Természetvédelem
Már a műholdakról is látszanak a Magyarországon bajba került fecskék – VIDEÓVAL
Tíz évente fordul elő, hogy ilyen időjárási körülményekkel találkoznak a vonuló fecskék Magyarországon. 2024. szeptemberében annyi fecske gyűlt össze a Dunántúlon, hogy a Fenék-pusztai Madármegfigyelő Állomás vezetője, Benke Szabolcs arról tájékoztatta Dr. Déri Jánost, a Hortobágyi Madárkórház igazgatóját, hogy már radarképen is látható a Kis-Balaton környékén megrekedt fecsketömeg, ami a szakemberek szerint milliós nagyságrendet jelent – tájékoztatta Dr. Déri János az Agro Jager Newst.
A Kárpát-medencébe hirtelen betörő hidegfront és a nagy mennyiségű csapadék rendkívül rossz ütemben érkezett, mert a Magyarországra érkező fecskék, amelyek Skandináviától, a Baltikumig át, továbbá Csehországból, Lengyelországból, Szlovákiából érkeztek hozzánk, most táplálék nélkül maradtak.
Az ország leghidegebb településén százezres mennyiségben rekedtek meg a fecskák. A Zabarért Egyesület videót és hasznos tanácsokat, továbbá a madármentő állomások címét is közzétette.
A folyamatos esőzés miatt nem repülnek a rovarok és az ilyenkor rajzó, nagy tömegű árvaszúnyog „felhőket” nem találják meg a madarak.
A szakember hozzátette, hogy vasárnap délelőtt kapott Kasza Edittől egy hírt, miszerint a 71-es főúton gyakorlatilag annyi fecskét elütöttek, hogy terítve volt az út az elgázolt madaraktól. Ennek az a magyarázata, hogy a meleg úttest felett némi rovar mennyiség repül, amit a fecskék igyekeznek elkapni, illetőleg az útszélen, az úttesten a földről szedik a rovart.
A madarászsok kérik a közlekedőket, hogy amennyiben madarakat látnak, lassítsanak, hogy a fecskék el tudják kerülni az ütközéseket. Hideg van, elgémberedtek a madarak, éhesek és a reakcióik lassabbak az átlagosnál.
A Mentsük meg a fecskéket Facebook csoportot itt érheti el!
Munkatársa – a Gádorosi Madármentőállomásról – Orbán Tamás további segítséget is adott az önkéntes madármentőknek, aki részletesen leírja, milyen táplálékot tudunk házilag készíteni a madaraknak addig, míg fel nem melegszik az idő.
A receptet és a Facebook bejegyzést itt érheti el!
Dr. Déri János hozzátette, hogy fecskéknek, ahhoz, hogy képesek legyenek Afrikáig elrepülni 18-22 grammos súlyt kell elérni. A vonuló madarak életében a vizes élőhelyek kiemelten fontosak, hiszen a nagytömegű rovarral csak ezeken a részeken találkozhatnak. A magyarországi élőhelyek védelme így nemcsak a hazai fauna, hanem a vonuló, telelő madárállomány miatt is kiemelkedően fontos.
Dr. Déri János kiemelte, hogy a védett, vagy fokozattan védett állatok tartásához engedélyek szükségesek, ezért a bajba jutott állatokat a lehető legrövidebb úton át kell adni. Az ilyen, havária jellegű eseménynél a mentett állatokat, ha pár napig magunknál is tartjuk, akkor be kell jelenteni az illetékes kormányhivatalnál, de a lehető leggyorsabban szabadon kell bocsátani.
Dr. Déri János hangsúlyozta, hogy a fecskék otthoni etetése nagy gyakorlatot igényel. A madarakat ilyenkor tömni kell, de ha egy tálcába lisztkukacot szórunk, különféle magas fehérje tartalmú eleséggel (lásd fentebb a linkben található receptet!), akkor leszállnak és el fogják fogyasztani a száraz, vagy a darabolt eleséget is.
Ekkora, milliós nagyságrendű madármentésre a lakosság segítsége is szükséges. Ha látjuk, hogy egy-egy épületbe szívesen berepülnek, akkor hagyjuk nyitva estére az ajtókat, istállókat, hogy melegebb környezetben vészelhessék át a hideg éjjeleket a fecskék.
A szakember felhívta a figyelmet, hogy az épület belső részeiből a fecske könnyen kitalál, különösen a most bajba jutott, hosszú villás farkú, vörös torkú füsti fecskék. Ilyen esetben nem kell hajtani, kergetni, befogni a madarakat. Csak azokat vegyük kézbe, amelyek már hagyják magukat megfogni.
Lehetőségeink szerint pedig, igyekezzünk menteni a madarakat. A füsti fecske 3-4 évig él, de ismernek 10 éves példányt is. Fészkek kihelyezésével segítsük a madarak költését is, hiszen az emberi, épített környezetet elfogadó, választó, különleges légi akrobaták rövid életük miatt könnyen eltűnhetnek a környezetünkből, a mindennapi életünkből. Tegyünk értük!
Írta:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Borítókép: Zabarért Egyesület
A Zabarért Egyesület Facebook oldalát itt érheti el!
Természetvédelem
Folytatódik a Beliczay-sziget erdőfelújítása
A Pilisi Parkerdő 2021-ben kezdte meg a területen a fafajcserés erdőátalakítást.
A Pilisi Parkerdő egyik legnagyobb szabású 2022-es vállalkozása volt az Érd melletti Duna-sziget, a Beliczay-sziget sérülékeny, leromlott erdőállományának részleges megújítása. Akkor több mint hatvanezer csemetét ültetett itt el a Parkerdő, s az új, őshonos fajokból álló erdő sikerrel vészelte át a két évvel ezelőtti aszályos nyarat. Idén folytatódik az elöregedett nyárasok felújítása.
Az Érd-Ófalu melletti Beliczay-sziget a város környékének legháborítatlanabb formájában megmaradt területe. Az érdi gát félkörívesen öleli körbe a szigetet, így annak árvizekkel gyakran elöntött területén részben megmaradt a Duna partjaira jellemző galériaerdő – ugyanakkor a szigeten lévő hatvanhét hektáros erdő nagy része eredetileg gazdasági céllal ültetett, egykorú és azonos génkészletű nemesnyár volt. Ezeknek közös jellemzője a rövidebb élettartam és a környezeti hatásokkal szembeni gyenge ellenállóképesség.
A Pilisi Parkerdő a fenntartható, természetközeli erdőgazdálkodás és az erdők teljeskörű ökoszisztéma-szolgáltatásainak biztosítása érdekében 2021-ben kezdte meg a területen a fafajcserés erdőátalakítást. A természetvédelmi szakemberekkel együttműködésben ütemezett, közel tíz hektárra kiterjedő beavatkozás újabb lépés volt a Parkerdő által kezelt Duna-menti erdők természetességének és biodiverzitásának javítása érdekében.
Idén a vegetációs időszak végével újabb 1,75 hektáros területen folytatódik a Beliczay-sziget fafajcserés erdőátalakítása, természetesen első lépésben a már csúcsszáradás egyértelmű jeleit mutató, sok helyen dőlésveszélyes, elöregedett nyáras állomány kitermelésével. A Pilisi Parkerdő célja a területen magvetéssel történő feketedió-állomány kialakítása, őshonos csemeték úgynevezett sorjelölő ráültetése mellett. Hasonló helyeken jól bevált erre a célra az őshonos vénic szil, a hegyi- és korai juhar, a vadgyümölcsök közül a madárcseresznye és a mézgás éger. Ezzel a megoldással még változatosabbá tudják tenni az erdőt. Az őshonos és nemes nyár erdők közé beékelődik egy kimondottan hosszabb vágásfordulójú erdő. A dió mag felgyűjtését a Pilisi Parkerdő saját magtermő állományából már megkezdte: egy hektárra 18500 db-ot fognak vetni, erre további 1000 db sorjelölő csemetét ültetnek kézzel.
Forrás: Pilisi Parkerdő
Természetvédelem
Bálványfa gócpontot számoltak fel Csákberényben
A Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatósága Csákberény községhatárban található bálványfa gócpont eltávolítását kezdte meg 2024 nyarán. A mirigyes bálványfa (Alianthus altissima) elleni védekezés rendkívül fontos, mivel ez a fafaj számos negatív hatással van a természeti környezetre, az erdő és mezőgazdálkodásra is.
A bálványfa kelet-ázsiai, hazánkba a 19. században behurcolt fafaj. Gyors növekedésű, rendkívül agresszívan terjed, kiszorítva az őshonos növényeket és állatokat élőhelyükről. Ezáltal csökkenti az adott terület biológiai sokféleséget és károsítja az ökoszisztémák egyensúlyát. Sűrűn nő, ezzel árnyékolja a többi növényt, gátolja azok növekedését és megnehezíti a természetes regenerációt.
A fa mélyre hatoló gyökérzete károsíthatja az épületeket, utak alatti csöveket és egyéb infrastruktúrát. Virágpora allergén reakciókat vált ki az erre érzékenyeknél. A bálványfa inváziója jelentős gazdasági károkat okozhat azáltal is, hogy csökkenti a mezőgazdasági termelés hatékonyságát, vagy növeli az erdőgazdálkodási költségeket. Különösen veszélyes a védett területekre, ahol a természetes növényzet védelme kiemelt fontosságú.
A bálványfa kivágása után könnyen újra kihajt a gyökeréből, nagy mennyiségű magot termel, amelyek hosszú ideig életképesek maradnak. Számos környezeti hatással szemben ellenálló, például a szárazsággal és a szennyezésekkel szemben is. Ezen okok miatt az ellene való védekezés komplex feladat, amely többféle módszer kombinációját igényli.
Mechanikus módon a fiatal példányok kézzel is kihúzhatók, a nagyobbakat pedig kivágással lehet eltávolítani. Ez utóbbi hosszadalmasabb, de kevesebb környezeti terheléssel jár. A vegyszeres kezeléskor a kivágott fák tuskóját és a sarjakat speciális növényvédő szerekkel kezelik le (permetezés, kenés) vagy a szert injektálással juttatják be. A hatás gyorsabb, de a kezelést többször indokolt elvégezni.
A csákberényi bálványfa foltnál a mechanikus és a vegyszeres védekezés kombinációját alkalmazzák. Első lépésként mechanikai úton eltávolították a termőfákat. Majd nyár végén, ősz elején megkezdték a vegyszeres, egyedi védekezést.
Ezután 3-4 évig szisztematikusan folytatják a fertőzött terület kezelését annak érdekében, hogy teljesen felszámolják a fertőzési gócpontot. A bálványfa irtása tehát nemcsak egy esztétikai kérdés, hanem kulcsfontosságú a hazai biológiai sokféleség megőrzése szempontjából is. Azáltal, hogy visszaszorítjuk, hozzájárulunk az őshonos ökoszisztémák helyreállításához és hosszú távú fenntartásához – tájékoztatott a Vérteserdő Zrt.
Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatóság
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.
2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.
A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.
Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.
A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.
Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.
Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla