Kiemelt cikk
A magyar méztermelés alakulása 2021-ben
Az Agro Jager News Fehér Péter méhészt szólaltatta meg, a mézpiac várható alakulásáról. Fehér Péter ács mestersége mellette mindig is szerette a méheket, és hobbiként a mai napig járja a természetet. A kecskeméti méhész most 38 darab egyedi tervezésű nagyboconádi családdal rendelkezik Bács-Kiskun megyében.
Az Agro Jager News Fehér Péter méhészt szólaltatta meg, a mézpiac várható alakulásáról. Fehér Péter ács mestersége mellette mindig is szerette a méheket, és hobbiként a mai napig járja a természetet. A kecskeméti méhész most 38 darab egyedi tervezésű nagyboconádi családdal rendelkezik Bács-Kiskun megyében.
Kérlek értékeld az idei évet!
26 éve méhészkedem, de ezidáig ezt az évet tartom a legrosszabbnak. A tavalyi év sem volt egyszerű, de a mostani talán ennél még rosszabb. Nekünk, méhészeknek, egyre jobban alkalmazkodnunk kell a szélsőségesebbé váló időjáráshoz. Változik az idő, amit a méhek már jó ideje mutatnak nekünk. Például az akác virágzása, lent délen, május 8-10-e között szokott elkezdődni. A virágzás előtt 40-ik naptól vannak veszélyben a virágrügyek a fagytól. Ez idő alatt ebben évben három olyan nap volt, amikor fagyott. Ennek ellenére valamilyen csoda folytán, és a helyenként bőséges csapadéknak köszönhetően, maradt virág a fákon és nektár képződés is történt. Az akácméz nemzeti kincsnek számít, különleges méz, mivel ez a fafaj a pillangósvirágúak családjába tartozik. Az exportra az akácmézet keresik legjobban hazánkban. Éppen ezért is vándorméhészként először délen kezdünk a feleségemmel, majd június 5-e körül Nógrád megyében fejeződik be az akácra a vándorlás átlagos években. Idén a fagy miatt június 5-én indultunk el Észak-Magyarországra.
Az idei évet a hideg és helyenként száraz, majd esős periódus váltotta fel. A repce esetében, amikor virágzott az állomány, éppen hideg, esős idő volt, ami a méheknek egyáltalán nem kedvezett. A rossz idő miatt a gyurgyalagok idén letámadták a méhészeteket, sajnos az enyémet is. Az atka mellett a gyurgyalagok károkozása nagy problémát jelent a hazai méhészeteknek.
A legfontosabbnak a méhek időbeni felkészítését tartom a szezonra. Így amikorra eljön a munka dandárja, erős egészséges családokat tudok kivinni a határba nektárt gyűjteni. Mi, méhészek, a természet részesei vagyunk, ha jön egy virág, nagyjából tudjuk, mi a teendő. Éppen ezért szomorúsággal tölt el, amikor a vaddohányt ilyenkor tavasszal folyamatosan kaszálják. Annak ellenére, hogy tisztában vagyok avval, hogy egy nehezen irtható, invazív növényfajról beszélünk, tudni kell azt, hogy a virágzást követően egy hónap kell a növénynek, mire termékeny magot hoz. Régebben családonként akár 40 kilogramm vaddohány mézet is tudtunk pergetni, ami mostanra szinte konvergál a nullához. Nekünk jó lenne, ha csak az elvirágzást követően kaszálnák ezt a növényt, ami főleg az Alföldön él.
Milyen pozitív dolgokat látsz méhészként?
Nagyon örülök annak, hogy a mezőgazdaság szereplői egyre pozitívabban állnak hozzánk, méhészekhez. Vannak kifejezetten jó kapcsolataink gazdálkodókkal, növénytermesztőkkel. Mindenki nyer, ha összefogunk. Mi, a méheinkkel segítjük a terméskötést, a virágokból pedig a méheink nektárhoz jutnak. Személyes jó kapcsolatok kialakítása ebben a szakmában nélkülözhetetlen, enélkül nehéz eredményes méhészedkedést folytatni. Az idei évben nagy örömmel olvastam a hírt, miszerint olyan repcéket kellett kitárcsáznia a gazdának, ami méhekre veszélyes, nem engedélyezett szerrel volt permetezve. Ilyen eddig sajnos nem volt, de most 2021-ben ezt is megértük. A hatóság munkája sokat jelent nekünk méhészeknek, mert így sajnos egy pillanat alatt el lehet veszíteni a méheinket.
Melyek azok a veszélyek, amit méhészként tapasztalsz manapság?
A méhek a dinoszauruszokkal egyidős fajnak számítanak, túléltek eddig mindent – az emberiség azonban a vegyszerekkel képes kipusztítani a méheket – ha nem vigyázunk rájuk.
Egyes gazdákkal jó kapcsolat, de azonban előfordul olyan is, hogy nincs kommunikáció a gazda és méhész között. Olyan is előfordulhat, hogy az egyértelműen előírt növényvédelmi technológiát nem tartják be. Jelenleg több olyan probléma van, amit nekünk, ágazati szereplőknek, meg kellene oldania. Sajnos a mézhamisítás továbbra is jelen lehet a piacon. Fontos lenne a hatóság további szigorú munkája azért, hogy ilyen csalások ne legyenek, mert ez veszélyezteti a hazai méztermelők életét és az exportot egyaránt egyaránt. Emellett fontos lenne a rossz minőségű külföldi olcsó mézek kérdését is körbejárni. Az árérzékeny vásárlók hajlanak az olcsóbb termékek felé, ami amúgy is csökkentheti egyébként is alacsony bevételeinket. Emellett fontos kiemelni a jövedelmeinket is. A sajtóban sokat beszélnek a méhekről-, a méhek védelméről, de a méhészekről sajnos nem sok szót lehet hallani. Nekünk méhészeknek is a stabil bevételek jelentenék a jövőt.
Kistermelőként azt látom, hogy a piac és a kereslet hajlik a megállapodásra a felvásárláskor. Nem titok, hogy sokunknak nincs más bevételi forrása és a termelő, aki egész évben ezért dolgozott, nincs egyszerű helyzetben ilyenkor. Emiatt, egyes esetekben, kiszolgáltatottak vagyunk. Most a kevés méz miatt azt gondolom, hogy a kereskedők között nagyobb lesz az árverseny. Érdemes lenne várni az értékesítéssel. Összefogás kellene a termelők között is, kiszámolni az önköltségünket és olyan haszonnal értékesíteni a termékeinket, ami egy biztos jövőt jelente a következő évekre. Ez sajnos nincs meg, és sokan ezért is számolják fel a kisgazdaságaikat.
Mivel ács szakmában éltem az életem, és már nyugdíjas vagyok, megengedhetem magamnak azt, hogy a mézet december-január körül értékesítem, a téli időszakban realizálva a legnagyobb profitot. A nagykereskedői ár nem minden esetben a legbarátságosabb. Jelenleg egy kiló tisztítatlan akácmézet 2200 Ft/kg, a repcét 1200 Ft/kg ajánlanak megvételre a termelők. Az árak nap mint nap változnak, ezek becsült értékek. Azok a termelők vannak előnyben, akik megfelelve a Nébih előírásainak, otthon maguk is ki tudnák csomagolni a terméküket. Jó lenne, ha a szabályok nem lennének olyan szigorúak, mert most egy külön helyiséget kell biztosítani a méz kiszereléséhez, amit sokan nem tudunk megengedni magunknak. A beruházást sokan nem tudják megvalósítani, de igény lenne rá..
Ha az árakról beszélünk, akkor azt látjuk, hogy a nagy bevásárló áruházakban az akácméz körülbelül már 4000 Ft/kg-os és afölötti áron érhető el. Ezt mindenki maga dönti el, hogy megveszi-e vagy sem. Annyi biztos, hogy a méz ára növekedni fog idén. A reális ár egy üveg akácmézért a piacon a termelőtől szerintem 3500 Ft/kg körül van.
A méhészek – mint őstermelők – sokan felismerték az egyéni értékesítésből eredő hasznokat, ami ugyan több munkával jár a piacozás miatt, de védettebbé teszik a termelőt. A méz tulajdonsága miatt nem kell minőségi romlástól tartani, mert évekig eltárolható.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Kép: Fehér Péter & Agro Jager News
Méhekről korábban megjelent cikkek itt érhetőek el az Agro Jager News honlapján
Kiemelt cikk
Megerősítették: szabad az út Románia és Magyarország között
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
Schengeni térség
Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere: A mai határozatunkkal megszüntettük a személyellenőrzést a Bulgáriával és Romániával közös belső szárazföldi határokon, ami mérföldkövet jelent a schengeni térség szempontjából. Köszöntjük Bulgáriát és Romániát a schengeni családban!
