Vadászat
Kiderült: mégsem a medve gyilkolt
KARANCSKESZI | Bizonyítottan még nem történt medve általi károkozás a régióban, ám az óvatosság nem árt – erről a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNPI) tájékoztatta a heol.hu-t.
Amint azt korábban lapunkban is megírtuk: biztossá vált az, hogy hazánkban is megtelepedett az európai barnamedve. A szakemberek az eddig regisztrált nyomok és a helyi vadászok beszámolói alapján jutottak arra a megállapításra, hogy Heves és Nógrád megye határán él egy kifejlett barnamedve.
Novemberben arról érkezett hír, hogy a szomszédos Nógrád megyében, Karancskeszinél több elhullott juhot találtak, amelyeken karmolás-, harapás- és fognyomok voltak. Akkor medvetámadásra gyanakodtak. A BNPI szakembere, Gombkötő Péter, a Természet-megőrzési Osztály zoológiai referense most viszont azt közölte lapunkkal, hogy cáfolja a korábban megjelenteket, s a medve elleni védekezéshez is adott pár tanácsot az állattartóknak.
– Hazánkban a közelmúltban megjelent sorozatos információkkal ellentétben, bizonyított medve általi károkozás eddig nem történt. A karancskeszi „medvetámadás” során elpusztult egyik juh teteme esetében, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának vizsgálata szerint, a harapások mérete, jórészt felületes jellege, nagy száma és lokalizációja alapján azokat nagy valószínűséggel kutya okozhatta – jelentette ki.
Hozzátette: a helyszínen talált szőröket is vizsgálatnak vetették alá, ám annak még nincs meg az eredménye. Mihelyst az meglesz, még a kutya fajtáját is tudják azonosítani.
Mindez nem zárja ki viszont azt, hogy a közeljövőben ne történhetne medvetámadás. Ezért elmondta azt is: a BNPI munkatársai már több alkalommal tettek javaslatot nagy ragadozókkal kapcsolatos vagyonvédelmi intézkedések megtételére. A legalapvetőbb, a medve által okozott károk elleni védelmet nyújtó műszaki megoldás a megfelelő villanypásztorok alkalmazása. Azok legyenek a medve számára jól láthatók és legalább 5000-8000 voltos feszültség leadására legyenek képes. Kellő sűrűségűek, lehetőség szerint hat vezetékszálasak legyenek. A legfelső szál érje el a 120 centiméter magasságot. A medve elleni védekezés hatékonyságát növelheti a vezetőkre helyezett különböző, szagos csalik (például hal) használata. A legérzékenyebb testrészeket – orrot, nyelvet – érő áramütés hatékonyan tartja vissza a hívatlan vendéget.
Kiegészítő segítség lehet a lamellás műanyag csíkokból álló „rémzsinór” alkalmazása is, rendszertelen riasztó hangot adó fémszálakkal vagy akár sörös dobozokkal, műanyag palackokkal szerelve. Számos lehetőség kínálkozik még a háziállatok megóvására. Így például: építsünk vagyontárgyaink köré visszahajló felső résszel rendelkező kerítést, alkalmazzunk mozgásérzékelőkkel összekapcsolt hangot adó riasztókat, illetve vegyi védekezésként a vadriasztó szereket. Természetesen a hagyományos pásztorkodás „eszközei” a felkészült juhászok és a megfelelően kiképzett nagytestű őrzőkutyák is. Kiegészítő védelmi hatása lehet, különösen nyájak esetében, a nagyobb testű patások, például szamarak nyáj melletti legeltetése is. A gazdálkodók számára az állatállomány megőrzésére szolgáló védekezési eszközök tehát változatosak.
A gazdálkodó feladata a kármegelőzés
A törvény szerint ha védett vagy fokozottan védett állat – például medve – másnak kárt okoz, a gazdálkodó feladata az esetleges kár megelőzése. Ha a kártételt a gazdálkodó nem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság szakmai segítségét, vagy rajtuk keresztül a kellő szakértelemmel rendelkező szerv közreműködését. A kár bekövetkeztekor, a jogszabály adta keretek között, a gazdálkodó jogosult kártalanításra. Ezek alapján lehetőség van arra, hogy a „Természetvédelmi kártalanítás (20/02/09/00) fejezeti kezelési előirányzat”-ból a riasztási, megelőzési költségeket, illetve adott esetben az okozott kárt megtérítsék.
heol.hu
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131


You must be logged in to post a comment Login