Új pályázati felhívás jelent meg 50 milliárd forint keretösszeggel a kertészeti növényházak, hűtőházak, zöldségtárolók létrehozásának és korszerűsítésének, valamint a megtermelt zöldség és gyümölcs fogyasztói áruvá készítését szolgáló eszközök beszerzésének támogatására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Fotó: AM
A „Kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, és post-harvest fejlesztések támogatása” című felhívás keretében a kisebb termelőktől a nagyberuházásokat megvalósítani kívánó termelői együttműködések egyaránt segítséget kaphatnak. A kiírás egyebek mellett az üveg- vagy fóliaborítású növényházak, hűtőházak, hűtőtárolók, zöldség- és gyümölcstárolók, valamint a betakarítást követő áruvá készítést szolgáló létesítmények kialakítását, felújítását, az ezekhez kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzését, ezen felül pedig az energetikai korszerűsítéseket is támogatja – tájékoztatott a miniszter.
Hozzátette, az előző támogatási ciklusban a kertészeteket illetően a Vidékfejlesztési Program keretében összesen 7300 darab kertészeti beruházási projektet támogattak 190 milliárd forint összegben. A tárcavezető kiemelte, hogy ezeknek a döntéseknek köszönhetően többek között 800 ezer négyzetméternyi üvegház és 465 ezer négyzetméternyi fóliaház megépítésére, korszerűsítésére nyílt lehetőség, ami összesen 1,26 millió négyzetméternyi korszerű kapacitást jelent a hajtatásos növénytermesztés számára. A támogatások segítségével mintegy 452 ezer köbméternyi hűtőház is megvalósult. A mostani kiírás ennek a fejlesztési programnak a folytatását jelenti.
Nagy István szerint a növényházak és a hűtőházak létrehozásának, illetve korszerűsítésének támogatása azért is fontos, hogy a termelésbe fektetett pénz és energia ne vesszen el a nem megfelelő tárolási technológia miatt a betakarítás utáni időszakban. Ez nemcsak a termelőknek hasznos, hanem hozzájárul az élelmiszerlánc folyamatában keletkező veszteségek mérsékléséhez, ezen keresztül az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez. Sőt, a fedett területen történő termesztési technológia alkalmazásával a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás miatti veszteségekkel sem kell számolni.
A miniszter hangsúlyozta, a kertészeti ágazat friss zöldséget és gyümölcsöt termel valamennyi fogyasztó számára, valamint alapanyagot állít elő a hazai élelmiszeriparnak, ezért is közös érdekünk a kertészetek versenyképességének növelése, az új, innovatív és környezetbarát technológiák alkalmazásának ösztönzése, a fejlesztések előmozdítása.
A beruházásokhoz kapcsolódóan az alap támogatási intenzitás mértéke 50 százalék, ugyanakkor a megújuló energiát hasznosító technológiák – így például a geotermikus kutak – kialakításához 70 százalékos támogatási intenzitás társul. A felhívásban meghatározott tartalmi értékelési rendszer alapján elsősorban azok a projektek számíthatnak a fejlesztési forrás elnyerésére, melyeknél igazolt azok hozzáadott értéke, pénzügyileg megalapozottak, és amelyek esetében a beruházó tartós üzleti kapcsolatokat tart fenn partnereivel – ismertette Nagy István.
A támogatási kérelmek benyújtására 2024. szeptember 24-től lesz lehetőség. A felhívás és a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.
Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).
1 Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Nem termelő tájképi elemek ellenőrzése’ egyértelmű célja, hogy az agrár-ökológiai program (AÖP) vonatkozó előírásának való megfelelés céljából nem termelő elemként bejelentett parlag területeken a január 1. és augusztus 31. közötti, folyamatos talajtakarás meglétét ellenőrizze. Továbbá vizsgálni kell, hogy az ökológiai másodvetés a bejelentett vetési időponttól valóban ott van a területen 60 napig. Harmadrészt nyomon kell követni, hogy a nitrogénmegkötő növények valóban ott vannak-e a területen a jogszabályban megjelölt időszakban. Parlagon hagyott terület definíciója: adott tárgyévre vonatkozóan támogatható területen elhelyezkedő olyan szántóterület, amelyen január 1. és augusztus 31. között semmilyen növénykultúrát – ide nem értve a vadvirágokat és a méhlegelőt – nem vetnek vagy telepítenek és nem takarítanak be, és amelyen kizárólag tisztító legeltetést, tisztító kaszálást és mechanikai gyomirtást végezhetnek. A parlagon tartás időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok megtartásával. Ökológiai jelentőségű másodvetés: zöldtrágya-növényként talajba forgatott vagy bedolgozott, a kapcsolódó jogszabály 2. mellékletben felsorolt legalább két növényfaj keverékeként a főnövény után vetett növénykultúra. Nitrogén-megkötő növényekkel bevetett terület: a nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület akkor fogadható el, ha a vonatkozó rendelet melléklete szerinti nitrogénmegkötő növény valamelyikével vagy azok keverékével, vagy a fajlistában szereplő nitrogénmegkötő növény és egyéb nem nitrongénmegkötő növénykeverékkel kerül bevetésre, amely keverékben a nitrogénmegkötő növény csíraszámaránya meghaladja az 50%-ot, és a területen betartották a növényvédőszer-használat tilalmát. A nitrogénmegkötő növényfajok esetében a termesztési időszak az évelő növények esetében május 1-től szeptember 30-ig, az egynyári növények esetében április 1-től június 20-ig – szója esetében május 15-től július 15-ig, zöldborsó esetében április 15-től június 10-ig, lóbab esetében április 15-től június 30-ig, közönséges vagy veteménybab esetében május 10-től július 20-ig – tart. A nem termelő területként elszámolni kívánt nitrogénmegkötő növénykultúrának a termesztési időszakok teljes tartamában – évelő növények esetében a növénykultúra telepítésének és kiforgatásának évében is – jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő területén.
2 Mit vizsgálunk?
A TMR jelzést ad, ha a területen a növényazonosítás nevű eljárás nem parlag hasznosítást ad eredményül.
A TMR az előírások által meghatározott véghatáridőhöz közel ad jelzést, amennyiben a nitrogénkötő termény (lucerna) nem található meg a területen.
A TMR az előírások által meghatározott véghatáridőhöz közel ad jelzést, amennyiben az ökológiai másodvetés nem található meg a területen.
3 Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
A kedvezményezett megnézi a beadófelületen, hogy mindent megfelelően jelölt-e. Ha nem jó helyre rajzolta a tábláját, akkor átrajzolhatja a megfelelő helyre (blokkon belül!) következmények nélkül. Ha parlag helyett más, nem termelő tájképi elem kerül detektálásra a TMR által (pl. lucerna), akkor annak megfelelően megváltoztathatja az igénylését, így feloldva a konfliktust.
Abban az esetben, ha a kedvezményezett egyetért azzal, hogy tévesen jelölt NPLFA-t a táblájára, és nem oldható fel a konfliktus (pl. a TMR kukoricát jelzett), akkor az NPLFA jelölést le kell vennie, és a valóságnak megfelelően a ténylegesen ott lévő növényt kell jelölnie helyette.
Utolsó opcióként, ha a kedvezményezett nem ért egyet a nem megfelelőséggel, tehát a táblát jó helyre rajzolta, és jó az NPLFA jelölés is, akkor a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva áttekintő fotókat készíthet, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
Nitrogénmegkötő növény vonatkozásában:
A kedvezményezett megnézi a beadófelületen, hogy mindent megfelelően jelölt-e. Ha nem jó helyre rajzolta a tábláját, akkor átrajzolhatja a megfelelő helyre (blokkon belül!) következmények nélkül. Ha nitrogénmegkötő növény helyett más, nem termelő tájképi elem kerül detektálásra a TMR által (pl. parlag), akkor annak megfelelően megváltoztathatja az igénylését, így feloldva a konfliktust.
Abban az esetben, ha a kedvezményezett egyetért azzal, hogy tévesen jelölt NPLFA-t a táblájára, és nem oldható fel a konfliktus (pl. a TMR kukoricát jelzett), akkor az NPLFA jelölést le kell vennie, és a valóságnak megfelelően a ténylegesen ott lévő növényt kell jelölnie helyette.
Utolsó opcióként, ha a kedvezményezett nem ért egyet a nem megfelelőséggel, tehát a táblát jó helyre rajzolta, és jó az NPLFA jelölés is, akkor a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva áttekintő fotókat készíthet, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
Ökológiai másodvetés esetén elöljáróban fontos megjegyezni, hogy a lent részletezett feloldási lehetőségek kapcsán csak október 16-ig van lehetősége a kedvezményezetteknek az első (I.) és második (II.) opcióval élni. Ezt követően már csak a fényképkészítési feladatra válaszul beküldött fotóval (III.) tudják feloldani a konfliktust:
A kedvezményezett megnézi a beadófelületen, hogy mindent megfelelően jelölt-e. Ha nem jó helyre rajzolta a tábláját, akkor átrajzolhatja a megfelelő helyre (blokkon belül!) következmények nélkül. Ha ökológiai másodvetés helyett más, nem termelő tájképi elem kerül detektálásra a TMR által (pl. parlag), akkor annak megfelelően megváltoztathatja az igénylését, így feloldva a konfliktust.
Abban az esetben, ha a kedvezményezett egyetért azzal, hogy tévesen jelölt NPLFA-t a táblájára, és nem oldható fel a konfliktus (pl. a TMR kukoricát jelzett), akkor az NPLFA jelölést le kell vennie, és a valóságnak megfelelően a ténylegesen ott lévő növényt kell jelölnie helyette.
Utolsó opcióként, ha a kedvezményezett nem ért egyet a nem megfelelőséggel, tehát a táblát jó helyre rajzolta, és jó az NPLFA jelölés is, akkor a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva áttekintő fotókat készíthet, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
4 Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáró
1. példa – Parlag:
Mind a Sentinel-2 műholdfelvétel, mind a helyszíni szemlén készített képek kukorica jelenlétét szemléltetik, holott a területen parlagnak kellene lennie.
2. példa – Nitrogénmegkötő:
Augusztus második felében készült Sentinel-2 műholdfelvételeken egy-egy példa, mely a betakarított (bal oldalon), és a vegetáló (jobb oldalon) NPLFA-s lucernát szemlélteti. Mivel a lucernának a rendelet szerint szeptember 30-ig jelen kell lennie ahhoz, hogy a terület NPLFA-ként elszámolható legyen, így a bal oldali képen ábrázolt esetben meg nem felelés megállapítása várható.
3. példa – Ökológiai másodvetés:
Októberben készült Sentinel-2 műholdfelvételeken egy-egy példa, mely a nem megfelelő (bal oldalon), és a megfelelő (jobb oldalon) ökológiai másodvetés felülnézeti képét mutatja. A bal oldali képen látható esetben 60 nap előtt lekerült a területről a másodvetés, így NPLFA-ként nem számolható el.
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 4 százalékkal 72 ezer tonnára nőtt 2024 első négy hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 4 százalékkal 49 ezer tonnára, a pulykahúsé 28 százalékkal csaknem 9 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 12 százalékkal 26 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 17 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 44 százalékkal 1,6 ezer tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból érkezett.
Fotó: Pixabay
Az AKI vágási statisztikai adatai alapján Magyarországon 244,3 ezer tonna (élősúly) baromfit vágtak le 2024 első négy hónapjában, 18,8 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ebből a vágócsirke 130,4 ezer tonnát (+13,1 százalék), a vágópulyka 17,7 ezer tonnát (+4,7 százalék) tett ki.
Az Európai Bizottság adatai szerint 267 euró/100 kilogramm volt az egész csirke uniós átlagára 2024 első huszonöt hetében, ami 2 százalékos csökkenést jelent az előző évihez viszonyítva.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,1 százalékkal 412,8 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 15,8 százalékkal 594,3 forint/kilogrammra csökkent 2024 első huszonöt hetében az előző év azonos időszakához képest. A csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 1725,4 forint/kilogramm (–13,7 százalék), a csontos csirkemellé 1115,6 forint/kilogramm (–20,1 százalék), a csirkemell (összesen) ára 1696,7 forint/kilogramm (–14,1 százalék) volt a megfigyelt periódusban.
A megváltozott klimatikus viszonyok miatt minden, gazdálkodók által megvalósítani kívánt öntözésfejlesztési projekt támogatást kapott az Agrárminisztériumtól – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A Vidékfejlesztési Program keretei között több mint 1200 öntözési projekt részesült támogatásban, összesen 176,5 milliárd forint összegben.
Fotó: Pixabay
A Vidékfejlesztési Programban hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogó jelleggel biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez. Többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és vezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is lehetett pályázni forrásokra. Csak az elmúlt hetekben több mint 76 milliárd forint értékben születtek öntözésfejlesztési projekteket támogató döntések – tette hozzá. Míg 2018-ban a felhívással még csak 240 vízgazdálkodási pályázat szerepelt eredményesen 8,6 milliárd forint értékben, addig 2024. június 30-ig már 1212 öntözési projekt rendelkezik támogatói okirattal, valósult meg vagy áll megvalósítás alatt, 176,5 milliárd forint összegben. A Vidékfejlesztési Programnak köszönhetően számos létesítmény korszerűsödött, és 32 ezer hektáron valósulhat meg új öntözési fejlesztés a régiekhez képest.
Nagy István kitért arra is, hogy a mezőgazdasági termelésben kiemelt szerepe van a gazdák közötti együttműködésnek, és így van ez az öntözéses gazdálkodásban is. A VP-nek köszönhetően lehetőség nyílt az öntözési közösségek együttműködésének támogatására is. A sikeresen pályázó projektek maximum 250 ezer eurónak megfelelő forint összegű támogatásban részesülhettek úgy, hogy a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 90 százaléka lehetett. A felhívás alapján a meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelepek üzemeltetésére, fenntartására, illetve új öntözési beruházások előkészítésére lehetett pályázni. A felhívás megjelenése óta az eddig meghozott döntések eredményeként már 144 öntözési közösség részesült 10,65 milliárd forint támogatásban – emelte ki a miniszter. Hangsúlyozta, az Agrárminisztérium – ahogy eddig, úgy a jövőben is – prioritásként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését. A támogatási lehetőségek folytatódnak, melyek a KAP Stratégiai Terv keretei között is elérhetők lesznek.
Hazánk mezőgazdasági termelésének megerősítése szempontjából kulcsfontosságú, hogy minél több öntözésfejlesztéssel kapcsolatos beruházás valósuljon meg. Célunk az, hogy 2030-ra az öntözött területek nagysága megközelítse a 350 ezer hektárt – húzta alá az agrártárca vezetője.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomAdatkezelési tájékoztató