Bulgária és Románia az EU-hoz való csatlakozása óta alkalmazza a schengeni jogi keret (a schengeni vívmányok) egyes részeit, köztük a külső határok ellenőrzésével, a rendőrségi együttműködéssel és a Schengeni Információs Rendszer használatával kapcsolatosakat.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács 2023. december 30-án határozatot fogadott a schengeni vívmányok fennmaradó részeinek 2024. március 31-től történő alkalmazásáról, valamint a belső légi és tengeri határokon történő személyellenőrzés megszüntetéséről.
A miniszterek megvitatták a schengeni térség helyzetét, és véleményt cseréltek a Schengen Tanács éves ciklusához kapcsolódó prioritások végrehajtásáról. Ennek során elsősorban az általános biztonságnak a digitalizáció révén történő fokozására összpontosítottak.
Határregisztrációs rendszer (EES) és átjárhatóság az uniós bűnüldöző hatóságok által használt informatikai rendszerek között
A Bizottság és az eu-LISA (a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség IT-rendszereit felügyelő uniós ügynökség) ismertette a miniszterekkel az EES működésének megkezdésével kapcsolatban megteendő lépéseket. A Bizottság tájékoztatást nyújtott a 2024. december 4-én kiadott, a határregisztrációs rendszer fokozatos elindításáról szóló javaslatáról.
A tagállamok támogatták az elnökség javaslatát, amely szerint új ütemtervre van szükség annak érdekében, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a várható következményeket.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Az EES a rövid távú tartózkodás céljából az EU-ba utazó harmadik országbeli állampolgárok regisztrálására szolgáló automatizált informatikai rendszer. Az új rendszerben a határőrök az első határátlépésnél leveszik a belépők ujjnyomatát, vagy fényképet készítenek róluk, és ezeket az adatokat egy digitális fájlban tárolják.
Az EES az egyike azon számos informatikai rendszernek, amelyet az EU a következő néhány évben be fog vezetni a bűnözés elleni küzdelem, illetve a határbiztonság megerősítése céljából. Idetartozik az ETIAS utasinformációs és engedélyezési rendszer is, amely a schengeni térségbe vízummentesen beutazó harmadik országbeli állampolgárok által jelentett biztonsági, migrációs és egészségügyi kockázatokat fogja ellenőrizni.
Magyar Elnökség
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Meghatározó döntés: Románia és Bulgária egy lépéssel közelebb a schengeni csatlakozáshoz
Magyarország uniós elnöksége továbbra is mozgatórugója az európai integrációnak. A múlt heti sikeres budapesti találkozót követően, ahol Magyarország, Bulgária, Románia és Ausztria miniszterei határvédelmi csomagról állapodtak meg, november 27-én a két utóbbi ország újabb fontos lépés tett az európai integráció és a schengeni térség irányába. Az Állandó Képviselők Bizottsága ugyanis véglegesítette a Tanács határozatának előkészítését, amelynek értelmében 2025. január 1-től megszűnnek a belső szárazföldi határellenőrzések Bulgáriával és Romániával. A döntés hivatalos elfogadása a Bel- és Igazságügyi Tanács december 12-i ülésén várható.
Középen Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere. Fotó: Magyar Elnökség
Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke kiemelte ennek jelentőségét Magyarország számára, így fogalmazott:
„A Coreperen most meghozott döntés olyan mérföldkőnek számít, amely különös jelentőséggel bír Magyarország számára. Első elnökségünk alatt, 2011-ben kulcsszerepet játszottunk Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának előmozdításában. Most, a második elnökségünk alatt pedig különös megtiszteltetés számunkra, hogy le is zárhatjuk e folyamatot. A magyar elnökség számára kiemelt prioritás, hogy a belső, illetve két tagállam közötti szárazföldi határokon az ellenőrzések megszűnjenek. A mai döntéssel megtettük az utolsó előkészítő lépést annak érdekében, hogy ez valósággá váljon, s hogy az az egységet, a szabad mozgást és az EU ellenálló képességét is megerősítse.”
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
“Ez győzelem nemcsak Bulgária és Románia, hanem egész Európa számára!”
– Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke –
A mai döntéssel megerősítésre kerül Magyarország elkötelezettsége az európai egység előmozdítása és a schengeni térség zavartalan működésének biztosítása mellett, jelentős lépést téve az Európai Unió összetartozásának megerősítése felé.
Forrás: Magyar Elnökség
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu