Megjelent a Méhegészségügyi és környezetterhelési monitoring vizsgálat legújabb eredményeit bemutató kiadványunk. A tanulmány az 57/2019 (XII. 14.) AM-rendelet 26. § „Méhegészségügyi és környezetterhelési monitoringvizsgálat” című jogcím keretében jött létre, és finanszírozása is ebből valósult meg.

A nagyüzemi táblás gazdálkodás során használt idegmérgek bevezetése a méhek számára a mai napig nagy probléma. A teljes faj eltűnhet az emberi vegyszerhasználat miatt (Fotó: Pixabay)

Az összefoglalót az OMME monitoringbizottságának tagjai, valamint kutatóintézeti munkatársak készítették a megyei szaktanácsadók és több méhész bevonásával. Az elvégzett munkáért az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) külön köszönetét fejezi ki minden szakembernek, továbbá valamennyi közreműködő méhésznek.

Segítsük a hazai méhészeket a termékeik megvásárlásával (Fotó: OMME)

Az elmúlt időszakban a járványhelyzet ellenére folytattuk a hazai méhészetek egészségügyi vizsgálatait, amelyek során nemcsak a méhek atka-nozéma fertőzöttségét, hanem az állományokban található vírusok és spiroplazmák jelenlétét is ellenőriztük.

A „mászkáló” méhek és ezek kaptáraiból gyűjtött virágporminták növényvédő-,illetve atkaölőszer-szennyezettségét is vizsgáltuk. Az eredmények alapján nyomára jutottunk sajnos atkaölőszer-túladagolásnak, de találtunk olyan virágportételt is, amelynek igen alacsony (néhány ppb) klórpirifosz-tartalma hozható összefüggésbe a jelenség kialakulásával. A „mászkáló” méhek rendellenes viselkedésének további vizsgálatát a virágzó kultúrákban nappal kijuttatható növényvédő szerek tesztelésével kívánjuk folyatni 2021-ben. Ezzel kapcsolatosan viszont megjegyezzük, hogy az elmúlt években több növényvédő szer hatóanyagra vonatkozón végeztünk már ilyen méréseket. Ezeknek a méréseknek az eredményeként az acetmiprid, és a tiakloprid hatóanyagú rovarölőknek a tebukonazol hatóanyagot tartalmazó gombaölőkkel történő együttes kijuttatását korlátozta is a hatóság. A mászkáló méhek problémakörére visszatérve viszont azon is érdemes volna elgondolkodni, hogy az említett tünetegyüttes kialakulásában mekkora szerepet játszhatnak azok a növény által kiválasztott biológiailag aktív hatóanyagok, amelyek vizsgálatára eddig még nem tértünk ki.

Idén végre sikerült befejezni az atkaölő szerek fiproniltartalma miatt elpusztult méhészetek mézének és viaszának elemzését. Szerencsére igen kevés minta esetében sikerült detektálni a szennyeződéseket. Ettől függetlenül az időközben beérkezett tapasztalatok felhasználásával azt a tanácsot adtuk a károsultaknak, hogy szigorú jegyzőkönyvezés mellett semmisítsék meg a fiproniltartalmú szerrel kapcsolatba került lépeiket akkor is, ha a laboratórium nem tudta bennük kimutatni az említett hatóanyagot. Munkánk során ugyanis kaptunk olyan visszajelzéseket, amelyek azt igazolják, hogy ha a műszerek által szermaradék mentesnek jelzett lépeket a tüneteket nem mutató (tehát nem a fipronilszennyezett készítménnyel kezelt) családokba helyezzük át akkor a lépek behelyezését követően megindul a méhek pusztulása… Sajnos a lépek megsemmisítésére nem minden esetben kerülhetett sor, ugyanis azóta már több olyan helyszínen is sikerült igazolni az említett vegyület jelenlétét ahol a fipronilszennyezett atkaölőket nem alkalmazták.

Három egymástól távoli méhészetben több éven keresztül folytattuk a virágporszedőkből gyűjtött virágpor növényvédőszer-tartalmának és botanikai összetételének vizsgálatát. Az eredmények alapján látható, hogy a virágpor tükrözi a gyűjtési területeken végrehajtott növényvédelmi munkák során felhasznált szerek hatóanyagait. Ezek között kiemelt szerepet kap a klórpirifosz, illetve a korábbi években főleg a gyümölcsök virágporában kimutatott klotianidin és tiametoxam (erről korábbi kiadványunkban emlékeztünk meg). Ez utóbbi két szennyeződés forrása vagy a virágzást megelőzően szabálytalanul alkalmazott permetszerek valamelyike, vagy a gyümölcsös közelében végrehajtott vetés alkalmával leporló csávázószer lehetett. Az első lehetőséggel kapcsolatosan meg kell említeni azt, hogy a neonikotinoid hatóanyagoknak valamint a klórpirifosznak a virágzást megelőző felhasználását a méréseink idején érvényben lévő jogszabályok egyértelműen tiltották, tehát a gazdálkodó mindenképpen szabálytalanul járt el az említett szerek alkalmazásakor. A neonikotinoid hatóanyagoknak a virágporban történő megjelenésének második eshetőségét a vetés alkalmával kötelezően előírt deflektor alkalmazásának elmulasztása okozhatta, ugyanis ennek használata 2013-óta kötelező Magyarországon. Továbbá az engedélyokiratok is tartalmazzák azt az előírást, hogy a vetést vagy netán a permetezéseket nagy szélben tilos elvégezni. Tehát könnyen belátható, hogy a csávázó szerrel kezelt területek közelében található virágzó gyümölcsösök virágporának a szennyeződése példáinkban többnyire valamilyen emberi mulasztásnak, szabálytalan technológia alkalmazásának az „eredménye”.

Néhány esetben foglalkoztunk a méhészek által gyűjtött zugépítmények szennyeződésével is. Az eredmények szerint sajnos a zugépítmények egy részében is előfordult növényvédő szerből származó szennyeződés, de igen érdekes adatnak számít az is, hogy néha olyan atkaölő szer (például kumafosz) nyomaira is bukkanunk, amelyet az adott méhészetben már évek óta nem használt a tulajdonos.

Idén mutattuk be a 2019 nyarán a Nébih és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereivel közösen elvégzett mintavételeinkhez kapcsolódó ökotoxikológiai szakvéleményeket, amelyekből világosan látszik, hogy hol milyen szabálytalanságok feltárására került sor az elmúlt esztendőben. Ugyanennek a munkának a keretén belül 2020-ban is végeztünk mintavételeket, amelyek előzetes eredményeit szintén ismertettük. Az elmúlt években végrehajtott ellenőrzéseink során tapasztalt rendellenességek közül néhányat (például Nemesvámos, Tótvázsony környékén) sikerült felszámolnunk, ugyanakkor Enying térségében ugyanolyan jellegű szabálytalanságot észleltünk, mint tavaly. Itt virágzó napraforgóval határos cukorrépa tábla klórpirifosszal történő permetezése történt megfigyeléseink szerint már másodszor.

Kiadványunkban bemutattunk néhány olyan mérgezési esetet is, amelyek közül az egyik (Királyszentistván) azért számít igen érdekesnek, mert ugyanabban a röpkörzetben ismétlődött, mint egy évvel korábban, a másik két Pest megyei eset viszont arra példa, hogy a permetezésektől függetlenül is történhetnek egészen meglepő módon kivitelezett mérgezések…

A kiadvány ITT található.

Forrás: OMME