Keressen minket

Mezőgazdaság

Innovatív kutatások a házigalamb-tenyésztésben a Debreceni Egyetem agrárkarán

A Debreceni Egyetem agrárkarának szakemberei a házigalamb különböző tulajdonságait vizsgálják

Közzétéve:

Debreceni Egyetem: A hazai házigalamb-tenyésztés fejlesztése a célja a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjában folyó széleskörű vizsgálatoknak. A genetikai és genomikai kutatások a precíziós technológiák bevezetését és a különleges hústermékek fejlesztését is támogatják.

A Debreceni Egyetem agrárkarának szakemberei a házigalamb különböző tulajdonságait vizsgálják. (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere. (Ábra: DE)

Magyarország a rendszerváltásig a világ egyik legnagyobb galambhúsexportőr országa volt. A gazdasági átalakulás során azonban ez az ágazat összeomlott, és újjáépítése jelenleg is folyamatban van. A versenyképes termékek előállításához, valamint a gazdák piaci támogatásához azonban megkerülhetetlen a K+F tevékenység. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központja (AGBK) ezt felismerve indította el tudományos kutatási projektjeit.

Az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ munkatársai néhány évvel ezelőtt hazánkban elsőként kezdték meg a házigalamb molekuláris genetikai és genomikai vizsgálatait. Ez a munka most egy multidiszciplináris munkacsoport megszervezésével és egyes kutatási irányok programszintű egyesítésével tovább folytatódik és kiszélesedik – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Kusza Szilvia a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ egyetemi tanára.

Kép: Debreceni Egyetem

A vizsgálatok egymással párhuzamosan több irányban zajlanak. A kutatások célja egyebek mellett a közép-európai régió galambtenyésztési múltjának feltárása is.

A munkacsoport célkitűzései a genetikai és genomikai vizsgálatokon túl a magyarországi és a közép-európai házigalamb-populációk és -fajták genetikai sokféleségének és szerkezetének, valamint filogenetikai kapcsolatainak feltárása – hangsúlyozta Bagi Zoltán tudományos munkatárs, a kutatás másik szakmai vezetője.

Kép: Debreceni Egyetem

Bagi Zoltán hozzátette: kutatásaik során kiemelten fontosnak tartják a különböző hústermeléssel összefüggő genetikai polimorfizmusok vizsgálatát. A céljuk a legkorszerűbb vizsgálati módszerek bevezetése, annak érdekében, hogy más állatfajokhoz hasonlóan, a házigalambnál is alkalmazhatóak legyenek a precíziós technológiák, ezzel segítve a gazdálkodókat és a fenntarthatóságot.

A házigalamb élelmiszerként manapság egyre népszerűbb. A pecsenyegalambok húsa rendkívül finom rostú, ezért könnyen emészthető, valamint fehérjében is gazdag. Magas biológiai értéke miatt kitűnően beilleszthető a betegek és a diétázók étrendjébe. Az alternatív és újabb fehérjeforrások, valamint a különleges minőségű hústermékek iránt megnövekedett piaci igények miatt kijelenthetjük, hogy nagy lehetőségei vannak a húsgalamb ágazatnak – fejtette ki a tudományos munkatárs.

A kutatócsoport munkájában az AGBK szakemberei mellett PhD- és MSc-hallgatók, valamint galambtenyésztők, gazdálkodók és például múzeumok munkatársak is részt vesznek, akik közé továbbra is várják a tématerület iránt érdeklődőket, akik bekapcsolódhatnak és hozzájárulhatnak a különböző elemekből építkező, de nagyon széles skálát felölelő kutatási programhoz.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nébih

Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy somogyszobi tenyészsertés-állomány állatainál. A fertőzés jelenlétét a sertéstartó vállalkozás további kettő, szintén Somogy vármegyében működő telepén is azonosította a hatóság. Az érintett állományok esetében a hatósági intézkedések folyamatban vannak, a telepeken járványügyi zárlat került elrendelésre.

Fotó: NÉBIH

Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amelyre számos állatfaj (például szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska) fogékony, azonban elsősorban a sertéseket érinti.  Fontos kiemelni, hogy a vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

A Somogy vármegyei Somogyszobon található sertéstartó tenyésztelepen még 2025. decemberében jelentkeztek az első klinikai tünetek, amelyek fokozatosan növekvő malacelhullásban és vetélésekben nyilvánultak meg. Az Aujeszky-betegség jelenlétét a Nébih laboratóriumában december 31-én szerológiai, majd január 6-án PCR-vizsgálattal is megerősítették. A hatósági intézkedések már december 31-én megkezdődtek, többek között mintavétel történt a gazdaság további három, szintén Somogy vármegyében található sertéstelepén. A laboratóriumi eredmények két állomány – Somogyszob, Nagybaráti-puszta, valamint Böhönye, Terepezd-puszta – esetében igazolták a fertőzés jelenlétét.

Az érintett telepeken a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet előírásaival összhangban hatósági intézkedések elrendelésére került sor. A járványügyi nyomozás, többek között a fertőzés eredetének felderítése és a kontakttelepek vizsgálata, jelenleg is folyamatban van.

Magyarország 2015 óta az Európai Unió által elismerten mentes a betegségtől. A Bizottság (EU) 2020/689 rendeletének Aujeszky-betegségre vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi kitörés nem veszélyezteti az ország mentességi státuszát. Ugyanakkor a mentesség fenntartása érdekében a nemzeti és uniós jogszabályokban meghatározott intézkedések maradéktalan végrehajtása szükséges. Ennek megfelelően indokolt – többek között – a fertőzött állományok felszámolása, valamint az érintett telepek 2 km-es körzetében található, illetve azokkal járványügyi kapcsolatban álló sertéstartó gazdaságok állományainak vizsgálata.

Az Aujeszky-betegségről
Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amely elsősorban a sertéseket érinti. A betegség klinikai megjelenése az állatok életkorától függően eltérő. Fiatal malacok esetében lázas általános és idegrendszeri tünetek, valamint magas elhullási arány jellemző, míg idősebb sertésekben elsősorban légúti tünetek figyelhetőek meg. Vemhes kocák esetében magzatelhalás és vetélés előfordulhat. A fertőzésen átesett sertések rendszerint tartósan vírushordozók maradnak.
A vírusra a sertéseken kívül számos más állatfaj, például: szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska is fogékony. Esetükben a fertőzés rendszerint súlyos, erős viszketéssel és idegrendszeri tünetekkel jár és legtöbbször elhulláshoz vezet.
A vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Megnyílt a lehetőség a növényvédelmi kezelésekkel kapcsolatos nemleges nyilatkozatok megtételére az AÖP, ST AKG TK 2024 és ST ÖKO TK 2024 jogcímekben

Közleményt adott ki az MVH a gazdálkodók részére.

Published

on

Felhívtuk a kedvezményezettek figyelmét arra, hogy a 2025. évben az elektronikus gazdálkodási napló vezetésével és benyújtásával kapcsolatos könnyítés ellenére a permetezési adatok bejelentése továbbra is kötelező.

Amennyiben a gazdálkodó nem juttat ki növényvédőszert egyik, a felsorolt jogcímekkel érintett tábláján sem, abban az esetben is szükség van egy nemleges nyilatkozat megtételére.

A fenti nyilatkozat megtételére az Egységes kérelem adatváltozás bizonylat keretében 2026. január 2. napján megnyílt a lehetőség. Így amennyiben nem alkalmaztak semmilyen növényvédőszert egyik táblájukon sem, abban az esetben az Egységes kérelem keretében egyetlen mező bejelölésével teljesíthetik az adatszolgáltatási kötelezettségüket.

A fentiekben részletezett esetben a Növényvédőszer használattal összefüggő adatok fülön elégséges az alábbi mezőt bejelölni.

Ábra: MVH

​​​​​Javasoljuk, hogy a nemleges nyilatkozatot minél hamarabb tegyék meg az alábbiakban ismertetett jogkövetkezmények elkerülése érdekében.

Bejelentési határidő 2026. február 2.

FIGYELEM! A permetezéssel kapcsolatos bejelentés elmulasztása esetén az egyes pályázati felhívások és rendelet a következő jogkövetkezmények alkalmazását írják elő.

ST AKG TK 2024 intézkedés 3b. számú mellékletének 2. Kötelezettségvállalások jogkövetkezményei bekezdés A) Általános kötelezettségvállalások jogkövetkezményei részének 5) pontja alapján, ha a kedvezményezett nem tesz eleget a növényvédelmi kezelések adatszolgáltatására vonatkozó kötelezettségének, úgy a tárgyévre jutó támogatási összeg 15%-ára nem jogosult.

ST ÖKO TK 2024 intézkedés 3. számú mellékletének 2. Kötelezettségvállalások jogkövetkezményei bekezdés A) Általános kötelezettségvállalások jogkövetkezményei részének 5) pontja alapján, ha a kedvezményezett nem tesz eleget a növényvédelmi kezelések adatszolgáltatására vonatkozó kötelezettségének, úgy a tárgyévre jutó támogatási összeg 15%-ára nem jogosult.

AÖP jogcím keretében az adatszolgáltatás – melynek része a permetezési adatok vagy nemleges nyilatkozat benyújtása – a támogatás alapkövetelménye, elmulasztása a kérelem teljes elutasítását vonja maga után.

Forrás: MVH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Ismét megjelent Csongrád-Csanád vármegyében a madárinfluenza

Csongrád-Csanád vármegyében két hízó pulyka tartó gazdaságban igazolták a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét.

Published

on

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Csongrád-Csanád vármegyében két hízó pulyka tartó gazdaságban igazolta a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét. Az érintett állományok felszámolása folyamatban van.

Fotó: NÉBIH

A Csongrád-Csanád vármegyei Szentes településen található, 4 800 és 18 800 egyedet számláló hízó pulyka állományokban az állategészségügyi hatóság megerősítette a betegséget. A madárinfluenza gyanúja az állományokban tapasztalható megemelkedett elhullás miatt merült fel. Az érintett állományokból vett mintákból a Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát mutatta ki.

Az állományok felszámolása és a járványügyi nyomozás folyamatban van, a gazdaságok körül pedig a hivatal szakemberei kijelölték a 3 km sugarú védő- és a 10 km sugarú megfigyelési körzeteket is.

Fontos kiemelni, hogy az országos főállatorvos már október közepén elrendelte a kereskedelmi célból tartott baromfik esetében a kötelező zártan tartást, míg az egyéb célú baromfit tartó gazdaságok (például háztáji állományok) esetében a baromfik zárt helyen történő etetését és itatását írta elő. Továbbá a Nébih ismét felhívja az állattartók figyelmét, hogy a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartása kulcsfontosságú a vírus bejutásának megelőzésében, mivel a kórokozó továbbra is jelen van a vadon élő madarakban. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a baromfik és a vadon élő madarak közvetlen és közvetett úton történő találkozási lehetőségét minimálisra csökkentsék a gazdák.

A madárinfluenzával kapcsolatos fontos és aktuális információk elérhetőek a Nébih folyamatosan frissülő tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom