Lélekemelő pillanatot élhetett meg az, aki május 21-én, délután három órakor ellátogatott a Sebes-Körös bal partjára, a Trianoni határra, a Nagyvárad alatt álló körösnagyharsányi református templomba, ahol a templom felszentelésének 220. évfordulójára oly sokan összegyűltek. „Adjatok hálát az Istennek..” szólalt meg a 105. zsoltár, s bizony meglett embereknek is megpárásodott a szeme, amikor a színültig megtelt templomban az egész gyülekezet együtt énekelt. Az ünnepi istentiszteletet a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, dr. Fekete Károly nyitotta meg, aki mellett Demeter Ottó, a Békési Református Egyházmegye esperese foglalt helyet. Velük szemközt, a presbitériummal és a környék lelkipásztoraival Markó István, a Békési Református Egyházmegye főgondoka és a falu elöljárói ültek le. A község invitálását a térség országgyűlési képviselője, dr. Kovács József is elfogadta.

A hálaadó istentisztelet vendégei. Fotó: Agro Jager News

Dr. Fekete Károly kiemelte, hogy amikor átlépte Körösszakálnál a Sebes-Köröst, már messziről látta a vakítóan fehér református templomot. Hófehér tornya világít, vezeti az erre járó tekintetét, ezért is fontos, hogy a templom felszentelésének a 220. évfordulóra felújították ezt a maga nemében egyedülálló templomot. Tornyának tetején büszke és bátor kakas, amely a körösnagyharsányi embereket is jellemzi. Megújulhatott a templom és a külső azt mutatja az idelátogatóknak, hogy az itt élő embereknek bizony fontos a templom, fontos a hitük, a községük, a közösségük.

A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News

A Tiszántúli Református Egyházkerület 1557-ben született meg a debrecen-nagyváradvidéki és a szatmárvidéki szuperintendentiák egyesülésével, amellyel napjainkra a magyar reformátusság legnépesebb egyházkerületévé nőtte ki magát. Ma 9 egyházmegyét ölel fel és mintegy 418 gyülekezetet tömörít – közöttük a körösnagyharsányiakat is.

Igét hirdet dr. Fekete Károly püspök. Fotó: Agro Jager News

Egy ünnepi istentisztelet, minden gyülekezet életében meghatározó. A közel 400 főt befogadó templom a mai ember szemével is monumentális, de 220 éve, amikor megvetették az alapját az itt élők, nemcsak maguknak, hanem az utánuk következőknek is építették, s ebbéli elhatározásukból nem is tértek ki – mutatott rá dr. Fekete Károly püspök. Úgy fogalmazott, hogy maguknak is, az utókornak is útbaigazítást adtak, s ez a templom tanúbizonyságot ad arra is, hogy a régi embereknek mekkora hite lehetett. Láthatjuk, hogy itt áll a templom és mi 220 év után is itt vagyunk benne, itt imádkozunk. Mécsest gyújtottak és ezek a mécsesek mára ösvényeket világítanak be, amelyek a ma élő embert is vezetik.

Balról Máté Áron főgondnok, középen Bittó Imre presbiter, jobbról Dr. Fekete Károly püspök társaságban. Fotó: Agro Jager News

Érezzük, hogy ezt a templomot nemcsak maguknak, hanem nekünk is építették – ajándékba kaptuk. Azoktól, akik számára ismeretlenek voltunk, de hittek benne, hogy lesznek itt emberek, lesznek maradékaik, akik istentiszteletre összegyűlnek. Semmit nem tudtak rólunk, de hittek benne, hogy állni fog a templom, hogy állni fognak a falak. Vannak pillanatok, amikor eljön az ideje a számadásnak. Elcsendesedünk és visszatekintünk arra az útra, amerről jöttünk, azokra, akik előttünk jártak, de nekünk már előre is kell tekintenünk, arra, amerre mi is tartunk. A jövő ismeretlen. Senki nem tudja, hogy mi vár ránk holnap, ahogyan a régi, az előttünk járók sem tudták, de hittek benne. Nekünk most az a feladatunk, hogy megerősítsük ezeket a régi falakat, ahogy a Körösnagyharsányban élők itt megtették. Ez az erő tartotta meg ezt a községet is, úgy az egyházmegyéket, az egyházkerületeket száz és száz éveken keresztül. Az ünnepi istentisztelet alkalmával erre a hosszú útra kívánt hitet a körösnagyharsányiaknak főtiszteletű dr. Fekete Károly református püspök.

A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News

Az ünnepi istentiszteleten a Biharugrai Református Kórus mellett Pörneki Anikó énekművész előadását is meghallgathattuk. Győri Zoltán presbiter és polgármester köszöntőjéből azt is megtudhattuk, hogy a körösnagyharsányi orgona Nagyváradról került a faluba. Az orgona a váradi Szent László templomban szolgált, majd szétszerelték és átszállították Körösnagyharsányba. Ma nemcsak ez a ritka orgona, hanem a református templomok sorában egyedüliként, egy katolikus szégyenkő is különleges élő emléke a templomnak, amelyet a török pusztítása során lerombolt katolikus kisharsányi templomból hozattak be. Ma ez és a ráhelyezett szenteltvíz tartó is párját ritkító katolikus öröksége ennek a református közösségnek. Mindkettő féltve őrzött kincs és egyben egyháztörténeti bizonyíték is.

Tóth Zsuzsanna karvezető és a Biharugrai Énekkar. Fotó: Agro Jager News

Dr. Kovács József, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy személyes sikerének is tekinti, hogy a templom homlokzata megújulhatott s örömét fejezte ki, hogy a kormányzati támogatás mellett a község is összefogott. Egészen más úgy építeni, építkezni, hogy akik ott élnek, akiket támogatnak, azok is beleállnak, melléállnak egy ügynek. Ez az összefogás lendíti át az itt élő embereket a nehézségeken. Országgyűlési képviselőként továbbra is azon dolgozik, hogy minél több beruházás valósuljon meg s arra kérte a harsányi embereket, hogy használják és szeressék a templomukat, az egyházukat.

Balról Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Demeter Ottó, a Békés vármegyei esperes, Győri Zolán, Körösnagyharsány polgármestere és Dr. Kovács József, országgyűlési képviselő. Fotó: Agro Jager News

Nagy Viktor lelkipásztor hirdetése után Máté Áron, a református egyházközség főgondnoka szólalt fel, aki kiemelte, hogy a sok időt megélt templom felújítása meghatározó az itt élő emberek életében. Az egyház, a falu közepén álló templom az itt élő emberek jelképe. Akkor is újjáépítették, amikor a török lerombolta s azután pedig még nagyobbat építettek. A kis fatemplom után szilárd kőtemplomot húztak fel. Lapunk érdeklődésére elmondta, hogy valaha a parókia lakott volt és az itt élő lelkipásztorok gazdálkodtak is: földet műveltek. Az egyházközségnek a háború előtt 40 hold földje volt, amellyel ma is tudna gazdálkodni. Az ünnepi istentisztelet után az egyházmegye mindenkit, minden látogatót megvendégelt, amelyért a falu mellett, köszönet illeti, a magyarhomorogi szakácsokat is.

A hálaadó istentisztelet végén. Fotó: Agro Jager News

Az istentiszteletet követően főtiszteletű Dr. Fekete Károly püspök úrral beszélgettem:

1. Hogyan fogadta a Körösnagyharsányi Református Egyházközség invitálását, hiszen ez egy, ma már nagyon apró, kicsiny falu. Sőt, ma még, zsákfalu is, de ígéretet kaptak az itt élők, hogy tartósan megnyílik a határ Nagyvárad felé, ami alig 15 kilométer.

Nincs olyan egyházközség, amely méret szerint fontosabb lehetne. A Tiszántúli Református Egyházkerült 418 egyházközséget számlál. Minden egyes apró kő, minden egyes apró tégla szükséges ahhoz, hogy az egyházunk megmaradjon. Itt, a Tiszántúlon pedig különösen fontos, hogy a határszéleken megerősítsük a szolgálatunkat. Sok feladatot felvállal a Református Egyház és a hitélet gyakorlása prioritás. Vannak bizonyos dolgok, amiről nem tehetünk, de mi abban hiszünk, hogy tettekkel és ami még fontosabb, hittel, sok mindent megváltoztathatunk. Ami egy volt, az mindig is összetartozik. Ebben vállalunk mi szerepet, ebben vállal a református egyház szerepet. Örömmel jöttem Körösnagyharsányba s az igehirdetésemben is rámutattam, hogy ez a templom messziről világít és aki erre jár, annak a tekintetét vonzza ez a vakítóan fehér templomtorony.

Jobbról Dr. Ferkete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és az Agro Jager lapigazgatója Dr. Szilágyi Péter LL.M. Fotó: Agro Jager News

2. A vidék megtartásában, véleménye szerint milyen szerepe van az egyháznak? A templomoknak?

Az egyházközségek önkormányzatisága, a presbiteri testület vezetése a református gyülekezet fundamentumát adja. A helyiek problémáját, az ott élők ismerik, tudják. Ők tudják kialakítani maguknak azokat a megoldásokat, amelyek egyrészt megvalósíthatóak, ott helyben, önerőből, másrészt azt is képesek felmérni, hogy fenntartható lesz-e? Hogy egyáltalán működik-e? Mikor ezeket az elhatározásokat eldöntik és meg szeretnék valósítani, akkor tudunk segíteni. A református ember igénnyel él, hogy tudását szélesítse, közvetítse. Nyilván a templomok feladata generációról-generációra változhat, de nem tér el attól, amiért megépült. Láthatjuk, ha nem lett volna itt Körösnagyharsányban ez az összefogás, akkor nem tudtuk volna megújítani Isten itteni házát. Sok faluban, ma is, a legnagyobb tereket a templomok adják. Itt tud leülni a legtöbb ember s láthatjuk, hogy a hitélet mellett számos más társadalmi kérésnek is eleget tesznek: például koncertek helyszínéül szolgálnak vagy éppen ünnepi istentisztelet keretében tanévnyitók, települési ünnepek helyszínei is lehetnek. Aki átlépi a templomok küszöbét, tanúbizonyságot tesz és felvállalja mások előtt azt, ahova tartozik. Látják, hogy belép a templomba és látják, hogy onnan az utcára lép.

A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News

3. Említette, hogy a reformátusok igénylik az ismeretek szélesítését. Ez mennyiben fontos az egyháznak? A vidéknek?

A vidék megtartásában az oktatásnak fontos szerep jut. Egyrészről a falvakban az általános iskolások tanítása, oktatása kiemelt cél és miattuk a tanító- és tanárképzés fontossága emelkedik ki. Másrészről a lelkészek képzése, felkészítése jelent prioritást, miközben a református egyház az intézményein keresztül, az óvodapedagógusi, a tanári pályákon át egészen az elit képzésig, a bölcsész- és jogász képzésig lehetőséget biztosít arra, hogy bármelyik gyermek tanulhasson. Hitvallásunk, hogy minden diáknak, aki tanulni szeretne, lehetőséget biztosítsunk. A tehetséggondozás mindig is feladata volt a református iskolaügynek. 2023-ban ez azt jelenti, bekapcsolódtunk a szakképzésekbe is, amelyek további bázisai lehetnek a vidéknek, a vidéken élő emberek számára.

Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Nagy Viktor lelkipássztor érkezik. Fotó: Agro Jager News

 4. Szakképzések kapcsán pontosítana? Mit jelent ez a szakmákat illetően?

Ahhoz, hogy a vidéki ember megtalálja a számítását, olyan szakmákat kell a fiataloknak lehetőségként felkínálni, amelyekkel lakóhelyükön boldogulni tudnak és tisztes megélhetés mellett, a jövőjüket is vidéken képzeljék el. Ezért fenntartásunkba vettünk Törökszentmiklóson, Karcagon és Mezőtúron egy-egy mezőgazdasági szakképzőiskolát, amelyekkel nem túlzok, de az alföldi szántóföldi növénytermesztést, az állattenyésztést, kertészeti ismereteket is közvetíteni tudjuk. A mezőgazdaság jó lehetőséget teremt arra, hogy azok a gyerekek, akik szülőföldjükön képzelik el a jövőjüket, stabil megélhetést szerezhessenek ezekkel a képesítésekkel. Az agrárágazat már most több szakembert képes foglalkoztatni, mint amennyit az oktatás biztosít. Nekünk most az a feladatunk, hogy a lehető legjobb, legversenyképesebb tudással készítsük fel a diákjainkat. Ebben, az oktatásban, a tudás közvetítésében vannak olyan mobilizálható tapasztalataink, amellyel egyrészt hozzá tudunk járulni a vidék erősítéséhez, másrészt a mezőgazdasági szektor fejlesztéséhez.

