Természetvédelem
Új világrekorder az európai ordasok közt
Több mint ezer kilométert vándorolt egy szürke farkas
Legkevesebb 1240 km-t tett meg egy szürke farkas az alsó-szászországi Nordhorntól a Pireneusokig. Ezzel pedig az eddigi ismereteink szerint az GW1909m azonosítóval rendelkező farkas a legmesszebb jutó egyed a valaha vizsgáltak közül. Az ehhez hasonló kóborlások kulcsszerepet játszhatnak az európai farkaspopulációk hosszú távú egészségének megőrzésében.
Fotó: © Ofelia DE PABLO y Javier ZURITA – WWF
Nemzetközi együttműködés tette lehetővé
A Barcelonai Egyetem (UAB) adott hírt arról nemrég, hogy munkatársai sikerrel követték nyomon egy Németországban született farkas útját egészen Spanyolország északi részéig. Az állat 2020-ban született, és valamivel több mint két év alatt, 2023 februárjában jutott el Franciaországon keresztül a spanyol Pireneusokig. Az állat légvonalban összesen legalább 1240 km-t tett meg.
Az utóbbi években az őshonos nagyragadozóknál tapasztalható állománynövekedés és a technikai fejlődés lehetővé tette, hogy egyre többször és alaposabban figyelhessük meg a fajok, különösen a farkasok kóborlását. Ezt nemrégiben a magyarok is első kézből tapasztalhatták meg a tavaly hazánkba érkező, majd itt illegálisan elejtett M237 jelű svájci farkas esetében is.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
„Érdekesség, hogy a GW1909m jelű egyed nyomon követése nem GPS-nyakörvvel, hanem az utána visszamaradó közvetett életjelnyomok, elsősorban ürülékminták egyedszintű genetikai beazonosításának a segítségével történt. Ehhez elengedhetetlen volt német, francia és spanyol kutatóintézetek és természetvédelmi ügynökségek hatékony együttműködése, mely jó példával szolgálhat számos más ország számára a közös állománymonitoring terén olyan régiókban, ahol határokon átnyúló nagyragadozó-populációkkal találkozhatunk” – mondta Sütő Dávid, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője.
A kóborlások szerepe
A kóborlások több célt szolgálnak, egyrészt a farkasoknak, mint csúcsragadozóknak nagy területekre van szükségük ahhoz, hogy kielégíthessék táplálékigényüket. Éppen ezért a falka territoriális, védi forrásait. Ahogy azonban a fiatalabb állatok felnőnek és ivaréretté válnak, kiválnak a falkából és saját terület után néznek, ezzel helyileg alacsonyan tartva az állománysűrűséget. Másrészt az ilyen nagy távolságokat megtévő egyedek kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy az egymástól messze lévő, vagy emberi szemmel elszigeteltnek tűnő európai farkaspopulációk genetikai sokfélesége fennmaradhasson. Ehhez viszont fontos, hogy a kóborló egyedek számára biztosítsuk az eljutást más populációkhoz, új területekre, amelyhez elengedhetetlen, hogy csökkentsük a nagyragadozókat érő illegális elejtések számát, kezeljük a hozzájuk kapcsolódó ember-vadvilág konfliktusokat, és megőrizzük a faj európai szintű védett státuszát.
Többféle rekord
Amikor tavaly a környező országok médiumai és a hazai sajtó, illetve a WWF Magyarország több alkalommal is beszámolt a Svájcból hazánkba érkező M237 jelű farkasról, kóborlására európai rekordként hivatkoztunk. Ez azóta sem változott. Érdemes azonban tisztázni, hogy miben is tartja pontosan a rekordot az M237. Európában az elmúlt években több jelentős távú kóborlást is sikerült valamilyen módon rögzíteni vagy kimutatni. A hangsúly pedig az utóbbin van. Az M237 esetében GPS-nyakörvvel pontosan tudták követni a kutatók a kóborlás útvonalát, amely légvonalban így végül 829 kilométert jelentett, valójában az állat 1927 kilométert tett meg. Ez számított rekordnak, megelőzve ezzel a német „Alan” nevű egyedet, amely 2009-ben Németországból Fehéroroszországba kóborolt kb. 1550 kilométert megtéve, mely légvonalban 880 km volt. A mostani, GW1909m által frissen felállított 1240 kilométeres rekord az utóbbira, vagyis a légvonalban megtett távolságra vonatkozik, hiszen GPS-készülék nélkül nem ismert az állat pontos útvonala. Ezt a rekordot korábban egyébként egy Norvégiából Finnországba kóborló nőstény egyed tartotta 1092 kilométerrel.
