Tudomány
Klímaváltozás és a politikai konfliktusok miatt fokozódhat az éhínség Afrikában
Afrikában, a szubszaharai régióban élő emberek millióit súlyos éhínség sújthatja. 2020 első felében a fegyveres konfliktusok, az instabil politikai helyzet és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó természeti katasztrófák együttes jelensége okozhatja a válságot – áll a legújabb jelentésekben. Az ENSZ Élelmezési Világprogram jelentése egy olyan belső elemzés, amelyet kéthavonta állítanak össze, és azon országok leírására használják, amelyek prioritást élveznek a sürgősségi segítségnyújtás szempontjából.
Az ENSZ Élelmezési Világprogram (WFP) januárban közzétett jelentése szerint, az érintett országoknak életmentő élelmiszersegélyre és beruházásokra van szükségük a humanitárius katasztrófák megelőzése érdekében.
Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosának becslése szerint, kb. 70,8 millió ember költözött el világszerte háborúk, erőszak és üldöztetések miatt. Az alacsony és közepes jövedelmű országoknak várhatóan súlyos következményekkel kell számolniuk.
“Egyes országokban konfliktusokat és instabilitást tapasztalunk éghajlati szélsőségekkel kombinálva, amelyek arra kényszerítik az embereket, hogy elhagyják az otthonaikat és felhagyjanak a gazdálkodással.” – mondta Alexandre Le Cuziat, Élelmezési Világprogram munkatársa.
Úgy tűnik, az éghajlatváltozás önmagában is képes előidézni a problémát. A Világbank egy 2018. évi jelentésében, a becslések alapján, 2050-ig várhatóan több, mint 140 millió ember vándorolhat el országokon belül. Ez főleg Afrika szubszaharai részén, Dél-Ázsiában és Latin-Amerikában alakulhat ki.
„Egyes országokban a konfliktusok és az instabilitás, amely az éghajlati szélsőségekkel kombinálódik, kényszerítik együttesen az embereket arra, hogy elhagyják otthonaikat.” – mondja Alexandre Le Cuziat, a WFP jelentés társszerzője.
“Máshol az éghajlati sokkok gazdasági összeomlást idéznek elő, és milliókat hagynak a szegénységben és az éhezés szélén.”
Az ENSZ olyan kritikus és összetett vészhelyzeteket derít fel, amelyeknél fennállhat annak a veszélye, hogy további válságok felé sodródjanak.
Le Cuziat, az ENSZ Élelmezési Világprogram vezető konfliktuselemzője szerint, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Dél-Szudán, Zimbabwe és a Közép-Sáhel régió, amely magában foglalja Burkina Fasót, Malit és Nigert, sebezhetőbbé válik az éhínség okozta válságok miatt.
Zimbabwét az évtizedek legsúlyosabb aszálya sújtja, a hőmérséklet 40 Celsius fok fölé emelkedett. Ez súlyosan befolyásolta az lelmiszertermelést, és rávilágít az éghajlatváltozás következményeire, amelyek így a szélesebb alrégiót is érintik. Az elmúlt 35 év legsúlyosabb aszálya sújtja ezt a térséget – magyarázta Le Cuziat.
Dél-Szudán továbbra is egy konfliktusos helyzet felé sodródik. A Közép-Száhel régióban egyre gyorsabban fokozódnak a fegyveres konfliktusok. A migráció és az éhínség mellett pedig, rohamos tempóban nő a szegénység, amelyet az éghajlatváltozás súlyosbít.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban a tartós bizonytalanság és a konfliktusok miatt fokozódik a migráció és az élelmiszerbiztonság hiánya tapasztalható. A humanitárius szervezetek nehezen jutnak el ezekbe az országokba.
Folyamatos finanszírozás nélkül veszélyben van a létfontosságú humanitárius segítségnyújtás, amely enyhíthetné a katasztrófák hatásait és megelőzheti a humanitárius katasztrófákat – magyarázza Le Cuziat, hozzátéve, hogy az ENSZ Élelmezési Világprogramja több mint 10 milliárd dollárt igényelt a teljes finanszírozáshoz.
Dougbedji Fatondji, a cirok és köles technológiai vezetője, az afrikai mezőgazdasági rendszerek átalakításához az ENSZ Élelmezési Világprogramjának 2020-as előrejelzéséit megosztva válaszokat adhat arra, hogy az élelmezés-biztonság kulcsfontosságú cél lehet az Afrikai Unió 2063-nevű programjában.
Az Sci Dev Net cikke nyomán írta Dr. Szilágyi Gergely
Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:
Képek megnevezése:
- Dr. Dougbedji Fatondji
- Le Cuziat az ENSZ elemzési és korai figyelmeztetés vezető
- ENSZ FAO központ
- FAO
Képek forrása:
- http://hope.icrisat.org/increasing-pearl-millet-yields-in-the-sahel/doubedji-fatondji-scientist-benin-2/
- https://twitter.com/alecuziat
- https://it.businessinsider.com/lonu-assume-funzionari-esperti-sul-campo-e-segretari-in-italia-e-allestero-come-fare-a-candidarsi/
- https://i.pinimg.com/280x280_RS/dd/9a/8b/dd9a8b0bd7926a39e7e82a85ca4fdf4c.jpg
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Tudomány
KONFERENCIA: Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon – ITT regisztrálj
A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék és az MTA Agrártudományi Szakbizottsága – A Magyar Tudomány Ünnepi sorozatához csatlakozva – szeretettel invitál minden kedves érdeklődőt az ‘Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon’ elnevezésű minikonferencia & kerekasztal-beszélgetésre 2024. november 30-án szombaton Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának székházában – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. Kövér László PhD, a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársa.
A rendezvényen az ember-vadvilág konfliktus témakörben dolgozó hazai szakemberek közérthető előadások formájában ismertetnek sokakat érintő és érdeklő témákat. Az esemény nyitott minden érdeklődő számára, külön szeretettel várjuk a helyi lakosságot. A konferencia szervezőinek nem titkolt célja a hiteles ismeretterjesztés és szemléletformálás. Az előadásokat követően, kerekasztal-beszélgetés kereti között a közönségnek lehetősége lesz a kérdéseiket feltenni, tapasztalataikat megosztani.
PROGRAM:
Délelőtti szekció:
Stündl László és Kövér László, Debreceni Egyetem
09:10-09:35 Nemszeretem gerinctelenek
Váradi Zoltán, Természettár
09:35-10:00 Csípőszúnyogok és a bennük rejlő veszélyek
Klein Ágnes, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
10:00-10:25 A szőnyeg széléről – varjúszemmel a 3. háború küszöbén
Solt Szabolcs, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
10:25-10:50 Denevérekkel kapcsolatos konfliktushelyzetek és kezelésük
Boldogh Sándor András, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
10:50-11:05 Kávészünet
11:05-12:00 Kerekasztal-beszélgetés a délelőtti szekció előadóival
12:00-13:30 Ebédszünet
Délutáni szekció:
városban?
Heltai Miklós, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
13:55-14:20 A láthatatlan probléma – Egy különös rágcsáló
felbukkanása lakott területeken
Németh Attila, Debreceni Egyetem
14:20-14:45 Egy ökoszisztéma-mérnökkel való egymás mellett
élés lehetőségei és kihívásai
Juhász Erika, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
14:45-15:10 Nagyragadozókhoz kapcsolódó ember-vadvilág
konfliktusok Magyarországon
Sütő Dávid, WWF
15:10-15:25 Kávészünet
15:25-16:30 Kerekasztal-beszélgetés a délutáni szekció
előadóival
Kapcsolat: Dr. Kövér László (koverl@agr.unideb.hu)
További információért kattintson az alábbi képre és tekintse meg a konferencia weboldalát!
Támogatók
A rendezvény média megjelenését a 25 éves Agro Jager News,
Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja támogatja!
Mezőgazdaság
Élményeim a második Tokaji Bor Kongresszusról
A budapesti Liszt Ferenc repülőtérről Sárospatakra tett utazásom, a 2. Tokaji Bor Kongresszusra, hosszabbra nyúlt a tervezettnél az útépítések miatt. Azonban a nagyjából négy órás út élvezetes volt feleségemmel, Daliával és tanítványommal, Spurthivel.
Ebédszünetet tartottunk az M3GÁLLÓ étteremben, amely az E71-es út mellett, körülbelül 150 kilométerre található a budapesti repülőtértől. Itt volt lehetőségünk megkóstolni néhány kiemelkedő fogást a magyar konyha remekeiből.
A kongresszus különösen érdekes volt számomra, mivel ez volt számomra az első olyan konferencia, amely kizárólag a bor különböző aspektusaira – szőlőtermesztés, borkészítés, a bor egészségügyi hatásai, borörökség és -turizmus, valamint a bor gazdasági és politikai vonatkozásai, továbbá borászat tudományos oktatása – összpontosított. A második napon öt szekció zajlott párhuzamosan, míg a harmadik napon három szekció került megrendezésre. Minden szekció külön helyszínen zajlott, ami lehetetlenné tette, hogy minden általam különösen érdekesnek tartott előadáson részt vehessek.
Rájöttem, hogy a bor minőségét nagymértékben befolyásolja a terroir, vagyis a helyi adottságok összessége. A terroir fogalma magában foglalja azokat a környezeti tényezőket – mint a klíma, a talaj összetétele, a domborzati adottságok és a szőlőtermesztési hagyományok –, amelyek együtt meghatározzák a bor karakterét és minőségét.
Ez volt az első alkalom, hogy megismerkedtem a Tokaji borral és megértettem, hogy ez a régió különösen híres édes borairól, amelyeket nemes rothadás által érintett, Botrytis cinerea gomba által fertőzött szőlőből készítenek. Ez a borstílus jelentős történelmi múltra tekint vissza a régióban, és „a borok királya, a királyok bora” néven is emlegetik.
Fontos megemlíteni a kiemelkedő magyar Nobel-díjas tudóst, Szent-Györgyi Albertet, aki 1937-ben kapta meg az élettani vagy orvostudományi Nobel-díjat a C-vitamin izolálásával és a citromsavciklus alkotóelemeinek és reakcióinak feltárásával kapcsolatos úttörő munkájáért. Felfedezései hatással vannak a borkészítési gyakorlatokra és a bor minőségére is. Neki tulajdonítanak egy mondást, amely összefoglalja az élet alapvető lényegét a Földön: „Az életet egy apró elektronugrás hajtja, amit a napfény indít el.”
Ezt a gondolatot szem előtt tartva szeretném összefoglalni élményeimet a 2. Tokaji Bor Kongresszusról, mondván, hogy az esemény értékes bepillantást nyújtott a bor világába, különösen a Tokaji borra összpontosítva. Számomra ez egy kellemes életpillanat volt, amit egy aranyló csepp Tokaji bor varázsolt teljessé.
A Sárospatakról Budapestre, a Liszt Ferenc repülőtérre vezető visszaúton elmerengtem Liszt Ferenc virtuóz zongoraművein és a Tokaji borvidék kiváló borain. Ez a kettő tökéletes elegyet alkot, amely egy kis örömöt csempész az ember napjába.
Írta: Prof. Dr. Gideon Grafi
Francia Társult Agrártudományi és Szárazföldi Biotechnológiai Intézet,
Jacob Blaustein Szárazföldi Kutatóintézetek,
Ben-Gurion Egyetem