A Körösnagyharsányi templom tornyán a kakas és a csillag. Fotó: Agro Jager News

5. Hogyan éli meg a vidék változásait?

Ha arra gondol, hogy a lakosság arányai megváltoznak és a főváros felé fordulnak a falvakban élők, abban mi, reformátusok, az egyház nem tehetünk semmit, de le kell szögezni, hogy az egyházkerület lélekszáma nem változik! Látni kell, hogy egy-egy régió fejlődése, mint a fővárosé, olyan bázisokból merít, mint a Tiszántúli Református Egyházkerület. Románia Schengeni csatlakozása után a határok, a 100 éves határok, könnyebben átléphetőkké válnak s azok a kis, zárt települések, amelyek valaha olyan nagy központokhoz tartoztak, mint pl. Nagyvárad, minden bizonnyal növekedés előtt állnak. Ezért is örülök annak, hogy ebben a templomban otthonra lelhet az, aki itt képzeli majd el a jövőjét.

A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News

 6. Az Erdélyben lévő egyházkerületekkel tartják a kapcsolatokat?

2009. május 22-én megalakult a körülöttünk lévő öt országban élő, 10 református egyházkerület területén élő reformátusságból az egyesült Magyar Református Egyház. Ez a magyar református egység tömöríti a Kárpát-medence református egyházközségeit. A magyar református missziói stratégiát a Generális Konvent is elfogadta s most, 2023-ban, egy közös zsinat alkalmával várhatóan előterjesztjük. Negyedévente ülésezünk a püspöktársaimmal s olyan missziós feladatokat vállalunk fel, mint például az orosz-ukrán válság kapcsán a kárpátaljai református egyházközségeink megerősítése. A lelkipásztorokat helyben támogatjuk, hogy elhivatottságukban, hitükben megerősítsük őket, hogy minden körülmények között tartsanak ki. Tudjuk jól, hogy az erkölcsi támogatás mellett szükség van anyagi támogatásra is. Ez a misszió ma már 65 egyházmegyét ölel fel az egész Kárpát-medence területén s ezzel az elsők között fogtuk össze a reformátusokat, a magyarságot, szerte a határainkon túl is.

Jobbról Dr. Ferkete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és az Agro Jager News lapigazgatója, Dr. Szilágyi Péter LL.M. Fotó: Agro Jager News

7. Milyen a határainkon túl élő magyarsággal, reformátusokkal találkozni? Milyen érzés, amikor anyaországi, református intézményeket választanak és érkeznek Magyarországra tanulni?

Különleges felismerések ezek és bizony sokan vagyunk úgy, hogy a gyermekeken keresztül látjuk, hogy nekünk, az anyaországban élőknek, ha vannak is problémáink, sokszor mások, mint azoknak, akik a határainkon kívül ragadtak. 100 év telt el és a hitükben nem változtak az ott élők. Sőt. Nyugodt szívvel mondom, hogy ahogy a harsányi templomot is lerombolták, majd mindig újraépítették, az újabb és újabb generációk megerősödtek abban, hogy magyarok, abban, hogy reformátusok. Fontosak vagyunk nekik és nekünk is fontosak ők. Az egyház küldetése tiszta, világos, egyértelmű. Tudásra és hitre alapoz. Ebben a munkában vállalunk feladatokat és jó látni, hogy a testvérgyülekezetek után testvériskolák, mi több, ma már testvéróvodák is barátságokat kötnek. Ezek az emberi kapcsolatok erősítik meg a református egyházat, a közös gondolkozást, Istentől kapott világossággal és az emberért, az életért viselt felelősséggel.

Írta:  Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely PhD

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu