Természetvédelem
Jogászok és erdészek a magyar erdők fenntartható jövőjéért
Ismét szakmai-tudományos jogi konferenciának adott otthont a Pilisi Parkerdő Zrt.
Ismét szakmai-tudományos jogi konferenciának adott otthont a Pilisi Parkerdő Zrt., melyen számos neves szakértő és állami tisztségviselő vett részt, hogy megvitassák és felhívják a figyelmet az erdőgazdálkodás és vadászat aktuális jogi kérdéseire, mind hazai, mind nemzetközi tekintetben.
A kétnapos rendezvényt Reinitz Gábor, a Pilis Parkerdő vezérigazgatója és Dr. Gremsperger Gábor, a Gremsperger Ügyvédi Iroda vezetője nyitotta meg, akik emlékeztették a résztvevőket arra, hogy mintegy másfél éve ugyanezen a helyszínen alakult meg a jogász szakembereket tömörítő Lex Silvarum Jogászok az Erdőkért Egyesület. Az ügyvédi iroda és főváros és tágabb környezetének zöld infrastruktúráját kezelő erdőgazdaság között évek óta tartó közös műhelymunka eredményeként a jogalkalmazás területén számos sikeres és előremutató esettanulmány született, melyeket már a jogalkotás folyamata során is figyelembe vesznek az illetékes szakterületek.
Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára az eseményen tartott előadásában hangsúlyozta, hogy az erdőalapú gazdaság keretrendszerében gondolkodva az erdő terméke nem kizárólag a faanyag, hanem a teljes ökoszisztéma, vagyis az élő erdő maga. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a fával borított területek kiemelt fontossággal bírnak a klímasemlegességi célok elérésében, melyeket a meglévő erdők minőségének megőrzésével, állapotuk javításával, illetve területük bővítésével lehet biztosítani. Az államtitkár emlékeztetett: 2020 óta már 30 ezer hektár új erdőt telepítettek, a Településfásítási Program keretein belül pedig év végéig 56 ezer sorfát ültetnek el az erdészek segítségével közel 2000 településen, miközben országszerte jelentős siker az Újszülöttek erdeje program megvalósítása. Zambó Péter előadásában kiemelte, hogy az erdők az ország stratégiai fontosságú zöld vagyonát jelentik, amelynek kezelésében az állam a közcélokat szolgáló kiemelt szerepet vállal.
Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára előadásában felvázolta egy – elsősorban az erdészeti szakszemélyzetből álló – Magyar Erdészeti Kamara kialakításának lehetőségét, melynek célja az erdészek hatékonyabb érdekképviselete, főként hazai berkekben. Az államtitkár kitért továbbá az Erdőbirtokossági társulatok jövőbeni szerepének, illetve az osztatlan közös tulajdonú erdők rendezésére is, melyekkel ismét egy újabb lépést tesz a minisztérium a fenntartható, tartamos erdőgazdálkodás irányába, elsősorban a magánszektorban. Szintén az Agrárminisztérium részéről, a földügyek aktuális kérdéseiről Dr. Kovács Zita birtokpolitikáért felelős miniszteri biztos osztott meg hasznos információkat a jelenlévőkkel. A miniszteri biztos kiemelte: A Nemzeti Földügyi Központ feladatainak hatékonyabb ellátását várja az Agrárminisztériumba történő beolvadástól. Kiemelt feladat az elmúlt időszakban kialakult ügyhátralék ledolgozása.
A szakmai előadások során a résztvevők betekintést nyerhettek az Európai Unió zöld irányelvei mentén indított programjaiba is. Dr. Petrétei Kristóf, a Petrétei Ügyvédi Iroda vezetője gyakorlati példákon keresztül ismertette a GreenDeal keretében megfogalmazott uniós célokat, melyek operatív megvalósítása a hazai erdészeti ágazatra is feladatokat ró. Kiemelte, hogy a program elsősorban a passzív védelem helyett aktív természetvédelmi beavatkozásokat irányoz elő, melyekkel az élőhelyek helyreállítását kívánja szorgalmazni az EU.
A vadászható állat által okozott károk témakörét több előadás is érintette. Az előadás résztvevői több jogeset ismertetése révén betekinthettek a Kúria jogértelmezési gyakorlatába, valamint az igazságügyi vadkárszakértő mindennapi munkavégzése során tapaszalt gyakorlati nehézségekbe.
A jogi előadások mellett a jelenlévők Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark ügyvezető igazgatójának tolmácsolásában megismerhették a főváros közvetlen környezetében működő ökoturisztikai élményközpont működését és mindennapjait is. Az igazgató kitért a Vadaspark ügyfélkezelésére és kommunikációs tevékenységére, jogi esetek kezelése során történő alkalmazásukra.
A konferencián résztvevő szakemberek egyetértettek abban, hogy szükség van olyan fórumokra, melyek lehetőséget biztosítanak a szakmai kapcsolatok építésére, az aktuális kérdések megvitatására és a szakmai tudás bővítésére. Az erdőgazdálkodási ágazatban közel 100 jogász szoros együttműködésben dolgozik az erdők ügyéért, így fontos, hogy megtalálják a közös nyelvet, mely segíti az érintetteket az erdészeti és vadászati jogrendszer bonyolult világában való eligazodásban.
Forrás: Pilisi Parkerdő
Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.
Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.
A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.
Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.
Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.
Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer. Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.
A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.
De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani. A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.
A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem. Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.
Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.
Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.
Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.
A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott. A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.
A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.
A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.
Forrás: Magyarország Bíróságai