Keressen minket

Tudomány

2020 év végére megjelenhet az El Niño

Közzétéve:

0

Fizikusok figyelmeztettek, hogy a csendes-óceáni térségben 80% a valószínűsége 2020 végére egy újabb El Niño-ciklus kialakulásának. A kutatócsoport jelenleg bővíti az algoritmust annak érdekében, hogy előre jelezze az időjárási jelenség erősségét és hosszát. A megállapítást német és izraeli kutatók tették a Justus Liebig Egyetemről (JLU), a Potsdami Klímahatás-kutatási Intézetből (PIK) és a Bar-Ilan Egyetemről (BIU).

Bar-Ilan Egyetem

A Bar-Ilan Egyetem nyilatkozata szerint a kutatók által kidolgozott előrejelzési módszer egy olyan algoritmuson alapul, amely a csendes-óceáni térség léghőmérsékleteinek hálózati elemzésére támaszkodik. Bár az általánosan használt modellek jelenleg nem mutatnak közeledő vihar jeleket, a kutatók szerint az előrejelzések alapján 2020 végére az El Niño újra kialakul. “Ez az algoritmus korábban helyesen jelezte előre az elmúlt két El Niño eseményt (2014-ben és 2018-ban)” – hangsúlyozta a Bar-Ilan kutatója.

Az algoritmus kidolgozásában részt vevő, az izraeli Bar-Ilan Egyetem díjnyertes fizikusa, Shlomo Havlin, elmondta: „Az El Niño befolyásolja a globális éghajlatot, és megzavarja a normál időjárási viszonyokat, melynek eredményeként helyenként erős viharok, másutt aszályok jelenhetnek meg”.

“Ide tartozik az aszály Afrikában, Dél-Amerikában, Ausztráliában és Indonézia részein, az üres halászhálók és a heves esőzések Peruban, további csapadékok Kaliforniában, hurrikánok az Atlanti-óceánon és a monszun Indiában” – mondta. “Az El Niño karácsony körül rendellenes időközönként fordulhat elő, amely körülbelül ciklusonként egy évig figyelhető meg.”

El Niño szemléltető képe a Csendes Óceánon

Arra a kérdésre, hogy ez hogyan befolyásolhatja az időjárási viszonyokat Izraelben, Havlin elmondta: „Az El Niño befolyásolja a csapadékot ezen a télen Izraelben”, hozzátéve, hogy „az átlag feletti csapadék /áradás  volt Izrael északi részén.” Havlin elmagyarázta, hogyan működik az algoritmus: „Ez az új klímahálózati megközelítés nagyon ígéretes az El Niño előrejelzés javítására.

“Ahelyett, hogy csak a Csendes-óceán hőmérsékleteit vizsgálnánk, a globális éghajlati hálózat változásait is elemezzük” – mondta.

Professzor Dr. Armin Bunde

Armin Bunde, a giessen-i Justus Liebig Egyetem fizikusa, aki doktorandusz hallgatójával, Josef Ludescher-rel együtt kezdeményezte az algoritmus fejlesztését, kijelentette, hogy “a hagyományos módszerek nem képesek 6 hónapnál hosszabb, megbízható El Niño-előrejelzések elkészítésére.

“Módszerünkkel erőteljesen megdupláztuk a megelőző figyelmeztetési időt” – hangsúlyozta Bunde.

Ludescher, aki jelenleg a Potsdami Klímahatás-kutatási Intézet-ben dolgozik, hangsúlyozta, hogy ők szintén jósoltak egy újabb El Niño-t a 2019-ben a tavalyi év végére. Csak július óta értünk egyet hivatalos előrejelzésekkel – tette hozzá. “

A csapat jelenleg bővíti az algoritmust annak érdekében, hogy előre jelezze az időjárási jelenség erősségét és hosszát a jövőben. 

Potsdami Klímahatás-kutatási Intézet

Hans Joachim Schellnhuber, a Potsdami Klímahatás-kutatási Intézet emeritus igazgatója kiemelte, hogy a mért adatok és a matematika ilyen kombinációja „egyedi betekintést nyújt számunkra – amit az érintett emberek számára elérhetővé teszünk”.

„Rámutatott, hogy az előrejelzési módszer nem nyújt 100% -os bizonyosságot. Az El Niño valószínűsége 2020-ban körülbelül 80%. De ez elég jelentős. ”

A Bar-Ilan Egyetem szerint a kutatók „a légköri hőmérsékleti adatok hálózatát használják a trópusi Csendes-óceánon, amely 14 rácspontból áll az egyenlítői „El Niño ”magterületén és 193 pontból a Csendes-óceánon  a központi területen kívül.

“A fizikusok felfedezték, hogy már az El Niño előtt egy évvel, a magterületen belüli és azon kívüli léghőmérsékletek közötti távkapcsolat hatása, jelentősen erősebbé válik” – mondta. “Különösen ezt a hatást használták előrejelző algoritmusuk optimalizálására.”

Havlin elmondta a Jerusalem Postnak, hogy többek között az ilyen hosszú távú előrejelzések „relevánsak, például a mezőgazdaság tervezésekor”, és segítséget nyújthatnak a mezőgazdasági termelőknek a felkészüléshez és a vetés ennek megfelelő tervezéséhez.

Justus Liebig Egyetem, Giessen

A predikciós módszert először 2013-ban, a „Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratának” cikkében tették közzé.

A kutatásokhoz az 1950 eleje és 2011 vége közötti időszakra vonatkozó megbízható adatok a kutatók rendelkezésére álltak. 

„Az 1950 és 1980 közötti időszak tanulási szakaszként szolgált a riasztási küszöbök meghatározásához. Ennek az algoritmusnak a segítségével az ‘El Nino’ eseményeket előre lehet jelezni és összehasonlítani a tényleges eseményekkel – mondta az egyetem. “Az esetek 80% -ában a riasztás helyes volt. Az El Niño pontosan megjósolható volt az előző évben.”

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely PhD.

Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:

https://www.jpost.com/International/El-Ni%C3%B1o-could-hit-at-the-end-of-2020-physicists-warn-612747

Képek megnevezése:

  1. Justus Liebig Egyetem, Giessen
  2. Potsdami Klímahatás-kutatási Intézet
  3. Bar-Ilan Egyetem
  4. Professzor Dr. Shlomo Havlin
  5. Professzor Dr. Armin Bunde
  6. El Niño szemléltető képe a Csendes Óceánon

Képek forrása:

  1. https://kpfu.ru/eng/news-eng/30-years-cooperation-giessen.html
  2. https://www.leibniz-gemeinschaft.de/en/institutes/leibniz-institutes-all-lists/potsdam-institute-for-climate-impact-research.html
  3. https://www.calcalistech.com/ctech/articles/0,7340,L-3758225,00.html
  4. https://en.wikipedia.org/wiki/Shlomo_Havlin#/media/File:Shlomo_havlin.jpg
  5. https://www.ub.edu/web/ub/en/menu_eines/noticies/2010/entrevistes/Armin_Bunde.html?
0

Tudomány

Csernobil – Sugárzáshoz alkalmazkodó kutyák

+1

A csernobili kutyák ellenállóbbá váltak a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben

+1

Published

on

+1

Mutáns csernobili kutyák nyomokat adhatnak a sugárzásállóság titkáról

A kutatók szerint az 1986-os csernobili katasztrófa közelében élő kutyák genetikai változásokon mentek keresztül, amelyek ellenállóbbá tették őket a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben. Ezek az eredmények fontos információkat nyújthatnak az emberek környezeti veszélyekkel szembeni ellenállóképességéről is.  A kutatás során 116 kóbor kutyától vettek vérmintát a Csernobili 30 km-es zóna (CEZ), és ezek elemzése két genetikailag elkülönülő populációt mutatott ki a nukleáris katasztrófa helyszínétől távolabb élő kutyákhoz képest.

Fotó: Ynetnews

Az eredményeket a Canine Medicine and Genetics című szaklapban publikálták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák genetikai változásokon estek át, amelyek lehetővé tették számukra, hogy alkalmazkodjanak a mérgező környezet hosszú távú hatásaihoz.

Az 1986-os csernobili katasztrófa, amely a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris és ökológiai tragédiája, Ukrajna északi részén történt, amikor egy nukleáris reaktor robbanása a valaha mért legnagyobb mennyiségű radioaktív anyagot juttatta a környezetbe.

A tragédia után a lakosokat kitelepítették, és a térség elhagyatott, radioaktív pusztasággá vált. Becslések szerint ma körülbelül 900 kóbor kutya él a kizárási zónában, közülük sokan az evakuálás során hátrahagyott házi kedvencek leszármazottai.

Fotó: Ynetnews

A tanulmány szerint a nukleáris katasztrófa genetikai mutációkat indított el a kutyákban, amelyek generációról generációra öröklődtek és segítettek nekik túlélni a szélsőséges környezeti feltételek között.

Hasonló jelenségeket más fajoknál is megfigyeltek. Januárban például arról számoltak be, hogy a CEZ-ben élő mutáns farkasok rákellenállóvá váltak, míg májusban a kutatók megállapították, hogy az ottani békák sötétebb bőrszínt fejlesztettek ki, ami növeli túlélési esélyeiket a sugárzás ellen.

A kutatás szélesebb kérdéseket vet fel az emberi lakhatás lehetőségeiről a kizárási zónában. Dr. Norman Kleiman, a tanulmány vezetője és a Columbia Egyetem Környezeti Egészségtudományok Tanszékének kutatója szerint: „A kutyák krónikus sugárzásnak való kitettsége genetikai és egészségügyi hatásainak vizsgálata segít jobban megérteni, hogyan hatnak az ilyen környezeti veszélyek az emberekre, és hogyan csökkenthetjük a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.” – mondta a Daily Mailnek.

Forrás: Ynetnews

+1
Tovább olvasom

Tudomány

A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.

0

A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.

0

Published

on

0

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.

Forrás: Bakonyerdő Zrt.

Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.

Forrás: Bakonyerdő Zrt.

A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.

Erdészek dolgoznak a Bakonyerdő Zrt. területein. Forrás: Bakonyerdő Zrt.

A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.

A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Forrás: Bakonyerdő Zrt.

Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.

Bakonyerdő Zrt.

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

+1

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

+1

Published

on

+1

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

+1
Tovább olvasom