Tudomány
Debreceni Cívaqua program 2030-ra megvalósuló vízstratégiája
16,2 milliárd forinttal támogatja a kormány azt a Debreceni programot, ami 1980-ban kezdődött el, de meghiúsult. A 2030-ra megvalósuló vízstratégia jelentősen javítaná Debrecen felszíni vízellátását, illetve a Debreceni Nagyerdő és a Debrecenhez közeli tavak vízellátását is.
16,2 milliárd forinttal támogatja a kormány azt a debreceni programot, ami még 1980-ban kezdődött el, de meghiúsult. A 2030-ra tervezett vízstratégia jelentősen javítaná Debrecen felszíni vízellátását, illetve a debreceni Nagyerdő és a Debrecenhez közeli tavak vízellátását is.
Papp László Debrecen polgármestere
Az 1990-es években, a Hajdú-Bihar megyei horgászok már jelezték, hogy egyre kevesebb a vízutánpótlás. Erről többször beszélt akkoriban a MOHOSZ korabeli megyei elnöke, Veres Ferenc. Azóta, a valaha 100 hektáros Fancsikai víztározó teljesen kiszáradt. Itt 1-1,2 méternyi víz hiányzik, ami 250-300 ezer köbméter vizet jelentett. Félő, ha az időjárás ilyen marad, az elsivatagosodás folytatódik és akkor esetleg ez a tó is erre a sorsra juthat. A szakemberek a megoldást már akkor tudták, de nem kaptak hozzá támogatást. Számos előnye lesz, ha megépül ez a fejlesztés – mondta el Aradi Csaba ökológus, a Hortobágyi Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója. Nagyon fontos lenne a vizet visszavinni, és ezzel élőhelyeket rehabilitálni. Így a terület élővilága is gazdagabbá válna.
Ez a vízellátás ugyanakkor a tavak párologtató felületén keresztül már klimatikus hatást is gyakorolna erre a térségre, ami szintén nagyon fontos lenne. Mindenképpen indokolt, hogy a Tisza vize ide kerüljön Debrecen mellé, a Hajdúhát és a Nyírség találkozásának területére.
Műszakilag hogyan kellene ezt elképzelni?
Nyilvánvaló, hogy a Keleti-főcsatorna, ami közvetlenül a Hortobágy és a Hajdúhát határán épült, mélyebben fekszik, mint a Hajdúsági löszháton eredő Tócó. A megoldás az lehet, amit már korábban is megterveztek, hogy egy nyomóvezetéken keresztül a Keleti-főcsatorna vizét, azaz a Tisza vizét, ide hoznák egy tározótérre. Itt egy kiegyenlítő tározóban folyamatos vízellátást biztosítana ez a csővezeték, illetve erről a magas pontról lehetne tölteni a célterületeket. A Keleti-főcsatorna vizét fel kellene emelni erre a térszintre.
A 2017-ben elhunyt Veres Ferenc a hajdú-bihari horgász szervezetek szövetségnek korábbi elnöke
Papp László, Debrecen polgármestere a Debrecen 2030 programban egy új környezetpolitikát hirdetett meg, aminek kiemelt eleme a Cívaqua program. A polgármester emlékeztetett rá, hogy hosszú évek után most sikerült áttörést elérni. Papp László kiemelte hogy lassan fél évszázada küzd Debrecen azért, hogy a Cívaqua program megvalósulhasson.
Eljött az idő, hogy Debrecen 2030-ra megvalósítsa ezt a beruházást, ami három ütemből áll. Jelenleg az első és a második ütem előkészítése zajlik, az illetékes két minisztérium (Belügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium) támogatásával.
Dr. Aradi Csaba ökológus Hortobágyi Nemzeti Park
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Tisza vize a Keleti-főcsatornából kiinduló csatornarendszeren keresztül elér a város közigazgatási területére. Lehetővé teszi megfelelő mértékben a Tócó élővízfolyás vízutánpótlását . Egy aszályos időszakban ezzel gyakorlatilag teljes egészében biztosítható a Tócó vízgazdálkodása. A második ütem megnyitja a lehetőségét a Nagyerdő irányába, és a harmadik ütem keretében a város kelet oldalán lévő, úgynevezett Jóléti tavakhoz is eljut a víz. A Nagyerdő esetében feltétlenül fontos hogy a létrehozandó víztározó kazettákkal a Nagyerdő vízutánpótlását biztosítsák. A Nagyerdő esetében nagyjából egy 100 éves őserdőről beszélünk.
A több évtizedre kiható program szerves része a fenntarthatóság és a környezettudatos tervezés, amely szervesen illeszkedik a zöld szemlélethez.
Forrás: Kossuth Rádió 2020.08.14.-én sugárzott Jó Reggelt Magyarország című műsora.
Képek megnevezése:
1: Papp László Debrecen polgármestere
- A 2017-ben elhunyt Veres Ferenc a hajdú-bihari horgász szervezetek szövetségnek korábbi elnöke
- Dr. Aradi Csaba ökológus Hortobágyi Nemzeti Park
Képek forrása:
- https://www.ipaririportok.hu/hu/autoipar/118-papp-laszlo-a-beruhazasi-bajnok-debrecen-polgarmestere
- https://www.dehir.hu/debrecen/elhunyt-a-hajdu-bihari-horgasz-szervezetek-szovetsege-elnoke/2017/04/18/
- http://medusa.hnp.hu/78-731.php
Tudomány
Csernobil – Sugárzáshoz alkalmazkodó kutyák
A csernobili kutyák ellenállóbbá váltak a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben
Mutáns csernobili kutyák nyomokat adhatnak a sugárzásállóság titkáról
A kutatók szerint az 1986-os csernobili katasztrófa közelében élő kutyák genetikai változásokon mentek keresztül, amelyek ellenállóbbá tették őket a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben. Ezek az eredmények fontos információkat nyújthatnak az emberek környezeti veszélyekkel szembeni ellenállóképességéről is. A kutatás során 116 kóbor kutyától vettek vérmintát a Csernobili 30 km-es zóna (CEZ), és ezek elemzése két genetikailag elkülönülő populációt mutatott ki a nukleáris katasztrófa helyszínétől távolabb élő kutyákhoz képest.
Fotó: Ynetnews
Az eredményeket a Canine Medicine and Genetics című szaklapban publikálták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák genetikai változásokon estek át, amelyek lehetővé tették számukra, hogy alkalmazkodjanak a mérgező környezet hosszú távú hatásaihoz.
Az 1986-os csernobili katasztrófa, amely a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris és ökológiai tragédiája, Ukrajna északi részén történt, amikor egy nukleáris reaktor robbanása a valaha mért legnagyobb mennyiségű radioaktív anyagot juttatta a környezetbe.
A tragédia után a lakosokat kitelepítették, és a térség elhagyatott, radioaktív pusztasággá vált. Becslések szerint ma körülbelül 900 kóbor kutya él a kizárási zónában, közülük sokan az evakuálás során hátrahagyott házi kedvencek leszármazottai.
Fotó: Ynetnews
A tanulmány szerint a nukleáris katasztrófa genetikai mutációkat indított el a kutyákban, amelyek generációról generációra öröklődtek és segítettek nekik túlélni a szélsőséges környezeti feltételek között.
Hasonló jelenségeket más fajoknál is megfigyeltek. Januárban például arról számoltak be, hogy a CEZ-ben élő mutáns farkasok rákellenállóvá váltak, míg májusban a kutatók megállapították, hogy az ottani békák sötétebb bőrszínt fejlesztettek ki, ami növeli túlélési esélyeiket a sugárzás ellen.
A kutatás szélesebb kérdéseket vet fel az emberi lakhatás lehetőségeiről a kizárási zónában. Dr. Norman Kleiman, a tanulmány vezetője és a Columbia Egyetem Környezeti Egészségtudományok Tanszékének kutatója szerint: „A kutyák krónikus sugárzásnak való kitettsége genetikai és egészségügyi hatásainak vizsgálata segít jobban megérteni, hogyan hatnak az ilyen környezeti veszélyek az emberekre, és hogyan csökkenthetjük a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.” – mondta a Daily Mailnek.
Forrás: Ynetnews
Tudomány
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.
Erdészek dolgoznak a Bakonyerdő Zrt. területein. Forrás: Bakonyerdő Zrt.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Forrás: Bakonyerdő Zrt.
Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
KITEKINTŐ: Farkasok egyre közelebb Białystokhoz – a lakosok aggódnak
KITEKINTŐ: Vadász találkozott egy 8 fős farkasfalkával
Újból együtt, Sümegen
Egy valóságos madártani kincs került elő a Korom-sziget takarítása közben
NÉBIH: Újabb rovarölő permetezőszer kapott engedélyt a drónos kijuttatásra
AM: Új lehetőség a gazdálkodók számára az ökológiai célú vízpótlás alkalmazása
KITEKINTŐ: Dúvadhajtás Szerbiában – GALÉRIÁVAL
Emlékezetes: Móró Balázs élete első szarvasbikáját ejtette el
KITEKINTŐ: Farkasok dúlják Kelet-Szerbiát
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian