Kiemelt cikk
A magyar méztermelés alakulása 2021-ben
Az Agro Jager News Fehér Péter méhészt szólaltatta meg, a mézpiac várható alakulásáról. Fehér Péter ács mestersége mellette mindig is szerette a méheket, és hobbiként a mai napig járja a természetet. A kecskeméti méhész most 38 darab egyedi tervezésű nagyboconádi családdal rendelkezik Bács-Kiskun megyében.
Az Agro Jager News Fehér Péter méhészt szólaltatta meg, a mézpiac várható alakulásáról. Fehér Péter ács mestersége mellette mindig is szerette a méheket, és hobbiként a mai napig járja a természetet. A kecskeméti méhész most 38 darab egyedi tervezésű nagyboconádi családdal rendelkezik Bács-Kiskun megyében.
Fehér Péter kecskeméti méhész munka közben (Kép: Fehér Péter)
Kérlek értékeld az idei évet!
26 éve méhészkedem, de ezidáig ezt az évet tartom a legrosszabbnak. A tavalyi év sem volt egyszerű, de a mostani talán ennél még rosszabb. Nekünk, méhészeknek, egyre jobban alkalmazkodnunk kell a szélsőségesebbé váló időjáráshoz. Változik az idő, amit a méhek már jó ideje mutatnak nekünk. Például az akác virágzása, lent délen, május 8-10-e között szokott elkezdődni. A virágzás előtt 40-ik naptól vannak veszélyben a virágrügyek a fagytól. Ez idő alatt ebben évben három olyan nap volt, amikor fagyott. Ennek ellenére valamilyen csoda folytán, és a helyenként bőséges csapadéknak köszönhetően, maradt virág a fákon és nektár képződés is történt. Az akácméz nemzeti kincsnek számít, különleges méz, mivel ez a fafaj a pillangósvirágúak családjába tartozik. Az exportra az akácmézet keresik legjobban hazánkban. Éppen ezért is vándorméhészként először délen kezdünk a feleségemmel, majd június 5-e körül Nógrád megyében fejeződik be az akácra a vándorlás átlagos években. Idén a fagy miatt június 5-én indultunk el Észak-Magyarországra.
A vaddohány az elvirágzást követően egy hónap múlva hoz termékeny termést. Régebben akár 40 kilogramm per család mézet is termeltek a hazai méhészetek (Kép: Agro Jager News)
Az idei évet a hideg és helyenként száraz, majd esős periódus váltotta fel. A repce esetében, amikor virágzott az állomány, éppen hideg, esős idő volt, ami a méheknek egyáltalán nem kedvezett. A rossz idő miatt a gyurgyalagok idén letámadták a méhészeteket, sajnos az enyémet is. Az atka mellett a gyurgyalagok károkozása nagy problémát jelent a hazai méhészeteknek.
Péter felesége Piroska, aki nélkül nincs vándorlás (Kép: Fehér Péter)
A legfontosabbnak a méhek időbeni felkészítését tartom a szezonra. Így amikorra eljön a munka dandárja, erős egészséges családokat tudok kivinni a határba nektárt gyűjteni. Mi, méhészek, a természet részesei vagyunk, ha jön egy virág, nagyjából tudjuk, mi a teendő. Éppen ezért szomorúsággal tölt el, amikor a vaddohányt ilyenkor tavasszal folyamatosan kaszálják. Annak ellenére, hogy tisztában vagyok avval, hogy egy nehezen irtható, invazív növényfajról beszélünk, tudni kell azt, hogy a virágzást követően egy hónap kell a növénynek, mire termékeny magot hoz. Régebben családonként akár 40 kilogramm vaddohány mézet is tudtunk pergetni, ami mostanra szinte konvergál a nullához. Nekünk jó lenne, ha csak az elvirágzást követően kaszálnák ezt a növényt, ami főleg az Alföldön él.
A vándorméhészek járják az országot, jó kapcsolatokat ápolva a gazdákkal (Kép: Fehér Péter)
Milyen pozitív dolgokat látsz méhészként?
Nagyon örülök annak, hogy a mezőgazdaság szereplői egyre pozitívabban állnak hozzánk, méhészekhez. Vannak kifejezetten jó kapcsolataink gazdálkodókkal, növénytermesztőkkel. Mindenki nyer, ha összefogunk. Mi, a méheinkkel segítjük a terméskötést, a virágokból pedig a méheink nektárhoz jutnak. Személyes jó kapcsolatok kialakítása ebben a szakmában nélkülözhetetlen, enélkül nehéz eredményes méhészedkedést folytatni. Az idei évben nagy örömmel olvastam a hírt, miszerint olyan repcéket kellett kitárcsáznia a gazdának, ami méhekre veszélyes, nem engedélyezett szerrel volt permetezve. Ilyen eddig sajnos nem volt, de most 2021-ben ezt is megértük. A hatóság munkája sokat jelent nekünk méhészeknek, mert így sajnos egy pillanat alatt el lehet veszíteni a méheinket.
Az akácméz nemzeti kincsnek számít. Az idei év hideg és fagyos hajnalai miatt sok helyen nem volt akácvirágzás, ami katasztrófa a hazai méhészeteknek. Idén jóval kevesebb méz kerül a boltok polcaira. A napraforgó virágzás hamarosan kezdődik (Kép: Agro Jager News)
Melyek azok a veszélyek, amit méhészként tapasztalsz manapság?
A méhek a dinoszauruszokkal egyidős fajnak számítanak, túléltek eddig mindent – az emberiség azonban a vegyszerekkel képes kipusztítani a méheket – ha nem vigyázunk rájuk.
Egyes gazdákkal jó kapcsolat, de azonban előfordul olyan is, hogy nincs kommunikáció a gazda és méhész között. Olyan is előfordulhat, hogy az egyértelműen előírt növényvédelmi technológiát nem tartják be. Jelenleg több olyan probléma van, amit nekünk, ágazati szereplőknek, meg kellene oldania. Sajnos a mézhamisítás továbbra is jelen lehet a piacon. Fontos lenne a hatóság további szigorú munkája azért, hogy ilyen csalások ne legyenek, mert ez veszélyezteti a hazai méztermelők életét és az exportot egyaránt egyaránt. Emellett fontos lenne a rossz minőségű külföldi olcsó mézek kérdését is körbejárni. Az árérzékeny vásárlók hajlanak az olcsóbb termékek felé, ami amúgy is csökkentheti egyébként is alacsony bevételeinket. Emellett fontos kiemelni a jövedelmeinket is. A sajtóban sokat beszélnek a méhekről-, a méhek védelméről, de a méhészekről sajnos nem sok szót lehet hallani. Nekünk méhészeknek is a stabil bevételek jelentenék a jövőt.
Út mellett álló vaddohány Szeged közelében (Kép: Agro Jager News)
Kistermelőként azt látom, hogy a piac és a kereslet hajlik a megállapodásra a felvásárláskor. Nem titok, hogy sokunknak nincs más bevételi forrása és a termelő, aki egész évben ezért dolgozott, nincs egyszerű helyzetben ilyenkor. Emiatt, egyes esetekben, kiszolgáltatottak vagyunk. Most a kevés méz miatt azt gondolom, hogy a kereskedők között nagyobb lesz az árverseny. Érdemes lenne várni az értékesítéssel. Összefogás kellene a termelők között is, kiszámolni az önköltségünket és olyan haszonnal értékesíteni a termékeinket, ami egy biztos jövőt jelente a következő évekre. Ez sajnos nincs meg, és sokan ezért is számolják fel a kisgazdaságaikat.
Mivel ács szakmában éltem az életem, és már nyugdíjas vagyok, megengedhetem magamnak azt, hogy a mézet december-január körül értékesítem, a téli időszakban realizálva a legnagyobb profitot. A nagykereskedői ár nem minden esetben a legbarátságosabb. Jelenleg egy kiló tisztítatlan akácmézet 2200 Ft/kg, a repcét 1200 Ft/kg ajánlanak megvételre a termelők. Az árak nap mint nap változnak, ezek becsült értékek. Azok a termelők vannak előnyben, akik megfelelve a Nébih előírásainak, otthon maguk is ki tudnák csomagolni a terméküket. Jó lenne, ha a szabályok nem lennének olyan szigorúak, mert most egy külön helyiséget kell biztosítani a méz kiszereléséhez, amit sokan nem tudunk megengedni magunknak. A beruházást sokan nem tudják megvalósítani, de igény lenne rá..
Ha az árakról beszélünk, akkor azt látjuk, hogy a nagy bevásárló áruházakban az akácméz körülbelül már 4000 Ft/kg-os és afölötti áron érhető el. Ezt mindenki maga dönti el, hogy megveszi-e vagy sem. Annyi biztos, hogy a méz ára növekedni fog idén. A reális ár egy üveg akácmézért a piacon a termelőtől szerintem 3500 Ft/kg körül van.
A méhészek – mint őstermelők – sokan felismerték az egyéni értékesítésből eredő hasznokat, ami ugyan több munkával jár a piacozás miatt, de védettebbé teszik a termelőt. A méz tulajdonsága miatt nem kell minőségi romlástól tartani, mert évekig eltárolható.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Kép: Fehér Péter & Agro Jager News
Méhekről korábban megjelent cikkek itt érhetőek el az Agro Jager News honlapján
Kiemelt cikk
Újabb településen erősítette meg a hatóság a kiskérődzők pestise betegséget
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
NÉBIH: 2025. február 1, szombat
A Zalai vármegyei Nagymétnekpuszta, valamint Lenti településeken tartott juhállományoknál is megerősítette a kiskérődzők pestise betegséget a Nébih. A szentgyörgyvölgyi esethez hasonlóan ezúttal is az állatok és a ragályfogó tárgyak hanyag, illetve felelőtlen szállítása játszhatott szerepet a vírus terjedésében. A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.
A betegség terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közvetlen és közvetett találkozása játssza. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A Szentgyörgyvölgyön 2025. január 24-én megállapított kiskérődzők pestise járványkitörés után újabb Zala vármegyei településeken, Nagymétnekpusztán és Lentiben merült fel a betegség gyanúja. A járványügyi nyomozás még folyamatban van, melybe az országos főállatorvos utasítására a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága is bekapcsolódott. Az eddigi információk alapján a szentgyörgyvölgyi telepről személyi mozgással, illetve a széna szállítása révén kerülhetett be az állományokba a betegség. A járványügyi nyomozás során a takarmányszállításról azonban az állattartók csak késve tájékoztatták a hatóságot, ezért már mindkét telepen tüneteket mutató állatokat találtak a helyszínre érkező állatorvosok.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A betegség terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közvetlen és közvetett találkozása játssza, így különösen nagy kockázata van az élőállat-kereskedelemnek, az állatszállításnak, valamint a ragályfogó tárgyaknak. A már beteg állatok rendkívül nagy mennyiségű vírust üríthetnek, ami még tovább növelik a terjedés kockázatát.
A Nébih felhívja az állattartók figyelmét a szabályok betartásának fontosságára, és egyben kéri minden érdekelt gazdasági szereplő együttműködését a betegség mielőbbi felszámolásában és terjedésének megakadályozásában. Fontos, hogy az állattartók azonnal jelentsék, ha állataikon a betegség tüneteit észlelik, vagy bármilyen kapcsolatba kerültek az érintett gazdaságokkal.
A kiskérődzők pestise járvány közvetlen és közvetett gazdasági kára óriási mértékű lehet. Azt enyhíteni, elérni a hazai és a nemzetközi korlátozások feloldását, csak az előírt állategészségügyi intézkedések szigorú betartásával lehet!
Nébih
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
A kiskérődzők pestise okán elrendelt hazai intézkedések
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
NÉBIH: 2025. január 31, péntek
A kiskérődzők pestise (KP) a juhok és a kecskék nagy gazdasági kárral járó, rendkívül ragályos vírusos megbetegedése. Terjedésében legnagyobb szerepe az élőállatok közvetlen és közvetett találkozásának van, emiatt különösen nagy a kockázata az élőállat-kereskedelemnek és -szállításnak. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be.
Veszélyes állatbetegség a kiskérődzők pestise. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A KP terjedésében legnagyobb szerepe az élőállatok közvetlen és közvetett találkozásának van, de az állományba való behurcolása megtörténhet ruházattal, eszközökkel, gépjárművel, továbbá a takarmány és az alomanyag is hordozója lehet a vírusnak.
A járvány kitörésével Magyarország elvesztette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát. Ennek következtében a hatósági állatorvosok nem állíthatják ki az állatok vagy termékek szállításához szükséges bizonyítványt, ezért exportpiacunk jelentősen szűkül. Az Európai Unión belül a kihirdetett korlátozott területeken kívülről, a megfelelő szabályok betartásával lehet kiskérődzőkkel kereskedni.
A vírus, valamint a betegség terjedésének jellemzői alapján az országos főállatorvos az alábbi intézkedéseket hozta:
- Valamennyi Zala vármegyében található kiskérődzőt tartó vadasparkban, állatsimogatóban, falumúzeumban 2025. február 10-ig látogatási tilalom lépett életbe.
- Február 15-ig tilos Magyarország teljes területén kiskérődzők vásárokba történő bevitele, valamint kiskérődző kiállítások rendezése.
- Zala vármegye teljes területén február 6-ig forgalmi korlátozás lépett életbe a kiskérődzők vonatkozásában.
- Az ATEV szállítási útvonalába eső településeken valamennyi (kereskedelmi és magáncélból tartott) kiskérődző állományból mintát kell venni KP betegségre irányuló szerológiai és virológiai vizsgálat céljából.
- Zala vármegyéből az ország más területeire január 15. óta elszállított kiskérődzőket az állategészségügyi hatóság felderíti és KP betegségre irányuló diagnosztikai vizsgálatnak veti alá.
- A betegség újabb behurcolásának megelőzése érdekében tilos Romániából juh- és kecskeszállítmányok magyarországi rendeltetési címre történő beszállítása!
- A vármegyei kormányhivatalok és a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága fokozott figyelmet fordít a Romániából érkező tranzit szállítmányok ellenőrzésére, az esetleges illegális állatszállítások felderítésére a rendőrség, valamint a NAV bevonásával.
A hatóság valamennyi elrendelt diagnosztikai vizsgálatot állami költségre hajt végre!
A védő- és megfigyelési körzeteket ábrázoló országos térkép, a Zala vármegyét érintő térképrészlet, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a NÉBIH oldalán!
A betegség által okozott közvetlen és közvetett károk mérséklése érdekében a Nébih kéri az állattartók, élőállat-kereskedők és -szállítók felelős magatartását és együttműködését az állategészségügyi hatóságokkal. Minden érintett közös érdeke a betegség terjedésének sikeres megakadályozása és a járványkitörés mielőbbi felszámolása!
A hatóság kéri a gazdálkodók fokozott figyelmét, valamint a betegség gyanújának felmerülése esetén a szolgáltató vagy hatósági állatorvos azonnali értesítését. A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+ 36-80/263-244) is.
NÉBIH
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
KITEKINTŐ: Svédország – Farkas támadt a vadászokra. Lelőtték
Alig néhány napja Figura Ákos vérebes utánkeresővel készítettünk egy rövid beszámolót, amelyben a keresett vadat egy farkas hamarabb találta meg, mint ő, a kutyáival. Félelmeinek hangot adva, akkor azt mondta az Agro Jagernek, hogy hamarosan bekövetkezik, hogy kint találkoznak a farkassal, amelynek a kimenetele csak a farkastól függ. Sokáig nem kellett várni, mert a hétvégén, 2025. január 18-án, Svédországban, egy rühes farkas a vadászok kutyáira fordult, majd a vadászt is megtámadta. A riasztó lövések ellenére sem ugrott el, így a támadó farkast, mintegy 10 méteres távolságból lőtték le. Az Agro Jageren a svédországi Jakt Journalen híre következik.
Rühes farkas támadt a kutyákra, vadászra, Svédországban. Forrás: Jakt Journal
Meglőttek egy rühes farkast, amikor január 18-án, szombaton, egy vadászkutyára támadt – írta cikkében Anders Ingvarsson 2025. január 18-án este. Két figyelmeztető lövés ellenére a farkas folytatta a támadását.
– Nem volt más lehetőség, mint lelőni – tájékoztatta a lapot Emil Bengtsson kutyavezető.
A szombati hajtóvadászat rendkívül drámaian fejeződött be a kelet-upplandi vadászcsapat számára. A sikeres első vadászat után, Emil Bengtsson kutyavezető, elengedte hat éves kutyáját Enya-t, oda, ahol azt hitték, hogy vaddisznók lehetnek.
– Egy perc múlva dolgozott is. Kicsit megpördült, majd egy ültetvényben megállt. Egy másik kutya is bent volt, de az azonnal elment – mondja Emil.
– Amikor visszajött hozzám, a farkassal a sarkában jött elő a sűrűből.. Nyolc méterre tőlem a farkas, megragadta Enyát, és mindketten bukfenceztek.
Ekkor Emil két figyelmeztető lövést adott le.
– Semmi reakció. Azután csak egy kiút volt – mondta. Leadtam egy lövést, a farkas lefelé indult, de gyorsan felállt és elindult felém, talán 10 méteres távolságban. Aztán leadtam még egy lövést, ekkor elesett – mondja Emil és így folytatja:
– Felmentem Enyához, hogy megnézzem, megsérült-e. Aztán valami suhogást hallok a hátam mögött. Megfordultam. A farkas felállt és egyenesen a szemembe nézett.
Emil soha nem fogja elfelejteni ezt a pillantást.
– Két éve lőttem egy medvét. Azután azt mondtam, hogy a medve tekintete „egyenesen a lélekbe bámult”. Ez most még rosszabb volt. Pontosan átlátott rajtam. Nagyon fáztam. Akkor és ott rájöttem, milyen ragadozó a farkas!
Ekkor kapta meg az utolsó lövést!
– Felhívtuk a megyei közigazgatási testületet. Azonnal megkérdezték, hogy van-e rüh. Az ellenőrzésük alatt tartották.
Néhány órával később a vadászat helyszínét és a farkast megvizsgálták.
– Nagyon jó, hogy Enya komolyabb sérülés nélkül kibújt ebből és az a tény, hogy ezt a bizonyos farkast elejtették, valószínűleg jó döntésnek bizonyult – mondja Emil Bengtsson.
Forrás: Jakt Journal
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ: Farkasok egyre közelebb Białystokhoz – a lakosok aggódnak
KITEKINTŐ: Vadász találkozott egy 8 fős farkasfalkával
Újból együtt, Sümegen
Egy valóságos madártani kincs került elő a Korom-sziget takarítása közben
NÉBIH: Újabb rovarölő permetezőszer kapott engedélyt a drónos kijuttatásra
AM: Új lehetőség a gazdálkodók számára az ökológiai célú vízpótlás alkalmazása
KITEKINTŐ: Dúvadhajtás Szerbiában – GALÉRIÁVAL
Emlékezetes: Móró Balázs élete első szarvasbikáját ejtette el
KITEKINTŐ: Farkasok dúlják Kelet-Szerbiát
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian