Keressen minket

Természetvédelem

Új világrekorder az európai ordasok közt

Több mint ezer kilométert vándorolt egy szürke farkas

Közzétéve:

Legkevesebb 1240 km-t tett meg egy szürke farkas az alsó-szászországi Nordhorntól a Pireneusokig. Ezzel pedig az eddigi ismereteink szerint az GW1909m azonosítóval rendelkező farkas a legmesszebb jutó egyed a valaha vizsgáltak közül. Az ehhez hasonló kóborlások kulcsszerepet játszhatnak az európai farkaspopulációk hosszú távú egészségének megőrzésében.

Fotó: © Ofelia DE PABLO y Javier ZURITA – WWF

Nemzetközi együttműködés tette lehetővé

A Barcelonai Egyetem (UAB) adott hírt arról nemrég, hogy munkatársai sikerrel követték nyomon egy Németországban született farkas útját egészen Spanyolország északi részéig. Az állat 2020-ban született, és valamivel több mint két év alatt, 2023 februárjában jutott el Franciaországon keresztül a spanyol Pireneusokig. Az állat légvonalban összesen legalább 1240 km-t tett meg.

Az utóbbi években az őshonos nagyragadozóknál tapasztalható állománynövekedés és a technikai fejlődés lehetővé tette, hogy egyre többször és alaposabban figyelhessük meg a fajok, különösen a farkasok kóborlását. Ezt nemrégiben a magyarok is első kézből tapasztalhatták meg a tavaly hazánkba érkező, majd itt illegálisan elejtett M237 jelű svájci farkas esetében is.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

„Érdekesség, hogy a GW1909m jelű egyed nyomon követése nem GPS-nyakörvvel, hanem az utána visszamaradó közvetett életjelnyomok, elsősorban ürülékminták egyedszintű genetikai beazonosításának a segítségével történt. Ehhez elengedhetetlen volt német, francia és spanyol kutatóintézetek és természetvédelmi ügynökségek hatékony együttműködése, mely jó példával szolgálhat számos más ország számára a közös állománymonitoring terén olyan régiókban, ahol határokon átnyúló nagyragadozó-populációkkal találkozhatunk” – mondta Sütő Dávid, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője.

A kóborlások szerepe

A kóborlások több célt szolgálnak, egyrészt a farkasoknak, mint csúcsragadozóknak nagy területekre van szükségük ahhoz, hogy kielégíthessék táplálékigényüket. Éppen ezért a falka territoriális, védi forrásait. Ahogy azonban a fiatalabb állatok felnőnek és ivaréretté válnak, kiválnak a falkából és saját terület után néznek, ezzel helyileg alacsonyan tartva az állománysűrűséget. Másrészt az ilyen nagy távolságokat megtévő egyedek kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy az egymástól messze lévő, vagy emberi szemmel elszigeteltnek tűnő európai farkaspopulációk genetikai sokfélesége fennmaradhasson. Ehhez viszont fontos, hogy a kóborló egyedek számára biztosítsuk az eljutást más populációkhoz, új területekre, amelyhez elengedhetetlen, hogy csökkentsük a nagyragadozókat érő illegális elejtések számát, kezeljük a hozzájuk kapcsolódó ember-vadvilág konfliktusokat, és megőrizzük a faj európai szintű védett státuszát.

Többféle rekord

Amikor tavaly a környező országok médiumai és a hazai sajtó, illetve a WWF Magyarország több alkalommal is beszámolt a Svájcból hazánkba érkező M237 jelű farkasról, kóborlására európai rekordként hivatkoztunk. Ez azóta sem változott. Érdemes azonban tisztázni, hogy miben is tartja pontosan a rekordot az M237. Európában az elmúlt években több jelentős távú kóborlást is sikerült valamilyen módon rögzíteni vagy kimutatni. A hangsúly pedig az utóbbin van. Az M237 esetében GPS-nyakörvvel pontosan tudták követni a kutatók a kóborlás útvonalát, amely légvonalban így végül 829 kilométert jelentett, valójában az állat 1927 kilométert tett meg. Ez számított rekordnak, megelőzve ezzel a német „Alan” nevű egyedet, amely 2009-ben Németországból Fehéroroszországba kóborolt kb. 1550 kilométert megtéve, mely légvonalban 880 km volt. A mostani, GW1909m által frissen felállított 1240 kilométeres rekord az utóbbira, vagyis a légvonalban megtett távolságra vonatkozik, hiszen GPS-készülék nélkül nem ismert az állat pontos útvonala. Ezt a rekordot korábban egyébként egy Norvégiából Finnországba kóborló nőstény egyed tartotta 1092 kilométerrel.

Az Európai Bizottság a szürke farkas európai szintű védelmének csökkentését javasolja, ami azt jelenti, hogy a faj a védett, de vadászható fajok listáján szerepelne. A WWF határozottan elutasítja a Bizottság javaslatát, és a brüsszeli európai policy irodáján keresztül azon dolgozik, hogy a farkasok jelenlegi védettségi státusza fennmaradjon.

Forrás: WWF

Természetvédelem

Öreg néne őzikéje

Őzsutát műtöttek meg a Hortobágyi Madárpark szakemberei.

Published

on

Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.

A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

1 éve történt… A madárinfluenza pusztított

Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.

Published

on

Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer.  Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.

De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani.  A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.

A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem.  Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.

Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdőfürdő a kidobott kanapé

Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.

Published

on

Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.

Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.

A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott.  A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.

A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.

A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.

Forrás: Magyarország Bíróságai

Tovább olvasom