Keressen minket

Természetvédelem

Óriási károkat okoznak az idegen fajok

Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy mekkora károkat okoztak az elmúlt évtizedekben Európában a nem őshonos élőlények – számol be a Phys.org. Az eredményekről beszámoló tanulmány alapján 1960 és 2020 között a térség országaiban 116,61 milliárd eurós veszteség keletkezett be az ilyen fajok hatására. 60 év alatt 116 milliárd eurós kárt okoztak az idegen fajok.

Közzétéve:

National Geographic: Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy mekkora károkat okoztak az elmúlt évtizedekben Európában a nem őshonos élőlények – számol be a Phys.org. Az eredményekről beszámoló tanulmány alapján 1960 és 2020 között a térség országaiban 116,61 milliárd eurós veszteség keletkezett be az ilyen fajok hatására. 60 év alatt 116 milliárd eurós kárt okoztak az idegen fajok.

Az egyik legproblémásabb jövevény a patkány, amely önmagában 5,5 milliárd eurós veszteséget okozott (Kép: National Geographics)

Az öt legproblémásabb élőlény a vándorpatkányok, az ürömlevelű parlagfű, az üregi nyulak, a kőrisrontó karcsúdíszbogárés a Gyrodactylus salaris laposféregfaj. Dr. Phillip J. Haubrock, a Senckenberg Kutatóintézet és Természettudományi Múzeum munkatársa, a csapat tagja szerint csak a patkányok 5,5 milliárdos kárt okoztak. (A vándorpatkány eredetileg észak-kínai faj, de mára az egész bolygót meghódította.)

A szakértők az InvaCost inváziós fajokkal foglalkozó adatbázis információit használták fel. Az eredmények alapján az idegen élőlények az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Franciaországban és Németországban idézték elő a legnagyobb károkat, a veszteségek főként a mező- és erdőgazdaságot érintették.

A nem őshonos fajok a turizmus, a klímaváltozás és a kereskedelem révén juthatnak el új területekre. A csapat szerint az élőlények okozta károk lineárisan nőnek, minden évben nagyjából tízszeresével. Haubrock szerint az általuk mért értékek is alsó becslést jelenthetnek. A kutatók úgy vélik, átfogó monitorozó programokra lenne szükség, hogy megismerjék, illetve csökkentsék az idegen fajok okozta gazdasági és ökológiai károkat.

Forrás: National Geographic

Horgászat

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”

Published

on

A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.

A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.

A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor

Tovább olvasom

Természetvédelem

Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban

Published

on

Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.

A madarat 2024. június 13-án gyűrűzték fiókaként a Kelemen-széken (fotó: Sápi Tamás)

A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.

“A faj hazánkban fokozottan védett,

természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”

A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.

A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén (fotó: Mattia Bacci)

A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

A XIII. Fehértavi darvadozás

Published

on


November 9-én a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága tizenharmadik alkalommal rendezi meg a Fehértavi Darvadozás – a madárvonulás dél-alföldi ünnepe elnevezésű népszerű rendezvényünket a Szegedi Fehér-tónál. A rendezvényközpont idén is Sándorfalva, a Pallavicini-kastély mögötti piactér és udvar, valamint a Szalakóta Látogatóközpont.

Darvak. Fotó: Dr. Tokody Béla

Az ősz egyik leglátványosabb természeti látványossága a darvak ezreinek vonulása a Dél-Alföldön. A kelet-európai állomány egyik kiemelt gyülekezési helye a szegedi Fehér-tó és környéke. Az itt megpihenő darvak a szántókon, tarlókon megfelelő táplálkozóhelyet találnak, az éjszakákat pedig a lecsapolt halastavakon töltik.

Naplemente darvakkal. Fotó: Dr. Tokody Béla

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság évek óta rendszeresen szervez daruleső túrákat, kollégánk szakavatott vezetésével a résztvevők szem-és fültanúi lehetnek a darvak látványos esti behúzásának vagy akár hajnali ébredésüknek. A Fehértavi Darvadozás azonban több ennél:

PROGRAMOK  – A programokon való részvétel ingyenes!

Rendezvényközpont: Sándorfalva, piactér és Pallavicini kastély

7:00–11:00 – Bemutató madárgyűrűzés a Szalakóta Látogatóközpontban (Szatymaz, I. körzet tanya 129.)

8:00–13:00 – Kisvonatozás a Fehértavi Halvasúton (óránként)

A Szegedfish Kft. telephelyéről (a Fehértavi Halászcsárda mellett) minden egész órában indul kisvonat. A kisvonatra előzetes regisztráció szükséges a Szegedfish Kft-nél a 62/461-444 telefonszámon!

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!

Jegyár: felnőtt: 3 500 Ft/fő, nyugdíjas/diák: 2 000 Ft/fő, gyerek (0-6 éves korig): 1 000 Ft/fő amit a Szegedfish Kft. telephelyén kell megvenni. Érdeklődni: 62/461-444

9:00-10:00 – DARU FUTAM teljesítmény túra és futás helyszíni regisztráció a Pallavicini kastélykertben, ezt követően egyéni indulás.

Teljesítmény túra: 5 vagy 16 km -es távokon sétálva vagy futva.

Regisztrációs díj: 1000 Ft (csak készpénzben), ami magában foglalja az útvonal itinert, térképet, befutó ajándékot, meleg ételt és italt!

A túra a Pallavicini-kastély kertjéből indul, és a Fehér-tóhoz vezet.

DAruhúzás. Fotó: Dr. Tokody Béla

Programok a piactéren és a Pallavicini kastély parkban

9:00–14:00 – Szabadtéri népi játékok

Természetismereti játékok (MME, Természetismereti Tudástár-SZTE, Szegedi Vadaspark, KNPI)* Kézműves foglalkozások * Népi játszóház (Woodeyo) * madárodú és -etető készítés

10:00–10:45 – Állatasszisztált Élményfoglalkozás Terápiás Kutyákkal – Aktív Mancsok Segítőkutyás Egyesület

11:00–12:00 – Állatijó bemutató – Tóth Gábor élő állatokat bemutató humoros előadása

12:00 – Természetfotó pályázat – díjátadó

12:30 – „Kié a legdarusabb őszi GRU-ND?” díjátadó

12:30 – Veterán autók érkezése a helyszínre

14:00 – Ismeretterjesztő előadás a darvakról Helyszín: Művelődési Ház, előadó: Albert András természetvédelmi őrkerület vezető

15:00 – tól Darubehúzás megfigyelése. Találkozó: Sándorfalva, Brassói u. végén, a sorompónál. 20 fős csoportokban szakvezetőkkel

A rendezvény ideje alatt: szabadtéri természetfotó kiállítás, helyi termékek és nemzeti parki védjegyes termékek vására

Daru. Fotó: Dr. Tokody Béla

Rendezvénykísérő-program: Veterán autók felvonulása

8:00–9:00 – Gyülekező, Dankó Pista Művelődési Ház Szatymaz (Szatymaz, Dózsa György u. 42.) előtt

12:00–12:30 – Érkezés, Sándorfalva piac (Sándorfalva, Ady Endre utca 8.)

 

A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják!

 

Tovább olvasom