Keressen minket

Természetvédelem

Jogászok és erdészek a magyar erdők fenntartható jövőjéért

+1

Ismét szakmai-tudományos jogi konferenciának adott otthont a Pilisi Parkerdő Zrt.

+1

Közzétéve:

+1

Ismét szakmai-tudományos jogi konferenciának adott otthont a Pilisi Parkerdő Zrt., melyen számos neves szakértő és állami tisztségviselő vett részt, hogy megvitassák és felhívják a figyelmet az erdőgazdálkodás és vadászat aktuális jogi kérdéseire, mind hazai, mind nemzetközi tekintetben.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A kétnapos rendezvényt Reinitz Gábor, a Pilis Parkerdő vezérigazgatója és Dr. Gremsperger Gábor, a Gremsperger Ügyvédi Iroda vezetője nyitotta meg, akik emlékeztették a résztvevőket arra, hogy mintegy másfél éve ugyanezen a helyszínen alakult meg a jogász szakembereket tömörítő Lex Silvarum Jogászok az Erdőkért Egyesület. Az ügyvédi iroda és főváros és tágabb környezetének zöld infrastruktúráját kezelő erdőgazdaság között évek óta tartó közös műhelymunka eredményeként a jogalkalmazás területén számos sikeres és előremutató esettanulmány született, melyeket már a jogalkotás folyamata során is figyelembe vesznek az illetékes szakterületek.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára az eseményen tartott előadásában hangsúlyozta, hogy az erdőalapú gazdaság keretrendszerében gondolkodva az erdő terméke nem kizárólag a faanyag, hanem a teljes ökoszisztéma, vagyis az élő erdő maga. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a fával borított területek kiemelt fontossággal bírnak a klímasemlegességi célok elérésében, melyeket a meglévő erdők minőségének megőrzésével, állapotuk javításával, illetve területük bővítésével lehet biztosítani. Az államtitkár emlékeztetett: 2020 óta már 30 ezer hektár új erdőt telepítettek, a Településfásítási Program keretein belül pedig év végéig 56 ezer sorfát ültetnek el az erdészek segítségével közel 2000 településen, miközben országszerte jelentős siker az Újszülöttek erdeje program megvalósítása. Zambó Péter előadásában kiemelte, hogy az erdők az ország stratégiai fontosságú zöld vagyonát jelentik, amelynek kezelésében az állam a közcélokat szolgáló kiemelt szerepet vállal.

Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára előadásában felvázolta egy – elsősorban az erdészeti szakszemélyzetből álló – Magyar Erdészeti Kamara kialakításának lehetőségét, melynek célja az erdészek hatékonyabb érdekképviselete, főként hazai berkekben. Az államtitkár kitért továbbá az Erdőbirtokossági társulatok jövőbeni szerepének, illetve az osztatlan közös tulajdonú erdők rendezésére is, melyekkel ismét egy újabb lépést tesz a minisztérium a fenntartható, tartamos erdőgazdálkodás irányába, elsősorban a magánszektorban. Szintén az Agrárminisztérium részéről, a földügyek aktuális kérdéseiről Dr. Kovács Zita birtokpolitikáért felelős miniszteri biztos osztott meg hasznos információkat a jelenlévőkkel. A miniszteri biztos kiemelte: A Nemzeti Földügyi Központ feladatainak hatékonyabb ellátását várja az Agrárminisztériumba történő beolvadástól. Kiemelt feladat az elmúlt időszakban kialakult ügyhátralék ledolgozása.

A szakmai előadások során a résztvevők betekintést nyerhettek az Európai Unió zöld irányelvei mentén indított programjaiba is. Dr. Petrétei Kristóf, a Petrétei Ügyvédi Iroda vezetője gyakorlati példákon keresztül ismertette a GreenDeal keretében megfogalmazott uniós célokat, melyek operatív megvalósítása a hazai erdészeti ágazatra is feladatokat ró. Kiemelte, hogy a program elsősorban a passzív védelem helyett aktív természetvédelmi beavatkozásokat irányoz elő, melyekkel az élőhelyek helyreállítását kívánja szorgalmazni az EU.

A vadászható állat által okozott károk témakörét több előadás is érintette. Az előadás résztvevői több jogeset ismertetése révén betekinthettek a Kúria jogértelmezési gyakorlatába, valamint az igazságügyi vadkárszakértő mindennapi munkavégzése során tapaszalt gyakorlati nehézségekbe.

A jogi előadások mellett a jelenlévők Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark ügyvezető igazgatójának tolmácsolásában megismerhették a főváros közvetlen környezetében működő ökoturisztikai élményközpont működését és mindennapjait is. Az igazgató kitért a Vadaspark ügyfélkezelésére és kommunikációs tevékenységére, jogi esetek kezelése során történő alkalmazásukra.

A konferencián résztvevő szakemberek egyetértettek abban, hogy szükség van olyan fórumokra, melyek lehetőséget biztosítanak a szakmai kapcsolatok építésére, az aktuális kérdések megvitatására és a szakmai tudás bővítésére. Az erdőgazdálkodási ágazatban közel 100 jogász szoros együttműködésben dolgozik az erdők ügyéért, így fontos, hogy megtalálják a közös nyelvet, mely segíti az érintetteket az erdészeti és vadászati jogrendszer bonyolult világában való eligazodásban.

Forrás: Pilisi Parkerdő 

+1

Természetvédelem

Megjelent a 2025.évi természetvédelmi pályázat kiírása

+1

Természetvédelmi pályázatot hirdetett az Agrárminisztérium

+1

Published

on

+1

Az Agrárminisztérium ezúton meghirdeti a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet IV. fejezetének – az agrárminiszter feladat- és hatáskörét részletező 6. pontjához, azaz a minisztérium természetvédelmi feladataihoz illeszkedő, civil feladatvállalást segítő pályázatot.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Támogatási igényt a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként jóváhagyott Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben rögzített természetvédelmi célok elérésében közvetlenül feladatot vállaló, természet- és környezetvédő céllal létrejött közhasznú szervezetek (egyesületek vagy alapítványok) nyújthatnak be a felhívásban rögzített tematikájú tevékenységekre, projektekre.

A pályázat felhasználható keretösszege 50 millió forint. A pályázatokat 2025. április 14-től 2025. május 13-igkizárólag postai úton lehet beadni. Egy pályázó legalább 1 millió, legfeljebb 3 millió forint összegre pályázhat.

A pályázati felhívás szövegét, a pályázati adatlapot, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.

Sikeres pályázást kívánunk!

Forrás: AM

+1
Tovább olvasom

Természetvédelem

ÁPRILIS: Négy rétihéja faj szeli a magyar eget

Published

on

0

Áprilisban javában zajlik a tavaszi madárvonulás. A rétihéják estében ez az egyik legizgalmasabb hónap, hiszen mind a négy hazai fajjal találkozhatunk. Már a költőhelyek közelében, nádasok, vizes élőhelyek felett láthatjuk a leggyakoribb fajt, a barna rétihéját (Circus aeruginosus).

Barna rétihéja. Fotó: Simay Gábor

Többségük az elmúlt hónapban érkezett meg, de a telek enyhülésével egyre több példányuk telel át. A téli vendég és gyakori átvonuló kékes rétihéja (Circus cyaneus) száma ilyenkorra már csökkeni szokott, de jelenlétükre még ebben a hónapban is számíthatunk. Az idei évben április elején még szokatlanul nagy számban vannak jelen.

Kékes rétihéja. Fotó: Simay Gábor

A fakó rétihéja (Circus macrourus) – igaz csak kis számban – átvonul hazánkon, költőhelyei Közép-Ázsiában találhatók. Igazán szerencsésnek kell lennünk, hogy összefussunk vele a pusztában. Legkésőbb a hamvas rétihéja (Circus pygargus) érkezik meg hozzánk telelő területéről, de a hónap közepén már sokfelé láthatjuk vonuló egyedeit, melyek közül egyesek itt is maradnak fészkelni.

További természetvédelemmel kapcsolatos hírekért látogasson el az Agro Jager Természetvédelem c. rovatába! Kattintson a képre!

Bár rétihéjákat sokfelé láthatunk, legjobb eséllyel gyepek felett, alacsonyan repülve pillanthatjuk meg őket, hiszen ezek a legjobb vadászterületek számukra. Így a gyepek védelmével a rétihéják védelmét is szolgáljuk!

Fakó rétihéja. Fotó: Simay Gábor

A fotókon mind a négy faj esetében hím madarat láthatunk. A tojó és fiatalabb példányok többnyire barnák és sok esetben igen nehéz elkülöníteni a fajokat.

Hamvas rétihéja Fotó: Simay Gábor

A barna és a kékes rétihéják védettek, pénzben kifejezett természetvédelmi értékük 50.000 Ft. A másik két faj fokozottan védett, a fakó rétihéja természetvédelmi értéke 250.000 Ft, míg a hamvas rétihéjáé 500.000 Ft.

Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Írta és fényképezte:
Simay Gábor
Természetvédelmi Őrszolgálat

 

Látott, fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Természetvédelem

Gőtementés

+1

Bakonyi alpesi gőtéket mentettek a Burok-völgy környékén

+1

Published

on

+1

A bakonyi alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris bakonyiensis) jelenlegi ismeretink alapján kizárólag a Bakonyban és az Őrségben fordul elő, így a Kárpát-medence egyik bennszülött gerinces állata! Megőrzése – mint valódi hungaricum – ezért a mi feladatunk!

A Bakonyban az alpesi gőték többsége a hegység magasabban fekvő északi illetve középső részén él, de van egy elszigetelt populáció a Keleti-Bakonyban is, a Burok-völgy környékén. Ezt az állományt tavaly kezdtük el felmérni (korábbi írásunk itt érhető el).

Szaporodóhelyeinek többsége itt a rendszeresen járt erdészei utak pocsolyáiban található, mely komoly veszélyeztető tényező az elszigetelt populáció fennmaradása szempontjából. A taposás és a víz állandó felkavarása mellett ezek a pocsolyák ráadásul tavaly nyáron ki is száradtak, még mielőtt a lárvák kifejlődhettek volna, így ennek az egyébként is ritka állatnak nem volt szaporulata!

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) és a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. együttműködésének köszönhetően idén komoly munkálatok zajlottak e bennszülött állatunk megmentése érdekében. A tél folyamán munkagép segítségével árkok készültek, melyekben a gőtelárvák kifejlődésére jóval nagyobb az esély. Egy részük a meglévő, kikerülhető, de sekély szaporodóhelyek mélyítésével, többségük viszont a közlekedést is nehezítő keréknyom pocsolyák mellett lett kialakítva. Utóbbiak vizét az újonnan kialakított árkokba vezettük be. Az új árkok többségéből sajnos elszivárogna a víz, ezért még kora tavasszal, a gőték szaporodása előtt elkészült ezek vízzáró bélelése is.

Forrás: Dr. Riezing Norbert – DINPI

+1
Tovább olvasom