Az Európai Bizottság a szürke farkas európai szintű védelmének csökkentését javasolja, ami azt jelenti, hogy a faj a védett, de vadászható fajok listáján szerepelne. A WWF határozottan elutasítja a Bizottság javaslatát, és a brüsszeli európai policy irodáján keresztül azon dolgozik, hogy a farkasok jelenlegi védettségi státusza fennmaradjon.
Forrás: WWF
Természetvédelem
Egy valóságos madártani kincs került elő a Korom-sziget takarítása közben
Madarászok egy igen megviselt állapotú madárgyűrűre lettek figyelmesek a Fehér-tavon.
Idén is kitakarítottuk és felkészítettük a költési szezonra a szegedi Fehér-tó 11-es tóegységében található Korom-szigetet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Palics-Ludas Közvállalat munkatársainak segítségével.
Közel hetven évvel ezelőtt felhelyezett madárgyűrűt találtak kollégáink a szegedi Fehér-tavon (fotó: Puskás József)
Az élőhelykezelési munkálatok közben kollégáink egy igen megviselt állapotú madárgyűrűre lettek figyelmesek. A Madárgyűrűzési Központ adataiból kiderült, hogy a gyűrűt egy fiókakorú cigányréce kapta 1957. június 13-án a szegedi Fehér-tavon. A gyűrűző pedig nem más volt, mint dr. Beretzk Péter.
Miért végezzük el a tavaszi munkálatokat?
A Szegedi Fehér-tó fokozottan védett tóegységében lévő Korom-szigetet a KNPI szakemberei évente letakarítják a felnőtt gyomok kóróitól, illetve a terjedő nádtól. A sziget éveken át nyüzsgő sirálytelepnek adott otthont, ahol tavasztól több ezer dankasirály fészkelt, valamint szerecsensirályok kisebb állománya, de küszvágó csérek is előfordultak. A sirályok megtelepedését elősegíti az évenkénti nagytakarítás, tereprendezés. Kedvelik, ha a fészekrakó helyükön nincsen magas növényzet. Ezt a munkát az idei évben február 25-én, kellemes időben sikerült elvégezni.
A szigetre való bejutás szerszámokkal megnehezítve embert próbáló feladat. Először egy 60-70 méternyi nádason kellett átjutni, ezután az iszapos tómederben történő hosszas gyaloglás következett. Ezúttal a teljes szigetet sikerült mentesíteni a növényzettől, így reményeink szerint szinte olyan látvány fogadja majd a márciusban érkező danka- és szerecsensirályokat, amilyen Beretzk Péter idejében lehetett. Természetesen a növényzet újra kihajt tavasszal, de az már folyamatban lévő fészkelést nem zavarja.
A szigetre való bejutás szerszámokkal megnehezítve embert próbáló feladat (fotó: Gál Zoltán)
Az elmúlt években ugyan nem fészkelt sirály a szigeten, de azért természetesen nem lakatlan a terület. A nyári ludak mellett néhány pár fokozottan védett cigányréce rendszeresen fészkel a sziget szegélyzónájában. Bízunk abban, hogy sikerül végre visszacsábítani a sirályokat ide, ahol egykor Közép-Európa egyik legnagyobb dankasirály kolóniája fészkelt. A Korom-sziget a Beretzk Péter kilátóból is látható, ha balra tekintünk. Távcsővel megfigyelhető, hogy vajon idén kialakul-e ott egy nyüzsgő, hangos sirálytelep?
Köszönjük a segítséget a munkálatokban részt vevő kollégáknak! (fotó: Gál Zoltán)
Köszönjük a Palics-Ludas Közvállalat kollégáinak, hogy segítették munkánkat!
Forrás: KNPI
Mezőgazdaság
AM: Új lehetőség a gazdálkodók számára az ökológiai célú vízpótlás alkalmazása
Év elejétől lehetővé vált a mezőgazdasági területek időszakos vízzel történő eláraszthatósága, az agrártárca kidolgozta és bevezette a szabályozásban az ökológiai célú vízpótlásra használt terület fogalmát – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Ez a lehetőség összhangban van és segíti a vízügyi ágazat által indított, „Vizet a tájba!” program végrehajtását is.
Egy fokozottan védett nagy póling, amelynek természetvédelmi értéke 500 000 Forint, táőlálékot keres a Begécsi-halastavak környékén, Zsadány, Fancsika-pusztán 2025. februáe 17-én. Háttérben a 186 méter magas Komádi TV torony. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Feldman Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei esztendőtől a nem mezőgazdasági célra, ideiglenesen használt földterület egyik meghatározott lehetősége az ökológiai célú vízpótlás. Ez a mezőgazdasági területek vízjogi engedéllyel történő időszakos elárasztását jelenti. A folyamat a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosítása érdekében vízpótlás, beszivárogtatás céljából felszíni víztöbbletből vagy szabad vízkészletből (nem árvízi víz), gravitációs úton megvalósuló vízkivezetéssel mehet végbe.
Sűrű ráccsal engedik a vizeket az Agropoint Kft. átal kezelt biharugrai halastavakról. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az államtitkár tájékoztatása szerint az ökológiai vízpótlásban érintett mezőgazdasági területek az agrártámogatási rendszerben támogathatók maradnak akkor is, ha arra átmenetileg vízpótlás, víz beszivárogtatás céljából vizet vezetnek annak révén, hogy a vízborítás ideje alatt az ún. minimumkövetelmények szerinti fenntartási szabályokat teljesítettnek kell tekinteni. Az új szabályozás az idei évre vonatkozó agrártámogatási rendeletcsomag keretei között jelenik majd meg. Az ökológiai célú vízpótlás fogalmát pedig a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet vezette be 2025. január 1-jével.
Vadásszon őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!
A szabályozás összhangban van a vízügyi ágazat által indított, „Vizet a tájba” kezdeményezéssel, amelynek keretében a vízügy várja azon gazdák jelentkezését, akik a területükön vizet szeretnének megtartani és az erre kialakított online felületen bejelentik az erre szánt területeiket – emelte ki Feldman Zsolt.
Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
A vadmacska nyomában: a nyugati határvidék rejtélyes ragadozója
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet friss tanulmányt közölt a vadmacskáról
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet által koordinált vadmacska programban nemcsak elpusztultan talált példányokat vizsgálunk részletesen, hanem terepi adatgyűjtést is végzünk. Egy friss tanulmány a faj nyugati határvidéki jelenlétét és életmódját tárja fel, egy olyan régióban, ahol a vadmacska előfordulása eddig ismeretlen volt.
Fotó: BalatonScience
Miért veszélyeztetett a vadmacska?
Az európai vadmacska Európa egyik legveszélyeztetettebb emlősfaja, Magyarországon fokozottan védett. Fennmaradását elsősorban közeli rokonával, a házi macskával való kereszteződés veszélyezteti, ami genetikai leromláshoz vezet a vadmacskaállományban. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a vadmacska állománya felhígul a házi macskák „tengerében”, és mint önálló faj, lassan eltűnik. Skóciában ez sajnos már be is következett.
Rejtett életmód
A vadmacska rejtőzködő, magányosan élő ragadozó, amely főként szürkületben és éjszaka aktív, de nyugalmas területeken és kölyöknevelés idején nappal is megfigyelhető. A nappalt faodvakban, sziklaüregekben, farakások alatt, magas fák ágain vagy kotorékban tölti.
Vadmacska vagy házi macska?
A vadmacskát és a cirmos mintázatú házi macskákat első pillantásra nehéz megkülönböztetni, különösen a hibrideket. Megbízható azonosítás csak genetikai vizsgálattal lehetséges. Azonban néhány külső jegy segíthet terepi megfigyeléskor.
Fontos külső jegyek
• A vadmacska farka vastagabb, dús szőrzetű, tompa végződésű és fekete végű. Rajta 3-5 sötét gyűrű található, amelyek élesen elválnak a világosabb sávoktól. A házi macska farka vékonyabb, hegyesebb végű, rajta több, keskeny gyűrű lehet.
• A vadmacska hátán egy sötét sáv fut, amely a faroktőnél véget ér, míg a házi macskánál a sáv vagy a farkon is folytatódik, vagy hiányzik, vagy elmosódik.
• A vadmacska zömökebbnek tűnik, szélesebb fejű, kisebb fülű és vaskosabb lábú, mint a házi macska. Bundája halványabb, szőrzete hosszabb, oldalsávjai folytonosak, a házi macskáé pettyezett.
A hibridek gyakran öröklik a vadmacskára jellemző vastag farkot és nagyobb testméreteket, de a farokgyűrűk kevésbé markánsak.
Kutatás a terepen
A kutatók különféle illatcsalikat, így macskagyökeret és macskamentát használtak, hogy kameracsapdák elé csalogassák az állatokat. A vizsgálatot két és fél év alatt közel félszáz helyszínen, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén végezték. Az eredmények szerint a helyszínek felén vadmacskákat, felén házi macskákat, és sok helyszínen mindkét fajt azonosították.
Eltérő viselkedés
Mindkét faj főként éjszakai életmódot folytat, de a vadmacskák aktivitásmintázata tavasszal a kölyöknevelési időszakról árulkodott. További érdekesség, hogy a házi macskák észlelése télen visszaesett a vadmacskákhoz képest. Az illatcsalira is eltérően reagáltak: a házi macskákat szinte azonnal odavonzotta, míg a félénkebb vadmacskáknál az észlelési gyakoriság csak fokozatosan növekedett. Mindezek azt jelzik, hogy a megfigyelt házi macskák házaktól rendszeresen elkóboroló példányok, amelyek a zordabb időket az emberi környezet biztonságában vészelik át.
A kutatás jelentősége
A kutatás rávilágított arra, hogy a veszélyeztetett vadmacska a korábban ismert területeken túl is előfordul, gyakran osztozva élőhelyén a házi macskákkal. Ezek az eredmények fontos alapot nyújthatnak a faj hatékonyabb védelméhez, és felhívják a figyelmet a felelős állattartásra: a házi macskák kontrollált, lakáson belüli tartása kiemelten fontos a vadmacska fennmaradásához.
Együttműködés
A kutatásban a HUN-REN BLKI, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, a Magyar Természettudományi Múzeum és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem szakemberei vettek részt. Eredményeiket az Applied Animal Behaviour Science szaklapban tették közzé.
KITEKINTŐ: Farkasok egyre közelebb Białystokhoz – a lakosok aggódnak
KITEKINTŐ: Vadász találkozott egy 8 fős farkasfalkával
Újból együtt, Sümegen
Egy valóságos madártani kincs került elő a Korom-sziget takarítása közben
NÉBIH: Újabb rovarölő permetezőszer kapott engedélyt a drónos kijuttatásra
AM: Új lehetőség a gazdálkodók számára az ökológiai célú vízpótlás alkalmazása
KITEKINTŐ: Dúvadhajtás Szerbiában – GALÉRIÁVAL
Emlékezetes: Móró Balázs élete első szarvasbikáját ejtette el
KITEKINTŐ: Farkasok dúlják Kelet-Szerbiát
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian