Természetvédelem
Erdészeti terepjáróból is szállhat ki rendőr
Rendőrök és erdészek közös szolgálatot adtak a Vérteserdő Zrt. területén
A Vérteserdő Zrt., a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőrkapitányság, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a Tatabányai Polgárőrség közös járőrszolgálatot indított a Társaság által vagyonkezelt gerecsei erdőterületeken tapasztalható illegális tevékenységek – falopás, motorkerékpározás, hulladéklerakás – ellenében. A hétfői járőrözés résztvevői az Koldusszállási Vadászház előtt egy közös sajtótájékoztatót tartottak az eligazítást követően.
Limp Tibor, a Vérteserdő Zrt. Gerecsei Erdészeti Igazgatóságának vezetője kiemelte, hogy hasonlóan a júniusi akciósorozathoz a mostani közös járőrözés fő célja is – a tettenérések mellett – a megelőzés. Állandó problémát jelent, – országos szinten is – az illegális hulladéklerakás, a quadozás és a falopás. Ez utóbbi az ősz, a hidegebb időszak beköszöntével gyakoribbá válik. A járőrök az erdőbe nem jogkövető módon behajtókat igazoltatják.
A jóhiszeműen, tudatlanságból szabálysértést elkövetőket figyelmeztetik. Erre példa, amikor valaki a nyitott sorompónál az erdei útra hajt be. Lopás, természeti károkozás esetén pedig megteszik a szükséges intézkedéseket, feljelentést. Az erdészetvezető felhívta a figyelmet a fagyűjtés legális módjára. Faanyag érvényes szerződéssel gyűjthető az erre kijelölt területeken, a szállítás pedig az erdész által kiadott érvényes szállítójeggyel történhet.
Kreidl Csaba rendőr alezredes, a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi és Határrendészeti Osztályának vezetője köszöntőjében elmondta, hogy a kapcsolat az erdőgazdasággal már hosszú évekre visszatekint. A járőrözés során a rendőrségi és az erdészeti állomány megismeri egymást, tapasztalatokat cserélnek. A közös szolgálatot minden esetben kiértékelik, elemzik, hogy a további, hasonló akciósorozatok még hatékonyabbak legyenek.
A Gerecsének ezen a részén is fészkel több rétisas pár. Az utóbbi időszakban létszámuk ugyan növekedett, de még mindig sérülékeny fajként tartják számon. Természetvédelmi értékük forintban – anyagilag – is mérhető. Ha azonban – például egy zajos crossmotor miatt – elhagyják a fészküket, akkor az már pénzben nehezebben kifejezhető kár. Ilyen esetekben a madaraknak új territóriumot kell találniuk, a természetvédelmi szolgálatnak pedig meg kell keresni őket, új kapcsolatokat felvenni a helyileg illetékes tulajdonosokkal, területgazdákkal. Hívta fel a figyelmet Szabó Máté, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre.
Majd hozzátette, hogy a crossmotorozás, offroadozás 2007-2012 közti időszakban nagyon „népszerű” volt. Az erdészekkel és a hatóságokkal intenzív együttműködésnek köszönhetően szerencsére visszaszorulóban van a védett területeken ez a jelenség, de még mindig lehet 1-1 keréknyomot találni, melyekkel károkat okozhatnak az orchideák ilyen őszi, tél eleji időszakban is fellelhető tőlevélrózsáiban.
A rendőrség részéről kutyás járőr és drónos szakember is segítette az összehangolt, komplex munkát. Sőt a készenléti rendőrség kötelékéből két motoros is szolgálatot teljesített az akcióban. A 32 KW teljesítményű, kb. 100 km hatótávolságú, kis hanghatással üzemelő járművekkel az autók által nehezen megközelíthető helyeket is elérik.
A lítium akkumulátorokkal felszerelt motorokat korábban az amerikai űrügynökségnél, a NASA-nal dolgozó elektromérnök fejlesztette ki. Viszonylag drága eszközökről van szó, de számos esetben már bizonyítottak. Erdészeti ellenőrzési céllal történő „bevetésükre” eddig néhány helyen került sor, a Gerecsében pedig most először.
Forrás: Vérteserdő Zrt.
ERDEI TÚRA – KUTYÁVAL
A mondás valóban igaz: a kutya az ember legjobb barátja. Több mint tízezer éves domesztikációja, valamint az emberhez való szocializálódása révén tökéletes társsá fejlődött. A kutyatartó gazda ezért igyekszik mindenhová elvinni kedvencét: vele sétál az utcákon, kutyafuttatón játszik vele, fizetővendégként pedig a legszívesebben kutyabarát helyekre jár. Természetes hát, hogy amikor a gazda erdei túrára indul, hű társa nem hiányozhat mellőle. Ennek a közös sétának viszont komoly feltételei vannak, mely feltételek mind az ebtartás szabályainak, mind az Erdőtörvény ide vonatkozó pontjainak betartását követelik meg.
Az Ipoly Erdő Zrt. célkitűzései közé tartozik a felelős kutyatartás erdei szabályainak és normáinak terjesztése, megismertetése. E célkitűzés jegyében fogalmazott meg kutyatartókkal, civil- és szakmai szervezetekkel közösen kilenc, a kutyasétáltatással kapcsolatos alapvető erdei viselkedési elvet, amelyek betartása sokak erdei nyugalmát és biztonságérzetét növelheti.
A lenti rövid, tájékoztató anyaggal szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az erdőt békében, egymás zavarása nélkül látogathassák együtt kutyások és kutya nélkül kirándulók, továbbá, hogy a kutyák az erdő állatait és egyéb természeti értékeit ne veszélyeztessék. Az Ipoly Erdő Zrt. Zrt. célkitűzése az is, hogy segítsen a kutyatartóknak megóvni kedvenceiket mindazoktól a bajoktól, amelyek az erdőkben a szabályok és normák ismerete és betartása nélkül érhetik őket.
***
Az erdei kutyasétáltatás kilenc pontja
1. Az erdő nem csak a miénk, sőt elsősorban nem a miénk, hiszen valódi és egyedüli otthona az itt élő vadaknak, az itt honos védett növényeknek. Ezen felül békés kikapcsolódási pontja a kutya nélkül kiránduló felnőtteknek és gyerekeknek, kerékpárosoknak, lovastúrázóknak. A békés egymás mellett élés érdekében mindig tekintsünk úgy a kutyánkra, ahogyan az egy másik erdőjáró számára megjelenik; vegyük figyelembe a többiek, különösen a gyerekek és gyerekes szülők szempontjait!
2. Erdőbe, mezőre csak megfelelően szocializált, képzett, bármilyen kritikus helyzetben visszahívható, könnyen fegyelmezhető kutyával induljunk! Engedelmességi alapképzés nélküli kutyát póráz nélkül sétáltatni nemhogy erdőben, de bármilyen közterületen is szigorúan tilos, hiszen kiszámíthatatlan következményekkel járhat – kockára teheti az emberek és a kutyák biztonságát.
3. Erdei kutyasétáltatásnál feltétlenül tartsuk szem előtt, hogy a kutya ragadozó állat! Szabadon elengedve, hosszabb-rövidebb időre felügyelet nélkül hagyva az eb számos olyan konfliktushelyzetbe kerülhet az erdő vadjaival, amely konfliktus elsősorban az erdei állatokat veszélyezteti:
– Még a lakásban tartott öleb is megkergetheti az erdei állatokat. Ilyenkor akár hosszabb időre is szem elől téveszthetjük. A kutya fajtájától függően ez számos veszéllyel járhat. Egy legyengült őzgida például egy hosszú ideig tartó vadűzésbe bele is pusztulhat. Kutyánk távoli, vidám csaholását hallva gondoljunk arra, hogy ez egyben valamilyen erdei állat riadt menekülését is jelentheti, amit mi észre sem veszünk.
– Felzavarhat költő madarat, kiáshatja az ürgét, vagy a vakondot.
– Legrosszabb esetben el is pusztíthatja a nála kisebb állatokat (pl. békákat, gyíkokat, siklókat, fiatal madarakat, kisemlősöket), feldúlhatja a földön, vagy alacsonyan fészkelő madarak fészkeit, például a fák kimosódott gyökerei között, vagy a bokrok alacsony zónájába rakott, továbbá szedres szövedékes földre rakott fészkeket.
– Nagyobb testű állatok esetében a veszély fokozottabb. A malacait védő vaddisznókoca viszont-támadása például életveszélyes lehet a kutyára, de a gazdájára nézve is, hiszen a felbőszített anyaállatot a kutya a gazda közelébe vonzhatja.
Természetvédelmi oltalom alá eső területeken elsődleges cél az élőhelyek és a helyi élővilág védelme. Ez magában foglalja mind a védett, mind a nem védett fajok megóvását, életkörülményeik fenntartását, élőhelyük nyugalmának biztosítását.
4. Az erdőben kutyát sétáltatva ne feledkezzünk meg a legfontosabb veszélyforrásokról:
– A felkészülés során szerezzünk be kullancs- és bolhariasztó nyakörvet, a sétából hazatérve pedig alaposan vizsgáljuk át a kutyát, és távolítsuk el a bőrébe fúródott kullancsokat. Hogy találni fogunk ilyen élősködőt, annak esélye majdnem 100%.
– A kutya az erdei állatokkal, vagy azok ürülékével, tetemével való találkozáskor súlyos, akár emberre is veszélyes betegségeket kaphat el, melyekkel gazdáját is megfertőzheti. Ilyen például a kisragadozók által terjesztett veszettség, továbbá számos parazitás megbetegedés, illetve a vaddisznó által terjesztett, a kutyára nézve halálos Aujeszky-kór. Erdei kirándulás után fokozottan figyeljük kedvencünket, nem vált-e kedvetlenné, étvágytalanná, dezorientálttá. Bármilyen tünet észlelése esetén azonnal forduljunk állatorvoshoz!
– Az egyik legfőbb veszélyforrás, ha az erdőben két kutya összetalálkozik. A kutyák közötti agresszív összecsapások súlyos sérülést okozhatnak állatnak és gazdájának egyaránt.
5. Az erdőben sétálva mindig gondoljunk arra, hogy a városok belterületével határos részeken, a lakott területeken is egyre gyakrabban megjelenő vaddisznóállomány apasztása érdekében magaslesekről történő vadászat folyik. A lesek környékén a hajnali és esti órákban megjelenő, gazdájuk felügyelete alól kikerülő kutyák ellehetetlenítik a vaddisznók számának szabályozását.
6. Lehetőség szerint a napfelkeltétől napnyugtáig terjedő időszakban sétáljunk kedvencükkel az erdőben, mert a magaslesekről történő, illetve cserkelő vadászat leggyakrabban a hajnali, az esti és az éjszakai órákban zajlik. A vadászat és a vadászok célja a vadállomány kordában tartása. Kutyára a vonatkozó jogszabályok értelmében kizárólag akkor adhatnak le lövést, ha a kutya emberre vagy vadra támad, és a vad sérelme másként nem hárítható el.
7. Akkor óvhatjuk meg kedvencünket leghatékonyabban, ha erdei sétáltatás során jól látható jelzéssel, például láthatósági mellénnyel, vagy nyakörvre szerelhető villogóval látjuk el. Mivel a falkákba verődött kóbor kutyák a város környéki erdőkben jelentős természetvédelmi károkat okoznak, és a kirándulók körében is riadalmat keltenek, ezért nagyon fontos, hogy az erdészek, vadászok és állatrendészeti szakemberek számára jól felismerhető legyen a gazdájával sétáló kutya.
8. Mindezek ismerete mellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Szabálysértési törvény 193. § (1) bekezdése értelmében „aki a felügyelete alatt álló kutyát természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja, szabálysértést követ el.” Hasonló jogszabály van érvényben Európa majd minden országában.
9. A felelős kutyatartó elsősorban a saját kutyájának védelmében, illetve a természeti környezet és kiránduló embertársai épségének megóvása érdekében tartja be az erdei kutyasétáltatás írott és íratlan szabályait!
***
Az erdei kirándulás gazdának és kutyának egyaránt életre szóló, maradandó élményt biztosít, hiszen ilyenkor mindketten ott vannak, ahol valaha nekik is élőhelyük volt: a vadonban. Tegyünk érte közösen, hogy ezeket az élményteli kirándulásokat semmi ne ronthassa el!
Forrás: Ipoly Erdő Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Ökológiai védekezés mezei pocok ellen a Pilisi Parkerdőnél
A mezei pockok komoly károkat okoztak a csemetékben a tél folyamán
A Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete az Újszülöttek erdeje program keretében 2023 őszén 1,5 hektár nagyságú területen telepített cser elegyes kocsánytalan tölgyes erdőt Pilismarót határában. A telepítés sikeres volt, és az elvetett, közel 800 kilogramm makkból rengeteg csemete indult fejlődésnek. A területen megjelent mezei pockok azonban a tél folyamán komoly károkat okoztak a csemetékben, melyre ökológiai védekezéssel reagáltak az erdészek.
Az erdősítést még a tavalyi ősz folyamán a szakemberek további elegyfa fajokkal, többek között házi berkenyével, madárcseresznyével és vadkörtével gazdagították. Az ültetési munkák során lettek figyelmesek arra, hogy a területen nagyszámú mezei pocok járat jelent meg. A makkból kelt csemeték vizsgálata során bizonyságot nyert, hogy a rágcsálók az erdősítésben jelentős mértékű kárt okoztak. A csemetéket a földből kihúzva szembetűnő volt, hogy az elszaporodott pockok a gyökérzet feletti gyökfőt elrágták, tönkretéve ezzel az erdészek eddigi munkájának nagy részét.
A mezei pocok amilyen kicsi, olyan falánk és olyan szapora állat. Egy évben akár tízszer is fial, alkalmanként 8-12 utódot hoz a világra. Tömeges elszaporodásának kedveznek a klímaváltozás negatív hatásai, mint az enyhe telek és a csapadékban szegény időjárás. A túlszaporodott rágcsálók ellen hatósági engedéllyel lehetőség lenne méreggel védekezni, azonban az erdészek inkább a pockok természetes ellenségeit, a környéken szép számban jelen lévő ragadozó madarakat hívják segítségül.
A helyszínen kihelyezett T-alakú ülőfákkal támogatják a környék egerészölyveit, vörös vércséit és különböző bagolyféléit a pockok elleni küzdelemben. Az ülőfákon megpihenő ragadozók közelről figyelhetik a rágcsálók mozgását, növelve ezzel táplálékszerzési esélyeiket. A pocokkár-elhárítási akcióban a szakemberek a légi vadászok mellett a szőrmés ragadozók, köztük a menyétek, görények, rókák és borzok segítségére is számítanak.
Az erdészek az elpusztult csemetéket ősszel tervezik pótolni, bízva abban, hogy a környék ragadozói addigra elvégzik pocokirtási feladataikat.
Forrás: Pilisi Parkerdő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
„Tisztítsuk meg az Országot!”
Illegális hulladéklerakót számoltak fel a VERGA Zrt. területén
Egy korábbi országos pályázatot követően ismét sikeresen pályázott a VERGA Zrt. illegális hulladéklerakó felszámolására. A Veszprém-Gyulafirátót határában található honvédségi területről 800 köbméter szennyezőanyagot szállítanak el.
A 30 millió forintos projekt keretében szelektálják a hulladékot, majd elszállítják. A NATURA 2000 védelem alatt álló ingatlanon további szennyezett területek megtisztítását tervezi az erdőgazdaság.