Vadászat
Vadászati visszanéző: 2024. szeptember
Vadászati hírek 2024. szeptemberében:
2024. szeptemberében az ország valamelyest fellélegzett az aszályos időszak után. Az extrém szárazság nemcsak a növénytermesztőket, hanem a vadgazdálkodókat is súlyosan érintette. A vaditatás szeptemberben is sok helyen elengedhetetlen volt. Azonban a nappali hőmérsékleti maximumok már csökkenést mutattak, némi enyhülést hozva.
Az Agro Jager News, Magyarország legnagyobb vadászati online platformja, ebben a hónapban is jelentős számú vadászati hírt és élménybeszámolót osztott meg olvasóival. Szeptemberben megkezdődött a gímszarvasbikák bőgése, és számos kapitális példány került terítékre, amelyekről részletesen beszámoltunk.
Kattintson a címekre! Kellemes időtöltést kívánunk!
Életem első őzbakja
Pencs Nóra Tolna vármegyében életében először őzbakra vadászott a Regölyi Kapos-Koppány Vadásztársaság területén. A vadászterület, a Tolnai hegyhát dombjai és a Kapos-Koppány völgye közt terül el. Ily módon változatos állat és növényvilággal rendelkezik, vegyesvadas terület. A Pacsmagi-tavak a fokozottan védett vízi madarak élőhelyéül szolgál. A vadászterület megközelítőleg 5500 hektár – kezdte beszámolóját Pencs Nóra. Családunk, […]
Újabb sikert ért el hazánk az afrikai sertéspestis elleni küzdelemben
Jelentősen módosult a kockázati területek besorolása Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegyékben
Sikerek Nagysallérban
Várfalvai Gábor, a Lábodi Vadászerdészet vadgazdálkodási ágazatvezetőjének beszámolója:
Gímbika esett a Hoboli Vadásztársaság területén
Juhász Bence Baranya vármegyében, a Hoboli Vadásztársaság területén gímszarvasbikát hozott tertékre. A vadászterület megközelítőleg 5500 hektár, amely Szigetvártól az Ormánság határáig húzódik. A terület ligetes, kisebb erdőfoltokkal tarkított, főként mezőgazdasági területekből áll – kezdte beszámolóját Juhász Bence. Kedves Vadásztársak! Hadd osszam meg veletek az idei gímbika elejtésemet. Egy barátom meghívott egy bikára a harmincadik születésnapomra. […]
Abnormális agancsú bika esett a SEFAG Zrt. vadászterületén
Halász Tibor, a SEFAG Zrt. Nyugat-Zselici vadászterület vadgazdálkodási ágazatvezetőjének beszámolója:
Különleges vad esett a SEFAG Zrt. Nyugat-Zselici vadászterületén
Halász Tibor kísérővadász beszámolója:
Gímbikák a Zsitfapusztai vadászterületről
Kolena Krisztián és Vitman László kísérővadászok beszámolója:
„Vadkár után, vadkár előtt” – Aktuális teendők a vadkárérvényesítés és -megelőzés kapcsán
A NAK cikket közölt a vadkárok igényérvényesítésének tudnivalóiról:
Árvízi készülődés Gemencben, mentik a vadat
A vízügyi előrejelzések alapján a jelentős vízszintemelkedés előtt akár több héttel korábban is megkezdjük a hullámtérben lévő vadvédelmi dombok, régi, még a kalocsai érseki uradalom idejéből származó nyári gátak, egyéb magaslatok, valamint az árvízvédelmi töltésen túl lévő, úgynevezett ármentett területek takarmánnyal történő feltöltését – közölte Facebook oldalán a az ökoturisztikai Központ Gemenc. Ennek köszönhetően a […]
Elesett a Bélus-völgyi király
Oravecz Attila és kedves vendége, szarvasbőgésben egy ismeretlen, de annál inkább kívánatos és minden vonatkozásban elejthető szarvasbikával találkozik, amelyre lövést tesznek, de birtokba csak másnap tudják venni. Segítségükre az ismert utánkereső, Ruszinkovics Dániel érkezik, aki Maja nevű vérebbel indul meg a nyomon...
Október 5-től indul a rókavakcinázás az ország keleti és déli vármegyéiben
Folytatódik a rókák veszettség elleni immunizálása
Családi napot szervezett a Somogyi Vadászhölgyek Klubja
Szeptember 7-én a Somogyi Vadászhölgyek Klubja családi napot szervezett a Páll Endre Ifjúsági Oktatóközpontban. Pár órára maroknyi csapatunktól volt hangos a környék. A gyerekek és felnőttek örömére egyaránt volt kutyás bemutató, Pomázi Ágoston izgalmas előadását és a vizsla munkáját érdeklődő figyelem kísérte – közölte az Országos Magya Vadászkamara Somogy Megyei Területi Szervezete Facebook oldalán. Pomázi […]
Második bikám elejtésének története
Tuba Szilárd gímszarvasra vadászott a Barnakmenti Vadásztársaság területén, amely Rábakecöl határában fekszik Győr-Moson-Sopron vármegyében. Élményeiről beszámolt lapunknak: Az idei évben a társaságunk szabályzata szerint jogosult lettem szarvasbika elejtésre. Már jóval az idény kezdete előtt, figyelmesen jártam a területet, néhányszor a hivatásos vadász barátommal és próbáltunk minden apró jelből következtetni a szarvasok jelenlétére, mozgására. Néhány kihelyezett […]
Az első alföldi bakom
Angyal Szabolcs Csongrád-Csanád vármegyében őzbakra vadászott. Élményeiről beszámolt lapunknak: Augusztus 3.-t írunk. Az őzek üzekedése a zenitjén jár. Édesapámmal egy Csongrád megyében található településre, Rúzsa felé vettük az irányt, hogy találkozzunk egy régi barátunkkal, Dani Zsolttal, akit egyben vadászati mentoromnak is tekintek. Fiatal korom ellenére számos őzbakot sikerült már elejtenem, mindezt különböző vadászati módokon tettem, de […]
Cseh és német vendégvadászok a SEFAG vadászterületein
A fényképen látható gímbikákat cseh és német vendégvadászok ejtették el.
Kapitális gímbika esett Kelet-Zselicben, Vörösalmán
Kapitális bika került terítékre a SEFAG Zrt. Kelet-Zselici vadászterületén, Vörösalmán. A kivételes vadat a vendég Simon Tamás kíséretében ejtette el.
SEFAG: 13 éves gímbikát ejtettek el a Szántódi Erdészetnél
A SEFAG Zrt. Szántódi Erdészetének Kereki vadászkerületében került terítékre a képen látható gímbika szeptember 13-án, a magyar vendéget Uracs István kerületvezető vadász kísérte. „Két éve már láttuk ugyanezen a bőgőhelyen a bikát és ma reggel is rá mentünk ki. Egy nehezen megközelíthető helyen tartózkodott és háeom tarvaddal igyekezet vissza a sűrűbe – a beállóhelyére – […]
Szabó Győző utánkereső szeptember eleji élményei
Beindult az idény nekünk, utánkeresőknek is. Talán sikerült felvenni a fonalat, mert szeptember 12-én, tegnap, két sebzésből is eredménnyel értünk haza. Este jött a hívás, egy nem túl távoli vadászterületről, hogy egy gímbikát sebzett az egyik vendégük és érdeklődtek, hogy reggel tudnék-e segíteni. A szokásos információk begyűjtése közben megtudtam, hogy 185 m-ről, lőbotról adták le […]
Ismerd meg a vadászokat – gyermekprogramok Hajdú-Biharból – GALÉRIA
Az Országos Magyar Vadászkamara 2018-ban indította el az „Ismerd meg a vadászokat” elnevezésű ifjúságnevelési és szemléletformáló programját. Vármegyénk idén is sikeresen pályázott, így lehetőségünk volt csodás természetközeli környezetben négy alkalommal „vadászgyermeknapot” szervezni és lebonyolítani, melyek Nyírábrány, Polgár, Derecske és végül Tiszacsegén valósulhattak meg – tájékoztatta az Agro Jagert Marázi Éva, az Országos Magyar Vadászkamara Hajdú-Bihar […]
SEFAG: Liechtensteini vendégek gazdag terítéke Karádon – Szántódi vadászterület
Újabb erős bikákról számolt be a SEFAG Zrt.: most liechtensteini vendégek járták a karádi határt. Az Agro Jager hasábjain most rövid beszámoló következik az elejtésekről. Jobbról az első bika egy délutáni cserkelővadászat alkalmával került terítékre Mónos Zoltán kollégájuk kíséretében: „Amikor kiszálltunk a terepjáróból, már messziről hallottuk, merre bőgnek a bikák. Egy agancsosra rá is cserkeltünk, […]
FEGYVERMESTER: Nagygolyós lőszer kínálat a Frommertől – ÁRAKKAL
Beköszöntött az ősz és ezzel kezdetét vette a nagyvadvadászat. Megérkeztek a várva várt esők és úgy mondták a Mátrában az erdészek, hogy jó ködökkel találkoztak a napokban. Néhány nagybika már a terítéken fekszik, de, ha egy-egy „szellem bika” egy-egyismertlen vagy rendellenes, de lőhet bika kerül elénk, akkor mindannyiunk szíve bizony megdobogósodik. Kapuban a dámbarcogás is […]
Fejér Vármegyei és Kistérségi Vadásznap
A Fejér vármegyei vadásznapot a Bicske Szíve Parkban rendezték meg.
Vadászat: Bőgésben Rozival, a tacskómmal
Tegnap délután, a hétvégi hajdúdorogi kiállítás után, ismét elindultunk a hegyekbe Rozival, ezúttal Ruszinkovics Dániel invitálására, Aszalóra. Mivel az idő lehűlt, korábban indultunk ki egy nagyon ígéretes helyre. A bikák már bőgtek, bár még nem voltak igazán aktívak – kapta meg az Agro Jager News érdeklődésére Dr. Fekésházy Szabolcstól legújabb vadásztörténetét. Már, ahogy kiléptünk az […]
…és megtört a jég!!
Király Attila vadászíjász kislányával közösen vadászott. Az élményeiről beszámolt lapunknak: A lányom két éve kísér és együtt eddig nem sikerült semmit elejteni. Nem jutottam lövéshez, vagy, ahogy ő mondja: “mindig az jön be, amire épp tilalom van”, vagy az utóbbi időben elhibázom – ilyen is volt. Talán rágörcsöltem, nagyon szerettem volna egy közös elejtést. 13:30-kor […]
Egy csodás vadászat
Pető Zsolt 2024. augusztus elsején egyéni vadászaton vett részt, vaddisznóra vadászott. Élményeiről beszámolt lapunknak az elejtő: Kedves Vadász Barátok! Szeretném megosztani veletek vadászatom történetét. Miután elhelyezkedtem a kedvenc vadászterületemen, sokáig csak várakoztam. Éjfél után azonban a repcetarlón, amin déli szél fújt, északi irányból kiváltott az áhított vad. Természetesen északi irányból érkezett a közeli napraforgótáblából. Cserkelésre […]
FRANCHI: Hogyan tisztítsuk meg a sörétes puskát?
A sörétes puska tisztítása egy olyan része a vadászatnak, amelyet nem szabad alábecsülni, ha azt szeretnénk, hogy fegyverünk mindig olyan állapotban legyen, hogy bármikor elindulhassunk vadászni. A puska tisztításának elsajátítása minden vadász számára elengedhetetlen, hogy a vadászat után a legjobb állapotban várakozzon a fegyverszekrényben. A vadászat sok apró dologból áll össze: érzelmek és adrenalin, a […]
A legszebb ajándék
Péter Barnabás őzbakot hozott terítékre. Élményeiről beszámolt lapunknak: Idén tavasszal nem csak az őzbakvadászati idény, hanem sokak számára az érettségi időszak is kezdetét vette. Április, május környékén már javában olvashatóak voltak a különböző élménybeszámolók az elejtett őzbakokról, ám az én szemeim előtt még mindig csak a sikeres vizsga letételéhez szükséges kemény munka tudata lebegett. Vadászatra […]
Jóna Bernadett újabb sikere a női trap OB-n!
Jóna Bernadett immáron zsinórban harmadszor védte meg Országos Bajnoki címét.
Agancsot tisztítanak a Körösvölgyi Állatpark dámszarvas bikái is
Augusztus második felében a dámszarvas bikák is agancstisztításba kezdtek.
Több vadásztársunk a 30. MLAIC elöltöltő fegyveres Világbajnokság hét magyar érmese között!
Elöltöltő fegyveres világbajnokságot tartottak Olaszországban
KITEKINTŐ: V. Magyarkanizsai Vadásznap – GALÉRIÁVAL
Szerbiában, Magyarkanizsán, augusztus 31-én megrendezték az V. Magyarkanizsai Vadásznapot, amelynek helyszínét a Tisza-parti kisváros strandja biztosította. Kovács Szilveszter főszervező kiemelte, hogy bár az idei program az ötödik alkalom, de már a Covid-járvány előtt elindították, így ez a programsorozat valójában hetedik éves. 78 csapat érkezett, akik közül 65 jelentkezett a főzőversenyre. Javában zajlik a fürj vadászata […]
Agro Jager News
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Tud-e a vad természetkárosítást okozni?
Sokan és sokféleképpen közelítik meg a vadlétszám kérdését, valamint egy adott terület vadeltartó képességének fogalmát. Másként látja ezt a vadgazdálkodó, akinek elsődleges érdeke a vadállomány védelme, a sportcélú vadászat, a vadgazdálkodás szervezése, valamint ennek szakmai, tárgyi és anyagi feltételeinek megteremtése. Másként ítélik meg a mezőgazdasági területeken és erdőkben gazdálkodók, akiknek elsődleges érdeke a hosszú távú, gazdaságos termelés biztosítása. Véleményt alkot a lakosság is, s bár e réteg a legnépesebb, szakmai hozzáértése a legtöbb esetben hiányos, inkább érzelmi alapon közelít a témához.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News

Ábra: MME
Viszont napjainkban kevesebb szó esik a vad természeti értékekre gyakorolt hatásáról. Össze lehet hasonlítani a vadlétszámra vonatkozó adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat, de sokszor hallhatjuk, hogy ezek a számok becsléseken alapulnak, és a valóság mást mutat. Megnézhetjük a terítékadatokat is, amelyek a legálisan elejtett vadlétszámról adnak reális képet. Anélkül, hogy konkrét számokat idéznénk, abban a legtöbb érintett egyetért, hogy mind a becsült vadlétszám, mind a terítékadatok évről évre növekvő tendenciát mutatnak. Véleményem szerint reális képet akkor kapunk, ha kimegyünk egy adott élőhelyre, és a saját szemünknek hiszünk, tapasztalatainkra támaszkodva vonunk le következtetéseket.
Így tettem én is, amikor a Vértesi Tájvédelmi Körzetben több évtizeden át mértem fel a természeti értékeket. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mezőgazdasági, vadgazdálkodási és természetvédelmi ismeretekkel felvértezve, a Vértest évtizedekig járva, gyűjthettem tapasztalatokat az adott témakörben. Tapasztalatom szerint mind a vadlétszám, mind a vadfajok száma az elmúlt 40 évben drasztikusan megemelkedett. Megjelentek a Vértesben spontán visszatelepülő és szándékosan, vadászati érdekből betelepített vadfajok is. Elég, ha az aranysakálra, a dámra vagy a muflonra gondolunk. Mindeközben a gímszarvas és a vaddisznó létszámának erősödését is tapasztaltam. A vadlétszámot természetes úton szabályozó nagyragadozók teljesen hiányoznak a területről. Az állományszabályozó betegségek – gondolok itt a veszettségre és az afrikai sertéspestisre (ASP) – szintén elkerülték a Vértes térségét.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Előbbi a légi úton történő vakcinázások miatt, utóbbi valószínűleg a vonalas létesítmények (autópálya, vasút) vadmozgást és vándorlást korlátozó hatása miatt. Ami a területet járva rögtön szembeötlik, az a vad nyomainak sokasága: túrások, rágások, kitaposott vadváltók, amelyek napjainkban a védett és fokozottan védett élőhelyeken is egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak elő. Az erdőgazdálkodók kénytelenek vadkizáró kerítéssel körbevenni, nemcsak a vágásterületen nevelkedő fiatalosokat, hanem már a vágásra tervezett erdőrészleteket is. Ha néhány szerencsés évben olyan bőséges makktermés adódik, amelyet a vad sem tud teljesen elfogyasztani, a megjelenő csemeték csúcsrügyeit biztosan visszarágja. Vadkizáró kerítések nélkül nem jelenik meg értékelhető természetes újulat, amely a természetközeli erdőkben a fahasználat egyik előfeltétele. Az így bekerített területek tovább fokozzák a nem bekerített részeket terhelő vadnyomást. Ha a vadlétszám közelítene az erdő természetes eltartóképességéhez, az erdőgazdálkodók nem építenének milliókba kerülő kerítéseket, hiszen az nem állna érdekükben. Fontos tény, hogy a védett és fokozottan védett területeken az elsődleges cél az élőhely és az ott található természetvédelmi értékek védelme, megelőzve az erdő- és vadgazdálkodási érdekeket. A Vértesben odáig jutottunk, hogy szükséges bekeríteni egy-egy védett növényfaj termőhelyét is.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Ilyen például az egyik jégkorszaki maradványnövényünk, a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló cifra kankalin (Primula auricula), amelynek utolsó két termőhelyét a muflonok veszélyeztetik. Élőhelyét évezredeken át védte sziklás, meredek, ember és vad által is nehezen járható volta, de a kizárólag vadászati érdekből, átgondolatlanul betelepített muflon ellen ez már nem elég, hiszen ez a faj, a hazai vadfajokkal ellentétben, ezeket a termőhelyeket is rendszeresen látogatja, lerágva és letaposva azokat. Egy másik szembeötlő jelenség, tavasszal, a vaddisznótúrásokkal érintett területek nagysága. A legérzékenyebb élőhelyek közé tartoznak a dolomit sziklagyepek, amelyek bővelkednek védett és fokozottan védett állat- és növényfajokban. Például itt él a vértesi nyílt dolomit sziklagyepek legértékesebb bennszülött növénye, a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), valamint hazánk legtermetesebb rovarfaja, a fűrészlábú szöcske (Saga pedo).

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
A vaddisznók rendszeresen feltúrják ezeket az élőhelyeket, komoly természetvédelmi károkat okozva. Az erózióra is érzékeny dolomit sziklagyepeknél, a gyepzóna sérülése miatt, a csapadék lemossa a termőtalajt, végérvényesen megváltoztatva az élőhelyet. Összegezve kijelenthetjük, hogy a felduzzadt vadlétszám nemcsak a mező- és erdőgazdálkodóknak, hanem a természetvédelmi értékeknek is kárt okoz. A megoldás a vadlétszám szabályozása, amely kizárólag a döntéshozók és a vadgazdálkodók felelőssége. A megoldás kulcsa pedig a vadászok kezében van.
Írta és fényképezte: Klébert Antal természetvédelmi szakember
Érdekli a Magyar Madártani Egyesület munkája? Olvasson naprakész híreket ITT!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Beszámoló a Baranya vármegyei Dúvadhétről 2025.
Hullajtott agancs szemlével és közös vármegyei terítékkel zárult a Baranya vármegyei Dúvadhét
Hullajtott agancs szemlével és közös vármegyei terítékkel zárult a Baranya vármegyei Dúvadhét
Az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezete és a Mecsekerdő Zrt. közös szervezésben március 2-án, Sasréten került sor a Dúvadhét záró eseményére, ahol az egy hetes vadászat eredményének értékelése mellett, a résztvevők a területükön ebben a szezonban begyűjtött hullajtott agancsokból is elhozták a legerősebb, vagy szakmai szempontból különleges szárakat.

