Keressen minket

Természetvédelem

A fenséges…

+1

Rétisast figyeltek meg a Kiskunságban

+1

Közzétéve:

+1

Fenséges. Talán ez az a szó, ami kifejezi, hogy milyen is egy rétisas. Ez a kétméteres szárnyfesztávval rendelkező ragadozó, amikor a földről a magasságokba emelkedik nem fogható semmi máshoz. A földön látunk egy csodaszép, 3-4 kilogrammos madarat “esetlenül totyogni”. Egyszer csak megnyitja a hatalmas szárnyait és a levegőbe emelkedik. A levegőbe, ahol ő az úr. Egy éve éppen túzokokat filmeztem, fotóztam.

Fotó: Kreisch Zoltán – Agro Jager News

A túzokok mellett egy hatalmas nagy lilik csapat legelészett. Miközben arra figyeltem, ahogy a túzokok már megkezdik a dürgési táncukat, egy “vijjantást” hallottam. A másodperc töredéke alatt több száz lúd emelkedett a magasba, majd a túzokok is megindultak. Fantasztikus élmény volt, ahogy a fejem felett húzott el ez a hatalmas tömeg. Egy rétisas szállt az égen. Megszólalt. Majd minden madár menekült. Mégis hatalmas kontrasztot látok ennek a madárnak az életében. Sokszor néhány varjú, vagy holló meg tudja keseríteni az életét. Körbeveszik ezt a félelmetes ragadozót és hol hátulról, hol oldalról felváltva támadják. Tépik a tollait.

Fotó: Kreisch Zoltán – Agro Jager News

Sokszor igazzá válik a mondás: sok lúd disznót győz. Sok varjú pedig sast. Minden alkalom ünnep, amikor megláthatom ezeket a teremtményeket. Ha azt gondolnánk, hogy ez nem nagy dolog, gondoljunk arra, hogy Magyarországon jelenleg kb 300-350 párt tartanak nyilván. Ezek az egyedek itt fészkelnek. A téli időszakban ez a szám ugyan megduplázódhat, mert az északi részeken költő példányok is megjelennek nálunk, hogy élelemhez juthassanak. Ha mindezt egybevesszük, akkor is körülbelül 1400 példány lehet az országunkban. Magyarország területe 93.000 km2. Ez azt jelenti, hogy 66 km2-re jut egyetlen példány. 2023-ban mintegy 100 példányt számláltak meg a Kiskunságon. Ha voltál valaha ezen a területen, melynek a jelentős része végeláthatatlan puszta, akkor tudhatod, mekkora áldás ezekkel a madarakkal találkozni. Persze az ember leleményes lény. Van könnyebb megoldás is, ha sast szeretnél látni, és fotózni. Egy általam is nagyra tartott természetfotós megalkotott jónéhány fotós lest az állatok természetes élőhelyén. Ezekből a lesekből, egészen közelről, fantasztikus képeket tudott készíteni. Ma már lehetőség van kibérelni ilyen lest. Sok esetben klímatizálható lesekről beszélhetünk.

Fotó: Kreisch Zoltán – Agro Jager News

Egy speciális refllexiós üveg mögül, egy hangszigetelt épületből figyelheted meg őket. Számomra ez a lehetőség, azonban nem vonzó. Némi magyar forint segítségével, megfelelő technika használatával garantált a siker. Nagyon sok ilyen képet lehet ma látni az Interneten. Tűéles képek, elmosott háttérrel, sasok verekednek, miközben hollók, varjak, sirályok vannak a háttérben. Mindez megfelelő mennyiségű hús kiszórása után nem nagy csoda. Én se szeretek fázni. Nem szeretem, ha 40 fokban lihegek. Azonban nekem pontosan ez adja meg a vadfotózás örömét. Megküzdeni egy pillanatért. Szeretek közel lenni az állatokhoz, de csak természetes módon. Bizonyos fajok esetében pedig mindenképpen tartom a távolságot. Ilyen a túzok, a daru és a rétisas is. Annyit nem ér egy felvétel, hogy ezeket az állatokat megzavarjam. Fokozottan védett állatokról van szó. Ezért az általam a filmezéshez, fotózáshoz használt technikát fejlesztem, hogy minél közelebbi felvételeket tudjak készíteni nagy távolságból is. Sokszor a feleségemmel együtt szoktunk fotózni. Ez azon kívül, hogy egy csodás közös kikapcsolódás, könnyebbség is. Egyszerre tudunk képeket és filmet készíteni. Sajnos a sas fotózásakor egyedül voltam kint a területen. Így váltogattam a fotózást és a filmezést. Ebből kifolyólag a dolmányos támadásáról csak fénykép készült. Azonban sikerült filmre vennem, amint a sas beszáll egy nagy csapat lúd és réce fölé. A filmezés nagyon fontos a számomra. Arra készülök, hogy egy nagy filmet készítsek a Kiskunságról. A KKNPI 2025 január 1-én ünnepli az 50. születésnapját. Szeretném, ha erre a napra összeállna a film. Azt tervezem, hogy ebből a filmből némi bevételt szerezzek.

