál remekül indult a reggel. Barátommal, egyben mentorommal, Varga Csabával közösen vágtunk neki a vadászatnak Az érkezést követően különváltak az útjaink: én Nagy Csaba hivatásos vadász kíséretében indultam, míg barátom, Csaba, édesapjával kezdte meg a vadászatot. Nagy Csaba és én, egy ígéretes területre érkeztünk, ahol már korábban is […]
Mosómedvére vadásztam
Dominik Heim németországi vadász a saját területén mosómedvére vadászott. Élményeiről beszámolt lapunknak: Három éve van ez a területem, ahol vadkamerával is figyelem az állatokat. A mosómedve körülbelül évente egyszer tűnt fel a felvételeken, sokat vadásztam rá, mert ez volt az első a környékemen. Egyszer láttam élőben is, de nem tudtam rá lövést tenni, mert a […]
Akár életbikára is cserkelhetünk a Dráva mentén
Nincs felső határ! A vendégeink akkora gímbikát ejthetnek el, amekkorát csak szeretnének és erre itt, az Ormánságban, a Dráva mentén, jó szerencsével, még esély is lehet – tájékoztatta a szarvasbőgés kapujában Hohmann Endre, a Drávamenti Szarvas Vadásztársaság vadászmestere az Agro Jager Newst. Éves szinten 70-80 darab bika esik és úgy döntöttünk, hogy néhány bikára új […]
A malac dublé
Gelencsér Roland egyéni vadászaton vett részt a Zala vármegyei Sármellék határában elterülő Gyöngyösmenti Földtulajdonosok Vadásztársaság területén, 2024. augusztus 18-án. Élményeiről beszámolt lapunknak: Ezúttal is munka után egy újabb vadászatra készültem! Az úticél, Sármellék mellett, egy kukoricatábla volt, melyet – a vadőr és vadásztársak elmondása szerint – az utóbbi időkben jócskán látogattak már a disznók. Az […]
Az őzbak és a vaddisznó
Wolfgang Silure Buranits ismerősével Zala vármegyében vadászott. Élményeiről beszámolt lapunknak: Egy nyugodt estén a barátommal bakvadászatra indultunk. Nem volt konkrét kiszemelt bak, de körülbelül 20:30-kor egy előbukkant az árnyékok közül. Volt benne valami szokatlan, ami egy kicsit nyugtalanított, miközben céloztam. Lőttem. A bak elrohant, körülbelül 80 métert tett meg, mielőtt végül megállt és összeesett. Mi […]
Augusztus a Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaságnál
Káloz község Fejér vármegyében fekszik. A mezőföldi település a Káloz-Igari löszhátakon terül el, miközben a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet része is. A Mezőföldet szinte kettészeli a 100 km hosszú Sárvíz-völgy, amely a Sárrét medencéjétől egészen a Duna-völgyéig tart. E táj rendkívül változatos. A Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet, Táctól, úgy 20 km hosszan, nyújtózkodik Sárszentágotáig, kiterjedése 3650 ha, […]
MH Mesterlövész Kupát szerveztek Szomódon
Tizenegyedik alkalommal rendezték meg a magyar nagytávolságú lövészkupát augusztus 14-15. között a Szomód Kombinált Fegyvernemi Lőtéren. A versenyt a MH Klapka György I. Páncélosdandár és a Tatai Tömegsport és Tájfutó Honvéd Sportegyesület közösen szervezte meg – kezdte beszámolóját Szikszay Tamás, az 5 Fegyver Kupa Rendészeti Lövészegyesület elnöke. Tamás a civil életben rendőröket, katonákat, sportlövőket, valamint […]
Vaddisznó utánkeresése magyar vizslával
A mindenes vizsla nagy segítsége a vadásznak és ha vesszük a fáradtságot, hogy csapázni is megtanítjuk, igazi vadásztárs tud lenni. Főleg, ha hívásra vissza is jön! A minap a Zöld Erdő Vadásztársaság területén vaddisznóra vadásztak és a csapázásban egy magyar vizsla érkezett a vadászok segítségére. A vaddisznó utánkeresése nem gyerekjáték, főleg este, de a nyári, […]
Diana kegye
Dékány Ferenc édesapjával és kisfiával közösen vaddisznó vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak: Ma, Diana istennő ismét hatalmas ajándékot adott. Tegnap este megbeszéltem apukàmmal, hogy tartson velem ès Kristóf kisfiammal egy vadàszatra. Mèg a sötètsèg alatt èrtünk ki. Apa kiszàllt a kocsiból, mi pedig Kristóffal továbbmentünk a kiszemelt les felè. Az ùton nyulakat ès dàmbikàkat […]
Esti vadászat
Häfner Gàbor vaddisznóra vadászott. Élményeiről beszámolt lapunknak: Minden egyes vadászat elején nagy morfondírozás van: hova üljek, honnan fúj a szél , hol fog kijönni a vad! Különböző applikáció, időjárás, széltérkép, stb! Az este folyamán csak annyi volt a bibi, hogy nem volt a szélirány egyértelmű! Arra az elhatározásra jutottam, hogy viszem a széket magammal és […]
Fiatalkorúak részvétele a vadászatokon
Olvasóink több esetben kérdezték, hogy fiatalkorú (14-18 év közötti) és gyermekkorú (14 év alatti) személyek, milyen feltételek (jogszabályi lehetőségek) mentén lehetnek jelen a vadászatokon (hajtóként apróvadvadászatokon, kiülhet-e a magaslesre felnőtt vadász kíséretében, kísérheti-e vadász szülőjét a vadászatokon, mikor, milyen feltételek mellett vehet kézbe fegyvert, próbálhatja ki, stb.). Az egységes jogértelmezés érdekében az Országos Magyar Vadászkamara […]
Perjési Balázs kerületvezető vadász rangos kitüntetésben részesült
Az Országos Magyar Vadászkamara Ezüstérme kitüntetésben részesült Perjési Balázs
A geszti babos disznó
Szilágyi Norbert barátjával, Ungor Tamással vaddisznóra vadászott Békés vármegye keleti felében, a magyar-román határ mellett, Geszt határában. Élményeiről beszámolt lapunknak: 2023. májusában lettem vadász. Alig vártam az első lehetőséget, hogy egyedül, saját puskával kint legyek a területen. Akkor még nem igazán tudtam, hogy “mi fán terem a vadászat” és sokszor voltam eredménytelen. Kb. 70. alkalommal […]
A sármelléki aranyérmes kanom
Gelencsér Roland egyéni vadászaton vett részt a Zala vármegyei Gyöngyösmenti Földtulajdonosok Vadásztársaság területen, amely Sármellék határában található. A vadászterület a Balatontól nyugatra, a Kis-Balaton melletti síkságon terül el. Eredményes vadászatáról beszámolt lapunknak az elejtő: 2024.06.07.-én egy igen kivételes és számomra felejthetetlen élményben lehetett részem. Frissen belépve a vadászok táborába, nem tartott vissza sem a kánikula, […]
Útibeszámoló: A Bihar-hegységben jártak a szegedi erdészetisek – GALÉRIÁVAL
A Bihar-hegységbe, Szegedtől alig 250 kilométerre, szakmai kiránduláson vettek részt az Alföldi Agrárszakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikum diákjai. A Bihar-hegység igazi magashegy, a Nagy-Bihar csúcsa 1849 méter. A Pádis-fennsík, avagy csak “Pádis”, a hegység közepén terül el, amely 1300 méter magasan fekszik. Hamisítatlan karsztvidék és a látnivalók mellett, a síkvidéki erdészetet tanuló diákoknak, igazi […]
FEGYVERMESTER: milyen sörétes lőszert vigyek gerlézni, kacsázni?
Kapuban az apróvad vadászati idénye, hiszen augusztus 15-én kezdődik a gerle, a réce vadászata. Ki-kivesszük már ilyenkor a söréteseket a szekrényből, hogy, ne aznap hajnalban érjen bennünket a meglepetés. Nyitogatjuk és forgatjuk a lőszeres táskánkat, forgatjuk a lőszereket, hogy na, ez is megmaradt a télről, tavalyról. De mit is vigyek holnap? Milyen lőszert használjak? Milyen […]
Pótfelvételit hirdet földmérő és erdész képzésben a szegedi erdészeti
Pótfelvételi eljárás keretében Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus és erdész technikus képzéseikben felvételit hirdetnek Szegeden, amelyet nemcsak nappali, – hanem a felnőttképzés számára – levelező képzésben is elindítanak. Ez utóbbi iránt ugyanis olyan érdeklődés mutatkozik, hogy úgy döntöttek, hogy augusztus 31-ig lehetőséget adnak a jelentkezőknek – tájékoztatta Máhig József, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum Kiss Ferenc […]
Az első bakom
Kóródi Kornél, Fejér vármegyében életében először őzbakra vadászott a Velencei-tavi Vadásztársaság területén, amely a Velencei-tó partjától keletre fekszik. Élményeiről beszámolt lapunknak: Évek óta vártam a pillanatot, amikor végre elejthetem életem első trófeás vadját. Augusztus 8.-án végre eljött ez a nap… őzbakra fogok vadászni! Az ébresztő 03:50 perckor szólalt meg, de ez a kelés mégis könnyen […]
Érdekes trófea az üzekedésben
Hónapokkal ezelőtt barátommal és egyben kísérőmmel, Schriffert Tamással vadászatokról, élményeinkről diskuráltunk, mikor is meginvitált egy őzbakra! Ó, nagyon örültem a meghívásnak, viszont erősen cikáztak a gondolataim, hogyan is tudnám összehozni az időpontot! Akik vadgazdálkodással foglalkoznak vagy abban dolgoznak, azok tudják, hogy a tavaszi, a nyári időszak az, amikor nekünk nincs megállás! Mit ne mondjak, el […]
VADÁSZAT: Vendégségben Sarkadkeresztúron – az első hangtompítós őzbakom – GALÉRIÁVAL
Üzekedésben, vendégségben, Sarkadkeresztúron jártuk a határt, ahol hangtompítóval elejtettem az első őzbakomat.
FROMMER: Itt az új Horizon Varmint Elite Subalpine
Sokoldalú és hatékony, a Horizon Varmint Elite Subalpine kiváló ballisztikai pontosságot kínál – még nagy távolságokon is – és kiválóan használható a lőtéren is. A Horizon Varmint Elite Subalpine Optifade Subalpine álcázásban érhető el, kifejezetten a kisragadozó vadászatához, amely során alacsony fekvésű és előhegyvidéki növényzetben rejtőzik a vadász. Mikro- és makro-mintázatokkal tervezték, hogy belesímuljon a […]
Türelem
Kormos Csaba vaddisznóra vadászott Baranya vármegyében. Élményeiről beszámolt lapunknak: Baranya megyében Kormos Csaba megközelítőleg 25-30 éjszakán keresztül próbálkozott vaddisznót elejteni, azonban valami mindig közbeszólt. Régóta egy süldőre pályázott, de ezidáig esélye sem volt. Vagy nem jöttek ki, vagy esett az eső és nem mozdult meg a vad, vagy egymáshoz olyan közel álltak, hogy nem kockáztatott. […]
Agro Jager News
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Tud-e a vad természetkárosítást okozni?
Sokan és sokféleképpen közelítik meg a vadlétszám kérdését, valamint egy adott terület vadeltartó képességének fogalmát. Másként látja ezt a vadgazdálkodó, akinek elsődleges érdeke a vadállomány védelme, a sportcélú vadászat, a vadgazdálkodás szervezése, valamint ennek szakmai, tárgyi és anyagi feltételeinek megteremtése. Másként ítélik meg a mezőgazdasági területeken és erdőkben gazdálkodók, akiknek elsődleges érdeke a hosszú távú, gazdaságos termelés biztosítása. Véleményt alkot a lakosság is, s bár e réteg a legnépesebb, szakmai hozzáértése a legtöbb esetben hiányos, inkább érzelmi alapon közelít a témához.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News

Ábra: MME
Viszont napjainkban kevesebb szó esik a vad természeti értékekre gyakorolt hatásáról. Össze lehet hasonlítani a vadlétszámra vonatkozó adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat, de sokszor hallhatjuk, hogy ezek a számok becsléseken alapulnak, és a valóság mást mutat. Megnézhetjük a terítékadatokat is, amelyek a legálisan elejtett vadlétszámról adnak reális képet. Anélkül, hogy konkrét számokat idéznénk, abban a legtöbb érintett egyetért, hogy mind a becsült vadlétszám, mind a terítékadatok évről évre növekvő tendenciát mutatnak. Véleményem szerint reális képet akkor kapunk, ha kimegyünk egy adott élőhelyre, és a saját szemünknek hiszünk, tapasztalatainkra támaszkodva vonunk le következtetéseket.
Így tettem én is, amikor a Vértesi Tájvédelmi Körzetben több évtizeden át mértem fel a természeti értékeket. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mezőgazdasági, vadgazdálkodási és természetvédelmi ismeretekkel felvértezve, a Vértest évtizedekig járva, gyűjthettem tapasztalatokat az adott témakörben. Tapasztalatom szerint mind a vadlétszám, mind a vadfajok száma az elmúlt 40 évben drasztikusan megemelkedett. Megjelentek a Vértesben spontán visszatelepülő és szándékosan, vadászati érdekből betelepített vadfajok is. Elég, ha az aranysakálra, a dámra vagy a muflonra gondolunk. Mindeközben a gímszarvas és a vaddisznó létszámának erősödését is tapasztaltam. A vadlétszámot természetes úton szabályozó nagyragadozók teljesen hiányoznak a területről. Az állományszabályozó betegségek – gondolok itt a veszettségre és az afrikai sertéspestisre (ASP) – szintén elkerülték a Vértes térségét.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Előbbi a légi úton történő vakcinázások miatt, utóbbi valószínűleg a vonalas létesítmények (autópálya, vasút) vadmozgást és vándorlást korlátozó hatása miatt. Ami a területet járva rögtön szembeötlik, az a vad nyomainak sokasága: túrások, rágások, kitaposott vadváltók, amelyek napjainkban a védett és fokozottan védett élőhelyeken is egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak elő. Az erdőgazdálkodók kénytelenek vadkizáró kerítéssel körbevenni, nemcsak a vágásterületen nevelkedő fiatalosokat, hanem már a vágásra tervezett erdőrészleteket is. Ha néhány szerencsés évben olyan bőséges makktermés adódik, amelyet a vad sem tud teljesen elfogyasztani, a megjelenő csemeték csúcsrügyeit biztosan visszarágja. Vadkizáró kerítések nélkül nem jelenik meg értékelhető természetes újulat, amely a természetközeli erdőkben a fahasználat egyik előfeltétele. Az így bekerített területek tovább fokozzák a nem bekerített részeket terhelő vadnyomást. Ha a vadlétszám közelítene az erdő természetes eltartóképességéhez, az erdőgazdálkodók nem építenének milliókba kerülő kerítéseket, hiszen az nem állna érdekükben. Fontos tény, hogy a védett és fokozottan védett területeken az elsődleges cél az élőhely és az ott található természetvédelmi értékek védelme, megelőzve az erdő- és vadgazdálkodási érdekeket. A Vértesben odáig jutottunk, hogy szükséges bekeríteni egy-egy védett növényfaj termőhelyét is.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Ilyen például az egyik jégkorszaki maradványnövényünk, a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló cifra kankalin (Primula auricula), amelynek utolsó két termőhelyét a muflonok veszélyeztetik. Élőhelyét évezredeken át védte sziklás, meredek, ember és vad által is nehezen járható volta, de a kizárólag vadászati érdekből, átgondolatlanul betelepített muflon ellen ez már nem elég, hiszen ez a faj, a hazai vadfajokkal ellentétben, ezeket a termőhelyeket is rendszeresen látogatja, lerágva és letaposva azokat. Egy másik szembeötlő jelenség, tavasszal, a vaddisznótúrásokkal érintett területek nagysága. A legérzékenyebb élőhelyek közé tartoznak a dolomit sziklagyepek, amelyek bővelkednek védett és fokozottan védett állat- és növényfajokban. Például itt él a vértesi nyílt dolomit sziklagyepek legértékesebb bennszülött növénye, a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), valamint hazánk legtermetesebb rovarfaja, a fűrészlábú szöcske (Saga pedo).

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
A vaddisznók rendszeresen feltúrják ezeket az élőhelyeket, komoly természetvédelmi károkat okozva. Az erózióra is érzékeny dolomit sziklagyepeknél, a gyepzóna sérülése miatt, a csapadék lemossa a termőtalajt, végérvényesen megváltoztatva az élőhelyet. Összegezve kijelenthetjük, hogy a felduzzadt vadlétszám nemcsak a mező- és erdőgazdálkodóknak, hanem a természetvédelmi értékeknek is kárt okoz. A megoldás a vadlétszám szabályozása, amely kizárólag a döntéshozók és a vadgazdálkodók felelőssége. A megoldás kulcsa pedig a vadászok kezében van.
Írta és fényképezte: Klébert Antal természetvédelmi szakember
Érdekli a Magyar Madártani Egyesület munkája? Olvasson naprakész híreket ITT!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Beszámoló a Baranya vármegyei Dúvadhétről 2025.
Hullajtott agancs szemlével és közös vármegyei terítékkel zárult a Baranya vármegyei Dúvadhét
Hullajtott agancs szemlével és közös vármegyei terítékkel zárult a Baranya vármegyei Dúvadhét
Az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezete és a Mecsekerdő Zrt. közös szervezésben március 2-án, Sasréten került sor a Dúvadhét záró eseményére, ahol az egy hetes vadászat eredményének értékelése mellett, a résztvevők a területükön ebben a szezonban begyűjtött hullajtott agancsokból is elhozták a legerősebb, vagy szakmai szempontból különleges szárakat.

Fotó: OMVK
A megjelenteket Agyaki Gábor az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezetének elnöke köszöntötte. Nyitó gondolataiban kitért a közelmúltban a közösségi médiában megjelent, egyes dúvadgyérítési módokkal összefüggő támadásokra is. Hangsúlyozta, hogy a szakemberek számára nem lehet kérdés, hogy a gyérítés szükséges és fontos feladata a vadgazdának, illetve elmondta, hogy a kamara fokozott figyelmet fordít arra, hogy a vadászok elleni jogsértő, zaklató magatartásokkal szemben jogi segítséget nyújtson a tagjainak.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
Ismertette, hogy 2025 évben a kamara kiemelten kíván foglalkozni a magas genetikai értéket hordozó, kiváló minőségű Ormánsági- és Dél Baranyai gímszarvasállománnyal. A „Baranya aranya a gímszarvas” szlogen jegyében zajló események sorában a hullott szár szemle az első szakmai program, melyet augusztusban egy konferencia, októberben pedig a Baranya Vármegyei Trófeaszemle követ. Agyaki Gábor felhívta a figyelmet, hogy a témához kapcsolódik a terítéket követő szakmai előadás is, melyben Nagy János a Bőszénfai szarvasfarm vezetője osztja meg a tapasztalatait az érdeklődőkkel.

Fotó: OMVK
A Baranya Vadászkürt Együttes szignáljai 194 szőrmés ragadózónak adták meg a végtisztességet. A terítéket, a dúvadgyérítés eredményét ifj. Fullér Miklós a Területi Vadgazdálkodási Bizottság elnöke ismertette a megjelentekkel. A Kamara által ezévben is díjazásra került a három legeredményesebb vadászatra jogosult, valamint a legeredményesebb egyéni vadász. 2025-ben első helyen a Greenfield Vt. végzett, a második az Ormánság Gyöngye Vt., harmadik pedig a Bóly Zrt. lett. A legjobb egyéni teljesítményért ifj. Csomor Dezső az Ormánság Gyöngye Vt. tagja vehetett át díjat, melyet Fehér Péter ajánlott fel és adott át, a második legeredményesebb vadász ezévben Berecz Lajos a Bóly Zrt. hivatásos vadásza volt, aki a Mecsekerdő Zrt. által felajánlott különdíjat vehette át Matyók Dávid vadgazdálkodási osztályvezetőtől.

Fotó: OMVK
A program a hullott agancsok szemléjével folytatódott, a vadászatra jogosultak képviselői röviden ismertették a területükön begyűjtött szárakkal kapcsolatos legfontosabb információkat. A bemutatott szárak is igazolták, hogy a baranyai gímszarvasállomány olyan érték, amit óvni és gondozni kell, hozzáértő és elhivatott szakemberek, vadgazdák kezelésében nemcsak hazai-, hanem világviszonylatban is kiemelkedő minőséget képvisel. Ez alkalommal a legerősebb bemutatott agancsszár 6,40 kg volt.

Fotó: OMVK
A program a Sasréti vadászkastélyban folytatódott, ahol Nagy János előadását halhatták az érdeklődők. A Bőszénfán működő szarvasfarm vezetőjeként több évtizedes szakmai munkába nyújtott betekintést, osztott meg néhány gyakorlati tapasztalatot, amit a vadgazdák a gímszarvas takarmányozása, a trófeaminőség minőségi javítása érdekében hasznosíthatnak.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Visszanéző (2010): Bika Bátaszékről
Papp Lajos hivatásos vadász egy rendkívüli gímbikatetemet talált a Bátaszéki Vadászegylet területén.
Az idei bőgéskor a Bátaszéki Vadászegylet hivatásos vadásza, Papp Lajos egy rendkívüli gímbikatetemet talált a vadászegylet területén. A gímtrófea súlya 22,20 kg. A trófea hivatalosan nem bírálható.

Fotó: OMVK
Az elmondások szerint a tetem már hónapok óta feküdhetett a megtalálás helyén. Valószínűsíthető, hogy heresérülés következtében az állat parókás agancsot kezdett el felrakni, amely akkora energiát emésztett fel, amelybe végül belepusztult. Végül a parókát (kötőszöveti részek) a természet letisztította a csontról, amely miatt a jelenlegi formája kialakult. A trófea kinézete olyan, mint a „korallzátony”, tapintásra kemény, meszes érzetű. Távolról olyan képet sugall, mintha fosszilis maradvány lenne. A kuriózum gímtrófeát már több helyen bemutatták azóta országszerte, szerepelt a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG), valamint a Zalaerdő Zrt. trófeabemutatóján is érdekességként.
Forrás: OMVK Tolna megyei Területi Szervezete