Fotó: OMVK
A megjelenteket Agyaki Gábor az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezetének elnöke köszöntötte. Nyitó gondolataiban kitért a közelmúltban a közösségi médiában megjelent, egyes dúvadgyérítési módokkal összefüggő támadásokra is. Hangsúlyozta, hogy a szakemberek számára nem lehet kérdés, hogy a gyérítés szükséges és fontos feladata a vadgazdának, illetve elmondta, hogy a kamara fokozott figyelmet fordít arra, hogy a vadászok elleni jogsértő, zaklató magatartásokkal szemben jogi segítséget nyújtson a tagjainak.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
Ismertette, hogy 2025 évben a kamara kiemelten kíván foglalkozni a magas genetikai értéket hordozó, kiváló minőségű Ormánsági- és Dél Baranyai gímszarvasállománnyal. A „Baranya aranya a gímszarvas” szlogen jegyében zajló események sorában a hullott szár szemle az első szakmai program, melyet augusztusban egy konferencia, októberben pedig a Baranya Vármegyei Trófeaszemle követ. Agyaki Gábor felhívta a figyelmet, hogy a témához kapcsolódik a terítéket követő szakmai előadás is, melyben Nagy János a Bőszénfai szarvasfarm vezetője osztja meg a tapasztalatait az érdeklődőkkel.

Fotó: OMVK
A Baranya Vadászkürt Együttes szignáljai 194 szőrmés ragadózónak adták meg a végtisztességet. A terítéket, a dúvadgyérítés eredményét ifj. Fullér Miklós a Területi Vadgazdálkodási Bizottság elnöke ismertette a megjelentekkel. A Kamara által ezévben is díjazásra került a három legeredményesebb vadászatra jogosult, valamint a legeredményesebb egyéni vadász. 2025-ben első helyen a Greenfield Vt. végzett, a második az Ormánság Gyöngye Vt., harmadik pedig a Bóly Zrt. lett. A legjobb egyéni teljesítményért ifj. Csomor Dezső az Ormánság Gyöngye Vt. tagja vehetett át díjat, melyet Fehér Péter ajánlott fel és adott át, a második legeredményesebb vadász ezévben Berecz Lajos a Bóly Zrt. hivatásos vadásza volt, aki a Mecsekerdő Zrt. által felajánlott különdíjat vehette át Matyók Dávid vadgazdálkodási osztályvezetőtől.

Fotó: OMVK
A program a hullott agancsok szemléjével folytatódott, a vadászatra jogosultak képviselői röviden ismertették a területükön begyűjtött szárakkal kapcsolatos legfontosabb információkat. A bemutatott szárak is igazolták, hogy a baranyai gímszarvasállomány olyan érték, amit óvni és gondozni kell, hozzáértő és elhivatott szakemberek, vadgazdák kezelésében nemcsak hazai-, hanem világviszonylatban is kiemelkedő minőséget képvisel. Ez alkalommal a legerősebb bemutatott agancsszár 6,40 kg volt.

Fotó: OMVK
A program a Sasréti vadászkastélyban folytatódott, ahol Nagy János előadását halhatták az érdeklődők. A Bőszénfán működő szarvasfarm vezetőjeként több évtizedes szakmai munkába nyújtott betekintést, osztott meg néhány gyakorlati tapasztalatot, amit a vadgazdák a gímszarvas takarmányozása, a trófeaminőség minőségi javítása érdekében hasznosíthatnak.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Visszanéző (2010): Bika Bátaszékről
Papp Lajos hivatásos vadász egy rendkívüli gímbikatetemet talált a Bátaszéki Vadászegylet területén.
Az idei bőgéskor a Bátaszéki Vadászegylet hivatásos vadásza, Papp Lajos egy rendkívüli gímbikatetemet talált a vadászegylet területén. A gímtrófea súlya 22,20 kg. A trófea hivatalosan nem bírálható.

Fotó: OMVK
Az elmondások szerint a tetem már hónapok óta feküdhetett a megtalálás helyén. Valószínűsíthető, hogy heresérülés következtében az állat parókás agancsot kezdett el felrakni, amely akkora energiát emésztett fel, amelybe végül belepusztult. Végül a parókát (kötőszöveti részek) a természet letisztította a csontról, amely miatt a jelenlegi formája kialakult. A trófea kinézete olyan, mint a „korallzátony”, tapintásra kemény, meszes érzetű. Távolról olyan képet sugall, mintha fosszilis maradvány lenne. A kuriózum gímtrófeát már több helyen bemutatták azóta országszerte, szerepelt a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG), valamint a Zalaerdő Zrt. trófeabemutatóján is érdekességként.
Forrás: OMVK Tolna megyei Területi Szervezete