16,2 milliárd forinttal támogatja a kormány azt a debreceni programot, ami még 1980-ban kezdődött el, de meghiúsult. A 2030-ra tervezett vízstratégia jelentősen javítaná Debrecen felszíni vízellátását, illetve a debreceni Nagyerdő és a Debrecenhez közeli tavak vízellátását is.

Papp László Debrecen polgármestere

Az 1990-es években, a Hajdú-Bihar megyei horgászok már jelezték, hogy egyre kevesebb a vízutánpótlás. Erről többször beszélt akkoriban a MOHOSZ korabeli megyei elnöke, Veres Ferenc. Azóta, a valaha 100 hektáros Fancsikai víztározó teljesen kiszáradt. Itt 1-1,2 méternyi víz hiányzik, ami 250-300 ezer köbméter vizet jelentett.  Félő, ha az időjárás ilyen marad, az elsivatagosodás folytatódik és akkor esetleg ez a tó is erre a sorsra juthat. A szakemberek a megoldást már akkor tudták, de nem kaptak hozzá támogatást. Számos előnye lesz, ha megépül ez a fejlesztés – mondta el Aradi Csaba ökológus, a Hortobágyi Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója. Nagyon fontos lenne a vizet visszavinni, és ezzel élőhelyeket rehabilitálni. Így a terület élővilága is gazdagabbá válna.

Ez a vízellátás ugyanakkor a tavak párologtató felületén keresztül már klimatikus hatást is gyakorolna erre a térségre, ami szintén nagyon fontos lenne. Mindenképpen indokolt, hogy a Tisza vize ide kerüljön Debrecen mellé, a Hajdúhát és a Nyírség találkozásának területére.

Műszakilag hogyan kellene ezt elképzelni?

Nyilvánvaló, hogy a Keleti-főcsatorna, ami közvetlenül a Hortobágy és a Hajdúhát határán épült, mélyebben fekszik, mint a Hajdúsági löszháton eredő Tócó. A megoldás az lehet, amit már korábban is megterveztek, hogy egy nyomóvezetéken keresztül a Keleti-főcsatorna vizét, azaz a Tisza vizét, ide hoznák egy tározótérre. Itt egy kiegyenlítő tározóban folyamatos vízellátást biztosítana ez a csővezeték, illetve erről a magas pontról lehetne tölteni a célterületeket. A Keleti-főcsatorna vizét fel kellene emelni erre a térszintre.

A 2017-ben elhunyt Veres Ferenc a hajdú-bihari horgász szervezetek szövetségnek korábbi elnöke

Papp László, Debrecen polgármestere a Debrecen 2030 programban egy új környezetpolitikát hirdetett meg, aminek kiemelt eleme a Cívaqua program. A polgármester emlékeztetett rá, hogy hosszú évek után most sikerült  áttörést elérni. Papp László kiemelte hogy lassan fél évszázada küzd Debrecen azért, hogy a Cívaqua program megvalósulhasson.

Eljött az idő, hogy Debrecen 2030-ra megvalósítsa ezt a beruházást, ami három ütemből áll. Jelenleg az első és a második ütem előkészítése zajlik, az illetékes két minisztérium (Belügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium) támogatásával.

Dr. Aradi Csaba ökológus Hortobágyi Nemzeti Park

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Tisza vize a Keleti-főcsatornából kiinduló csatornarendszeren keresztül elér a város közigazgatási területére. Lehetővé teszi megfelelő mértékben a Tócó élővízfolyás vízutánpótlását . Egy aszályos időszakban ezzel gyakorlatilag teljes egészében biztosítható a Tócó vízgazdálkodása. A második ütem megnyitja a lehetőségét a Nagyerdő irányába, és a harmadik ütem keretében a város kelet oldalán lévő, úgynevezett Jóléti tavakhoz is eljut a víz. A Nagyerdő esetében feltétlenül fontos hogy a létrehozandó víztározó kazettákkal a Nagyerdő vízutánpótlását biztosítsák. A Nagyerdő esetében nagyjából egy 100 éves őserdőről beszélünk.

A több évtizedre kiható program szerves része a fenntarthatóság és a környezettudatos tervezés, amely szervesen illeszkedik a zöld szemlélethez.

Forrás: Kossuth Rádió 2020.08.14.-én  sugárzott  Jó Reggelt Magyarország című műsora. 

Képek megnevezése:

1: Papp László Debrecen polgármestere

2. A 2017-ben elhunyt Veres Ferenc a hajdú-bihari horgász szervezetek szövetségnek korábbi elnöke
3. Dr. Aradi Csaba ökológus Hortobágyi Nemzeti Park

Képek forrása: 

1. https://www.ipaririportok.hu/hu/autoipar/118-papp-laszlo-a-beruhazasi-bajnok-debrecen-polgarmestere
2. https://www.dehir.hu/debrecen/elhunyt-a-hajdu-bihari-horgasz-szervezetek-szovetsege-elnoke/2017/04/18/
3. http://medusa.hnp.hu/78-731.php