Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Vadászat

Visszanéző: A szeptemberi vaddisznó

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Talabos Richárd vaddisznóra vadászott és beszámolt az élményeiről:

Szeptember közepén jártunk, mikor Bence barátomat meghívtam gerlézni. Szokásos módon bepakoltunk az autóba, beiratkoztunk és irány a terület. Esett pár örvös galamb és balkáni gerle.

Fotó: Talabos Richárd – Agro Jager News

Visszafelé, séta közben, egy kukoricatábla mellett haladtunk el. Láttam, hogy van benne törés- és rágáskár, illetve néhány disznónyom is kivehető volt. Ekkor határoztam el, hogy éjszaka kijövök vadkárelhárító vadászatra. Bepakoltam a szükséges felszerelést, beiratkoztam és elindultam egy közelben lévő magas leshez, miközben értesítettem a vadőrt. Elfoglaltam a leshelyem és jött a várakozás. Ahogy teljesen sötét lett, elkezdtem nézelődni a kereső hőkamerában.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Egy macska egerészett a közelben, messzebb nyulak és őzek voltak. Mivel nem volt igazán mozgás, szokásomhoz híven leszálltam a lesről és elkezdtem cserkelni a körzetben. Körüljártam egy forgótáblát, egy nádasfoltot és egy nagyobb kukoricást, de nyulakon és őzeken kívül semmi mást nem láttam.

Eléggé felerősödött a szél, így úgy döntöttem, hogy elindulok visszafelé. Amikor közeledtem a leshez, mintha disznót hallottam volna valahonnét. Megálltam, hallgatóztam. Be is bizonyosodott a gyanúm, hogy disznót, sőt disznókat hallok a kukoricában. Röfögés, fújás, visítás:  tipikus hangok, mikor verekednek.

Fotó: Talabos Richárd – Agro Jager News

Néztem a hőkamerában és csak néha-néha villant meg a test, mert a kukorica szélén igen nagy gaz volt. Közben a szelem nagyon rossz irányt vett, felőlem fújt a disznók felé. Próbáltam egyre közelebb menni, de rossz széllel. Hőben néztem: meg-meg villantak a testek, de nagy volt a takarás. Szép lassan, lopva a métereket, próbáltam egyre közelebb kerülni. Hőben már csak akkor néztem rájuk, mikor abbahagyták a verekedést.

Körülbelül olyan dupla távolságra lehettek, mint én a magaslashezhez. Úgy éreztem, hogy elkezd forogni a szél. Amikor jó szelem volt, próbáltam megszaporázni a lépéseimet, miközben hevesen verekedtek. A lesem előtt jártam 10-15 méterre, mikor hirtelen csend lett, mert a szél ismét vitte feléjük a szagom. Hőkamerában néztem, hogy ott állnak, bele-beleszagolnak a levegőbe. Aztán megint elkezdtek verekedni. Odaértem a leshez, újra rájuk néztem, de még mindig takarásban voltak.

Úgy döntöttem, hogy megpróbálok felmenni a lesre, ami sikerült is, háttal, a korlátban kapaszkodva. Ahogy felértem a lesre, ismét feltámadt a rossz szél. Verekedés abbamaradt. Hőben láttam, hogy a nagyobbik kan elindul a kukoricába befelé, a kisebbik kan pedig felém. Fegyver a kezemben. Szabad szemmel megpillantottam. Céloztam. Egy fütty. Megállt. Egy fegyverlámpa villanás és egy dörrenés.

A disznót fültő mögött érte a találat és azonnal tűzben rogyott. A remegést legyőzve elindultam, hogy birtokba vegyem a vadat. Láttam, hogy egyedül nem tudom megoldani a további teendőket, így kértem a hivatásos vadászunk segítségét. A vadászháznál adtuk meg a neki járó tiszteletet.

Fiatal kan volt. Nagy test, kis foggal, de ilyen élményben még nem volt részem. Az a 15-20 perc míg lövéshez jutottam, többet jelentett bármilyen nagy agyarú kannál.

Írta és fényképezte: Talabos Richárd

 

***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Vadászat

A gyermek vadásznap nem “gyikosképző”!

Print Friendly, PDF & Email

Az OMVK közleményt adott ki:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szervezetünk őszinte értetlenséggel szembesült azokkal a sajtóban és közösségi médiában megjelent cikkekkel, véleményekkel, amelyek – esetenként minősíthetetlen – kritikával illették a Hajdú-Bihar vármegyei Polgáron, július 18-án gyerekek részére szervezett vadászati tematikájú, egésznapos foglalkozást.

Fotó: OMVK

A gyermek vadásznapnak elnevezett program keretében a résztvevők – a teljesség igénye nélkül – természetvédelmi szakembertől tanulhattak az év emlőséről, a fokozottan védett vadmacskáról, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából pedig az év madaráról, a kerecsensólyomról. A Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvány közreműködésével szabadon engedhettek gyógyult vörös vércsét és barna rétihéját, láthattak természetközeli környezetben preparátumokat. A vadászattal kapcsolatban hallhattak arról, miért van szükség egyes fajok védelmére és vadászati idényekre, és a terítéken elhelyezett, elejtett őzek kapcsán pedig a vadászati kultúráról, etikáról, szokásokról – amelyek révén a vadászat pont, hogy többé válik az állatok megölésénél.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A szintén felháborodást kiváltó légpuskás lövészet és az íjászat – amely foglalkozásokat szakavatott sportolók tartottak, és amelyek egyébként bármelyik falunap vagy búcsú népszerű és elmaradhatatlan elemei – csak két program volt a számos közül.

2018-ban indítottuk el „Ismerd meg a vadászokat!” elnevezésű, ifjúságnevelési és szemléletformáló, elsősorban a természetet (és nem a vadászatot!) a középpontba helyező programunkat. Azóta a vadászok saját forrásaiból 640 millió forintot fordítottunk erre. Egyebek mellett 75 millió forinttal 56 gyerekprogramot, 78 millió forinttal pedig 37 tematikus tábort támogattunk az ország különböző vármegyéiben. (Minderről részletesen a Nimród Vadászújság 2023 októberi és novemberi számában írtunk.) Szintén az ismeretterjesztést szolgálja a 2022 ősze óta negyedévente megjelenő, Kisvadász című, gyerekeknek szóló foglalkoztatófüzet-sorozatunk.

Támogattuk a Polgáron megtartott rendezvényt is, ahova egyes kommentelők szerint „a gyerekeket gyilkolni tanulni vittük”, „hobbi ölésre neveltük”. Az egyik hozzászóló érthetetlen módon és különösen ízléstelenül a Hitlerjugendhez hasonlította a résztvevőket. Ezzel szemben a gyermek vadásznapon pedagógusok, vadgazdálkodási és természetvédelmi ágazati szakértők sok, a vadászathoz nem is kapcsolódó programmal várták a 65 gyermeket és az őket kísérő 40 szülőt.

Ifjúságnevelési programunknak nem célja, hogy bárkiből vadász legyen, talán ezért az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb kezdeményezésünk. Az sokkal inkább cél, hogy a mai gyerekek szakemberektől objektíven tájékozódhassanak a természetről, az állat- és növényvilágról, az ökológia működéséről és az ember felelős szerepéről a fenntartó természetkezelésben. Ha a háborgó és gyalázkodó cikkek, kommentek szerzői jártak volna ilyen rendezvényen, talán maguk is megértenék ezt.

Végezetül ezúton is köszönetet mondunk és hálával adózunk minden hasonló rendezvény szervezőjének, közreműködő partnereinknek, az elhivatottan oktatóknak és különösen minden szülőnek, akik azonosulnak céljainkkal, és lehetővé teszik, hogy gyermekeik közelebb kerüljenek a természethez a Vadászkamara programjai révén!

Kívánjuk, hogy minden véleményt formáló ismerje meg a vadászokat, ne pedig információhiány vagy félinformációk alapján vonjanak le következtetéseket.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Természetvédelem

Konferenciánk a KAP-ról – VIDEÓK AZ ELŐADÁSOKRÓL

Print Friendly, PDF & Email

„Élőhelyfejlesztés és élőhelyvédelem a mezőgazdasági területeken – fókuszban az agrártámogatási lehetőségek” címmel konferenciát szerveztek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A vadászkamara Természetvédelmi Szakbizottsága több éve szervez szakmai rendezvényeket, amelyeken következetesen a vadgazdálkodás és valamely társterület keresztmetszetében található témaköröket veszi górcső alá. Idén június 12-én, a Békés vármegyei Szarvason került sor az éves konferenciára „Élőhelyfejlesztés és élőhelyvédelem a mezőgazdasági területeken – fókuszban az agrártámogatási lehetőségek” címmel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közös szervezésben.

A konferencia megnyitója. A mikrofonnál Tóth Péter. Fotó: OMVK

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Anna-ligeti központjában tartott esemény apropója evidens: a mezőgazdasági területek művelésének módja meghatározza egyebek mellett az apróvadfajok állományát, a művelés mikéntjét pedig az agrártámogatási rendszerek befolyásolhatják. Ahogy Tóth Péter, a szervező szakbizottság elnöke elmondta, az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszerének, a közös agrárpolitikának (KAP) tavaly megkezdődött költségvetési ciklusában a földhasználók számára egy sor olyan új lehetőség nyílt meg, amelyek a környezet és az élőhelyek szempontjából is kedvező változásokat tehetnek lehetővé. A támogatások fejében önként vállalt kötelezettségek teljesítésével tehát a gazdálkodók érdemben változtathatnak az agrárélőhelyek állapotán, minőségén. A kulcs a földhasználók önkéntessége: így a társágazatoknak – természetvédelemnek, vadgazdálkodásnak – partnerként tekintve a gazdálkodókra meg kell győzniük őket a vállalások előnyeiről. Ehhez adott részletes ismereteket a szarvasi rendezvény, amelyen gyakorlattal és rálátással rendelkező szakemberek osztották meg tapasztalataikat.

A résztvevőket elsőként a házigazda, dr. Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója köszöntötte. Kiemelte, hogy a vadgazdálkodás és természetvédelem egyik közös platformja egyértelműen az élőhelyfejlesztés. Személyes tapasztalataiból, emlékeiből a többi között felidézte azt is, hogy a ’80-es évek burgenlandi kultúrsivatagjai az agrárium fejlődésével nálunk is leváltották a biológiai sokféleségnek kedvezőbb mezőgazdasági struktúrát. A folyamat megállításához, de legalábbis lassításához van szükség olyan rendezvényekre, mint a kamara és az MME konferenciája.

Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében szintén üdvözölte a kezdeményezést. Ismertetve a nemzeti park igazgatóságok élőhelyfejlesztésben elért eredményeit – ezek közül kiemelve a kerecsensólyom és a túzok védelmét – felajánlotta az igazgatóságok és a szaktárca tapasztalatait, hogy a jövőben például a nemsokára induló, új Agrár-környezetvédelmi Program nagyobb hatékonysággal futhasson. Ebben nagy szerepet játszhatnak azon szakértők, akik mára több tízezer helyszíni ellenőrzést tudhatnak a hátuk mögött, és többezer gazdálkodóval beszéltek, megismerve hozzáállásukat, tapasztalataikat.

Bajdik Péter, a vadászkamara főtitkára emlékeztetett: az elmúlt években a konferenciasorozat keretében a szakbizottság és partnerei foglalkoztak a zöldítés hatásaival, a vízgazdálkodással, a vizes élőhelyek helyzetével, valamint a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével végzett kaszálással. Az adott rendezvény témáinak fontosságát a klímaváltozás adja, amely miatt egyre több gazdálkodó keres alternatív bevételi forrásokat: amelyek a KAP forrásai is lehetnek.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ha élnek ezekkel, a biodiverzitást is erősítik, ami az apróvadfajoknak szintén kedvez. Emlékeztetett: a Vadászkamara saját forrásait is hadrendbe állítja a cél érdekében: az Országos Vadgazdálkodási Alapból az elmúlt években milliárdos nagyságrendű finanszírozást biztosított a vadgazdálkodóknak élőhelyfejlesztésre. Gondolatai zárásaként úgy fogalmazott: az esemény lehet az első lépés egy olyan tanácsadói hálózat létrehozására, amelyben minden érdekelt szakterület képviseltetheti magát.

Dr. Halmos Gergő, az idén 50 éves MME ügyvezető igazgatója elmondta: a szervezet figyelemmel kísérte a mezőgazdasági területeken az EU-csatlakozást követően tapasztalt változásokat. Nem meglepő módon Magyarországon is az steril élőhelyi környezet alakult ki, amely évtizedekkel korábban már tagországokban. Hozzátette: még azzal együtt is, hogy az elmúlt időszakban javult a helyzet, igen messze vagyunk az uniós csatlakozás előtti állapotoktól. Megjegyezte: a nehezen követhető a társadalmi változásokat is fontos megérteni, hogy meg lehessen határozni, mily módon motiválhatók a földhasználók a KAP-os lehetőségek kihasználására. Az MME a maga részéről kezdetektől igyekszik közreműködni a szakpolitikában, a szemléletformálásban, és mindezt partnerekkel – így a vadászkamarával – együttműködésben teszi, hiszen a közös munka hatékony, még ha nem is mindig és minden témában jutnak közös nevezőre. A konferenciáról szólva leszögezte: az nem az egyes szakterületekről szól, sokkal inkább a jövőnkről, a fenntarthatóság megteremtéséről.

A konferencia előadásai teljes egészükben visszanézhetők (forrás: az MME YouTube csatornája)

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Óvatosan az utakon! ŐZEK!

Print Friendly, PDF & Email

Augusztus közepéig tart az őzek párzása

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A következő egy hónapban a szokottnál is figyelmesebben kell közlekedniük az autósoknak, ugyanis augusztus közepéig tart az őzek párzása. A vadásznyelven üzekedésnek nevezett időszakban ezek az állatok sokkal gyakrabban jelennek meg a közutakon!

Az európai őz párzási viselkedése során az őzbakok kergetik a sutákat vagy a konkurenciaharc során egymást. Ilyenkor a szokásosnál aktívabbak, nagyobb területen mozognak – akár napközben is. Lévén hazánk legnagyobb egyedszámú (a becslések szerint több mint 369 ezres a faj állománya) és legelterjedtebb nagyvadfattjáról van szó, gyakorlatilag az egész ország területén számíthatunk felbukkanásukra a közúton, ami fokozott balesetveszélyt jelent körülbelüljúlius második felétől augusztus közepéig. Ezt igazolják a statisztikai adatok is: az évi mintegy 7400 nagyvadelütésnek 78%-ánál őzet gázolnak, jó részét az üzekedés alatt. (Statisztikai adatok forrása: Országos Vadgazdálkodási Adattár).

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara arra kéri a gépkocsivezetőket, hogy a következő hetekben fokozott óvatossággal közlekedjenek! Az alábbiak betartásával jelentősen csökkenhet a vad- és gépjármű ütközések száma.

  • Indokolt esetben (rossz látási viszonyok, rosszul belátható útszakasz) közlekedjenek lassabban a megengedett sebességnél!
  • Az őz nem jár egyedül: ha egy átszaladt előttünk, még mindig ne gyorsítsunk, szinte biztosan másik is követi!
  • Amennyiben a vadelütés elkerülhetetlen, akkor vészfékezzünk és készüljünk fel az ütközésre, de semmiképp se rántsuk félre a kormányt! Máskülönben letérhetünk az útról vagy átsodródhatunk a szembejövő sávba!
  • Végezetül: a vadveszélyt jelző közlekedési táblák ebben az időszakban nem nyújtanak elegendő támpontot a vezetőknek a vad várható felbukkanása tekintetében, hiszen az őzek nem a megszokott rutinjuknak megfelelően mozognak a területen.

A vadelütésekre vonatkozó szabályozásról itt írtunk honlapunkon egy tavalyi jogszabályváltozás nyomán.

Forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet- Országos Magyar Vadászkamara

 

Tovább olvasom