Okányról már több alkalommal írtunk, itt, az Agro Jager News hasábjain. Az elmúlt évek alatt megismerhettünk gazdálkodókat, jártuk, hajtottuk a sűrűket, vadásztunk a történelmi Bihar vármegyéhez tartozó településen, amely ma már Észak-Békéshez tartozik. Történelmi kapcsolódása azonban mindig felbukkan Biharhoz, Nagyváradhoz. Most pedig már két tornya lett a községnek – fogalmazott Szívós László, a település polgármestere. Dr. Kiss-Rigó László, a Csongrád-Csanád Egyházmegye püspöke, a II. világháborúban az orosz csapatok által 1945-ben meggyilkolt, majd  boldoggá avatott, Apor Vilmos  nevére szentelte fel az új templomot, hiszen Apor Vilmost Gyulán szentelték püspökké, aki akkor még a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye papjaként dolgozott, ha úgy vesszük, ezen a vidéken.

Templomszentelés Okányban. Forrás: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A történet folytatódott, s 2025. június 7-én Dr. Kiss-Rigó László, a Csongrád-Csanád Egyházmegye püspöke szentelte fel Okányban, a Germán Géza tervei alapján készült,  Boldog Apor Vilmos katolikus templomot. A község döntően református, de ahogy Szívós László fogalmazott, mindig kitartottak a katolikus lakói is Okánynak s hol többen, hol kevesebben, laktak, éltek a településen.

2025. június 7-én megszólalt az okányi Boldog Apor Vilmos katolikus templomának harangja. Forrás: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A templom helyén korábban királyi posta működött, majd ugyan létezett itt egy imaház is, de folyamatosan fel-felvetődött, hogy szeretnének a hívek egy templomot s hol másutt, mint a romos állapotban lévő imaház helyén tették le az alapkövét.

Több család nagyon várta a templomot. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Dr. Kiss-Rigó László püspök erre úgy reagált, hogy, az egyház egy emberért is lehajol s a 2000-es évek elejétől folyamatosan, Okányból mindig kaptak jelzést, hogy továbbra is szeretnének egy katolikus templomot a helyiek.

Emléklap a templomszentelésről.

A Református Tiszántúl falvaiban megannyi helyen láthatók a különféle felekezetek templomai. Vannak, amelyeket ma is élő lelkek töltenek meg s vannak olyanok, amelyeket a történelem vasfogai közül sikerült megmenteni.

A templomszentelés előtti pillanatok az okányi Boldog Apor Vilmos katolikus templom sekrestyéjében. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LLM. / Agro Jager

Ezek a tények jól megmutatják, hogy az épített környezet, mások vallásának, szokásainak a tiszteletben tartása fontos a tiszántúli embereknek, népeknek. Régen is az volt és ma is élő hagyomány.

Az okányi gyerekek néptánccal készültek. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LLM. / Agro Jager

Dr. Kiss-Rigó László püspök úgy fogalmazott a templomszentelésekor, hogy a kereszténység összeköt bennünket, mindannyiónkat. Hozzátette, ha egy ember valamit elmond, majd további hat ember egymás után tovább adja, akkor a végén egy teljesen ellentétes történetet kapunk. Az elmúlt 2000 évben azonban az egyház úgy adja át generációról, generációra a keresztény értékeket, ahogy azt 2000 évvel ezelőtt is pontosan így élték meg.

A templomszentelés legkisebbje édesanyja ölében várakozott. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LLM. / Agro Jager

Dr. Kovács József, a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy 2019-ben Tarhoson építettek római katolikus templomot, ahol egyáltalán nem állt templom. Mára már minden Békés vármegyei településen találnak az emberek valamilyen templomot. Mától Okányban is már két templom, két felekezet gyűjti össze a lelkeket. A hitélet erős, a vallásgyakorlás fontos az okányiaknak, az észak-békésieknek.

Fiatalok érkeznek a templomszentelésre. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LLM. / Agro Jager

A maga nemében egyedülálló templom megjelenése különleges, mert nem az utcafront síkjában, hanem beljebb helyezték el. A templom előtt kerékpártárolót és pici zöldterületet alakítottak ki. Míg kívülről zárt egységnek tűnik, közelebb lépve padokat találunk a templomajtó előtt.

Vadászati hírekért, történetekért látogasson el a Vadászat rovatunkba. Kattints a képre!

A templomba lépve, balra azonnal egy igen csavaros csigalépcső vezeti fel a híveket a karzatra, miközben, aki a templomba lép, az jobbra fordulva, szemközt az oltáron, tenyerét magasba emelve boldog Apor Vilmos képét pillanthatja meg.

A díszvendégeket köszönti Szívós László polgármester a szentmise előtt. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LLM. / Agro Jager

Ezzel azonban a meglepetése nem ér véget annak, aki ide belép, mert jobb kéz felől hatalmas ablakokon pillanthatunk ki egy pici belső udvarra, ahol egy, majd másfél-két méter magas, olajfát láthatunk, amellyel nemcsak a természet templomába viszi vissza a XXI. századi hívő embert, hanem az olajfa arra is emlékeztet mindenkit, hogy mi történt a Gecsemáné-kertben.

A templomszentelést Dr. Kiss-Rigó László püspök celebrálta. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LLM. / Agro Jager

A templom teljesen megtelt a felszentelése napján, s amikor Dr. Kiss-Rigó László püspök Szegedről megérkezett, még a templom előtt is álltak. Voltak ott persze reformátusok is, de mint a cikk elején jeleztem, ez arrafelé megszokott. A másik öröme, az a reformátusok öröme is.

Germán Géza, a templom tervezője.

A kívánság, az okányi katolikusok kívánsága meghallgattatott, s ha nem is egykönnyen, de be is teljesült. Sokan dolgoztak azon, hogy ez a templom a vágyakból tervekké, valósággá nőjön és tégláról, téglára megépüljön. Azonban a harangszó mutatja, hogy ma már lélek is költözött, lélek is lakik a toronyban s minden délben hirdeti, hogy itt katolikus emberek is élnek. A templom ajtaja nyitva áll s mindig is nyitva lesz az okányiak előtt. Jöjjenek! Lakják be! Használják nemcsak ezt a templomot, hanem közösségi teret is – mondta Dr. Kiss-Rigó László püspök.

Okányban, a Boldog Apor Vilmos római katolikus templom szentelésekor a magyar himnuszt éneklik. Forrás: Agro Jager

Okányban az önkormányzat sok feladatot magára vállalt – mesélte Szívós László polgármester az Agro Jagernek. Kerítést építettek, parkot rendeztek, füvesítettek s a faluba érkező vendégeket vendégül látták. Kiemelte, hogy nem gondolták, hogy ilyen sokan elfogadják a meghívást s mivel mással fogadhatták volna a vendégeket, mint az errefelé még ma is igen fontos, jeles alkalmakkor felszolgált birkapörkölttel.

Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
lapigazgató
agrárjogi és vidékfejlesztési szakjogász

Kattints a képre és csatlakozz a WILD Hungary csoporthoz!

Bár a történelmi Bihar vármegyében járunk, Körösújfalu község azonban ma már Békés vármegyéhez tartozik. Hogy Körösújfaluban volt-e korábban templom, nehéz megmondani, hiszen még száz éve sincs, hogy Iráz-pusztát átnevezték. Egy azonban bizonyos: a helyiek régóta vágyták, hogy legyen ott is, nekik is, templomuk. Hogy a hitélet arrafelé, avagy errefelé erős, mi sem bizonyítja jobban, hogy ma már történelmi tény, hogy Sajtos Jánosné kezdeményezésére házi istentiszteletre is összejöttek a hívek. Igazi filmvászonra illő, a református hitvallást választó ember, olyan igazi, régi, nyakas kálomista a körösújfalusi, akik nem engednek hitvallásukból. S lám, ha nem is egykönnyen, de felépült a körösújfalui református templom. A templomszentelésen Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke kiemelte, hogy Körösújfaluban felépítették az emberek a templomot s eljött az idő, amikor a némaságot fel kell váltania a kiáltásnak, mert az elnémuló nemzeteknek nincs jövője.

Balról Dr. Fekete Károly püspök, középen Demeter Ottó esperes, a Körösújfaluban álló református templom felszentelése előtt. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A református ember nagy teherbírású, többet is elvisel, mint másféle, mert tudja, hiszi, hogy a Jóisten annyival terheli meg, amennyit elbír. S ha néha úgy is érzi, hogy számára sok, hiszi, hogy képes arra, hogy véghez vigye, mert a Jóisten tudja, hogy elbírja a terhet. Bízik benne. E láthatatlan kapocs köti össze a református embert a teremtővel s emiatt történik az, hogy olyan dolgokat visz véghez a református ember, aminek, ha úgy veszünk, akkor valójában sokszor nincs is racionalitása. Gyakorlatilag ép ésszel fel nem fogható, amit e szövetség képes véghez vinni.

Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Refomrátus Egyházközség püspöke áldása, a körösújfalui templom szentelésekor. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Dr. Fekete Károly püspök kiemelte, hogy a mai kor emberének más kihívásokkal is szembe kell nézni: miszerint, hogyan tudja az igazságtalanságokat kimondani, hogy eközben megőrzi emberi méltóságát, kereszténységét? A szolgalelkűség nagy bűn egy református emberben, ahogyan a hallgatás is. Arról nem is beszélve, ha ki akarunk mondani valamit, de valakitől vagy valamitől félünk az igazságtalanságnak hangot adni. Az elnémuló nemzeteknek nincs jövője és meg kell fogalmazni, majd ki kell állni magunkért és másokért is. Az igazság nem köthet alkut. Ahhoz azonban, hogy bátor legyen az ember, belülről támaszának kell lenni, belül menedékének kell lenni, ami külsőleg azonban már kézzel fogható. Ezt szimbolizálja egy-egy templom, ami az emberek belső összefogásából, hitéből fakad. Körösújfalu megmutatta, a közösség, az összefogás, a vésztői reformátusok támogatásával, – ami ma már mindenki számára látható is, – hogy itt reformátusok élnek. Állnak a falak!

Dr. Kovács József országyűlési képviselő köszöntője a körösújfalu református templom felszentelésén. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A vallás alapkövei között legalul ott rejtezik a hit és az ígéret, ami kéz a kézben jár. De hol volt a körösújfalusiak életében, hogy bárki megígérte volna nekik, hogy egyszer templomot építhetnek? Ki ígérhette volna meg nekik? Ám hittel hitték, hogy egyszer lesz nekik templomuk. A mai Békés vármegyében két községben nem állt, – a ma ismert világunkban – templom. Az egyik ilyen település Tarhos, míg a másik Körösújfalu volt, emelte ki Dr. Kovács József , a térség országggyűlési képviselője köszöntőjében. Ami igaz, az igaz, de most a vármegye minden településén áll templom s a hitélet gyakorlásához biztosított ma már minden településen hol egy, hol pedig több felekezet temploma is, ami jól mutatja, hogy Békés vármegye vallási élete is színes.

Markó István főgondnok a templom új bibliájával. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Ha úgy vesszük, a református tömb szívét, lelkét ma is Debrecen adja. 1557-ben, alapításának esztendejében, a Tiszántúli Református Egyházkerület a magyar reformátusság legnagyobb területű egyházkerülete, tizennégy egyházmegyét foglalt magában: a Beregit, Békésit, Biharit, Debrecenit, Érmellékit, Közép-szolnokit, Máramarosit, Nagybányait, Nagykunságit, Szabolcsit, Szatmárit, Szilágyit, Ugocsait, Zarándit. Mára területi nagyságát elveszítette, de a gyülekezetek számát tekintve, – a 414 gyülekezettel – azonban még mindig a legnépesebb kerület Magyarországon.

„Az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó”

A református ember feleslegesen nem beszél, de amit vállal, amit kiejt, kimond, kér vagy megegyez, azt betartja. Így összefogással, ha nehezen is, de megépült a körösújfalusi templom, amelyben a Vésztői Református Egyházközségnek kiemelkedő szerepe volt.

Szalagátvágás előtti pillanatok. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Dorcsák Ignác Pál református lelkész emlékeztetett, hogy a faluban ma már nincs általános iskola, de talán gyógyír, hogy a maga nemében különleges megjelenésű és belső terű református templom északi oldalán, olyan nagy méretű teraszajtót terveztek, amely a helyi óvodára nyílik.

Vadászati hírekért, történetekért látogasson el a Vadászat rovatunkba. Kattints a képre!

A szegedi tervezők, Molnár Péter és Dr. Sódar Péter kiemelték, hogy a XXI. század templom tervezése komoly kihívások elé állította mindkettőjüket, hiszen az archetipikus építkezés mellett, – amely évszázadokon át megszokott, kialakított stílust követel meg, amit keresnek az emberek, – teljesíteni kell azt a funkcióját is egy-egy új épületnek, hogy az betölthesse a közösségi szerepét is.

Dorcsák Ignác Pál református lelkész templomszentelési imát tart. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Az, hogy a körösújfalui református templom kelet-nyugati tájolással épült meg, ha úgy vesszük, szerencsés együttállás is – mesélték a tervezők. A református templomokban a fa felhasználása fontos elem, amit a templom fényjátékaiban is annyira jól sikerült beilleszteni, hogy kora reggel és naplementekor önmagában véve is látványos. Bár a reformátusoknál a templomot elsősorban vasárnapi imádkozásra használják, de a most felépült templom képes a mai felgyorsult világunkban is olyan többletet adni, ami kiemeli a templomot, a vallási tereket, a digitális világ színteréből.

Palástos lelkészek igei köszöntője: Nagy Viktor, a biharugrai, a körösnagyharsányi gyülekezet lelkésze. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Ahhoz, hogy valaki ezt megélhesse, el kell látogatnia ide, hiszen a templom nyugati falán naplementekor áttörő napsugarak, egyedülálló jelenséget kölcsönöznek, miközben a hosszúkás, de keskeny ablakok az erődtemplomok, középkori hangulatát adják, ami a régi emberek fizikai védelmét is képesek voltak biztosítani.

A biblia elhelyezése az úr asztalán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Szalagátvágás, a templom kulcsai szimbolikusak, nemcsak a lelkész, a templom, hanem az egyházközség életében is, még akkor is, ha enélkül is használták a helyiek. Amikor felkerült a tető, a református gyülekezet, ha úgy vesszük, elfoglalta a templomot. Segíts magadon és az Isten is megsegít – szól a közmondás, ami még szervesen él a bihari ember, a tiszántúli reformátusok szívében.

Palástban Dr. Fekete Károly püspök, Demeter Ottó esperes és a templomszentelésre érkezett lelkészek, egyházi előljárók, Körösújfalu polgármesterének, Szabó Csabának a társaságában. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Itt még szól a népdal, szólnak a zsoltárok a bölcsők felett, a megtartó istenben vetett hit a mindennapok szerves része: mi sem bizonyítja jobban, hogy palástos lelkészek tömege vett részt a templomszentelésen. Jó szokás szerint, szeretet-vendégség nélkül senki nem indulhatott hazafelé. Rendes bihari paprikással, tepsis töltött káposztával kedveskedtek a helyiek, mert Dél-Békéstől Szilágy megyéig, minden honnan érkeztek a reformátusok Körösújfaluba.

Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
jogász, agrárjogi és vidékfejlesztési szakjogász

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Édesanyám negyven éve kezdett ebben a szakmában. Szegeden az arany- és ezüstraktárat vezette. Azért volt felelős, hogy az ötvösök számára, a megrendelések után, kiadja a szükséges alapanyagot, majd az elkészített munkák után pontosan elszámoljanak. Nagyon sokat jártam bent, különösen úgy, hogy édesapám is ennél a cégnél dolgozott. Ők az öntőrészlegen készítették elő, illetve olvasztották be, a már nem használt vagy beadott ékszereket. Ma ötvös vagyok, ötvösként keresem a kenyeremet – fogadott műhelyében Kalcsevics Csaba. Testvérével szegedi birkózólegendák voltak – ma is azok. Napjainkban, a szabad és kötött fogásban oroszlánszívű Csaba, finom ékszereket és exkluzív ajándéktárgyakat, köztük vadászékszereket készít. Az országban pedig egyedüliként készít háromdimenziós ékszereket. Őt látogattuk meg a műhelyében, aki nem mellesleg vadászik is…

„Elmondhatok, ha kívánod, sok régi szokásokat,
Ha nem restelsz megtanúlni minden aprólékokat.”

Vergilius: Georgicon

Kalcsevics Csaba ötvösmester munka közben Fotó: Agro Jager

Az én ötvöspályám a rendszerváltás után kezdődött. Hatalmas változások történtek Szegeden és sorra zártak be, számolták fel az üzemeket vagy éppen privatizálták, de aztán a külföldi vevő azokat is bezárta, mert piacot vásárolt és nem kellett számára a konkurencia. A szüleim azt mondták, próbáljam ki magam az ötvös szakmában. Beszélnek Fülöp Istvánnal, aki a cégnél, de országosan is, híres és jó hírű, neves ötvösnek számított. Ráadásul most éppen tanulót, segédet keres. Édesanyámat és édesapámat jól ismerte a szegedi ötvös ipar és a bizalom, a pontosság, a hitelesség a legelső közöttük: ma már mondhatom úgy is, hogy közöttünk.

Kalcsevics Csaba: A legnagyobb mesterek mellett nőhettem fel, akiktől a legrégebbi technikákat is megtanulahttam. Fotó: Agro Jager

Addig is szerettem bejárni a céghez, hiszen a testvéremmel, Lacival, szegedi gyerekek voltunk és mindig jó volt beugrani édesanyánkhoz. A cégnél nagy rend, tisztaság fogadott és ez mikor tanuló lettem, hatványozottan rám is vonatkozott. A fémhez, a megmunkáláshoz amúgy is értettem, de nem gondoltam, hogy az ötvös iparban fogok dolgozni és ezek a nemesfémek, drágakövek nem titok, hogy különleges bánásmódot igényelnek. Ahogy az idősebb mesterek később elmondták, látszott rajtam, hogy érdeklődöm, hogy fogékony leszek, de ez nem volt elég, ahogyan ma is tanulni kellett! Felvételiztem Budapestre, a szakmában csak a Práter utcainak hívott ötvös iskolába és szerencsére fel is vettek. Így kezdődött..

Az ékszerben nem ismer középutat Kalcsevics Csaba ötvösmester Fotó: Agro Jager

A munkahelyemen egyre több feladatot kaptam és lettek saját, önálló munkáim is. István, a mesterem, egyre több és egyre nehezebb feladatokat bízott rám. Hamarosan a klasszikus értelemben vett ékszerkészítést, javítást és a restaurálást is rám merte bízni. Voltunk páran, akik egy külön műhelyben dolgoztunk, csak az ő keze alá gyártottuk, újítottuk fel az ékszereket.

Egyedi megrendelések, egyedi ékszerek kerülnek ki Kalcsevics Csaba műhelyéből, amelyek végig elkísérnek bennünket. Fotó: Agro Jager

Betoppant az első vadászékszer megrendelés

Pontosan emlékszem, hogy átmentem Pista bátyámhoz, hogy most mi tévők legyünk, mert egy Angliából érkezett mókusfogat kellett egy gyűrűbe elhelyezni. Ez még nem is lett volna akkora kihívás, de a megrendelő ajándékba szerette volna és nem tudta a méretet, de nem is tudott mintadarabot hozni. Így mind a ketten fogadni mertünk volna arra, hogy igazítani kell s a hevítést, amelynek el kell érni a formáláshoz a 600-700 ^oC-ot, azt a fog nem viseli el. Egy ötvösfogással ideiglenes rögzítettük, majd mikor az igazításra került a sor, akkor egy különleges megoldással véglegesen fixáltuk. Pista bátyám emiatt meg is dicsért és nagyon jól esett. Különösen úgy, hogy pár éve újra feltűnt a mókusfogas gyűrű és aki akkor kapta, nagyon vigyázz rá, éppen csak egy kis utómunkám volt vele. Mindannyiunknak jól esik, ha saját munkánkat viszontlátjuk, különösen úgy, ha az egy egyedi, megrendelésre készült darab – meséli a mester.

Kalcsevics Csaba műhelyében nem lehet olyat kérni, amit ne készítene el. Az Agro Jager News egyedi, kézzel készített kitűzői is elkészültek a karácsonyfa alá. Fotó: Kalcsevics Csaba

Fülöp István, Pista bátyám, aztán úgy döntött, hogy Zalacsányban folytatja önálló műhelyében az ötvös szakmát, én pedig tovább maradtam a szegedi műhelyben. Az egyedi megrendelések mellett, mondhatjuk úgy, tömegárut és volument készítettünk. Szerettem volna több különleges, igazi ötvös termékeket készíteni és egyre többet nézegettem körül a nagyvilágban.

Így történt, hogy a Müncheni Ékszer Világkiállításon megpillantottam a 3D technikát. Az ötvösöknél nagyon hosszú ideig úgy készültek a termékek, hogy a megrendelő elmesélte, lerajzolta vagy mi rajzoltuk le a megálmodott ékszert és utána igyekeztünk megvalósítani. A mai kor azonban elhozta a szakmának a 3D tervezést, amikor is otthon, gép előtt megtervezzük az ékszereket, bemutatjuk és a vevő számára azt követően készítjük el.Vallom, hogy egy jó ötvös foglal. Tehát amit az aranyon kívül az ékszerben látunk, azt minden más anyag nélkül, az arany vagy éppen az ezüst tartja. Ilyen esetben azonban a későbbi utómunkák nagyon sok munkával oldhatóak csak meg. Ezzel a technikával, a 3D tervezéssel azonban a vevő mindent lát, megnézhet és még a munka előtt, igény szerint módosíthatja.

Átadás előtt az Agro Jager News egyedi, kézzel készített ékszer kitűzői Fotó: Kalcsevics Csaba

Elhatároztam, hogy három gyermekem mellett ki fogom tanulni ezt a technikát és házasemberként, családapaként belevágtam a tanulásba – újra. Mára különleges területem a vadászékszerek, az egyedi trófeák mintájára elkészített ékszerek, ajándéktárgyak és bármi más, amellyel a vadászok, erdészek keresnek meg. Szoktam mondani, hogy nincs lehetetlen.

„A vadászékszerek kultusza sok évezredes. Mindenki az egyedi motívumokat, egyedi formákat szeretné.”

Fülbevalók, gyűrűk, medálok, ékszerek és megannyi kérés érkezik a vadászok részéről, amit teljesítenünk kell. Az ikertestvérem és én is vadászok vagyunk, így át tudjuk érezni, mit keresnek a vadászok és mit jelent számunkra egy-egy trófea, mit jelent számukra egy emlék, egy grandli. Számukra egy tárgy mögött értékes, személyes történet áll. Ezt szimbolizálja egy-egy vadászékszer.

A Müncheni Ékszer Világkiállítás meghatározó élménye után belevágott az ékszer készítés legújabb dimenziójába Kalcsevics Csaba, amely új távlatokat nyitott meg az ötvösök és a megrendelők között Fotó: Agro Jager

Legutóbb egy őzbak agancsát másoltuk le, készítettük el háromdimenziós rajzban, majd mikor a megrendelőnk meglátta, már meg is kaptuk a gyártási engedélyt. Legkülönlegesebb darabunk azonban, amit azt hiszem, nem igen fogok elfelejteni, azonban mégsem egy trófeás vad volt, hanem egy szarvasünőt ábrázoló tejkiöntő, amelyet aranyból készítettünk el.

A legendás Kalcsevics-ikrek, akik, ha tehetik együtt járnak vadászni is. Fotó: Kalcsevics család

Az ékszerkészítés, a vadászékszer-készítés, azt hiszem, a magyarok életét mindig végig kísérte, hiszen az aranyszarvas lelet is bizonyítja, hogy az ötvösöknek akkor is teljesíteni kellett ezeket a kéréseket. Ma, a XXI. század technikáival, a lehetőségek széles tárháza nyílott meg előttünk. Ma olyan egyedi, személyre szóló, hosszú élettartamú tartó ékszereket tudunk készíteni, amelyekre, ha vigyázunk, értékes emlékei maradhatnak gyermekeinknek, unokáinknak.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Kalcsevics Csaba és Dr. Szilágyi Bay Péter

Kalcsevics Csaba elérhetősége:

Telefon: +36 20 443 55 80
Facebook -> ITT!

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu