Keressen minket

Tudomány

Klímaváltozás és a politikai konfliktusok miatt fokozódhat az éhínség Afrikában

Közzétéve:

0

Afrikában, a szubszaharai régióban élő emberek millióit súlyos éhínség sújthatja. 2020 első felében a fegyveres konfliktusok, az instabil politikai helyzet és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó természeti katasztrófák együttes jelensége okozhatja a válságot – áll a legújabb jelentésekben. Az ENSZ Élelmezési Világprogram jelentése egy olyan belső elemzés, amelyet kéthavonta állítanak össze, és azon országok leírására használják, amelyek prioritást élveznek a sürgősségi segítségnyújtás szempontjából.

Az ENSZ Élelmezési Világprogram (WFP) januárban közzétett jelentése szerint, az érintett országoknak életmentő élelmiszersegélyre és beruházásokra van szükségük a humanitárius katasztrófák megelőzése érdekében.

Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosának becslése szerint, kb. 70,8 millió ember költözött el világszerte háborúk, erőszak és üldöztetések miatt. Az alacsony és közepes jövedelmű országoknak várhatóan súlyos következményekkel kell számolniuk.

“Egyes országokban konfliktusokat és instabilitást tapasztalunk éghajlati szélsőségekkel kombinálva, amelyek arra kényszerítik az embereket, hogy elhagyják az otthonaikat és felhagyjanak a gazdálkodással.” – mondta Alexandre Le Cuziat, Élelmezési Világprogram munkatársa.

Úgy tűnik, az éghajlatváltozás önmagában is képes előidézni a problémát. A Világbank egy 2018. évi jelentésében, a becslések alapján, 2050-ig várhatóan több, mint 140 millió ember vándorolhat el országokon belül. Ez főleg Afrika szubszaharai részén, Dél-Ázsiában és Latin-Amerikában alakulhat ki.

„Egyes országokban a konfliktusok és az instabilitás, amely az éghajlati szélsőségekkel kombinálódik, kényszerítik együttesen az embereket arra, hogy elhagyják otthonaikat.” – mondja Alexandre Le Cuziat, a WFP jelentés társszerzője.

“Máshol az éghajlati sokkok gazdasági összeomlást idéznek elő, és milliókat hagynak a szegénységben és az éhezés szélén.”

Az ENSZ olyan kritikus és összetett vészhelyzeteket derít fel, amelyeknél fennállhat annak a veszélye, hogy további válságok felé sodródjanak.

1. ábra: Azok az országok, amelyekben a leginkább fennáll annak veszélye, hogy 2020-ban éhségválságba sodródjanak (Forrás: ENSZ)

Le Cuziat az ENSZ elemzési és korai figyelmeztetés vezető

Le Cuziat, az ENSZ Élelmezési Világprogram vezető konfliktuselemzője szerint, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Dél-Szudán, Zimbabwe és a Közép-Sáhel régió, amely magában foglalja Burkina Fasót, Malit és Nigert, sebezhetőbbé válik az éhínség okozta válságok miatt.

Zimbabwét az évtizedek legsúlyosabb aszálya sújtja, a hőmérséklet 40 Celsius fok fölé emelkedett. Ez súlyosan befolyásolta az lelmiszertermelést, és rávilágít az éghajlatváltozás következményeire, amelyek így a szélesebb alrégiót is érintik. Az elmúlt 35 év legsúlyosabb aszálya sújtja ezt a térséget – magyarázta Le Cuziat.

Dél-Szudán továbbra is egy konfliktusos helyzet felé sodródik. A Közép-Száhel régióban egyre gyorsabban fokozódnak a fegyveres konfliktusok. A migráció és az éhínség mellett pedig, rohamos tempóban nő a szegénység, amelyet az éghajlatváltozás súlyosbít.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban a tartós bizonytalanság és a konfliktusok miatt fokozódik a migráció és az élelmiszerbiztonság hiánya tapasztalható. A humanitárius szervezetek nehezen jutnak el ezekbe az országokba.

Folyamatos finanszírozás nélkül veszélyben van a létfontosságú humanitárius segítségnyújtás, amely enyhíthetné a katasztrófák hatásait és megelőzheti a humanitárius katasztrófákat – magyarázza Le Cuziat, hozzátéve, hogy az ENSZ Élelmezési Világprogramja több mint 10 milliárd dollárt igényelt a teljes finanszírozáshoz.

Dr. Dougbedji Fatondji

Dougbedji Fatondji, a cirok és köles technológiai vezetője, az afrikai mezőgazdasági rendszerek átalakításához az ENSZ Élelmezési Világprogramjának 2020-as előrejelzéséit megosztva válaszokat adhat arra, hogy az élelmezés-biztonság kulcsfontosságú cél lehet az Afrikai Unió 2063-nevű programjában.

 

 

 

Az Sci Dev Net cikke nyomán írta Dr. Szilágyi Gergely

 

 

 

 

Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:

https://www.scidev.net/global/disasters/news/climate-change-and-conflict-could-fuel-hunger-in-2020-1x.html

Képek megnevezése:

  1. Dr. Dougbedji Fatondji
  2. Le Cuziat az ENSZ elemzési és korai figyelmeztetés vezető
  3. ENSZ FAO központ
  4. FAO

Képek forrása:

  1. http://hope.icrisat.org/increasing-pearl-millet-yields-in-the-sahel/doubedji-fatondji-scientist-benin-2/
  2. https://twitter.com/alecuziat
  3. https://it.businessinsider.com/lonu-assume-funzionari-esperti-sul-campo-e-segretari-in-italia-e-allestero-come-fare-a-candidarsi/
  4. https://i.pinimg.com/280x280_RS/dd/9a/8b/dd9a8b0bd7926a39e7e82a85ca4fdf4c.jpg

 

 

0

Tudomány

Csernobil – Sugárzáshoz alkalmazkodó kutyák

+1

A csernobili kutyák ellenállóbbá váltak a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben

+1

Published

on

+1

Mutáns csernobili kutyák nyomokat adhatnak a sugárzásállóság titkáról

A kutatók szerint az 1986-os csernobili katasztrófa közelében élő kutyák genetikai változásokon mentek keresztül, amelyek ellenállóbbá tették őket a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben. Ezek az eredmények fontos információkat nyújthatnak az emberek környezeti veszélyekkel szembeni ellenállóképességéről is.  A kutatás során 116 kóbor kutyától vettek vérmintát a Csernobili 30 km-es zóna (CEZ), és ezek elemzése két genetikailag elkülönülő populációt mutatott ki a nukleáris katasztrófa helyszínétől távolabb élő kutyákhoz képest.

Fotó: Ynetnews

Az eredményeket a Canine Medicine and Genetics című szaklapban publikálták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák genetikai változásokon estek át, amelyek lehetővé tették számukra, hogy alkalmazkodjanak a mérgező környezet hosszú távú hatásaihoz.

Az 1986-os csernobili katasztrófa, amely a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris és ökológiai tragédiája, Ukrajna északi részén történt, amikor egy nukleáris reaktor robbanása a valaha mért legnagyobb mennyiségű radioaktív anyagot juttatta a környezetbe.

A tragédia után a lakosokat kitelepítették, és a térség elhagyatott, radioaktív pusztasággá vált. Becslések szerint ma körülbelül 900 kóbor kutya él a kizárási zónában, közülük sokan az evakuálás során hátrahagyott házi kedvencek leszármazottai.

Fotó: Ynetnews

A tanulmány szerint a nukleáris katasztrófa genetikai mutációkat indított el a kutyákban, amelyek generációról generációra öröklődtek és segítettek nekik túlélni a szélsőséges környezeti feltételek között.

Hasonló jelenségeket más fajoknál is megfigyeltek. Januárban például arról számoltak be, hogy a CEZ-ben élő mutáns farkasok rákellenállóvá váltak, míg májusban a kutatók megállapították, hogy az ottani békák sötétebb bőrszínt fejlesztettek ki, ami növeli túlélési esélyeiket a sugárzás ellen.

A kutatás szélesebb kérdéseket vet fel az emberi lakhatás lehetőségeiről a kizárási zónában. Dr. Norman Kleiman, a tanulmány vezetője és a Columbia Egyetem Környezeti Egészségtudományok Tanszékének kutatója szerint: „A kutyák krónikus sugárzásnak való kitettsége genetikai és egészségügyi hatásainak vizsgálata segít jobban megérteni, hogyan hatnak az ilyen környezeti veszélyek az emberekre, és hogyan csökkenthetjük a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.” – mondta a Daily Mailnek.

Forrás: Ynetnews

+1
Tovább olvasom

Tudomány

A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.

0

A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.

0

Published

on

0

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.

Forrás: Bakonyerdő Zrt.

Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.

Forrás: Bakonyerdő Zrt.

A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.

Erdészek dolgoznak a Bakonyerdő Zrt. területein. Forrás: Bakonyerdő Zrt.

A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.

A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Forrás: Bakonyerdő Zrt.

Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.

Bakonyerdő Zrt.

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

+1

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

+1

Published

on

+1

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

+1
Tovább olvasom