Tudomány
KITEKINTŐ: EuroNews – Forradalmi megoldást kínál a textilhulladék ellen egy lengyel vállalkozás
A Myco Renew lengyel biotechnológiai startup egy gomba alapú ruha-újrahasznosítási technológia segítségével gyorsítaná fel a textilhulladékok lebomlási idejét és méréskelné a divatipar környezetszennyező hatását. A fast fashion – az olcsó, tömeggyártáson és a legújabb trendek követésén alapuló öltözködési stílus–, mára uralja a piacot és milliók ruhatárát. Az alacsony árak és a gyakori stílusváltások azonban súlyos környzetszennyező hatással járnak.

A gombák jelentik az újrahasznosítás jövőjét? Szerzői jogok Pawel Glogowski
Az Európai Unió felismerte ezt a problémát, és olyan szabályozást vezetett be, amely előírja minden tagállam számára a ruhahulladék szelektív gyűjtésést. Az 5 éven belül hatályba lépő szabályozás szerint a felesleges darabok 50-65 százalékát újra kell majd hasznosítani.
“Becslések szerint az ember élete során körülbelül két tonna ruhát dob ki. Ez óriási probléma, hiszen a világon 8 másodpercenként 24 tonna ruhától szabadulnak meg. Ez évente 92 millió tonnát tesz ki” – mondta Tomasz Mierzwa, az újrahasznosítással foglalkozó Myco Renew nevű lengyel startup társalapítója.

Tomasz Mierzwa, a Myco Renew egyik alapítója
A zöld forradalom a gombákkal kezdődik
A cég az uralkodó trendektől eltérő megoldást javasol: az energia- és vegyszerigényes újrahasznosítási módszerek helyett egy természetes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású kibocsátású, gomba alapú ruha-újrahasznosítási technológia alkalmazását.
“A természetes ruházat körülbelül 5 év alatt bomlik le, míg a félszintetikus 50 év alatt. A szintetikus daraboknak 200, vagy akár 1000 évbe is tellhet. Mi megmutattuk, hogy kevesebb mint 4 hét alatt képesek vagyunk lebontani ezt az anyagot” – hangsúlyozta Mierzwa.
A technológia lényege, hogy olyan gomba-alapú mikroorganizmus-közösséget hoz létre, amely lebontja a textiltdarabokat.

Természetes folyamatokat használunk. A technológiánk alacsony energiaigényű, mert a gombák elvégzik helyettünk a munka nagy részét, és a folyamat során keletkező hulladékot is felhasználhatjuk például az építőiparban szigetelőanyagként. Jeleneg egy új gombasorozatot tesztelünk, hogy metánt állítsunk elő a hulladékból
– tette hozzá az alapító.
A laboratóriumtól a teljes üzemig
A startup most azon dolgozik, hogy a laboratóriumi léptékről a technológiai készültség következő szintjére lépjen. A Myco Renew technológiája jelenleg laboratóriumi szinten van (TRL3), de az ING Bank támogatási pályázatán nemrégiben elért győzelmének köszönhetően a startup a fejlesztés következő szakaszába léphet. “A TRL4 szintre készülünk, és egy éven belül szeretnénk elindítani egy félautomata tesztvonalat. Fel szeretnénk készülni arra, amikor az uniós szabályozások öt év múlva hatályba lépnek, és hulladékfeldolgozó szolgáltatást kínálni az európai városoknak – mondta Mierzwa.

Textil újrahasznosítási folyamat fonalas gombákkal. foto: Myco Renew
“Megtanítjuk a gombákat ruhát enni”
A technológia titka az úgynevezett gombakonzorciumra – válogatott mikroorganizmusok szinergiában együttműködő csoportjára alapul. “A gombákat megtanítjuk arra, hogy a megfelelő sorrendben megegyék a különböző típusú textíliákat. Nem csak egy fajról van szó, hanem egy egész közösségről, amely rekordidő alatt bontja le a természetes és szintetikus ruhákat” – hangsúlyozta az alapító.

A technológia bemutatója a berlini divathéten. Myco Renew
A technológia bemutatója a berlini divathéten.
Az alapító szerint a technológia nem csak a hulladékiparban bizonyulhat hasznosnak. A lebomló ruhák maradékaiból ökotéglák, szigetelőanyagok vagy modern szövetek, például légáteresztő bambuszszerű anyag vagy ökobőr készíthetők. “Azt is teszteljük, hogy a hulladékot metánná alakíthatjuk, de csak miután gombáink előbb megtisztították azt a méreganyagoktól” – magyarázta Mierzwa.
Ha a ruházati ágazat versenyképes és etikus akar maradni, radikális paradigmaváltásra van szüksége: a tömegfogyasztástól a fenntarthatóság és a felelősségvállalás felé kell elmozdulnia. Európának lehetősége van arra, hogy globális irányt szabjon a jövő divatjának – amely nem áldozza fel a bolygót a szezonális öltözködési trendek oltárán.
Az idővel kiderül, hogy Lengyelország meghatározó szereplővé válik-e a divat- és hulladékgazdálkodási iparág zöld forradalmában. Egy dolog azonban biztos, a gombák többet tudnak nyújtani, mint gondolnánk.
Újságírók • Pawel Glogowski
Videószerkesztő • Pawel Glogowski
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Tudomány
A természet mindig üzenetet küld a számunkra
Mikotoxinok Megjelenése a Magyarországi Dámszarvasok Táplálékláncában címmel rendeztek szakmai eszmecserét
Mikotoxinok Megjelenése a Magyarországi Dámszarvasok Táplálékláncában címmel rendeztek szakmai eszmecserét november 5-én a MATE Szent István Campusán. A speciális fókuszú konferencia célkeresztjében az élelmiszerlánc-biztonság, az állategészségügy és a reprodukciós biológia kérdései voltak.

Fotó: MATE
A MATE elkötelezett az agrár- és élettudományok, azon belül is a One Health – azaz az „Egy Egészség” – koncepciójának gyakorlati alkalmazása iránt. A szakmai nap előadásaiban taglalt tanulmányok elvezettek a humán orvostudomány határterületeire is: a dámszarvas ugyanis mintát adhat olyan biológiai markerekről, amelyek a humán egészségügyi kutatásokban is jelentőséggel bírnak, különösen a reprodukciós területeken.

Fotó: MATE
Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében a konferencia fontosságát hangsúlyozta: „A mai rendezvény témája kiváló példa az egyes szakterületek szoros szövetségére. Az ilyen konzorciumok kapcsán olyan új együttműködések kialakítását is elő tudjuk segíteni, amelyek révén a gyakorlat számára is hasznosítható, komplex eredmények feltárásához tudunk hozzájárulni. Ez a konferencia mindezek mellett arra is minta lehet, hogy hogyan lehet a One Health rendszerében gondolkodva, nem utólag, nem nyomkövető, hanem prediktív módon kutatásokat végezni.”
„Aki a természetet ismeri, szereti, az tudja, hogy a természet mindig üzenetet küld számunkra: üzen a talajon, a lombokon, a lehullott leveleken keresztül. Üzen az állatokon, a dámokon, az ő viselkedésükön keresztül. A tudománynak és a kutatóknak pedig az a feladata, hogy ezeket a jeleket és összefüggéseket észrevegyék, kivizsgálják és meghatározzák, ezzel segítve bennünket abban, hogy a természet, az állatvilág és az ember összhangját megteremtsük” – zárta beszédét Gyuricza Csaba.

Fotó: MATE
Dr. Posta Katalin, a MATE tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese, a Genetika és Biotechnológia Intézet igazgatója kiemelte: „Ez az esemény egy interdiszciplináris viadukt a megoldások keresése érdekében: elindulunk a táplálékláncon keresztül megjelenő mikotoxinokkal, továbblépünk ezek különböző okozataival − ideértve a neurológiai reprodukciós fázisokra történő kihatásokat −, majd a folyamat végén mindezt egy patológus szemével is megvizsgáljuk. Éppen emiatt érzem úgy, hogy mindezen területeket tanulmányozva egy egységes, mélyreható kép alakulhat ki bennünk. A mai nap tehát mindenképpen kiemelt fontosságú, ezt bizonyítja a jelenlevők nagy száma is. Külön köszönöm azoknak a jelenlétét, akik fontosnak érezték egy olyan program megvalósulását, amely messze túlmutat a vadgazdálkodás és vadegészség területén.”

Fotó: MATE
Az előadások témakörei is a konferencia szerteágazó természetére mutattak rá:
- A klímaváltozás által előidézett fokozott mikotoxin megjelenés/kitettség megjelenése a vadfajok táplálékában.
- A patológus szemével végzett agancstő-megbetegedési vizsgálatok, a reprodukcióval kapcsolatos kihívások, valamint a neuro-endokrin hatások feltérképezése és mélyreható biológiai megértése.
- A mikrobiom szerepének bevonása, amely a legújabb tudományos irányzatokhoz kapcsolja témában jártas szakembereket.
Az előadásokat követő kötetlen tapasztalatcsere remek alkalmat biztosított arra, hogy a különböző szakterületek képviselői – az agrárbiológustól a patológusig, a genetikustól a virológuson át a klinikai szakemberig – gyümölcsöző és inspiráló párbeszédeket folytathassanak.
Forrás: MATE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Tudomány
A sakál, mint bioindikátor szervezet – veszélyes penészgombamérgek nyomában
A MATE-GBI kutatói különleges felfedezést tettek az aranysakáloknál
A MATE-GBI kutatói különleges felfedezést tettek: a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében veszélyes penészgombamérgeket, úgynevezett mikotoxinokat mutattak ki. Ezek az anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is.
A kutatás során 19 sakál májmintáit vizsgálták meg, és minden egyes mintában legalább háromféle mikotoxint találtak. A leggyakoribbak a dezoxinivalenol, a fumonizin B1 és a zearalenon voltak, de jelen volt az aflatoxin, az ochratoxin-A is.

Fotó: Gábor Barta Photography
A mikotoxinok olyan penészgombák által termelt vegyületek, amelyek elsősorban gabonafélékben fordulnak elő. A sakálok étrendje igen változatos, tartalmaz növényi eredetű táplálékot, kisemlősöket és az elhullott nagyvadak belsőségeit is szívesen fogyasztja. Így ezek elfogyasztásával könnyen kapcsolatba kerülhetnek mikotoxinokkal.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a mikotoxinok mennyisége eltérő volt a különböző korú és nemű állatokban. Például a felnőtt nőstényekben magasabb volt az ochratoxin-A szintje, míg a felnőtt hímekben a zearalenon koncentrációja volt kiemelkedő. A nőstények jellemzően több dezoxinivalenolt halmoztak fel, mint a hímek.
Az eredmények alapján a sakálok nemcsak elszenvedői, hanem jelzői is lehetnek a környezet szennyezettségének. „Az aranysakál, mint csúcsragadozó, kiváló bioindikátor lehet a természetes élőhelyek mikotoxin-szennyezettségének jellemzésében” – mondta Dr. Szőke Zsuzsanna, a kutatás vezetője.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a vadon élő állatok egészsége szorosan összefügg az emberi tevékenységgel, különösen a szántóföldi gabonatermesztéssel, ami az élelmiszertermelés egyik alappillére és a növényevő nagyvadak téli takarmánykiegészítésével. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy jobban megértsük a mikotoxinok hosszú távú hatásait az ökoszisztémákra.
A kutatás eredményei az International Journal of Molecular Sciences című rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg.
Eredeti közlemény: Fehér, P. et al, Int. J. Mol. Sci. 2025, 26, 3755.
Fotó: Gábor Barta Photography
Forrás: MATE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
KITEKINTŐ: Azerbajdzsán – A II. Bakui Vízkonferencia – Baku Water Week – GALÉRIA
2025. szeptember 10-12. között rendezték meg a II. Bakui Vízkonferenciát (Baku Water Week) Azerbajdzsán fővárosában, a Baku Expó Központban. A rendezvény fő célkitűzései között szerepelt a vízkészletekkel fenntartható módon történő gazdálkodás, a klímaváltozás negatív hatásai ellen való reziliens vízgazdálkodás kiépítése, a legújabb technológiák ismertetése és Azerbajdzsánba hatása és vonzása – különös tekintettel a vízellátásra és szennyvíztisztításra – és az állami és privátszektor közötti együttműködés további elmélyítése – számolt be azerbajdzsáni tapasztalatairól Trencsényi Zoltán.

Az Azerbajdzsáni Állami Vízügyi Ügynökség standján. Fotó: Trencsényi Zoltán
Azerbajdzsán olajnagyhatalom. A világon először itt kezdtek el olajat kitermelni – ipari méretekben – 1846-ban. Ahogy az azerbajdzsáni társadalom annak idején felismerte ennek jelentőségét, most ugyanúgy felismerték, hogy a klímaváltozás és más emberi beavatkozások hatására a vízkörforgás felborult, a vizek mennyiségi és minőségi rendelkezésre állása egyaránt kétséges. A 21. századi vízgazdálkodási kihívások leküzdését megcélozva, Azerbajdzsán 2024-ben publikálta a Nemzeti Víz Stratégiáját. A stratégia megvalósítását a rendezvény társszervezője – az AQUALINK mellett – az Azerbajdzsáni Állami Vízügyi Ügynökség (a továbbiakban: ASWRA) végzi.

Az Azersun standján. Fotó: Trencsényi Zoltán
Zaur Mikayilov, az ASWRA elnöke megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a tiszta vízhez való hozzáférés, a vízkészletek biztosítása nemzeti kérdés, amelyben az elmúlt időszakban nagy előrelépést tettek. A víz egyszerre politikai, gazdasági és ökológiai kérdés. A három napos konferenciára 15 országból, közel 60 cég jött el.
A kerekasztal-beszélgetések és előadások mellett a látogatók megismerhették a kiállító cégek legújabb a vízipari termékeit és fejlesztéseit. Török vállalatok a precíziós mezőgazdasági öntözéstől kezdve egészen víztározó tervezési projektekig, izraeli és Egyesült Arab Emírségekből érkező cégek a sótalanítás és víztisztítás területén, a csehországi MEGA a.s. teljes ivóvíz, szennyvíz és ipari víztisztítással foglalkozó vállalat egyaránt bemutatta portfólióját.

Az olaj- és vízvezetékcsöveket gyártó Azertexnolaynt standján. Fotó: Trencsényi Zoltán
A hazai iparág képviselői közül az olaj- és vízvezetékcsöveket gyártó Azertexnolaynt, az Azersun csepegtető öntözésben vezető mezőgazdasági óriáscéget, az adatgyűjtés GIS térképek és hidrológiai modellezés területén betöltött szerepe miatt jelenlevő Azercosmost és a már említett AQUALINK vállalatot emelném ki.

A csehországi MEGA a.s. teljes ivóvíz, szennyvíz és ipari víztisztítással foglalkozó vállalat egyaránt bemutatta portfólióját. Fotó: Trencsényi Zoltán
Az előadások is számtalan területet lefedtek. Többek között szó esett a Kaszpi-tenger vízszintcsökkenéséről és szennyezettségéről. A vízszintcsökkenés hosszú távon történő ignorálása egy az Aral-tóhoz hasonló természeti katasztrófába torkollhat. Az azerbajdzsáni nyelven Kazár-tengernek is nevezett tóban, a múltban virágzó, beluga és más tokhalfajták halászata is veszélyben van. A Volga-folyón energiatermelésre és tározásra megépített gátak akadályozzák a halak felúszását, a tóba érkező vízmennyiség jelentősen csökkent. Azerbajdzsán hazánkhoz hasonlóan nagyban függ a külföldről érkező, befolyó vizektől. Így a vízdiplomácia és a vízgyűjtőterületeken átívelő kétoldali együttműködések előtérbe helyezése is elengedhetetlen az ország sikeres vízstratégiájának megvalósításához.

Alovsat Guliyev előadása. Fotó: Trencsényi Zoltán
Alovsat Guliyev, a kehriz hidraulikai rendszerről, – másnéven quanatról – a mai napig használt ősi perzsa, Közép-ázsiai víznyerési technológia mai létjogosultságáról beszélt előadásában. Továbbá szó esett víztisztításról, szennyvízkezelési technológiákról, aszálykezelési módszerekről és a nagyvárosok klímabarát fejlesztéseiről.
A háromnapos rendezvényen a magyar vízügy a legmagasabb szinten reprezentálta hazánkat, a közönség nagy érdeklődése mellett.
Szerdán a megnyitó után, ünnepélyes keretek között írt alá az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Azerbajdzsáni Állami Vízügyi Ügynökség egy szándéknyilatkozatot a jövőbeli együttműködésről. Az együttműködés az árvízvédelem, a víz- és szennyvízkezelés, az adatmegosztás és monitoring hálózatok kiépítése, a felszín alatti vízbázisokkal való gazdálkodás és közös projektek területén kívánja elindítani és szorosabbra fűzni a két ország közötti vízipari kapcsolatokat.

ünnepélyes keretek között írt alá az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Azerbajdzsáni Állami Vízügyi Ügynökség egy szándéknyilatkozat a jövőbeli együttműködésről.
Csütörtökön két magyar előadót is meghallgathattak a résztvevők. Hendrich Balázs nagykövet, a Türk Államok Szervezete (a továbbiakban: TÁSZ) Magyarországi Képviseleti Irodájának képviseletvezetője, a Budapesten székelő Aszálymegelőző Intézet és a TÁSZ iroda munkáját részletezte előadásában. Az Aszálymegelőző Intézetet a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség intézményi keretei között működő és a TÁSZ tagországaira fókuszáló intézményként jellemezte. Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán mellett Azerbajdzsán ugyanúgy tagja a Türk Államok Szervezetének.

Hendrich Balázs nagykövet előadása. Fotó: Trencsényi Zoltán
Magyarország pedig megfigyelő státuszban van. A magyar vízgazdálkodás hosszú múltra tekint vissza. A magyar vízügyi szakemberek a TÁSZ országok mérnökeivel és tudományos intézményeivel közösen gazdaságilag és társadalmilag egyaránt megtérülő projekteket valósíthatnak meg a klímaváltozás, ezen belül az aszály elleni küzdelem területén – emelte ki előadásában. Továbbá a TÁSZ-t a „do tank” szóval jellemezte, ami kifejezi, hogy nemcsak gondolatokat ébresztenek, nemcsak elemző-kutató munkából áll a feladatuk, hanem a kitűzött célok elérésében is aktív szerepet vállalnak.

Waltner István a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszékének tanszékvezetője pedig, a fenntartható vízgazdálkodás érdekében folytatott tudományos kutatásokról és innovációs megoldásokról beszélt.

Torma Tamás nagykövet előadása , a II. Bakui Vízkonferencán. Fotó: Trencsényi Zoltán
Szeptember 12-én, a konferencia utolsó napján került megrendezésre, a VI. Kaszpi-tengeri Víz Innovációs Fórum (Caspian Water Innovation Forum). A fórum megnyitóján Torma Tamás, Magyarország bakui nagykövete mondott beszédet. Beszédében méltatta az elmúlt három nap sikeres kétoldalú tárgyalásait a magyar és azerbajdzsáni felek között. Kiemelte a jövőbeni együttműködési területek széles skáláját és megköszönte Azerbajdzsánnak, hogy elkötelezett és nyitott a nagy múlttal és szaktudással rendelkező magyar vízügyi szakemberek irányába. A Magyarországon elérhető alap és mesterfokú vízügyi egyetemi képzések felkeresését ajánlotta az azerbajdzsáni fiataloknak. Továbbá beszélt a magyar vízdiplomácia sikereiről és az Aszálymegelőző Intézet egész világon ritkaság számba menő tevékenységéről is.

Pósa Dániel, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség szakértője.
A nap tartogatott még egy érdekes, magyar mérnöki megoldásról szóló előadást. Pósa Dániel, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség szakértője a „Környezetvédelmi technológiák és gyakorlatok” című kerekasztal beszélgetés keretében bemutatta a vállalatuk által kifejlesztett diffúz szennyezőanyagok megfogására alkalmas olajleválasztó berendezést. Ezt forgalmas utak, autópályák mentén alkalmazzák. A gépjárművekből olajszármazékok, az autógumikról mikroműanyagok kerülnek az útra, az aszfaltburkolatra. Ezek a csapadék útján lefolynak az út menti árokba, tavakba vagy akár az úttól néhány méterre levő mezőgazdasági területre is kerülhetnek, ezáltal hosszú távon elszennyezve a talajt.
A szennyeződések megfogására a tesztelés és monitorozás közel 20 éve folyamatos a Szövetségnél. Így fejleszthették ki a költséghatékony, könnyű kivitelezésű és fenntartású olajleválasztó berendezésüket. Az árokból a szennyezett csapadékvíz a kiépített „medencébe” folyik. A befogadó térben található egy ülepítő rész az iszapnak. A víz tovább folyva áthalad az ENVIA TRIP olajfogó szűrőn, ahonnan a már megtisztított víz folyik tovább a természetbe. Magyarországon ezen berendezések kiépítése a már meglévő és építés alatt álló autópályaszakaszokon folyamatos. Így csökkentve a forgalmas autópályák menti zöldsávok szennyezettségét.

Trencsényi Zoltán, a II. Bakui Vízkonferencián.
A Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram keretében jutottam ki Azerbajdzsánba – a magyar Nagykövetségre gyakornokként – tapasztalatokat szerzeni. Ennek köszönhetően vehettem részt ezen a szakmailag inspiráló konferencián és expón. A Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram jövő évi gyakornoki programjának a jelentkezési határideje 2025. október 15-e. Éljenek a lehetőséggel.
Írta és fényképezte:
Trencsényi Zoltán



















