Horgászat
Kitekintés: Tengeri menyhal horgászata Norvégiában
A szegedi születésű Csurgó László, több mint tíz évvel ezelőtt új életet kezdett Norvégiában. Oslótól nem messze telepedtek le, majd átköltöztek Közép-Norvégia nyugati részére. A Siófokon nevelkedett magyar horgász most Møre og Romsdal megyében, Åndalsnes városban él a családjával. A tengeri menyhal horgászatáról kérdeztük a messzi északon élő, mostanra tapasztalt norvégiai magyar horgászt, aki ha teheti az Isfjordban horgászik.

Csurgó László egy szép norvégiai tengeri menyhallal (Kép: Csurgó László – Agro Jager News)
Mesélj kérlek pár dolgot a tengeri menyhal horgászatáról!
Norvégiában egy fjordra járok ki horgászni a saját csónakommal. A parttól akár több kilométerre is kihajózok egyedül is. Ez csak elsőre tűnik veszélyesnek. Az 1200 méter magas hegyek miatt védett a tengeri öböl, nincs nagy szél, ami veszélyeztethetné a horgászokat.

Közép-Norvégiában négy nap alatt 75 centiméter hó esett és -10 Celsius fok van jelenleg. (Kép: Csurgó László – Agro Jager News)
A tengeri menyhal fogása azonban nem megy elsőre, sokat kellett „vallatni” a vizet, mire eredményeket tudtam elérni. Ez az időszak körülbelül másfél évembe tellett. Itt, északon, rengeteg hal van a tengerben, de tudni kell, hol kell őket keresni. A tengeri horgászathoz engedély nem szükséges, mennyiségi korlátozás a kifogott halakra nincs. A tengeri menyhal főleg a mélyebb vizeket kedveli. Az eddigi tapasztalataim szerint, a minimum mélységnek legalább 30 méternek kell lennie. Partról sokkal nehezebb menyhalat fogni, mint a nyílt vízen.

Norvégiában bármilyen napszakban lehet tengeri menyhalat fogni (Kép: Csurgó László – Agro Jager News)
Nagyon fontos, hogy a csalinak lent kell lennie a fenéken. Nekem a makréla csali is bevált. A menyhal soha nem fogható meg vízközt vagy a felszínen. Ha nagyon mély szakaszon horgászunk, akkor lennie kell olyan tengeri orsónak is, amin képesek vagyunk megfelelő mennyiségű fonott damilt is tárolni. Én 200 méter mélységig tudok horgászni. A fjord legmélyebb része körülbelül 400 méter mély. A zsinór szakítószilárdsága körülbelül 28 kilogramm. Ezeken az orsókon egy tekeréssel körülbelül két méter zsinórt lehet felhúzni. Például, ha 130 méter mélyen van kapásunk, akkor körülbelül 20 percnek kell eltelnie ahhoz, mire megláthatjuk a halat. A norvégiai magyar horgásznak a rekordja eddig egy 13 kilogrammos tengeri menyhal volt, amit 110 méterről sikerült kifognia – tudta meg az Agro Jager News.
Képek forrása: Csurgó László
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Horgászat
Horgászhelyeket takarítottak a Fekete-, és a Kettős-Körös mentén



Forrás:
Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Horgászat
KITEKINTŐ: Horgásztúra a Manto Sipi Első Nemzet földjén
Horgászat Észak-Manitoba távoli vidékein:
Szeretném az elején felhívni az olvasók figyelmét, hogy az „indián” elnevezés nem éppen népszerű az amerikai és kanadai őslakosok körében. Az „első nemzet” (First Nation) kifejezés sokkal inkább elfogadott.
Több kanadai területen és provinciában is volt szerencsém horgászni a vadon szavára hallgatva, Manitoba azonban valahogy kimaradt. Ezt pótoltam be egy túrával a Manto Sipi Első Nemzet horgásztanyáján, Észak-Manitoba távoli vidékén. Az Első Nemzet a nagyobb Cree törzshöz tartozik, ezen belül pedig a közel 700 fős Manto Sipi közösséghez, akik a God’s River (Istenek folyója) nevű településen élnek, a God’s Lake (Istenek tava) partján. A tó kétszer akkora, mint a Balaton, és a folyó, amely a tanya mellett ömlik ki belőle, egészen a Hudson-öbölig halad, ahol végül eléri az Atlanti-óceánt.

Fotó: Tóth Zoltán – Agro Jager News
A településen az alkohol tiltott, viszont vadászatra szinte minden házban van puska. A tanyára Winnipegből, a tartomány fővárosából közel kétórás repülőút vezet, ahol – megjegyzem – sok magyar emlék is található. Napi több repülőjárat is kiszolgálja a települést.
A horgásztanya teljes ellátást és helyi vezetőt biztosít csónakkal, az ide látogató horgászok számára. Természetesen a távoli kanadai vizeken a horgászat kiváló. Én elsősorban a tavi pisztrángot céloztam meg, de süllőket és csukákat is fogtam. A tavi pisztráng szezonális életmódja miatt érdemes figyelni a vízhőmérsékletet: ha az eléri az 5-6 Celsius-fokot, akkor az alsóbb rétegekben tartózkodnak, míg ősszel, amikor ismét lehűl a víz, nagy csapatokban ívnak a partközelben.
Első utamat több is követte, és megtisztelő volt, hogy Chicagóban és Green Bayben (Wisconsin) horgász- és vadászexpókon képviselhettem a Manto Sipi Első Nemzetet.
Természetesen, ha a régi székesfehérvári vizeken járok, továbbra is úgy horgászom, ahogyan felnőttem: pontyozva, kárászozva, miközben hallgatom a vadon szavát, ami már nagyon fiatalon megfogott.
Ha valakit érdekel ez a terület, szívesen megosztom tapasztalataimat – honfitársi horgász alapon – a szerkesztőségen keresztül.
Írta és fényképezte: Tóth Zoltán
Horgászni szeretne Kanadában?
Keresse bizalommal Pálfai Gábort!
Van egy jó horgász-, vadásztörténete, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Elöljáróban engedjétek meg, hogy bemutassak nektek egy hihetetlenül leleményes megoldást, amely esetleg titeket is érdekelhet!
A napokban egy twisterekkel horgászó pergetővel váltottam pár szót, aki egy számomra új megoldást mutatott – gyárilag így kialakított változatot –, amellyel elkerüli, hogy műcsalija beakadjon a meder növényei közé. A horgász saját bevallása szerint ezzel a twisterrel szinte 1-2 százalékra tudja csökkenteni a leakadás veszélyét.

Fotó: Varga Szilárd – Agro Jager News
A rafináltsága a gumi kialakításában rejlik. Ugyanis a gumi hátoldalán található egy plusz plasztikcső – vagy nyúlvány, ha úgy tetszik –, amelybe bele tudjuk vezetni a jighorog spiccét. A cső által pedig elkerülhető, hogy a műcsali beakadjon a vízmeder különböző növényeibe.
Rendkívül praktikus megoldásnak tartom, és szerintem kifejezetten hasznos kis trükk, amelynek köszönhetően az akadósabb terepen is relatíve biztonságosan horgászhatunk. A horgász elmondása szerint, amikor a hal ráharap, a horog hegye zavartalanul fog a hal szájába akadni, és a plasztik kialakítása miatt, a nyúlvány nem befolyásolja az akadás sikerességét!

Fotó: Varga Szilárd – Absolute Fishing – Agro Jager News
Az akadóban megbújó csukák és süllők így sokkal könnyebben válnak “meghorgászhatóvá”! Remélem, segítségetekre lehettem ezzel a kis praktika megosztásával!
Görbüljön mindenkinek!
Írta és fényképezte: Varga Szilárd – Absolute Fishing
Érdekel a pergetés világa? Csatlakozz te is az Absulte Fishing közösségéhez!