Vadászat
A klímaváltozás is hat a nagyvadak életére
A klímaváltozás közvetlenül és közvetett módon is hat a nagyvadfajok populációdinamikájára és viselkedésére. E fajok túlszaporodásának negatív következményei sokrétűek, ezek csökkentésére és értékelésére jelenleg korlátozottak a rendelkezésre álló eszközök és módszerek. Pedig a klímaváltozás hazánkban is kézzelfoghatóan jelentkezik. Az utóbbi harminc évben (az Északi-középhegység magasabb részeit kivéve) évtizedenként 0,4–0,5 Celsius fokkal emelkedett az éves átlaghőmérséklet.

Náhlik András szerint a túlszaporodás visszaszorítása érdekében a vadászati tervezés pontosságát kellene növelni (Fotó: Balogh Ákos)
A Magyar Tudományos Akadémia VEAB Tudósklubjának volt a vendége Náhlik András egyetemi tanár, aki A klímaváltozás hatása a vadgazdálkodásban címmel tartott előadást. A Soproni Egyetem rektora, az erdőmérnöki kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézetének professzora elmondta, hogy a nagyvadfajok populációdinamikáját elsősorban a vadászati hasznosítás szabályozza.
Amennyiben alulhasznosítás van, bekövetkezik a túlszaporodás. Emellett az olyan tényező, mint például a klímaváltozás növeli néhány vadfaj szaporodóképességét. Ilyen a vaddisznó is, amelynél az ellések zöme február-március hónapokban történik, és mivel enyhébbek a telek, a malacok pusztulása jelentősen lecsökkent. Ráadásul – ugyancsak a klímaváltozás hatására – hosszabb távon az erdeink összetétele a bükkösök felől a tölgyesek irányába tolódik el. Utóbbi makktermése nagyon fontos tápláléka a vaddisznónak.
A túlszaporodásban természetesen az emberi tényező is szerepet játszik. A vadászterületeken szórókat üzemeltetnek vadászati céllal, hogy odacsalogassák a vaddisznót. Gabonát, kukoricát szórnak ki, de ezzel az állat szaporodóképességét is növelik, hiszen ha kevesebb makk terem, a kieső táplálékot a szórókról pótolhatja a vad.
Náhlik professzor szerint a túlszaporodás visszaszorítása érdekében először a vadászati tervezés pontosságát kellene növelni. Ehhez a vadak száma és a szaporulat pontosabb becslésére lenne szükség, ami erdősült területeken még nem megoldott, és ez nemcsak nálunk, de Európa-szerte problémát jelent. Az állományváltozások trendjéről a vaddisznó esetében a lelövések száma adja a legmegbízhatóbb információt. Míg 1981-ben alig több mint 20 ezer vaddisznót lőttek, addig 2017-ben a vadászati hasznosítás már meghaladta a 150 ezret. – Azt látjuk, hogy a 90-es évek közepétől a hazai vaddisznóállomány nagyon gyors, exponenciális növekedése indult meg.
Érdekes, hogy ugyanebben az időben ez egész Európában megtörtént. Itt nyilvánvalóan közös okokat kell keresni. 2015-ben megjelent egy publikációnk egy nemzetközi folyóiratban, amelyben tizenhat európai ország adatait dolgoztuk fel, és azt látjuk, hogy mivel leginkább a vadászok pusztítják az állatokat, ezért a vadászati alulhasznosítás okolható elsősorban a túlszaporodásért – fogalmazott a szakember, aki az okok között kiemelte azt is, hogy csökkent az érdeklődés a vadászat iránt. Főleg Nyugat-Európában vadásznak kevesebben, mert ott a fiatalok inkább a szabadidősportokat, például a síelést, a raftingot részesítik előnyben.
Hazánk kivételnek számít, mert nálunk nőtt a számuk, de a vaddisznók állománya mégis „kiszökött” a vadászok szabályozása alól, mert gyorsabb volt a növekedése, mint a vadászok számáé. Az exponenciális növekedés olyan mértékű, hogy a szaporulat nagyságának megfelelő vadászati hasznosítás már nem tud lépést tartani a túlszaporodással. Pedig, ha a vadkár kigazdálkodhatatlanná válik a vadászatra jogosult számára, akkor fokozni kell a hasznosítás mértéket, azaz csökkenteni kell a vadállomány nagyságát – hangsúlyozta a professzor.
veol.hu
A történet ott kezdődik, hogy egy hétvégén hivatalosak voltunk vendégvadászatra egy kedves ismerősömhöz, ám az indulás reggelén sajnos hívott, hogy lebetegedett, így itthon maradtunk. Törtem a fejem: hová is tudnánk elmenni vadászni, ha már mindenki össze van készülve, és mindenkit hajt a vadászláz?

Fotó: Csernyánszky Kitti – Agro Jager News
Pár perccel később eszembe jutott az általam nagyon szeretett hely, ahol a pár cikkel korábbi muflonkosomat is sikerült elejtenem, hogy menjünk el ismét oda. Meg is történt az egyeztetés az ottani vadásszal, másnap hajnalban útnak is indultunk. Odaérkezésünk után nem tétováztunk: utunk a területre vezetett, felültem a lesre, és kezdődött az a bizonyos várakozás.
Először öt darab muflonkos sétált ki a les mellől, szép nyugodtan bementek a mellettem levő almásba. Elgondolkoztam a muflonok látván: vajon az én muflonkosom is közülük való lehetett? Egy kis idő múlva megpillantottam a fák között a dámszarvasokat, felvettem a puskámat, de az összes vad elment a horizonton, így a puska visszakerült a les sarkába, és megcsodáltam a dámokat, akik aztán pár perc múlva útnak is indultak.
Fél tíz körül a mellettem lévő almás elkezdett zörögni; a vadászláz elkapott – vajon mik lehetnek bent? Nem kellett sokat várnom: kilépett egy gím tehén a nyiladékra, utána még pár másodperc alatt át is ért rajta. Egyszer csak kilépett a történet főszereplője, a spíszer bika; óvatosan felvettem a puskámat, belenéztem a céltávcsőbe, és egy pontos lövéssel terítékre hoztam.

Fotó: Csernyánszky Kitti – Agro Jager News
Felhívtam az ottani vadászt, elmeséltem neki, mit lőttem. Odajött hozzám, megtörtént a gratuláció és az elengedhetetlen ceremónia – az utolsó falat, sebtöret, ahogy illik. Örömmel vettem birtokba a vadat, és nagyon szép emlékekkel távoztam ismét e csodás helyről. Hálás vagyok.
Írta és fényképezte: Csernyánszky Kitti
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Szarvas borjúra támadt két éhes kutya Aszófőn, vasárnap délután! Lakossági bejelentésre érkeztünk Aszófőre. A fekete mudi jellegű kutyust még keressük, de társát már az Ebrendészeti telepen elhelyeztük.

Fotó: Ebrendészeti és Gyepmesteri Telep Balatonfüred
Evett, ivott és alszik. Ki tudja, mióta nem ettek – éhesek és soványak –, ezért is támadhattak egy másik állatra. A krémszínű, mudi jellegű keveréket chipelték, de nem regisztrálták! Kérjük, aki felismeri, vagy bármilyen információval tud szolgálni a gazdájával kapcsolatban, írjon nekünk! A fekete, mudi jellegű kutyust továbbra is keressük Aszófőn és környékén, mert elbújtatott. Az állatnál vastagabb nyakörv található, kérjük, ha látja valaki, hívja azonnal a Balatonfüredi Ebrendészetet! Mi nem azért keressük, mert bántani akarjuk – ahogyan az ismerőink tudják –, hanem azért, hogy biztonságban legyen, elegendő táplálékhoz jusson, és ne kényszerüljön újabb támadásokra.
- Fotó: Ebrendészeti és Gyepmesteri Telep Balatonfüred
- Fotó: Ebrendészeti és Gyepmesteri Telep Balatonfüred
- Fotó: Ebrendészeti és Gyepmesteri Telep Balatonfüred
- Fotó: Ebrendészeti és Gyepmesteri Telep Balatonfüred
Forrás: Ebrendészeti és Gyepmesteri Telep Balatonfüred
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
A NAK-OMVK Vadgazdálkodási konferencia 2025. előadásai
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) 2025. február 6-án megtartotta hagyományos szakmai konferenciáját a FeHoVa kiállítás keretében
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) 2025. február 6-án megtartotta hagyományos szakmai konferenciáját a FeHoVa kiállítás keretében. Az előadások megtekinthetőek.
„A Vadgazdálkodás aktuális kérdései” c. rendezvény Luzsi József vidékfejlesztésért felelős országos alelnök (NAK), Dr. Jámbor László elnök (OMVK) és Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár (Agrárminisztérium) köszöntő beszédeivel vette kezdetét.
A konferencián elhangzott előadások az alábbi linkekre kattintva megtekinthetőek.
Előadó: Dr. Kalmár Sándor Flóris, egyetemi docens (Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet)
Forrás: NAK / dr. Skobrák György