Vadászat
120 éve született Mészáros Kálmán orvos, Afrika-kutató, szakíró, vadász
Mészáros Kálmán orvos, Afrika-kutató, szakíró, vadász, 1930-38-ban az etióp hadsereg főorvosa, 120 éve, 1894. május 8-án született.
Öten voltak testvérek, tisztes szegénységben éltek, édesapja szerény könyvtárosi fizetése volt egyedüli megélhetési forrásuk. A tehetséges fiú a Római Katolikus Főgimnázium elvégzése után 1913-ban iratkozott be az egyetemre. Sebészi képességeit meglehetősen korán kellett kipróbálnia a gyakorlatban, amikor 1914. július végén behívták katonának. A hadikórházban eltöltött három év nagy teherbírású, kitartó, kemény emberré edzette a fiatal diákot. 1918 elején Kolozsvárott, majd Budapesten folytatta tanulmányait. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet kitűnő minősítéssel.
Az első világháború után Gyöngyösön kórházi orvosként, Erdélyben pedig körorvosként dolgozott. A húszas évek elején a gazdasági válság miatt munka nélkül maradt. 1924-ben kivándorolt Franciaországba, onnan Dzsibutiba, majd Etiópia fővárosába, Addisz-Abebába utazott. Először magánorvos volt, majd Ras Hailu, Godzsám tartomány fejedelme meghívására Debra Markos városába ment. A tartományban, ahol virágzott a kuruzslás, ő volt az egyetlen orvos. Hatalmas feladat várt rá, mert még a legelemibb higiéniai szabályokat sem ismerték. Megállás nélkül operált, amputált, nyolcezer újszülöttet segített a világra. 1929-ben összekülönbözött a tartományúrral, aki nem akarta járandóságát kifizetni.
Megszökött és Addisz-Abebába ment, ahol meggyógyította a leendő császár keresztapját. Tafari herceg, a későbbi Hailé Szelasszié őt nevezte ki a hadsereg főorvosává. Miután kitört a trónöröklésért folytatott polgárháború, ő látta el a rengeteg sebesültet, amiért az “Etiópia tiszti csillagának lovagja” kitüntetést kapta, és részt vehetett Hailé Szelasszié koronázási szertartásán is. A császár orvosaként kezdte el az ország egészségügyi hálózatának kiépítését.
Több mint tízéves etiópiai tartózkodása alatt számos vadászexpedíción vett részt. Hegyes, sivatagos, erdős terepen mintegy 7000 km-t tett meg szamárháton. Első szafariján a Tana-tó vidékére látogatott. Járt a Rudolf- és a Stefánia-tó vidékén, melyeket Teleki Sámuel fedezett fel. Gajdács Mátyással 1929-ben hosszú vadászexpedícióra indult az Omo folyóhoz. Útjain orrszarvút, zsiráfot, elefántot is lőtt, sokat fényképezett és filmezett.
A vadállatok mellett a népviseleteket és szokásokat is megörökítette. Trófeáinak egy részét a Nemzeti Múzeumnak küldte el. Filmezte az olasz megszállást, a tekercseket a párizsi Fox Movietone filmvállalatnak küldte el, de Magyarországon is vetítették őket. Mussolini fasiszta csapatainak támadása után a szomszédos Tanganyikába menekült, ahol két évig praktizált, majd 1938-ban hazatért. A világháború idején kórházi szolgálatot teljesített Sopronban.
Vadászélményeit Abesszínia a vadászok paradicsoma című könyvében írta meg. Kiskunfélegyházán, majd Ároktőn dolgozott körzeti orvosként, 1962-ben ment nyugdíjba. Számos előadást tartott afrikai élményeiről, trófeáit, filmfelvételeit a Természettudományi Múzeumnak adományozta. Afrikai vadászemlékek címmel 1970-ben jelent meg második könyve. Egy év múlva, 1971. szeptember 25-én hunyt el Miskolcon.
mtva.hu
Vadászat
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először,
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először, regionális jelleggel. A verseny célja a három legjobb jáger kiválasztása egy nívós válogató keretében, ahol a megyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket júliusban, az országos megmérettetésen.

Fotó: OMVK
20 versenyző indult összesen a versenyszámokban, úgy, mint korong- és golyóslövészet, trófeabírálat, sebzési jelek vizsgálata, teszt és növényfelismerés.
A somogyi kamarai delegáció hat versenyzőből és a korábbi helyi versenyek bíráiból állt.
Versenyzőink közül Rózsa Martin, Boda Csaba és Beda János lettek az I-III. helyezettek, míg Rózsa Martin az összesített versenyben előkelő ezüstérmes helyet vívott ki, így ő képviseli Somogyot a főversenyen. Igazán jó hangulatú és színvonalas versenyt raktak össze a helyiek, külön köszönet Kenesei István titkár kollégának!
Jövőre Somogyon a sor a rendezést illetően, és bár magasra került a léc, szeretettel várjuk a vasi és zalai hivatásos vadászokat egy hasonlóan jól szervezett versenyen!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében.
Az afrikai sertéspestis (ASP) házisertés-állományban történt megjelenése miatt az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében.

Fotó: NÉBIH
A beavatkozások Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben az M1–M3 autópályák menti 10 kilométeres sávban, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében elrendelt megfigyelési körzet területén, az érintett vadgazdálkodási egységekben valósulnak meg. Az intézkedések a vaddisznóállomány csökkentésére, területenként meghatározott állománysűrűségi célértékek elérésére és fenntartására, valamint a teljesítés fokozott ellenőrzésére irányulnak.
Az afrikai sertéspestis továbbra is Magyarország egyik kiemelt állategészségügyi kockázata. A vírus évek óta jelen van a hazai vaddisznóállományban, amely a fertőzés természetes fenntartójaként játszik szerepet. A júniusi házisertés-kitörés arra is rámutat, hogy a korábban elrendelt járványvédelmi intézkedésekkel – kiemelten a diagnosztikai célú kilövéseket és az állománycsökkentési intézkedéseket – nem minden térségben sikerült egyforma hatékonysággal elérni a kitűzött járványügyi célokat, ami több tényezőre, köztük a végrehajtás eltérő mértékére és a területi sajátosságok összetett hatására vezethető vissza.
Az országos főállatorvos dr. Nemes Imre döntése alapján Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyék területén, az M1 és M3 autópályák nyomvonalától számított 10 kilométeres sávban célzott, rövid határidejű rendkívüli állománycsökkentési műveletnek kell indulnia. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében kialakult házisertés-kitöréshez kapcsolódóan a megfigyelési körzetekben elrendelésre került az állomány teljes felszámolása, a fent leírt többi területen pedig meghatározott állománysűrűségi célérték elérése és fenntartása. A teljesítést szigorú hatósági ellenőrzés kíséri, nem teljesítés esetén komoly szankciókra, bírságra számíthatnak a vadászatra jogosultak.
Minden elejtett állatból kötelező mintavétel történik, a hullákat pedig előírás szerint ártalmatlanítják, miközben a résztvevők ruházatának és az eszközök fertőtlenítése is kötelező.
Az ASP betegséggel kapcsolatban minden fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Illegálisan agancsozott
Több mint 23 millió forint értékű agancsot és trófeát foglaltak le a Szigetvári Rendőrkapitányság munkatársai egy házkutatás során.
A Szigetvári Rendőrkapitányság befejezte a vizsgálatot annak a férfinak az ügyében, akinél több mint 23 millió forint értékben találtak agancsokat és trófeákat. Pénzmosás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nyomozott a Szigetvári Rendőrkapitányság egy 43 éves gyöngyösmelléki férfi ellen. Még 2025 márciusában felmerült a gyanúja annak, hogy a férfi a legálisan megszerzett agancsgyűjtési engedélyét évek óta arra használja fel, hogy az engedéllyel nem rendelkező gyűjtőktől felvásárolja az agancsokat, majd azokat haszonnal továbbadja a vadásztársaságnak, illetve olyan trófeák vannak nála, amelyek birtoklására nem jogosult.

Fotó: Rendőrség
A nyomozók a férfihoz köthető ingatlanokban kutatást tartottak, amely során összesen több mint 200 agancsot és trófeát találtak, majd foglaltak le. Ezek kapcsán később az igazságügyi vadászati szakértő megállapította, hogy összértékük meghaladja a 23 millió forintot.
A férfit kihallgatták, amely során elismerte a bűncselekmény elkövetését, hisz tudnia kellett volna arról, hogy az általa megszerzett agancsok és trófeák eredete nem törvényes.A rendőrség a szükséges eljárási cselekményeket elvégezte, és az iratokat a napokban vádemelési javaslattal átadta az ügyészségnek.
Forrás: Rendőrség














You must be logged in to post a comment Login