Rég látott madárfajt, egy harist észleltek a Nagy-Zsombékban. A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületének egyik legértékesebb és legfontosabb vizes élőhelye, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó Nagy-Zsombék mocsara. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság élőhely-fejlesztéseinek köszönhetően mára egészséges mocsári vegetációval rendelkező és csapadékos tavasz esetén a vízimadaraknak megfelelő táplálkozó- és költőhelyet biztosító élőhelyet találunk a területen.

Haris. Fotó: Biró István / KMNP

Az alföldi pusztai vadvizekre jellemző, de ritka és védett madárfajok rendszeresen fészkelnek ezen a területen. Ilyen például a piroslábú cankó, a nagy goda, a gólyatöcs és a sárszalonka. A korábbi években még egy, a térségben nagyon ritka, rejtélyes madár, a haris költése is többször előfordult. A haris egy apró termetű, rejtő színezetű, földön fészkelő madárfaj, mely ráadásul a késő éjszakai órákban aktív, így igazán ritkán kerül szem elé. A szakemberek is jellemzően csak a hangja alapján tudják észlelni. Alapvetően a dombvidéki, ártéri nedves kaszálórétek madara, ritkán azonban a síkvidéki mocsarakban is előfordul.

Az utóbbi évek csapadékhiányának következtében már jóval kevesebb ideig áll felszíni vízborítás alatt a Nagy-Zsombék. Emiatt jó néhány éve nem lehetett észlelni a területen harist. Idén április elején azonban, egy területbejárás alkalmával véletlenül akadtunk rá egy példányra, mely ráadásul fel is repült, így nappali fényben, röptében csodálhattuk meg, ami igazán ritka látvány. Nem túl magas, csetkákás-sásos növényzetben landolt, azonban itt már hiába kerestük távcsővel, bizonyította rejtőzködési képességét, és többet nem került szemünk elé.

Fotó: Balla Tihamér / KMNP

Idén a szokásosnál kevesebb víz található a területen, azonban jelenleg így is ideális táplálkozó- és búvóhelyet biztosít nem csak a harisnak, de több vízi- és partimadárfajnak is. A látott haris feltételezhetően még vonulásban lévő példány, ugyanis egy költöző madárról van szó, mely a telet a Szaharától délre tölti. A hazai költőhelyeire általában április végén, május elején érkezik vissza és a párba állás, területfoglalás is csak májusban zajlik.

Látott valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Az Agrárminisztérium ezúton meghirdeti a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet IV. fejezetének – az agrárminiszter feladat- és hatáskörét részletező 6. pontjához, azaz a minisztérium természetvédelmi feladataihoz illeszkedő, civil feladatvállalást segítő pályázatot.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Támogatási igényt a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként jóváhagyott Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben rögzített természetvédelmi célok elérésében közvetlenül feladatot vállaló, természet- és környezetvédő céllal létrejött közhasznú szervezetek (egyesületek vagy alapítványok) nyújthatnak be a felhívásban rögzített tematikájú tevékenységekre, projektekre.

A pályázat felhasználható keretösszege 50 millió forint. A pályázatokat 2025. április 14-től 2025. május 13-ig, kizárólag postai úton lehet beadni. Egy pályázó legalább 1 millió, legfeljebb 3 millió forint összegre pályázhat.

A pályázati felhívás szövegét, a pályázati adatlapot, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.

Sikeres pályázást kívánunk!

Forrás: AM

Áprilisban javában zajlik a tavaszi madárvonulás. A rétihéják estében ez az egyik legizgalmasabb hónap, hiszen mind a négy hazai fajjal találkozhatunk. Már a költőhelyek közelében, nádasok, vizes élőhelyek felett láthatjuk a leggyakoribb fajt, a barna rétihéját (Circus aeruginosus).

Barna rétihéja. Fotó: Simay Gábor

Többségük az elmúlt hónapban érkezett meg, de a telek enyhülésével egyre több példányuk telel át. A téli vendég és gyakori átvonuló kékes rétihéja (Circus cyaneus) száma ilyenkorra már csökkeni szokott, de jelenlétükre még ebben a hónapban is számíthatunk. Az idei évben április elején még szokatlanul nagy számban vannak jelen.

Kékes rétihéja. Fotó: Simay Gábor

A fakó rétihéja (Circus macrourus) – igaz csak kis számban – átvonul hazánkon, költőhelyei Közép-Ázsiában találhatók. Igazán szerencsésnek kell lennünk, hogy összefussunk vele a pusztában. Legkésőbb a hamvas rétihéja (Circus pygargus) érkezik meg hozzánk telelő területéről, de a hónap közepén már sokfelé láthatjuk vonuló egyedeit, melyek közül egyesek itt is maradnak fészkelni.

További természetvédelemmel kapcsolatos hírekért látogasson el az Agro Jager Természetvédelem c. rovatába! Kattintson a képre!

Bár rétihéjákat sokfelé láthatunk, legjobb eséllyel gyepek felett, alacsonyan repülve pillanthatjuk meg őket, hiszen ezek a legjobb vadászterületek számukra. Így a gyepek védelmével a rétihéják védelmét is szolgáljuk!

Fakó rétihéja. Fotó: Simay Gábor

A fotókon mind a négy faj esetében hím madarat láthatunk. A tojó és fiatalabb példányok többnyire barnák és sok esetben igen nehéz elkülöníteni a fajokat.

Hamvas rétihéja Fotó: Simay Gábor

A barna és a kékes rétihéják védettek, pénzben kifejezett természetvédelmi értékük 50.000 Ft. A másik két faj fokozottan védett, a fakó rétihéja természetvédelmi értéke 250.000 Ft, míg a hamvas rétihéjáé 500.000 Ft.

Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Írta és fényképezte:
Simay Gábor
Természetvédelmi Őrszolgálat

Látott, fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131