Vadászat
Az első Szt. Hubertus vadász és vizslája verseny – Dr. Polgár Kálmán emlékére
Dr. Polgár Kálmán kir. ügyész (1877 – 1936) az I.vh- t követően 1918 – ba tért haza Kaposvárra. Azonnal részt vett a város társadalmi életének újjáélesztésében. Nevéhez fűződik a „Turul Sport Egyesület” megalakítása, amelynek elnöke is volt. Aktív vadászként is tevékenykedett. A helyi és megyei lapok elismerően írtak úgy az ügyészi, mint a társadalmi tevékenységéről. Amikor értesült a magyar vizsla megmentésén fáradozó mozgalomról, azonnal támogatta és kezdeményezésére 1920. május 29-én megalakították az alapszabály nélküli „Magyar vizsla Tenyésztők Országos Egyesület” néven működő szervezetet, amelyben ügyvezető főtitkárrá választották. Országos jelentőségű munkájukat jellemezte, hogy sorra alakultak a kennelek, a szaporulatot nagyon szigorúan szelektálták a meghatározott küllemi és vadászati alkalmasság tekintetében. Megkezdték a „házi törzskönyv” vezetését, ahová csak azok az egyedek kerülhettek be, amelyek ezen elvárásoknak maradéktalanul megfeleltek. Tevékenységük olyan mértékben kiszélesedett, hogy 1924 –ben (100 éve) megalakult az Országos Vizsla Club (OVC). A továbbiakban 1926-tól az OVC-n belül „Magyar Vizsla Szakosztály” néven működött tovább az egyesület szegedi székhellyel. 1936 -ban bekövetkezett haláláig szívén viselte a magyar vizsla ügyét. Emlékére az OVC vezetősége javaslatot tett egy Dr. Polgár Kálmán örökös vándordíj alapítására, amelyet 1942. október 26.-án Fóton vizsláknak és spánieleknek rendezett versenyen adták át, mint kiderült először és utoljára, a bekövetkezett politikai és társadalmi változások okán!

REggeli eligazításon. Forrás: OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete
A II. világháború idején ismét kihalás fenyegette a fajtát, de 1947- től lassú javulás mutatkozott. 1974. évben Dr. Perényi Miklós versenyt hirdetett „ötven éves nyomokon” című felhívásában. A MAVOSZ fővadászai négy megyéből (Somogy, Tolna, Baranya, Fejér) a háború után betiltott emlékversenyt újjáélesztve, jubileumi „Polgár Kálmán emlékversenyt” szerveztek és rendeztek 1974 október 26.-án Kaposváron. I. helyezett: Pogány István somogyi vadász „Nádorvárosi Flecco” pointer kanja lett,
- Bősz József tolna megyei vadász, rszmv.
III. Sajtos Lajos somogyi vadász rszmv.
Ezt követően ismételt politikai nyomásra. névváltoztatással lehetett a versenyt megrendezni, így lett „Dunán túli” verseny.

Pomázi Ágoston vezetőbíró: Forrás: Pomázi Ágoston
Most újból eltelt 50 év, visszatérve a „Dr. Polgár Kálmán emlékverseny” elnevezéshez, rendezzük meg szellemiségét tovább éltetve az I. Szent Hubertus vadász és vizslája” versenyt. Véleményem szerint az igazi hagyomány tisztelése a múlt jeles eseményeinek, jelenben történő megelevenítésében rejlik. Így az OVC százéves és az 1974. évi „Polgár Kálmán” néven, Kaposváron megrendezett emlékverseny 50. éves évfordulójára indítottuk a Szt. Hubertus verseny szervezését. Egyhangú támogatást kaptunk a Somogy vármegye mindkét vadászati szervezetétől. A Sióvölgye Földtulajdonosi Vadász Egyesület vezetősége megkeresésemre az ügy mellé állt és vállalta a szükséges infrastruktúra, egyszóval a háttér biztosítását, valamint az élő fácán kihelyezését. A Magyarországi Drótszőrű Magyar vizsla Tenyésztők Egyesülete bonyolította a nevezéseket és az azzal járó egyéb feladatokat, így vált teljessé a verseny előkészítése. A vadászverseny 2024. 11. 30.-ára lett kitűzve.

Díjak. Forrás: Pomázi Ágoston
A jelzett napon reggel 7.oo- tól érkeztek a benevezett versenyző vadászok vizsláikkal a Balaton szabadi Külsőhegy területén lévő, „ Pap Pincészetbe”, az egész napos rendezvény központjába. A kijelölt versenyterület onnan 1000 m távolságra terült el. Az időjárás kegyes volt hozzánk, esőmentes, kissé szeles időben történt a regisztráció, a sorsolás, az egyéni beírókönyvbe történő beírás, vadászjegyek és egyéb a vadászathoz szükséges felszerelések és a kutyák okmányainak ellenőrzése. A vadászatvezető és a vezető bíró mindezeket követően felkérték a versenyzőket és az érdeklődőket, hogy sorakozzanak fel a megnyitóhoz, ahol a megfelelő baleset megelőző oktatásba részesültek az érintett vadászok! A megnyitót Noveczki Katalin, a MDMTE elnöke és Skerlecz Tamás, a házigazda Egyesület elnöke tartották. Az előre betervezett időben a nevezett 9 versenyző kutyáikkal kivonult a vadászterületre, ahol a segítők kihelyezték a szükséges fácánokat. A bírók ezt követően indították a versenyző párosokat.

A versenyen terítékre került fácánok.
Számomra azért is érdekes volt a verseny és valójában az egész nap, mert az állami vadászvizsgára felkészítő tanfolyam gyakorlati foglalkozása is erre a napra volt beütemezve ennél a vadászatra jogosultnál: A téma az apróvad gazdálkodás, vadászati módok, vadgazdálkodási berendezések. Érdekes volt a hallgatóknak is, mert igazi egyéni vadászaton még nem vettek részt. Itt láthatták a vadász és kutyája közti összhangot, a vadász munkáját és a vadászkutya szerepét és alkalmazási lehetőségét. Kiegészítéskép a társaság vadászmestere, Kersák György irányításával megismerték a használatos vadászati módokat, a nádasok hajtását, láthatták a vadászat előtti tevékenységeket, az eligazítást és még sok hasznos dolgot, ami a gyakorlati ismereteiket bővítette.

Eredményhirdetés. Forrás: Pomázi Ágoston
A versenyzők egy – egy futam (20 perc) alatt bizonyíthatták a terület adottságainak, valamint a környezeti tényezők figyelembe vételével a tudásukat. A vizslának ez idő alatt kellett a rejtőző vadat megtalálni, azt a fajtának megfelelő módon jelezni, vagyis a vadászt lövéshez segíteni. Lövést követően a vadat terítékre hozni. A munkát két gyakorlott vadász bíró bírálta és értékelte. Minden az előzőleg megtervezett norma szerint zajlott, kiváló időjárási viszonyok között. A versenyzők vizsláik segítségével 6 fácánkakast hoztak terítékre. A nap folyamán sok látványos munkát láthatott az érdeklődő közönség, köztük a hét tanfolyami hallgató. A verseny végeztével a jelenlévő kb. ötven fő elfogyasztotta a finomra sikerült csülkös babgulyást. Ez idő alatt a bírók elvégezték a versenyzők pontszámai alapján történő besorolását. Ezt követően kürtszó jelezte az eredményhirdetéshez való gyülekezőt. A terítéken lévő fácánokat a végtisztesség megadásának jeléül ismét megszólalt a kürt, majd a vadászat vezetője, ifj. Kersák György átadta az Egyesület elnökének, ahogy ez a vadászatokon illik! Az elnök a szervezést, a versenyzők balesetmentes, sportszerű viselkedését méltató szavai után került sor a mindenkit izgató eredmény kihirdetésére. Noveczki Katalin, az MDMTE elnöke, egyben az egyik bíró, a méltatást az izgalmak fokozása okán hátulról kezdte. A helyezésen kívül minden vizslafajta megkapta, a fajta legjobbja címet, a megfelelő serleg kíséretében. A támogatók által felajánlott díjakból és ajándékokból minden versenyzőnek, segítőnek és a bíróknak is jutott. A dobogós versenyzők szép serlegeket, kutyáik tápot kaptak.

A rendezvény kiemelt támogatója a Kaszó Zrt. volt. Fotó: OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete
A verseny fő díja a KASZÓ Zrt. vezérigazgatója, Galamb Gábor által felajánlott egy hétvégi egyéni vaddisznó és tarvad-vadászat teljes ellátással a verseny győztese és kísérője számára. A díjat dr. Kemenszky Péter, a Somogy Megyei Vadászok Szövetségének fővadásza adta át és méltatta az emlékverseny eseményeit.
- Barta István és Bereki Ciklon rszmv. kan vizslája
- Sándliné Kiss Erzsébet és Billegi Vadász Jupiter rszmv. szuka vizslája
- Szabó Sándor és Mezőföldi Kajtató Díva szuka vizslája
Az első három díjazott kürtszó kíséretével vette át a díjat.

Közös ebéddel zárult a találkozó. Fotó: OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete
Minden résztvevőnek további eredményes vadászatot és sikeres versenyzést kívánva, valamint a rendezésben és szervezésben résztvevők munkáját, a minőségi vadászkürtölést Tapai Balázs vadásztársnak, valamint házigazda Sióvölgye Földtulajdonosi Vadász Egyesület vezetőségének, a versenyhez való hozzá állását megköszönve, Pomázi Ágoston Árpád az OMVK Svm. Területi Szervezet kinológiai szakbizottság elnöke, egyben a verseny vezető bírója, minden jelenlévőnek Áldott Karácsonyt és Boldog Új évet kívánva zárta a rendezvényt.
Írta és fényképezte:
Pomázi Ágoston Árpád a verseny vezető bírója
További képek: OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Erdei tragédia
Agócs Tibor egy kútban felakadt, elpusztult dámszarvasbikát talált Lajosmizse határában:
Agod Tibor Bács-Kiskun vármegyében, Lajosmizse határában túrázott párjával az Aranyhomok Vadásztársaság területén, amikor egy kútban felakadva egy elpusztult dámszarvasbikát talált. Megfigyelését megosztotta lapunkkal:

Fotó: Agod Tibor – Agro Jager News
A tegnapi napon túráztunk a párommal Lajosmizse határában, a Lajosmizsei Aranyhomok Vadásztársaság területén, amikor egy régi szemétteleptől nem messze, egy erdőrészben figyeltünk fel egy nagy kútra. A kútban lógott egy szerencsétlen állat — gyakorlatilag felakasztotta magát egy régi szőnyegdarabra. Borzasztó lehetett, mennyit szenvedhetett. A tetem körülbelül két hetes lehetett.
Húsz éve járom az erdőket, de még csak hasonlót sem láttam. Az adott területen, az erdőben és annak minden részén sajnos még mindig rengeteg a szemét: különböző madzagok, drótok, stb. Ezek között élnek a dámszarvasok, őzek — és sajnos valószínűleg ez a tragédia is így történhetett meg.
Írta és fényképezte: Agod Tibor
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
A várva várt nap – Az első őzbakvadászatom
A nap már aranyszínű fátylat borított a tájra, amikor megérkeztünk a Százhalombattai Benta Völgye Vadásztársaság Elvira-major területére. Az őzek előszeretettel járnak ide, főként a hajnali, illetve esti órákban.
Csendben lopakodtunk be a gyümölcsösbe, ahol a fák között már mozgolódott néhány őzbak és suta. Tovább cserkeltünk egészen egy hatalmas vetésig, amely a gyümölcsös két oldalán terült el. Ott megakadt a szemünk egy érett, érdekes agancsú bakon, aki éppen a gyümölcsös felé sétált a sutájával. Türelemmel figyeltük őket, kivártuk a megfelelő pillanatot.

Fotó: Gargyánszki Alexander – Agro Jager News
Felállítottuk a lőbotot, beállítottuk a puskát is, majd megkaptam az engedélyt a vadászmestertől az őzbak kilövésére, amint megfelelőnek látom a pillanatot. A célzás pontos volt, a lövés megtörte a késő délutáni csendet. Az őz összeesett. Megkönnyebbülve néztünk össze, de a vadászat itt még nem ért véget.
Cigarettaszünet után lassan elindultunk a rálövés helyére, ami megközelítőleg 150 méterre volt. Amikor azonban odaértünk, az őz nem volt ott – csak friss vérnyomok vezettek át a gyümölcsösön egy darabig. Később, amikor már nem találtunk több nyomot, távolabb mentünk egymástól, és egy vonalban, átfésülve kerestünk tovább a gyümölcsösben. Végül észrevettük: sebágyában feküdt. Megriadt, és elfutott, így utánamentünk. Végül Gargyánszki Alexander, a társaság vadőre megadhatta neki a kegyelemlövést, hogy ne szenvedjen tovább.

Fotó: Mészáros Tibor – Agro Jager News
Mielőtt kivittük volna a vetésre, még pár percig magamra hagyott a vadászmester és édesapám, hogy méltón elbúcsúzhassak tőle. Ahogy a hagyomány is megkívánja, a vadászmester az őzbak szájába helyezte az utolsó falatot, a sebhez töretet tett, a vérrel megfestett töretet pedig nekem adta. Miután megadtuk a kellő tiszteletet, fényképeket készítettünk.
Végül sor került az avatásra is, amit a vadászmester és édesapám végeztek el – a vadászmester átadta az avatás megkezdésének jogát apámnak. Az avatás során édesapám szemében ott csillogott a büszkeség, a vadászmester mozdulatai pedig tiszteletteljesek voltak. Végül mindannyian meghajtottuk fejünket az őzbak fölött.

Fotó: Mészáros Tibor – Agro Jager News
Azt hiszem, ez a vadászat nem csupán egy elejtett bak története. Ez összeköt édesapámmal, a természettel, a vadászati hagyományokkal. Ahogy visszanéztem a gyümölcsös felé, már csak az emlék maradt – a naplemente fénye, az őzek nyoma és a természet örök rendje.
Írta és fényképezte: Mészáros Nóra
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Az idei év első őzbakja
Diana április 19-én, szombat délután kegyes volt hozzánk. Jani barátommal vártuk ezt a bakot, de nem jött ki a megszokott helyén. Az utolsó, lővilág előtti időben Jani úgy döntött, hogy rácserkelünk, és megnézzük, miért hisztizik folyamatosan a bakunk. Napsütéses, késő délután, három sutával, a kiszemelt terület melletti spaléton riasztott folyvást-folyvást.

Fotó: Agro Jager News
Hála Istennek, inkább a sutákkal volt elfoglalva, mint velünk, így sikerült lőtávra közelíteni. Elsőre elhibáztam , és másodikra sem volt jó a találat. Kb. 250 méter volt a távolság. Sántikálva elfutott a sutákkal. Sebzett vadat nem hagyunk szenvedni!!! Sietve utána eredtünk, ami jó döntés volt. Majd kb. 180 méterről eleresztettem a lövést. Egy gerinclövéssel tűzben rogyott, és sikerült terítékre hozni az idei évem első bakját. Nagyon köszönöm Jani barátomnak, köszönöm a Zsámbéki Medence Vadásztársaságnak, nem utolsósorban az elnök úr barátomnak, Pistának! Békesség a vadnak.
Írta és fényképezte: Kovács Péter