Vadászat
Különös szalonkales
Szalonka vadászata 2008-ból

Késve indultunk a területre, bár nem kellett messzire menni, csak a pár száz méterre a nagybátyám házától, fel a dombtetőig. Fél hat volt, de sűrű esőfelhők takarták az égboltot, így korábban sötétedett azon a márciusi estén.
– Ülj fel a lesre – javasolta Bandi bátyám. – Lehet, hogy kijön a szóróra a nagy koca a malacaival.
– Inkább szalonkáznék.
– Kijár itt egy nagy róka! Meg kellene lőni!

Fotó: Agro Jager News
Az más, ha róka is jár erre, akkor irány a les kímélni kellene a környék két utolsó fácánját. A felső csőbe skeet sörét kerül, az alsóba nyolcas, kifejezetten a koma kedvéért, amint elhelyezkedem a meglepően kényelmes lesdeszkán. Gyorsan sötétedik, az erős borulat közelebb hozza az alkonyatot.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A környék bokrosaiban énekes és feketerigók dalolnak, egy vörösbegy csetteg, aztán a két utolsó fácán egyike kakatol felgallyazás közben. A szél éppen a legjobb, szemből fúj, hátrafelé meg nem is tudnék lőni a lesdeszkát tartó akácfa sűrű ágai miatt.
Nemsokára valami mozdul előttem úgy tizenöt lépésnyire! Egy suta óvakodik ki a dombgerincen vezető útra és megáll a szélső vadrózsabokor mögött. A felázott földön teljesen hangtalanul jött. Vár egy darabig, csak akkor pattan át az úton, amikor a pár száz lépésnyire lévő háznál ugatni kezdenek a kutyák. A nyomában jár tavalyi gidája. Nemsokára már csak a tükrük villogását látni a kanadai aranyvessző elszáradt gazcsomói között. Hangtalanul ugrálnak, de fehér tükrüket még akkor is jól ki lehet venni amikor a szemközti domboldal kökénybokrai közé érnek.
Pár perc múlva valami szöszmötölést hallok a hátam mögül éppen arra fúj a szél, úgyhogy nem lehet vad. Kóbor kutyára számítva szorítom a sörétes agyát… A következő pillanatban elballag a les alatti földúton egy asszony. Sötétedik már erősen, de látom, amint nem sokkal odébb befordul az erdei ösvényre.
Disznót már aligha látok ma, viszont a les alatt megpillantom a vörösbegyet. Csetteg egy bokor szélső ágán, aztán dalra fakad. A feketerigó hímek még mindig versenyt énekelnek, a róka is másfelé jár.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Már alig látni, amikor egyszer csak szalonka cippantásait hallom! Vagy csak képzelődtem az imént? Egyszer, pár éve Bandi bátyám jól megtréfált egy gumilabdával… De nem! Nem a fülem csalt meg, már látom a hosszúcsőrű madarat! Jobb kéz felől érkezik a bokrok felett, éppen a les előtt fordul… Alighanem észrevett, mert olyanformán vált irányt, ahogyan a pillangó libben… Már távolodik… Nem is tudom, hogyan történik, kapásból lövök rá, valahogy úgy, ahogyan lélegzem észre sem veszem, miféle reflexek irányították a kezemet, a szememet, a puskacsövet… A madár pedig leesik vagy húsz méterre!
Ismervén hitvány sörétlövő tudományomat, lehetséges ez? Jó, vannak véletlenek, meg öngyilkos madarak… A szalonka a felső csőből kapta az 1,9 milliméter átmérőjű skeetsörétet de vajon megtalálom-e?
A puska dörrenésére elhallgattak a rigók, megnémult a vörösbegy… Sietek is arra a helyre, ahol leesni láttam. Éppen csak hogy látni még a földet, amikor keresni kezdem a madaramat, de nem lelem. Egyre rosszabb érzéssel és mind kevesebb reménnyel bujkálok a kökény- és a vadrózsabokrok, az elvadult szilvafacsemeték és a galagonyák között. Eszembe jut közben az is, hogy vétettem a vadászetika ellen, hiszen az év első madarát illene kalapot emelve elengedni, én meg lesen ülve, meggondolatlanul rálőttem…
Nemsokára halk fütty, megjött Bandi bátyám.
– Megvan?
– Leesett.
– Nem a rókára lőttél?
Éppen nézem a sűrűbb bokrokat, nem akadt-e fenn a madaram, de semmi…
– Szalonka volt!
Aztán egyszer csak, egy vaddisznótúráson hirtelen meglátom!
Tenyerembe fektetem a madaramat, simogatom gyönyörű, csíkos fejét, aztán a kalapomra teszem, amíg Bandi bátyám lefényképez vele.
– Ígérd meg, hogy nem lősz többet – emeli fel utána a mutatóujját szigorúan–, de szalonkázni azért kijárhatunk – enyhül meg a hangja a mondat második felére.
Igen, hátha jön a róka, vagy látjuk a vaddisznókat.
Kalapomra fektetve viszem le a szalonkát a dombtetőről, közben szemerkélni kezd az eső nagy, langyos, egyre sűrűsödő cseppekben érkezik az égi áldás.
Közben van idő gondolkodni: a lesről leadott, gyors és pontos kapáslövésnek örülhetek, a szalonkámnak még jobban. El is határozom, hogy kitömetem. Aztán a másodikkal már mit kezdene az ember tényleg, mit? A korábbi évek teljes eredménytelensége mellett egy vacsoráravaló emberei számítás szerint csak a következő évtized második felére jönne össze belőlük.
Ámbár… Ki kellene használni a lehetőségeket, amíg egyáltalán adottak. Nem tudhatjuk, miféle merényletekre készülnek a hazai vadásztársadalom ellen az ugyancsak hazai hivatalosságok, s az idény elején hirtelen bevezetett kvótarendszer vajon minek a nyitánya lesz?
Vadászat
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
Aranysakálokat figyeltek meg Észak-Németországban.
Schleswig-Holstein tartományban először sikerült aranysakál-territóriumot azonosítani. A Plön járás területén két egyed jelenlétét is egyértelműen igazolták. A tartományi vadászszövetség szakmailag jelentősnek minősítette az észlelést.
A Landesjagdverband Schleswig-Holstein ügyvezetője, Marcus Böhmer így nyilatkozott:
„Az aranysakál kisebb, mint a farkas, félénkebb, mint sokan gondolják, és Schleswig-Holstein számára ez az aranysakálpár figyelemre méltó faunisztikai bizonyíték. Most az a feladat, hogy terjedését szakszerűen dokumentáljuk, és fejlődését folyamatosan nyomon kövessük.”

A fénykép illusztráció. Fotó: Kurfis Ilona amatőr természetfotós – Agro Jager News
Hangfelvételek igazolják a jelenlétet
A jelenlétet beszámolók szerint a fajra jellemző vonyítás alapján sikerült igazolni. Mintegy két hét alatt összesen kilenc hangfelvételt rögzítettek, amelyeken egyértelműen két egyed hallható. Ezek a felvételek a C1 kategóriába sorolt, megbízható bizonyítéknak számítanak.
A pontos helyszínt nem hozzák nyilvánosságra
Az aranysakálok viszonylag kis, körülbelül 2–10 négyzetkilométeres territóriumokat foglalnak el. Ugyanakkor az állatok az Landesamt für Umwelt szerint érzékenyen reagálnak a zavarásra, ezért a hatóság egyelőre nem hozza nyilvánosságra a pontos lelőhelyet.
Új ragadozó faj Németországban
Az aranysakál megjelenésében és méretében a farkas és a róka között helyezkedik el. Jellegzetes a sárgásszürke bundája, amely helyenként vöröses árnyalatú. Az állat rendkívül alkalmazkodóképes: táplálékát többek között madarak, hüllők és kétéltűek alkotják – ezek közül számos faj Németországban veszélyeztetett. Ugyanakkor vadon élő és haszonállatokat is elejthet. Többnyire kisebb családi csoportokban vagy párban él.
Jelentős megfigyelés a vadgazdálkodás számára
A vadászszövetség szerint az eset kiemelt jelentőséggel bír a vadgazdálkodás, a természetvédelem és a monitoring szempontjából. Az újonnan megjelenő fajokat – mint most az aranysakált – időben fel kell mérni és szakszerűen értékelni, hogy a változások megbízhatóan követhetők legyenek.
A szervezet úgy látja, hogy ez az eset fontos jelzés a vadállomány-megfigyelés további erősítésére. Csak megfelelő adatok birtokában lehet az élővilágban zajló új folyamatokat objektíven értékelni.
Korábban Schleswig-Holsteinben már történt egy figyelemfelkeltő eset: egy aranysakál Sylt szigetén több tucat haszonállatot ejtett el, azonban az az egyed azóta sem került elő.
Forrás: Jäger
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
A farkas bekerült Szász-Anhalt tartományi vadászati törvényébe
Befejeződött a vadászati törvény módosítása Szász-Anhalt tartományban. A tartományi vadászszövetség ezt mérföldkőnek nevezi. De mik a legfontosabb eredmények?
A Szász-Anhalt Tartományi Vadászszövetség beszámolt a vadászati törvény módosításáról. A szövetség Instagram-oldala szerint a folyamat lezárult – és valódi mérföldkőnek számít. A módosítás azért különleges, mert „minden fontos kérdés megoldódott a tárgyalóasztalnál, konstruktív párbeszéd során”.

