A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

Komádi Hajdú-Bihar vármegye déli részén található. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.

A Komádi TV torony 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.

Kattintson a képre és nézze meg, hogyan juthat el Komádiba! Forrás: Google Maps

Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.

Komádi közvetlen közelében, a környező településekkel 12 000 él. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.

32 hektáron terül el a komádi ipari park. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc-  de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.

A komádi ipari park bekötőútja közvilágítással és közművekkel kiépítve várja a befektetőket, mintegy 32 hektáron. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m³/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m³/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m³/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.

Az ipari parkban egy épületet irodaháznak alakítottak ki. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.

Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa alig 47 kilométerre fekszik. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa

Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.

Orvosirendelő Komádiban, ahol három körzeti orvos, egy gyermek-, és egy fogorvos rendel. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.

Komádiban Rendőrőrs működik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.

Komádiban mentőállomás segíti a környező települések ellátását. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.

A Bihari-síkon, Hajdú-Bihar vármegyében, Komádi városában kiadó egy 32 hektáros ipari park.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

2025-ben öt éves, új AKG támogatási program indul, amelyre a gazdálkodók 2024. november 25. és 2024. december 23. között nyújthatják be támogatási kérelmeiket. Az új Közös Agrárpolitika Stratégia Terv keretében európai uniós társfinanszírozással ismét elinduló program lehetőséget ad arra, hogy a gazdálkodók széles köre a fenntarthatóság jegyében folytassa gazdálkodói tevékenységét.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A felhívás keretében a támogatási időszak 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le, azaz 5 évig tart. A támogatási konstrukció vissza nem térítendő átalánytámogatás nyújtásával arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy az 5 éves időszakra olyan növénytermesztéssel, gyümölcs- és szőlőültetvények művelésével és gyepgazdálkodással összefüggő gyakorlatokat vállaljanak, amelyekkel hozzájárulnak a környezet állapotának megőrzéséhez és javításához. Az intézkedés elősegíti többek között a műtrágya és a növényvédő szerek használatának csökkentését, valamint a talajok, a vizek és a biodiverzitás védelmét.

Az új felhívás több ponton túlmutat a korábbi kiíráson, új fenntartható gazdálkodási gyakorlatok választási lehetőségét teremti meg a termelők számára vagy egyes korábbi vállalási lehetőségeket továbbfejleszt, összesen 10 különböző tematikus előíráscsoportba rendezve. A szántóföldi gazdálkodók számára első alkalommal nyílik lehetőség a talajmegújító gazdálkodáshoz és a Natura 2000 szántókhoz kapcsolódó tematikus előíráscsoport választásához az agrár-környezetgazdálkodási programban. A Közös Agrárpolitika Stratégia Terv keretei között a felhívásra tervezett forrás 200 milliárd forint, a program finanszírozása ugyanakkor túlnyúlik a jelenlegi agrártámogatási cikluson.

A támogatási konstrukció a Vidékfejlesztési Program alapján kiírt és az idei év végén záródó három éves agrár-környezetgazdálkodási program folytatásának tekinthető, amelyben mintegy 17 ezer gazdálkodó vesz részt hozzávetőlegesen 1,2 millió hektár termőterülettel.

A felhívás minden kapcsolódó dokumentummal és információval a kap.gov.hu weboldalon érhető el.

Forrás: AM

Október 21-22-én tartotta újabb, a magyar elnökség alatti immáron harmadik formális ülését az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa Luxembourgban, melynek alkalmával 26 tagállam támogatásával, elnökségi következtetések formájában kerültek elfogadásra azok az iránymutatások, melyek a 2027 utáni Közös Agrárpolitika útját a gazdaközpontúság, versenyképesség, válságállóság, fenntarthatóság és tudásalapú megközelítés mentén jelölik ki. A kétnapos ülés további sikere a Balti-tengerre vonatkozó halászati kvótákról egyhangúsággal elért megállapodás. A tagállami miniszterek megvitatták ezeken felül a mezőgazdasági termékek piacának aktuális trendjeit, az európai élelmiszerláncot érő kihívásokat, illetve a magyar elnökség beszámolt a közelmúltban, Budapesten megvalósult fontosabb szakmai eseményekről.

Nagy István, Magyarország agrárminisztere. © Hungarian presidency

A Luxembourgban ülésező Mezőgazdasági és Halászati Tanács alkalmával 26 tagállam biztosította támogatásáról a jövőbeli Közös Agrárpolitikáról (KAP) szóló magyar elnökségi következtetéseket. A magyar elnökség célkitűzéseivel összhangban az EU mezőgazdasági miniszterei rámutattak a KAP fontosságára, kiemelve az élelmezésbiztonság biztosításának elengedhetetlen voltát együtt a gazdák megfelelő életszínvonalának garantálásával, illetve a fogyasztók számára elfogadható árakkal.

Nagyon remélem, hogy egy olyan új irányt tudunk szabni az európai Közös Agrárpolitikának, amelyben érvényesül a gazdaközpontú, versenyképes, válságálló, fenntartható és tudásalapú megközelítés.

A miniszterek hangsúlyozták, hogy a KAP-nak a gazdálkodóknak nyújtott közvetlen kifizetéseken és egyéb támogatási formákon keresztül hozzá kell járulnia a gazdálkodók stabil jövedelméhez, és ösztönöznie kell őket a zöld átálláshoz való hozzájárulásra. A Tanács egyetértett abban is, hogy a vidékfejlesztésnek továbbra is jelentős szerepet kell játszania a KAP felépítésében.