Azonban, mint eddig soha, ebből se szeretnék saját bevételt produkálni. Ha megvalósulnak az álmaim, akkor jótékony célokra fog befolyni az ebből megszerzett összeg. Miután ez megtörtént, ingyenesen megtekinthető lesz a film, mindenki számára a youtube csatornánkon. Mivel a filmet is egyedinek szeretném elkészíteni, nem egy dokumentumfilm elkészítésére készülök. Szeretném átadni azokat a csodákat, amiket az elmúlt években megélhettem a Kiskunságon.

 

Írta és fényképezte: Kreisch Zoltán természetfotós

 

 

***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

+1

Természetvédelem

A vadkárról kicsit másképp

+1

Tapasztalatok a Vértesi Tájvédelmi Körzetből:

+1

Published

on

+1

Tud-e a vad természetkárosítást okozni?

Sokan és sokféleképpen közelítik meg a vadlétszám kérdését, valamint egy adott terület vadeltartó képességének fogalmát. Másként látja ezt a vadgazdálkodó, akinek elsődleges érdeke a vadállomány védelme, a sportcélú vadászat, a vadgazdálkodás szervezése, valamint ennek szakmai, tárgyi és anyagi feltételeinek megteremtése. Másként ítélik meg a mezőgazdasági területeken és erdőkben gazdálkodók, akiknek elsődleges érdeke a hosszú távú, gazdaságos termelés biztosítása. Véleményt alkot a lakosság is, s bár e réteg a legnépesebb, szakmai hozzáértése a legtöbb esetben hiányos, inkább érzelmi alapon közelít a témához.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News

Ábra: MME

Viszont napjainkban kevesebb szó esik a vad természeti értékekre gyakorolt hatásáról. Össze lehet hasonlítani a vadlétszámra vonatkozó adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat, de sokszor hallhatjuk, hogy ezek a számok becsléseken alapulnak, és a valóság mást mutat. Megnézhetjük a terítékadatokat is, amelyek a legálisan elejtett vadlétszámról adnak reális képet. Anélkül, hogy konkrét számokat idéznénk, abban a legtöbb érintett egyetért, hogy mind a becsült vadlétszám, mind a terítékadatok évről évre növekvő tendenciát mutatnak. Véleményem szerint reális képet akkor kapunk, ha kimegyünk egy adott élőhelyre, és a saját szemünknek hiszünk, tapasztalatainkra támaszkodva vonunk le következtetéseket.

Így tettem én is, amikor a Vértesi Tájvédelmi Körzetben több évtizeden át mértem fel a természeti értékeket. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mezőgazdasági, vadgazdálkodási és természetvédelmi ismeretekkel felvértezve, a Vértest évtizedekig járva, gyűjthettem tapasztalatokat az adott témakörben. Tapasztalatom szerint mind a vadlétszám, mind a vadfajok száma az elmúlt 40 évben drasztikusan megemelkedett. Megjelentek a Vértesben spontán visszatelepülő és szándékosan, vadászati érdekből betelepített vadfajok is. Elég, ha az aranysakálra, a dámra vagy a muflonra gondolunk. Mindeközben a gímszarvas és a vaddisznó létszámának erősödését is tapasztaltam. A vadlétszámot természetes úton szabályozó nagyragadozók teljesen hiányoznak a területről. Az állományszabályozó betegségek – gondolok itt a veszettségre és az afrikai sertéspestisre (ASP) – szintén elkerülték a Vértes térségét.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News

