Keressen minket

Kiemelt cikk

Megkezdték a Debreceni Egyetem kukoricakísérleteinek vetését

Print Friendly, PDF & Email

2022-ben, mintegy 200 hektáron állítottak be szántóföldi kísérleteket a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet munkatársai.

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Változó időjárási körülmények és szélsőségek mellett, de elindult a 2022-es kísérleti év a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézetben, tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. Kakuszi-Széles Adrienn egyetemi docens, intézetvezető. A kísérleteket az egyetemhez tartozó Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen indították el, ahol elsősorban az a legfontosabb cél: korunk technológiáit alkalmazva összegezzék és számszerűsítsék azokat az eredményeket, amelyeket a termelés kezébe adhatnak és egyúttal beépíthetnek az egyetemi oktatásba. A Debreceni Egyetem lassan 50 éve stratégai agrárkutatásokat folytat.

 

Dr. Kakuszi-Széles Adrienn egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet intézetigazgatója Fotó: Agro Jager News

Debrecennek nemcsak az agrároktatásban vannak elévülhetetlen eredményei, hanem abban, hogy amikor a Pioneer Hi-Breed Ltd. amerikai vállalat Magyarországon kutatási és szaporítási együttműködést kötött hazánkkal, akkor a debreceni kutatók és a bakugrásnyira található nádudvari KITE központ, továbbá a Debrecen körüli hibrid üzemek felépítése után, a hajdúsági löszháton olyan magas minőségű vetőmag-előállítást valósítottak meg, amely érthető módon nemcsak az itt termelő gazdálkodóknak jelentett kiugrási lehetőséget, hanem a világ kukoricatermesztésében is rangos pozíciót eredményezett.

A Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen, mintegy 200 hektáron állítottak be kísérleteket

Ahhoz azonban, hogy mind a hibrid, tehát a vetőmag előállítás, mind pedig a hagyományosan vett ipari szemes, valamint kukoricasiló termelést maximalizálni lehessen, nélkülözhetetlen volt, hogy először az új nyugati hibrid vetőmagokat megismerjük, majd a bi-, továbbá trilaterális kutatások nyomán megszülető hibridek lehetőségeit, genetikai potenciálját ki lehessen aknázni, be kellett mérni, hogy mire képesek a vetőmagok?

Ez a kísérleti tapasztalat, a debreceni agrárgenerációk, kutatógenerációk együttes tapasztalata, mind a kísérleti szakszemélyzet, mind pedig a vezető kutatók vonatkozásában felbecsülhetetlen. Egyes kísérleti parcellák tekintetében pedig valószínűsíthető, hogy értékben ki sem fejezhető – hiszen egy 30-40 éven át éppen a nitrogén vagy foszfor, netán a kálium hatóanyagok megvonásával beállított kísérletet egyszerűen nem lehet modellezni, sem megvásárolni, így pótolni sem.

A XXI. század harmadik évtizedében olyan új technológiákat érhetnek el a gazdák, amelyeket a világ legfejlettebb mezőgazdasági termelői is. Ahhoz, hogy befektetéseik megtérüljenek, ahhoz, hogy az eszközöket, technológiákat illeszteni lehessen a magyar, a Kárpát-medencei körülményekhez, le kell tesztelni és használható, értelmezhető technológiát kell mellé adni. Belátható, hogy a termelőknek nincs arra ideje, hogy fejlesszenek. Ebben az egyetem kutatóinak fontos küldetése van – vágott bele Dr. Kakuszi Széles Adrienn intézetvezető.

Munka előtt a Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós technológiai Intézetnek most a legfontosabb feladata az, hogy a különféle kísérletek vetőmagjai a parcellákba, a vetéstérképeknek, a kísérleti térképeknek megfelelően a pontosan megtervezett helyükre kerüljenek, azzal a felütéssel, hogy azok három vetésidőben, azaz háromszor ismételve: korai, normál és kései vetésidőben a talajokba kerüljenek.

Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep

A Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep Debrecentől 11 km-re a hajdúsági löszháton található. 1983-ban 70 hektárral kezdték el a munkákat, mára közel 200 hektárt művelnek a kutatók. A kísérletekben, időben különböző szántóföldi tartamkísérleteket alakítottak ki, amelyekben műtrágyázási, vetésváltási és öntözési kísérletekben vizsgálják a legfontosabb ipari növények különféle tulajdonságait.

A kutatóintézet munkatársai a talajművelés, az öntözés, a műtrágyázás, a növényszám és az időjárási tényezők értékelése mellett, a környezetkímélő hatékony és alkalmazkodó termesztés-technológiákkal is foglalkoznak. Vizsgálják a szervesanyag-gazdálkodás fejlesztésének lehetőségeit, de a növénytermesztési tényezők kölcsönhatás vizsgálata is fókuszban szerepel. A fajtaspecifikus termesztéstechnológiák kidolgozása és a kukorica hibridek tőszám, öntözővíz- és műtrágyareakciójának, valamint természetes tápanyaghasznosító képességének vizsgálata nemcsak a vetőmagforgalmazó cégek számára, hanem a termelés oldaláról is nagy érdeklődést mutat. A termelés azonban a hagyományos és talajkímélő talajművelési módok talajfizikai állapotára gyakorolt hatását is figyeli, amellyel párhuzamosan a kukorica széles körű, újszerű, ipari, energetikai felhasználásának opciót is keresik.

Elindultak a 2022. évi kísérletek munkálatai

A minőségi termelés és termésbiztonság növelése korszerű vízgazdálkodással és öntözéssel persze megkerülhetetlen, annak a tudatában, hogy egyes öntözővizek nem feltétlenül alkalmasak a talajainkba való tartós kijuttatásra. Az információs rendszerek alkalmazása a mezőgazdaságban, a precíziós mezőgazdaság, a talaj-növény-atmoszféra rendszer törvényszerűségeit leíró szimulációs modellek megbízhatóságának vizsgálata szabadföldi tartamkísérletek tekintetében nemcsak ebben, hanem a XXI. század derekán sokkal hangsúlyosabb lesz. Egy biztos azonban, szögezi le az intézetvezető, hogy a környezetkímélő, csökkentett menetszámú termesztési technológiák vizsgálata, továbbá a növénytermesztési modellek, döntés-előkészítő rendszereinek (DSSAT Decission Support System for Agrotechnology Transfer) hazai adaptálása és alkalmazása az oktatásban és kutatásban egyre jobban érezteti hatásait.

Korszerű kísérlettervezési eljárások és az összefüggések tisztázására szolgáló legmodernebb biometriai módszerek validálása, a földművelési kutatások sajátosságainak figyelembe vétele, alapvetően határozza meg egy-egy kísérlet gazdasági alkalmazását. Ahhoz azonban, hogy a következtetések sikeresek legyenek kiterjedten kell a statisztikai adatok értékelésével foglalkozni, miközben szociológiai kérdések mellett egyes élelmiszertudományok által felvetett kérdésekre is kell válaszokat keresni. A mezőgazdaság, az agrárszektor önmagában egy olyan komplex rendszer, amelynek a társadalomra gyakorolt hatásai mellett sem lehet eltekinteni.

 

Így kezdődött, ilyen kilátásokkal kezdjük 2022-t

Azt már tudjuk, hogy az előző gazdasági évben, a kukorica vonatkozásában, a jövedelmezőség maximalizálását 120 kilogramm hatóanyaggal érhették el a gazdák. Aki ennél több hatóanyagot juttatott ki, a kiadásaik növelése mellett bevételeik már nem nőttek. Ebben az évben az április elején hullott eső Látóképen hideg, idő mellett 26 mm-t hozott, beáztak a talajok és aki időben lezárta a magágyakat, jelentős mennyiséget tudott megőrizni. Érdekesség – folytatta dr. Széles Adrienn, hogy miközben egy hideg tavasz köszöntött be, a talajok több helyen már 11 oC-ak, ami nagyon ideális a kukorica kezdeti növekedésének. A magok ütemesen duzzadtak, a csírák tempósan fejlődnek, ami a gombabetegségek vonatkozásában is nagyon kedvezően alakult.

Pontos tervezés után, pontos kivetelezés: a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepe

Sok év átlagában elmondható, hogy a legjobb terméseredményeket a kukorica optimális vetésideje, a tankkönyvi vetésidők hozták, de a klímaváltozás miatt felértékelődik a korai és a kései vetések folyamatos sok tényezős monitorozása!

Fontos feladat, hogy a talajművelési kísérletekben, amelyekben a KITE Zrt.-vel közösen dolgoznak, hogy bemérjék mely technikák, mely művelőeszközök azok, amelyek pontos alkalmazása többlettermést eredményez. Ezzel azért kell foglalkozni, mert világszerte újabb és újabb eszközök kerülnek a termelésbe, amelyek mögött magyar tudományos megfigyelések még nincsenek és ahhoz, hogy biztonsággal használhassuk őket, meg kell vizsgálni, hogy milyen hatást gyakorol a talaj szerkezetére, egyáltalán milyen pozitív vagy éppen negatív hatásai lehetnek. Ezeknek a vizsgálatoknak különösen fontos nemzetgazdaságra gyakorolt hatása lehet – összegzett az Intézetvezető.

A számos kísérlet mellett azonban egy új programot is indítottak, amely plusz terhet jelent a debreceni oktató, kutató tanároknak, hiszen a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programban olyan tehetséges agrártudományokat választó hallgatók kerültek be, akik kis szerencsével olyan témákban is elmélyülhetnek, amelyek a következő évtizedekben válnak súlyos, megoldandó teherré – ágazatunkban.

Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Agro Jager News és Debreceni Egyetem

Címkék:

Kiemelt cikk

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Published

4 hét

on

2024.10.25.

By

Print Friendly, PDF & Email

A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Komádi Hajdú-Bihar vármegye déli részén található. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.

A Komádi TV torony 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.

Kattintson a képre és nézze meg, hogyan juthat el Komádiba! Forrás: Google Maps

Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.

Komádi közvetlen közelében, a környező településekkel 12 000 él. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.

32 hektáron terül el a komádi ipari park. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc-  de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.

A komádi ipari park bekötőútja közvilágítással és közművekkel kiépítve várja a befektetőket, mintegy 32 hektáron. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.

Az ipari parkban egy épületet irodaháznak alakítottak ki. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.

Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa alig 47 kilométerre fekszik. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa

Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.

Orvosirendelő Komádiban, ahol három körzeti orvos, egy gyermek-, és egy fogorvos rendel. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.

Komádiban Rendőrőrs működik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.

Komádiban mentőállomás segíti a környező települések ellátását. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.

A Bihari-síkon, Hajdú-Bihar vármegyében, Komádi városában kiadó egy 32 hektáros ipari park.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

 

 

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA

Published

2 hónap

on

2024.09.25.

By

Print Friendly, PDF & Email

A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.

Feldman Zsolt, magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. © Hungarian presidency

A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.

Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.

Balról Feldman Zsolt, magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. © Hungarian presidency

A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!

A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.

Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.

Magyar Elnökség

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Budapesten találkoztak az EU agrárminiszterei – Galériával

Published

2 hónap

on

2024.09.11.

By

Print Friendly, PDF & Email

A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 8-10. között Budapesten és Budapest környékén került sor a mezőgazdasági miniszterek informális találkozójára. A Magyarországra érkező minisztereket és delegációjukat szeptember 8-án dunai sétahajózással, majd a Magyar Zene Házában nyitó vacsorával fogadták. Szeptember 9-én a delegációk a magyar lovas hagyományokkal ismerkedtek meg egy egész napos program keretében a Domonyvölgyben található Lázár Lovasparkban, majd este a Pesti Vigadóban kerül sor a kulturális programmal egybekötött gálavacsorára. A találkozó zárásaként szeptember 10-én a miniszterek a Várkert Bazárban megtartandó informális ülésükön megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról annak érdekében, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekeivel a középpontban – tájékoztatta az Agro Jager Newst, az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége.

Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntötte a Budapestre érkező agrárminisztereket. Fotó: © Hungarian presidency

A mezőgazdasági miniszterek szeptember 10-i budapesti informális ülésén szakpolitikai vitával kezdtek és a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról tárgyaltak. Az ülés témája a magyar EU elnökségi prioritásokkal összhangban a „Gazdaközpontú uniós mezőgazdaság: úton egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika felé” volt.

Dr. Nagy István agrárminiszter vezette az ülést. Fotó: © Hungarian presidency

Az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas input költségekkel, a háború negatív hatásaival, vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal.

Peter Meedendorpot, a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának (CEJA) holland elnökét köszöntik Budapesten. Fotó: © Hungarian presidency

Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel kell megbirkózniuk.

A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szüksége.

Munkában egy Békés vármegyei kombájn. A 2024-es aszály miatt nehéz évet zárnak a magyarországi termelők. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager News

Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról, és az agrárminiszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, ezzel irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új Bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.

Agrárminiszterek talákozója Budapesten. Fotó: © Hungarian presidency

A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult:

  • Ennek keretében egyrészt vitát kezdeményeztünk az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról.
  • Másrészt vizsgáltuk, hogy hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül.
  • Végül át kellett tekinteni a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.

Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége

Tovább olvasom
Cart
Pénztár - 0 Ft
  • 0
  • 1