Halászok Békés vármegyében. Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

A kétnapos ülés másik fontos eredménye, hogy a Tanács a fenntartható állományok és a jövő életképes ágazatának biztosítása érdekében egyhangú politikai megállapodásra jutott a Balti-tenger kulcsfontosságú halállományaira – köztük a heringre, a tőkehalra, a sima lepényhalra, a sprotnira és a lazacra – vonatkozó új halfogási korlátozásokról. A 2025-re szóló, teljes kifogható mennyiségről és a nemzeti kvótákról szóló megállapodás összhangban van a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) tudományos szakvéleményével. A megállapodás meghatározza azt a maximális mennyiséget, amelyet az egyes tagállamok halállományonként kifoghatnak. Az EU halászati miniszterei mind a környezetvédelmi, mind a társadalmi-gazdasági szempontokat figyelembe vették, törekedve a fenntartható halászati gyakorlatok biztosítására, támogatva egyúttal a halászati ágazatban dolgozók megélhetését. Nagy István miniszter az egyhangúsággal elért megállapodás kapcsán kiemelte:

A halászok megélhetése halászati állományaink hosszú távú fenntarthatóságától függ. A mai megállapodásunkkal egyensúlyt kívánunk teremteni a halállományok helyreállításának elősegítése, a tengeri ökoszisztémák védelme és az ágazat jövőbeli életképességének biztosítása között.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!

A Tanács megvitatta azokat a fő kihívásokat, amelyekkel az EU élelmiszerlánca jelenleg szembesül. Az EU élelmiszerlánca, amely magában foglalja a mezőgazdaságot, az élelmiszer- és italfeldolgozást, a nagykereskedelmet, a kiskereskedelmet és a vendéglátást, 29 millió embert – az uniós munkaerő 14%-át – foglalkoztatja, és 800 milliárd EUR hozzáadott értéket termel. Ugyanakkor az EU élelmiszerlánc-üzemeltetőinek számos kihívással kell szembenézniük, beleértve az állatbetegségek és növényi kártevők terjedését, az antimikrobiális rezisztenciát, valamint az élelmiszer-címkézési kezdeményezések harmonizációjának hiányával kapcsolatos problémákat. Egy másik kihívás az uniós és nem-uniós termelési szabványok közötti egyenlőtlenségek olyan területeken, mint a fenntarthatóság, az állatjólét és a fogyasztók tájékoztatása. Eszmecseréjük alkalmával az uniós mezőgazdasági miniszterek megvizsgálták, hogyan lehet megbirkózni e kihívásokkal és fokozni az EU élelmiszerláncának versenyképességét, egyúttal biztosítva a biztonságos és tápláló élelmiszerek folyamatos ellátását az uniós polgárok számára.

Kosarakban a hal. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

A Tanács megvitatta az agrár-élelmiszer-kereskedelem legújabb trendjeit. Ennek keretében a miniszterek stratégiai megbeszélést folytattak arról, hogy közép- és hosszú távon miként profitálhatnak leginkább a mezőgazdasági termelők a kereskedelemből, tekintettel annak az EU gazdaságának egészére gyakorolt kedvező hatásaira. A Tanács különösen az agrár-élelmiszer-termékek jelenlegi kereskedelmi áramlását értékelte, valamint a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokról folyó tárgyalásokat, a közelmúltbeli fejleményeket multilaterális területen, illetve az EU fő kereskedelmi partnereivel folytatott mezőgazdasági élelmiszer-kereskedelmet. A vita során a Tanács politikai iránymutatást adott az európai mezőgazdaság versenyképességének fokozására és az EU vezető pozíciójának megerősítésére a globális piacokon. A miniszterek üdvözölték, hogy az EU agrár-élelmiszer-kereskedelme továbbra is pozitív pályán halad, 2024 első felében 33,7 milliárd eurós kereskedelmi többlettel, ami 1,5 milliárd eurós növekedést jelent 2023. azonos időszakához képest. Megjegyezték azonban, hogy többet kell tenni az érzékeny ágazatok érintett gazdálkodóinak kompenzálása és támogatása érdekében, hogy megbirkózhassanak az Unión kívüli termelők fokozott versenyével, mely különösen felértékelődik az új kereskedelmi megállapodások kapcsán. Az EU mezőgazdasági miniszterei érintették Kína közelmúltbeli fellépését, és üdvözölték a Bizottság WTO-n belüli e tekintetben tett intézkedéseit.

A halászati miniszterek megbeszélést folytattak annak érdekében, hogy iránymutatást adjanak a Bizottság számára az EU nevében képviselendő álláspont vonatkozásában az Atlanti Tonhal Megőrzéséért felelős Nemzetközi Bizottság (ICCAT) idei éves ülésére. Az ICCAT ülésére 2024. november 11. és 18. között kerül sor, napirendjén számos fontos témával, így többek között a kékúszójú tonhalra, a cápákra és a trópusi tonhalakra vonatkozó állománygazdálkodási szabályokkal. Az ICCAT feladata olyan intézkedések elfogadása, amelyek biztosítják a fenntartható halászatot az Atlanti-óceánon és a szomszédos tengerekben, illetve a tengeri ökoszisztémák védelmét.

Magyar Elnökség