Fotó: Pixabay
A vadászszövetség kifejezetten pozitívan értékeli a változtatásokat, és hangsúlyozza, hogy ezek az eredmények „egyáltalán nem magától értetődők”.
Szász-Anhalt vadászati törvénye: farkas, jogbiztonság és további változások
Melyek a legfontosabb eredmények, és milyen változások várnak a vadászokra?
Az egyik legfontosabb pont, hogy a farkas mostantól hivatalosan is bekerült a tartományi vadászati törvénybe. Ez a kérdés különösen nagy figyelmet kapott, miután a farkas védettségi szintjét csökkentették.
Emellett több más fontos változás is történt:
- Javulhat a mezőgazdasági vadkárok megelőzése.
- Újraszabályozták a határon átnyúló sebzett vad keresését (utánkeresést), és elismerik más tartományokból érkező vérebvezetőket is.
- Egyértelműbb jogi kereteket kaptak a hajtóvadászatok (különösen a „stöberjagd”), így nagyobb jogbiztonság jön létre.
Egy korábban sok vitát kiváltó kérdést is rendeztek: különböző szervezetek közbelépésének köszönhetően a macskákra vonatkozó vadászati védelem továbbra is gyakorlatban alkalmazható marad.
Emellett az utolsó pillanatban bekerült a törvénybe az etetőautomaták (vadcsalogató berendezések) használatának szabályozása is.
A vadászszövetség dicséri a módosítást
A Szász-Anhalt Tartományi Vadászszövetség szerint „minden kulcskérdésben aktívan részt vettek a tárgyalásokban, közvetítettek, és olyan megoldásokat értek el, amelyek jelentősen javítják a vadászat gyakorlati feltételeit és növelik a jogbiztonságot”.
A szövetség ezért köszönetet mondott a kormányzó pártoknak, a minisztériumoknak, valamint a tartományban működő szakmai szervezeteknek is az együttműködésért.
Forrás: Jäger
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.
Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.
Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.

Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu
A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.
A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).
A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.
A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.
Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.
A dürgésről
A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.
A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.
Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.
A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.
Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.
Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.
A dürgésnek több fontos funkciója van:
- Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
- Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
- Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt
A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.
A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.
Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.
A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.
Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.
A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.
A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.
Forrás: Ipolyerdő Zrt.





You must be logged in to post a comment Login