Előbbi a légi úton történő vakcinázások miatt, utóbbi valószínűleg a vonalas létesítmények (autópálya, vasút) vadmozgást és vándorlást korlátozó hatása miatt. Ami a területet járva rögtön szembeötlik, az a vad nyomainak sokasága: túrások, rágások, kitaposott vadváltók, amelyek napjainkban a védett és fokozottan védett élőhelyeken is egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak elő. Az erdőgazdálkodók kénytelenek vadkizáró kerítéssel körbevenni, nemcsak a vágásterületen nevelkedő fiatalosokat, hanem már a vágásra tervezett erdőrészleteket is. Ha néhány szerencsés évben olyan bőséges makktermés adódik, amelyet a vad sem tud teljesen elfogyasztani, a megjelenő csemeték csúcsrügyeit biztosan visszarágja. Vadkizáró kerítések nélkül nem jelenik meg értékelhető természetes újulat, amely a természetközeli erdőkben a fahasználat egyik előfeltétele. Az így bekerített területek tovább fokozzák a nem bekerített részeket terhelő vadnyomást. Ha a vadlétszám közelítene az erdő természetes eltartóképességéhez, az erdőgazdálkodók nem építenének milliókba kerülő kerítéseket, hiszen az nem állna érdekükben. Fontos tény, hogy a védett és fokozottan védett területeken az elsődleges cél az élőhely és az ott található természetvédelmi értékek védelme, megelőzve az erdő- és vadgazdálkodási érdekeket. A Vértesben odáig jutottunk, hogy szükséges bekeríteni egy-egy védett növényfaj termőhelyét is.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News

Ilyen például az egyik jégkorszaki maradványnövényünk, a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló cifra kankalin (Primula auricula), amelynek utolsó két termőhelyét a muflonok veszélyeztetik. Élőhelyét évezredeken át védte sziklás, meredek, ember és vad által is nehezen járható volta, de a kizárólag vadászati érdekből, átgondolatlanul betelepített muflon ellen ez már nem elég, hiszen ez a faj, a hazai vadfajokkal ellentétben, ezeket a termőhelyeket is rendszeresen látogatja, lerágva és letaposva azokat. Egy másik szembeötlő jelenség, tavasszal, a vaddisznótúrásokkal érintett területek nagysága. A legérzékenyebb élőhelyek közé tartoznak a dolomit sziklagyepek, amelyek bővelkednek védett és fokozottan védett állat- és növényfajokban. Például itt él a vértesi nyílt dolomit sziklagyepek legértékesebb bennszülött növénye, a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), valamint hazánk legtermetesebb rovarfaja, a fűrészlábú szöcske (Saga pedo).

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News

A vaddisznók rendszeresen feltúrják ezeket az élőhelyeket, komoly természetvédelmi károkat okozva. Az erózióra is érzékeny dolomit sziklagyepeknél, a gyepzóna sérülése miatt, a csapadék lemossa a termőtalajt, végérvényesen megváltoztatva az élőhelyet. Összegezve kijelenthetjük, hogy a felduzzadt vadlétszám nemcsak a mező- és erdőgazdálkodóknak, hanem a természetvédelmi értékeknek is kárt okoz. A megoldás a vadlétszám szabályozása, amely kizárólag a döntéshozók és a vadgazdálkodók felelőssége. A megoldás kulcsa pedig a vadászok kezében van.

Írta és fényképezte: Klébert Antal természetvédelmi szakember

 

Érdekli a Magyar Madártani Egyesület munkája? Olvasson naprakész híreket ITT!

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Természetvédelem

Végéhez közeledik a bivalyok és a szürkemarhák teleltetése

+1

Megkezdődött a házi bivalyok és a magyar szürke szarvasmarhák felkészítése az áprilisban kezdődő legeltetésre.

+1

Published

on

+1

A tavasz közeledtével a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai állattartótelepén már megkezdődött a házi bivalyok és a magyar szürke szarvasmarhák felkészítése az áprilisban kezdődő legeltetésre.

Fotó: Vizes Tibor – KMNP

Jelenleg az állatok szemrevételezése zajlik, az elkövetkező hetekben pedig pótoljuk a kihullott fülszámokat. Azt követően sor kerül a szükséges állatorvosi kezelésekre.

A telepen három helyszínen több mint 1000 szürkemarha és 270 bivaly teleltetéséről gondoskodunk. Az időjárás kegyes volt a téli tartáshoz, nem volt nagy hideg, bár a szürkemarhák számára ez sem jelentene problémát, ugyanis ők az extrém hideget is jól viselik. A bivalyok kissé fázékonyabbak.

A tavaszias télben kevesebb szálastakarmány fogyott, mivel ilyenkor kevesebb energiára van szükségük az állatoknak. A tavalyi borjak a tél folyamán szépen fejlődtek, erősödtek, leválasztásuk is megtörtént. Szent György-nap tájékán a felnőtt bivalyokkal együtt ők is kimennek majd a legelőkre.

Forrás: KMNP

+1
Tovább olvasom

Természetvédelem

Egy valóságos madártani kincs került elő a Korom-sziget takarítása közben

+1

Madarászok egy igen megviselt állapotú madárgyűrűre lettek figyelmesek a Fehér-tavon.

+1

Published

on

+1

Idén is kitakarítottuk és felkészítettük a költési szezonra a szegedi Fehér-tó 11-es tóegységében található Korom-szigetet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Palics-Ludas Közvállalat munkatársainak segítségével.

Közel hetven évvel ezelőtt felhelyezett madárgyűrűt találtak kollégáink a szegedi Fehér-tavon (fotó: Puskás József)

Az élőhelykezelési munkálatok közben kollégáink egy igen megviselt állapotú madárgyűrűre lettek figyelmesek. A Madárgyűrűzési Központ adataiból kiderült, hogy a gyűrűt egy fiókakorú cigányréce kapta 1957. június 13-án a szegedi Fehér-tavon. A gyűrűző pedig nem más volt, mint dr. Beretzk Péter.

Miért végezzük el a tavaszi munkálatokat?

A Szegedi Fehér-tó fokozottan védett tóegységében lévő Korom-szigetet a KNPI szakemberei évente letakarítják a felnőtt gyomok kóróitól, illetve a terjedő nádtól. A sziget éveken át nyüzsgő sirálytelepnek adott otthont, ahol tavasztól több ezer dankasirály fészkelt, valamint szerecsensirályok kisebb állománya, de küszvágó csérek is előfordultak. A sirályok megtelepedését elősegíti az évenkénti nagytakarítás, tereprendezés. Kedvelik, ha a fészekrakó helyükön nincsen magas növényzet. Ezt a munkát az idei évben február 25-én, kellemes időben sikerült elvégezni.

A szigetre való bejutás szerszámokkal megnehezítve embert próbáló feladat. Először egy 60-70 méternyi nádason kellett átjutni, ezután az iszapos tómederben történő hosszas gyaloglás következett. Ezúttal a teljes szigetet sikerült mentesíteni a növényzettől, így reményeink szerint szinte olyan látvány fogadja majd a márciusban érkező danka- és szerecsensirályokat, amilyen Beretzk Péter idejében lehetett. Természetesen a növényzet újra kihajt tavasszal, de az már folyamatban lévő fészkelést nem zavarja.

A szigetre való bejutás szerszámokkal megnehezítve embert próbáló feladat (fotó: Gál Zoltán)

Az elmúlt években ugyan nem fészkelt sirály a szigeten, de azért természetesen nem lakatlan a terület. A nyári ludak mellett néhány pár fokozottan védett cigányréce rendszeresen fészkel a sziget szegélyzónájában. Bízunk abban, hogy sikerül végre visszacsábítani a sirályokat ide, ahol egykor Közép-Európa egyik legnagyobb dankasirály kolóniája fészkelt. A Korom-sziget a Beretzk Péter kilátóból is látható, ha balra tekintünk. Távcsővel megfigyelhető, hogy vajon idén kialakul-e ott egy nyüzsgő, hangos sirálytelep?

Köszönjük a segítséget a munkálatokban részt vevő kollégáknak! (fotó: Gál Zoltán)

Köszönjük a Palics-Ludas Közvállalat kollégáinak, hogy segítették munkánkat!

 

Forrás: KNPI

+1
Tovább olvasom