Fizikusok figyelmeztettek, hogy a csendes-óceáni térségben 80% a valószínűsége 2020 végére egy újabb El Niño-ciklus kialakulásának. A kutatócsoport jelenleg bővíti az algoritmust annak érdekében, hogy előre jelezze az időjárási jelenség erősségét és hosszát. A megállapítást német és izraeli kutatók tették a Justus Liebig Egyetemről (JLU), a Potsdami Klímahatás-kutatási Intézetből (PIK) és a Bar-Ilan Egyetemről (BIU).

Bar-Ilan Egyetem

A Bar-Ilan Egyetem nyilatkozata szerint a kutatók által kidolgozott előrejelzési módszer egy olyan algoritmuson alapul, amely a csendes-óceáni térség léghőmérsékleteinek hálózati elemzésére támaszkodik. Bár az általánosan használt modellek jelenleg nem mutatnak közeledő vihar jeleket, a kutatók szerint az előrejelzések alapján 2020 végére az El Niño újra kialakul. “Ez az algoritmus korábban helyesen jelezte előre az elmúlt két El Niño eseményt (2014-ben és 2018-ban)” – hangsúlyozta a Bar-Ilan kutatója.

Az algoritmus kidolgozásában részt vevő, az izraeli Bar-Ilan Egyetem díjnyertes fizikusa, Shlomo Havlin, elmondta: „Az El Niño befolyásolja a globális éghajlatot, és megzavarja a normál időjárási viszonyokat, melynek eredményeként helyenként erős viharok, másutt aszályok jelenhetnek meg”.

“Ide tartozik az aszály Afrikában, Dél-Amerikában, Ausztráliában és Indonézia részein, az üres halászhálók és a heves esőzések Peruban, további csapadékok Kaliforniában, hurrikánok az Atlanti-óceánon és a monszun Indiában” – mondta. “Az El Niño karácsony körül rendellenes időközönként fordulhat elő, amely körülbelül ciklusonként egy évig figyelhető meg.”

El Niño szemléltető képe a Csendes Óceánon

Arra a kérdésre, hogy ez hogyan befolyásolhatja az időjárási viszonyokat Izraelben, Havlin elmondta: „Az El Niño befolyásolja a csapadékot ezen a télen Izraelben”, hozzátéve, hogy „az átlag feletti csapadék /áradás  volt Izrael északi részén.” Havlin elmagyarázta, hogyan működik az algoritmus: „Ez az új klímahálózati megközelítés nagyon ígéretes az El Niño előrejelzés javítására.

“Ahelyett, hogy csak a Csendes-óceán hőmérsékleteit vizsgálnánk, a globális éghajlati hálózat változásait is elemezzük” – mondta.

Professzor Dr. Armin Bunde

Armin Bunde, a giessen-i Justus Liebig Egyetem fizikusa, aki doktorandusz hallgatójával, Josef Ludescher-rel együtt kezdeményezte az algoritmus fejlesztését, kijelentette, hogy “a hagyományos módszerek nem képesek 6 hónapnál hosszabb, megbízható El Niño-előrejelzések elkészítésére.

“Módszerünkkel erőteljesen megdupláztuk a megelőző figyelmeztetési időt” – hangsúlyozta Bunde.

Ludescher, aki jelenleg a Potsdami Klímahatás-kutatási Intézet-ben dolgozik, hangsúlyozta, hogy ők szintén jósoltak egy újabb El Niño-t a 2019-ben a tavalyi év végére. Csak július óta értünk egyet hivatalos előrejelzésekkel – tette hozzá. “

A csapat jelenleg bővíti az algoritmust annak érdekében, hogy előre jelezze az időjárási jelenség erősségét és hosszát a jövőben. 

Potsdami Klímahatás-kutatási Intézet

Hans Joachim Schellnhuber, a Potsdami Klímahatás-kutatási Intézet emeritus igazgatója kiemelte, hogy a mért adatok és a matematika ilyen kombinációja „egyedi betekintést nyújt számunkra – amit az érintett emberek számára elérhetővé teszünk”.

„Rámutatott, hogy az előrejelzési módszer nem nyújt 100% -os bizonyosságot. Az El Niño valószínűsége 2020-ban körülbelül 80%. De ez elég jelentős. ”

A Bar-Ilan Egyetem szerint a kutatók „a légköri hőmérsékleti adatok hálózatát használják a trópusi Csendes-óceánon, amely 14 rácspontból áll az egyenlítői „El Niño ”magterületén és 193 pontból a Csendes-óceánon  a központi területen kívül.

“A fizikusok felfedezték, hogy már az El Niño előtt egy évvel, a magterületen belüli és azon kívüli léghőmérsékletek közötti távkapcsolat hatása, jelentősen erősebbé válik” – mondta. “Különösen ezt a hatást használták előrejelző algoritmusuk optimalizálására.”

Havlin elmondta a Jerusalem Postnak, hogy többek között az ilyen hosszú távú előrejelzések „relevánsak, például a mezőgazdaság tervezésekor”, és segítséget nyújthatnak a mezőgazdasági termelőknek a felkészüléshez és a vetés ennek megfelelő tervezéséhez.

Justus Liebig Egyetem, Giessen

A predikciós módszert először 2013-ban, a „Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratának” cikkében tették közzé.

A kutatásokhoz az 1950 eleje és 2011 vége közötti időszakra vonatkozó megbízható adatok a kutatók rendelkezésére álltak. 

„Az 1950 és 1980 közötti időszak tanulási szakaszként szolgált a riasztási küszöbök meghatározásához. Ennek az algoritmusnak a segítségével az ‘El Nino’ eseményeket előre lehet jelezni és összehasonlítani a tényleges eseményekkel – mondta az egyetem. “Az esetek 80% -ában a riasztás helyes volt. Az El Niño pontosan megjósolható volt az előző évben.”

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely PhD.

Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:

https://www.jpost.com/International/El-Ni%C3%B1o-could-hit-at-the-end-of-2020-physicists-warn-612747

Képek megnevezése:

1. Justus Liebig Egyetem, Giessen
2. Potsdami Klímahatás-kutatási Intézet
3. Bar-Ilan Egyetem
4. Professzor Dr. Shlomo Havlin
5. Professzor Dr. Armin Bunde
6. El Niño szemléltető képe a Csendes Óceánon

Képek forrása:

1. https://kpfu.ru/eng/news-eng/30-years-cooperation-giessen.html
2. https://www.leibniz-gemeinschaft.de/en/institutes/leibniz-institutes-all-lists/potsdam-institute-for-climate-impact-research.html
3. https://www.calcalistech.com/ctech/articles/0,7340,L-3758225,00.html
4. https://en.wikipedia.org/wiki/Shlomo_Havlin#/media/File:Shlomo_havlin.jpg
5. https://www.ub.edu/web/ub/en/menu_eines/noticies/2010/entrevistes/Armin_Bunde.html?