Keressen minket

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Európa szerte tüntetnek a gazdák

Közzétéve:

Szerbia, Poredak hetilap, 2024. február 15.

Európa szerte tüntetnek a gazdák. Az elmúlt évben az orosz-ukrán konfliktus miatt Ukrajna tengeri úton képtelen volt a gabonáját elszállítani, azonban az Európai Unió segítséget nyújtott és megnyitotta a határait az ukrán gabona előtt. Ez ellen a lengyel, a szlovák, a magyar, a román és bolgár gazdák is tiltakoztak, de a nagy mennyiségű gabona elérte a Balkán országait, többek között Szerbiát is. A tiltakozás elérte Brüsszelt és az Európai Parlament épülete előtt vízágyúzták a gazdákat és gyorstelepítésű szögesdróttal vették körbe az épületet.

Traktorok várakoznak az Európai Parlament épülete mellett. Fotó: Trencsényi Zoltán / Agro Jager

Az orosz-ukrán konfliktus miatt energiaválság alakult ki, amelyet élelmiszer-drágulás követett, hiszen mind az előállítás, mind a transzport költsége megemelkedett. Ezt részben a takarmányárak zuhanásával sikerült tompítani és az állattenyésztés tetemesen megugrott költségeit csökkenteni. Sajnos a nagy mennyiségű ukrán gabona, amelyet úgy terveztek, hogy eljut a fejlődő országokba és „csak” átfuvarozzák az Európai Unió tagállamain, azok beragadtak és első lépésben, a határmenti tagállamokban maradtak.

2023. nyarán a tárolók megteltek és rendkívül alacsony áron tudták csak értékesíteni a termelők az áruikat Lengyelországban, Magyarországon és végig az EU keleti tagállamai mentén. Ezzel az a helyzet alakult ki, hogy miközben olcsón adták el a terményt, addig 2022. őszén rendkívül magas bekerülési költséggel, rendkívül magas alapanyagáron jutottak csak a vetőmaghoz, a szükséges növényvédő-szerekhez és a műtrágyához, amely nélkül lehetetlen intenzív termelést megoldani. Az ipari árszínvonal gyorsabban nőtt, mint a mezőgazdasági árak és kinyílt az agrárolló.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Magyarország az elmúlt évben ellenőrizni kezdte az ukrán eredetű gabonát, hiszen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) növényegészségügyi szakemberei mintákat vettek és több esetben megállapították, hogy nem megfelelő a minősége, miközben olyan vegyszereket is felhasználtak, amelyeket sok éve, már nem hogy Magyarországon, de az Európai Unió területén kivontak a termelésből és felhasználásuk ma már tilos.

A magyarországi Agro Jager News szaklapban jelent meg az Agrárminisztérium közleménye , az ukrán gabona okozta piaci nehézségekről, az európai gazdatüntetésekről, kereskedelmi és állategészségügyi kérdésekről is egyeztetett Nagy István agrárminiszter hivatalában Richard Takáčcsal, Szlovákia új mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárcavezetőjével 2024. február 2-án egyeztetett erről.

Nagy István agrárminiszter (balról)  hivatalában Richard Takáčcsal, Szlovákia új mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárcavezetőjével 2024. február 2-án.  Forrás és fotó: Agrárminisztérium/ Magyarország

A német és a francia tüntetések után Olaszországban is tüntetések pattantak ki, amelyeket a közösségi médiában különféle gazdaszervezetek indítottak el. Szardínia szigetén kis időre blokád alá vették Cagliari kikötőjét a termelők, de Olaszország számos területén megmozdultak Lombardiától Toszkánáig. Kezelhetetlen termelési költségekről és alacsony bérekről számolnak be az olasz lapok is. Olaszországban a különféle gazdacsoportok egymással kapcsolatba léptek, és a közösségi médián keresztül a tiltakozás különféle formáiban követelik, hogy segítse az olasz kormány a termelőket. Rómában, a repülőtéren, a be- és kilépni próbáló teherautók útját zárták el. Demonstrálók százai helyezkedtek el a sorompók előtt, a vámhivatal mellett.

Tüzeket gyújtottak Brüsszelben a tüntetők. Fotó: Trencsényi Zoltán / Agro Jager

Traktorok blokkolták az olasz A1-es, az A 22-es, az E19-es autópályát. A mezőgazdasági termelők tiltakozása Európa-szerte fokozódik, mivel jobb termelési feltételeket követelnek.

Az elmúlt napokban Brüsszelben is megjelentek a gazdák. A beszámolók szerint rendkívül fegyelmezetten és szervezetten számos utcát foglaltak el. Az Európai Parlament körül lezártak a forgalom előtt az utcákat és a parlament előtt kis összecsapás után, a belga hatóságok vízágyút is bevetettek a tüntetők ellen. A közterekre bevonuló farmerek szobrokat öltöztettek fel és az Agro Jager információ szerint több francia, olasz sőt még spanyol felségjelzésű traktort is láttak az utcákon.

Tömegek vonultak az utcákra Brüsszelben. Fotó: Trencsényi Zoltán / Agro Jager

Eközben a lengyel és az ukrán határon több incidens is történt, hiszen a lengyel gazdák is elégedetlenek, mivel az unión kívüli Ukrajnában, sokkal alacsonyabb termelési költségek mellett tudnak termelni a termelők.

Európa szerte a gazdák egységesen követelik, hogy ne engedjék be a világ hatodik legnagyobb búzatermelő országának a terményeit. Olaszországban úgy vélik, hogy a Közös Agrárpolitika, túlontúl nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre és követelik annak „teljes felülvizsgálatát”, amely véleményük szerint a „környezetvédő szélsőségesség a mezőgazdasági termelés és a fogyasztók rovására” példa.

Tüntetés Brüsszlben. Fotó: Trencsényi Zoltán / Agro Jager

Az EU gazdaságainak csaknem kétharmada 5 hektárnál (ha) kisebb volt 2020-ban. Ezek a kisgazdaságok fontos szerepet játszhatnak a vidéki szegénység kockázatának csökkentésében, további jövedelmet és élelmiszert biztosítva, miközben a vidék gondozottságért, kultúrállapotáért is ők a felelősek.  A termelési skála másik végén az EU gazdaságainak 7,5%-a volt 50 hektáros vagy nagyobb, és az EU mezőgazdasági hasznosítású területének kétharmadát (68,2%) bírták. Tehát, bár 2020-ban egy mezőgazdasági üzem átlagos mérete 17,4 ha volt az EU-ban, miközben a gazdaságoknak csak 18%-a volt ekkora vagy nagyobb.

Mindkét forgalmi sávot lezárták a gzadák Brüsszelben, az Európai Parlement mellett.  Fotó: Trencsényi Zoltán / Agro Jager

Megoldást a kormányok nehezen találnak, így többek között Magyarország is nemzeti hatáskörben rendelt el vizsgálatokat, azonban a Világkereskedelmi Egyezmények miatt, amely hatálya alatt áll a Közös Agrárpolitika, csak nehezíti az uniós gazdák érvényesülését. A termelés, a termelési színvonal visszaesése, az alkatrészek, az új gépek beszerzése, az alacsony felvásárlási árak miatt sok kérdést felvet. Megnövekedtek a termelők adminisztratív terhei és többen arról is beszélnek, hogy az infláció miatt az európai uniós támogatások vásárlóereje, messze elmarad a néhány évekkel előtti értéktől.

Forrás: Poredák
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Trencsányi Zoltán

Mezőgazdaság

A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók

Published

on

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.

Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!

A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.

A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.

A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben

  • a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
  • nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).

Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.

Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.

Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!

A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv

2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak

Published

on

Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.

Fotó: NAK

Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.

Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024  kiadvány a linkre kattintva letölthető.

Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom