Keressen minket

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Európa szerte tüntetnek a gazdák

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Szerbia, Poredak hetilap, 2024. február 15.

Európa szerte tüntetnek a gazdák. Az elmúlt évben az orosz-ukrán konfliktus miatt Ukrajna tengeri úton képtelen volt a gabonáját elszállítani, azonban az Európai Unió segítséget nyújtott és megnyitotta a határait az ukrán gabona előtt. Ez ellen a lengyel, a szlovák, a magyar, a román és bolgár gazdák is tiltakoztak, de a nagy mennyiségű gabona elérte a Balkán országait, többek között Szerbiát is. A tiltakozás elérte Brüsszelt és az Európai Parlament épülete előtt vízágyúzták a gazdákat és gyorstelepítésű szögesdróttal vették körbe az épületet.

Traktorok várakoznak az Európai Parlament épülete mellett. Fotó: Trencsényi Zoltán / Agro Jager

Az orosz-ukrán konfliktus miatt energiaválság alakult ki, amelyet élelmiszer-drágulás követett, hiszen mind az előállítás, mind a transzport költsége megemelkedett. Ezt részben a takarmányárak zuhanásával sikerült tompítani és az állattenyésztés tetemesen megugrott költségeit csökkenteni. Sajnos a nagy mennyiségű ukrán gabona, amelyet úgy terveztek, hogy eljut a fejlődő országokba és „csak” átfuvarozzák az Európai Unió tagállamain, azok beragadtak és első lépésben, a határmenti tagállamokban maradtak.

2023. nyarán a tárolók megteltek és rendkívül alacsony áron tudták csak értékesíteni a termelők az áruikat Lengyelországban, Magyarországon és végig az EU keleti tagállamai mentén. Ezzel az a helyzet alakult ki, hogy miközben olcsón adták el a terményt, addig 2022. őszén rendkívül magas bekerülési költséggel, rendkívül magas alapanyagáron jutottak csak a vetőmaghoz, a szükséges növényvédő-szerekhez és a műtrágyához, amely nélkül lehetetlen intenzív termelést megoldani. Az ipari árszínvonal gyorsabban nőtt, mint a mezőgazdasági árak és kinyílt az agrárolló.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Magyarország az elmúlt évben ellenőrizni kezdte az ukrán eredetű gabonát, hiszen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) növényegészségügyi szakemberei mintákat vettek és több esetben megállapították, hogy nem megfelelő a minősége, miközben olyan vegyszereket is felhasználtak, amelyeket sok éve, már nem hogy Magyarországon, de az Európai Unió területén kivontak a termelésből és felhasználásuk ma már tilos.

A magyarországi Agro Jager News szaklapban jelent meg az Agrárminisztérium közleménye , az ukrán gabona okozta piaci nehézségekről, az európai gazdatüntetésekről, kereskedelmi és állategészségügyi kérdésekről is egyeztetett Nagy István agrárminiszter hivatalában Richard Takáčcsal, Szlovákia új mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárcavezetőjével 2024. február 2-án egyeztetett erről.

Nagy István agrárminiszter (balról)  hivatalában Richard Takáčcsal, Szlovákia új mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárcavezetőjével 2024. február 2-án.  Forrás és fotó: Agrárminisztérium/ Magyarország

A német és a francia tüntetések után Olaszországban is tüntetések pattantak ki, amelyeket a közösségi médiában különféle gazdaszervezetek indítottak el. Szardínia szigetén kis időre blokád alá vették Cagliari kikötőjét a termelők, de Olaszország számos területén megmozdultak Lombardiától Toszkánáig. Kezelhetetlen termelési költségekről és alacsony bérekről számolnak be az olasz lapok is. Olaszországban a különféle gazdacsoportok egymással kapcsolatba léptek, és a közösségi médián keresztül a tiltakozás különféle formáiban követelik, hogy segítse az olasz kormány a termelőket. Rómában, a repülőtéren, a be- és kilépni próbáló teherautók útját zárták el. Demonstrálók százai helyezkedtek el a sorompók előtt, a vámhivatal mellett.

Tüzeket gyújtottak Brüsszelben a tüntetők. Fotó: Trencsényi Zoltán / Agro Jager

Traktorok blokkolták az olasz A1-es, az A 22-es, az E19-es autópályát. A mezőgazdasági termelők tiltakozása Európa-szerte fokozódik, mivel jobb termelési feltételeket követelnek.

Az elmúlt napokban Brüsszelben is megjelentek a gazdák. A beszámolók szerint rendkívül fegyelmezetten és szervezetten számos utcát foglaltak el. Az Európai Parlament körül lezártak a forgalom előtt az utcákat és a parlament előtt kis összecsapás után, a belga hatóságok vízágyút is bevetettek a tüntetők ellen. A közterekre bevonuló farmerek szobrokat öltöztettek fel és az Agro Jager információ szerint több francia, olasz sőt még spanyol felségjelzésű traktort is láttak az utcákon.

Tömegek vonultak az utcákra Brüsszelben. Fotó: Trencsényi Zoltán / Agro Jager

Eközben a lengyel és az ukrán határon több incidens is történt, hiszen a lengyel gazdák is elégedetlenek, mivel az unión kívüli Ukrajnában, sokkal alacsonyabb termelési költségek mellett tudnak termelni a termelők.

Európa szerte a gazdák egységesen követelik, hogy ne engedjék be a világ hatodik legnagyobb búzatermelő országának a terményeit. Olaszországban úgy vélik, hogy a Közös Agrárpolitika, túlontúl nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre és követelik annak „teljes felülvizsgálatát”, amely véleményük szerint a „környezetvédő szélsőségesség a mezőgazdasági termelés és a fogyasztók rovására” példa.

Tüntetés Brüsszlben. Fotó: Trencsényi Zoltán / Agro Jager

Az EU gazdaságainak csaknem kétharmada 5 hektárnál (ha) kisebb volt 2020-ban. Ezek a kisgazdaságok fontos szerepet játszhatnak a vidéki szegénység kockázatának csökkentésében, további jövedelmet és élelmiszert biztosítva, miközben a vidék gondozottságért, kultúrállapotáért is ők a felelősek.  A termelési skála másik végén az EU gazdaságainak 7,5%-a volt 50 hektáros vagy nagyobb, és az EU mezőgazdasági hasznosítású területének kétharmadát (68,2%) bírták. Tehát, bár 2020-ban egy mezőgazdasági üzem átlagos mérete 17,4 ha volt az EU-ban, miközben a gazdaságoknak csak 18%-a volt ekkora vagy nagyobb.

Mindkét forgalmi sávot lezárták a gzadák Brüsszelben, az Európai Parlement mellett.  Fotó: Trencsényi Zoltán / Agro Jager

Megoldást a kormányok nehezen találnak, így többek között Magyarország is nemzeti hatáskörben rendelt el vizsgálatokat, azonban a Világkereskedelmi Egyezmények miatt, amely hatálya alatt áll a Közös Agrárpolitika, csak nehezíti az uniós gazdák érvényesülését. A termelés, a termelési színvonal visszaesése, az alkatrészek, az új gépek beszerzése, az alacsony felvásárlási árak miatt sok kérdést felvet. Megnövekedtek a termelők adminisztratív terhei és többen arról is beszélnek, hogy az infláció miatt az európai uniós támogatások vásárlóereje, messze elmarad a néhány évekkel előtti értéktől.

Forrás: Poredák
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Trencsányi Zoltán

Mezőgazdaság

A baromfihúsimport 21 százalékkal csökkent

Print Friendly, PDF & Email

Adatokat közölt az AKI

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.

A vágócsirke havi termelői ára

Ábra: AKI

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fontos tudnivalók az öntözött területek műholdas ellenőrzéséről

Print Friendly, PDF & Email

Közlemény a TMR-rendszerről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság előírásai miatt a tavalyi esztendő óta – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – a magyar agrártámogatási rendszerben is kötelező alkalmazni a Sentinel műholdcsalád felhasználásával működő területi monitoring rendszert, azaz TMR-rendszert.

Fotó: Pixabay

A rendszer alkalmazása az uniós elvárások okán 2024-ben bővül a tavalyi esztendőhöz képest és minden területalapú agrár- és vidékfejlesztési támogatás azon jogosultsági feltételeire ki kell terjednie, ahol a műholdfelvételek vizsgálata és értékelése alapján nagy bizonyossággal megítélhetőek azok teljesítése.

Az alábbi letölthető szakmai tájékoztató a gazdálkodók munkájának és döntéseinek segítése érdekében, az öntözött területek azonosításáról és az abból fakadó következményekről ad iránymutatást az érintetteknek.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom