Keressen minket

Vadászat

Évadzáró solymászat Békéscsabán

+1

Évadzáró vadászat a solymászoknál

+1

Közzétéve:

+1

A Magyar Solymász Egyesület 2024. január 12-14-e között Békéscsabán, a Nimród Vadásztársaság területén tartotta a 2023-24-es évadzáró solymászatát. A háromnapos rendezvényen látogatókkal együtt kb. 50 fő vett részt. Nagy örömünkre vendégül láthattuk olasz, szlovák és romániai solymászbarátainkat, akik velünk együtt vadásztak madaraikkal.

Fotó: Magyar Solymász Egyesület

A Magyar Solymász Egyesület tagja a világ legnagyobb nemzetközi solymász szervezetének az International Association for Falconry and Conservation of Birds Of Prey, (IAF) és a C.I.C. Ragadozó madár munkacsoportjának.

A vadászterület kiválasztásánál figyelembe kellett venni, hogy a középfeszültségű vezetékek halálos sérülést okozhatnak a solymászmadaraknak, így ezektől távol eső részeken lehetett a vadászatot tervezni. Szerencsére hatalmas területek, bőséges vadon élő és kihelyezett fácánok álltak rendelkezésre, valamint kérvényezték nekünk a nyúl vadászati lehetőségének meghosszabbítását is. Nagy köszönet jár a fogadó vadásztársaság részéről Karasz Vilmosnak és Vidovenyecz Lászlónak, akik minden kérésünknek eleget téve lehetővé tették, hogy nagyon jól érezzük magunkat.
A résztvevőket három csoportba osztottuk. A magasröptű madarakat repítők két külön csoportban vadásztak, összesen 18 vándorsólyommal. A sólymokkal való vadászat során nagyon fontos szerepe van a vadászkutyáknak, akik megkeresik, majd „megállják” a zsákmányul szolgáló fácánt. Ekkor a vadász elengedi sólymát, aki felmagasít akár több száz méterre is és gazdája felett tartózkodva kémleli a területet.

Fotó: Magyar Solymász Egyesület

Ekkor kiugrasztja a kutya a fácánt és a sólyom ezt észrevéve óriási sebességgel zuhanva (akár 160-200 km/h) próbálja elejteni prédáját. Sikeres pedzés esetén a vadász kicseréli a fácánt kevésbé értékes húsra, amit a madár lelkesen elfogyaszt, hiszen éhes. A sólymoktól szélsebes parabolákat és izgalmas támadásokat láttunk, valamint sebesröptű foglyokkal, érdeklődő egerész- és gatyásölyvekkel, döbbenten néző kerecsensólymokkal és riadtan menekülő énekesmadarakkal, réti fülesbaglyokkal is találkoztunk.

Fotó: Magyar Solymász Egyesület

Az alacsonyröptű kategóriába tartozó madarak külön csoportban voltak. Itt a Kecse névre hallgató szirti sas, 4 Harris-ölyv és 11 héja vadászott összesen. Ezek a madarak a felugró nyulat, felrebbenő fácánt közvetlenül kézről engedve üldözik és fogják meg. Támadásuk gyors és erőteljes. Kecsét már jól ismerjük, profi vadász, de a többi madárban sem kellett csalódnunk. Itt is vadászkutyák segítik a vad megtalálását. A madarakat jól működő jeladóvak ellátva lehet repíteni azért, hogy elvesztés esetén meg tudja keresni a gazdája. A vadászat végén a terítéken 3 db nyúl és 50 darab fácán volt, megelégedésünkre.

Fotó: Magyar Solymász Egyesület

Az első két nap időjárása tökéletes volt. A kissé fagyott talaj lehetővé tette, hogy bár terepjárókkal, de be tudjunk menni a vadászterületekre. A harmadik napon az erősen fújó szél nagyon nehezítette a madarak munkáját. A solymászok és a látogatók is fegyelmezetten, együttműködően viselkedtek. A vadászmadarak jól felkészültek voltak, szépen dolgoztak, és mindegyik épen és reméljük jóllakottan hazaért.
Szállásunk a békéscsabai Fenyves Hotelben volt, ahol jókat beszélgetve fogyasztottuk el a hideg napok végén vacsoránkat, Puskás László olaszországi versenyen nyert borával kísérve.

Fotó: Magyar Solymász Egyesület

Köszönet a szervezőknek, Stella-Baráth Ritának és Egyed Istvánnak és mindenkinek, aki munkájával, jelenlétével, jókedvével sikeressé tette az évadzáró vadászatot!

 

A cikket a Magyar Solymász Egyesület vezetőségének engedélyével közöltük.

Írta: Egyedné Molnár Krisztina – Magyar Solymász Egyesület

Fényképeket készítette: Egyedné Molnár Krisztina, Fördős Zsolt, Iacob George, Papp Attila

 

 

+1

Vadászat

Megkezdődött a vaddisznók fialási időszaka

+1

Elkezdődött a vaddisznók fialási időszaka

+1

Published

on

+1

Általában január második felétől, egészen májusig tart a vaddisznók fialási időszaka, de van, ahol már decemberben megérkeztek a kis csíkos hátú vadmalacok.

Fotó: Vadex

A vaddisznók, akik jellemzően kondákban élnek, napközben szívesen bújnak meg az erdő eldugottabb, rejtett sűrűjében, távolságot tartva az emberektől. Napnyugta után, éjszaka a legaktívabbak, de még hajnalban is összefuthatunk velük.

Az anyakoca a fialás előtt a kondától különvonulva úgynevezett “malacozó vackot” készít. Fialás után pedig minden energiájával azon van, hogy kicsinyeit védelmezze, megóvja, így ha veszélyben érzi őket agresszíven reagál és támadni fog.

A malacok eleinte szorosan anyjuk mellett maradnak, követik őt, nemcsak a táplálék miatt, de ilyenkor még nagy szükségük van melegségére is. Pár héttel később már nagyobb lehet a távolság a malacok és az anyakoca között, de a malac legkisebb jelzésére az anya azonnal megjelenik a takarásból. Az utódait féltő anyakoca a legveszélyesebb állat a magyar erdőkben!

Hogy elkerüljük a konfliktushelyzetet, erdei sétáink során ne térjünk le a kijelölt útvonalakról, kutyáinkat pedig vezessük pórázon.

A vaddisznók szaglása és hallása kiváló, azonban a látásuk gyengébb. Ha találkozunk velük, inkább halkan és lassan hátráljunk, ne csapjunk nagy zajt, mert az csak felingerelheti a kondát. Ha vadmalacot látunk, ne közelítsünk hozzá, ne akarjuk megsimogatni, megfogni, az anyja ott van a közelében, még ha nem is látszik!

Forrás: Vadex

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Vadászat

Első helyen a természet megóvása

+1

Vadászati hírek a Vajdaságból:

+1

Published

on

+1

“A vadászatot egyáltalán nem a lövés tudománya, nem a gyilkolás és nem az étel, a bőr s a trófea jelenti, hanem mindez együtt, és még sok-sok minden, ami túl van ezeken. Ősi örökség ez, amit egyik ember örököl, a másik nem. Ősi harc ez a család táplálékának megszerzésére, kutatási vágy, megfigyelés, tudásszomj, kalandkeresés, gyűjtési szenvedély, erdők, mezők, nádasok szeretete, még ilyen fagylaltállapotban is… és ha nem szólhat a puska, akkor is!” Fekete István

Fotó: Hadzsy János – Agro Jager News

Nagyon régóta érlelődött a gondolat a vajdasági, vagy mondhatjuk délvidéki magyar vadászok fejében egy olyan szervezet, egyesület, társaság létrehozásáról, amely szervezett módon tudná támogatni, erősíteni, előbbre vinni és szavatolni megmaradásukat azon a vidéken, amelyen őseik is dolgoztak, vadásztak.

Természetes hát, hogy amint azt a szabályozás lehetővé tette, lelkes, tenni akaró vadászok egy csoportja megalakította a Vajdasági Magyar Vadászok Társaságát (VMVT). Az egyesület megalakításának gyújtószikrája az első jótékonysági vadászat volt, amelyet 2020-ban tartottak meg Topolyán 13 résztvevővel. Az ötlet a Magyar Országos Jótékonysági Vadászat Nonprofit Kft.-től ered, és nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a mag termékeny talajba került. Hiszen egész Észak-Bácska területéről összejött 51 vadász, 88 fácánkakast ejtett el, és mintegy 5000 eurót gyűjtött egy bajmoki SMA1-beteg kisfiú gyógykezelésére.

Ez volt az első lépés, amelyet 2021-ben már a VMVT alakuló közgyűlése követett – és ezen nem álltak meg.

Ahogy azt a társaság megalakításakor lefektetett célok is mutatják, a Vajdasági Magyar Vadászok Társasága munkája nemcsak a jótékonykodásban merül ki. A szervezetben munkálkodó vadászok célkitűzései között az első helyen szerepel a természet minél hatékonyabb megóvása, ami a mai világban elengedhetetlen.

Fotó: Hadzsy János – Agro Jager News

Céljuk továbbá:

  • a vadászat fejlesztése,
  • a vadászati hagyományok és etika magas szintű ápolása,
  • illetve mindazon tevékenységek támogatása, amelyek ezeket a célokat szolgálják és vallják.

Azóta öt év telt el. A jótékonysági vadászatot már ötödik alkalommal tartották meg, és bevételét a vidék egészségügyi intézményeinek megsegítésére fordították – elsősorban beteg gyermekek támogatására.

A társaság 2022-ben megszervezte az első vajdasági őzbak-trófeamustrát. A rendezvény ma már hagyományos, célja pedig bemutatni a tartomány legnagyobb állományú nagyvadjának, az őznek az adott évre vonatkozó trófeáit.

A rendezvényre májusban, a fagyosszentek körül kerül sor, amikor az idény java része már lezajlott, vagyis amikor a trófeavadászat jelentős része már lezárult a vadgazdálkodással foglalkozó egyesületek többségénél.

Fotó: Hadzsy János – Agro Jager News

A mustrán minden 80 CIC pont feletti trófeát bemutatnak – a szabályos hatos agancsoktól a rendellenesekig. És valójában ez is a mustra fő célja: a bemutatott trófeatermés tükrében értékelni és mérlegelni a vadgazdák munkáját. Az őzpörköltfőző verseny és az ismerősök találkozása már csak kellemes körítés, amely tovább növeli a rendezvény fényét.

A vadászati hagyományok ápolásának jelentősége ezen a vidéken óriási. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy minden népnek, minden nemzetnek különböző szokásai vannak, és ezek gyakran jelentősen eltérnek egymástól. Ez nemcsak a vadászati hagyományokra igaz, hanem az élet minden területére.

Ez így természetes, és így van jól.

Vajdaság egy többnemzetiségű vidék, ahol megtanultuk elfogadni és tiszteletben tartani a velünk együtt élő népek szokásait – akkor is, ha azok teljesen eltérnek a mieinktől. Bizonyos dolgokon meglepődhetünk, de elítélni azokat semmi szín alatt sem szabad.

Elvégre ahány ház, annyi szokás.

Fotó: Hadzsy János – Agro Jager News

Ezért is fontos – sőt, felbecsülhetetlen – a Vajdasági Magyar Vadászok Társaságának azon törekvése, hogy a vajdasági magyar vadászati hagyományokat és szokásokat ápolják és fenntartsák. Mert ezzel valójában az itteni magyarság megmaradását segítik elő – méghozzá úgy, hogy ezzel senkit sem sértenek meg.

Reméljük, hogy a szervezet még sokáig működik, és az alapító okiratukban lefektetett célkitűzéseik megvalósításával, további rendezvények szervezésével öregbíti az itteni magyar vadászok becsületét.

Írta és fényképezte: Hadzsy János

Vadászni szeretne a Vajdaságban, az Őzbak Vadászegyesületnél?

Keresse bizalommal Brindza Lajost, az Őzbak Vadászegyesület, valamint a Magyar Vadászok Egyesületének elnökét

Email: srndac@stcable.com , lajos.brindza@capriolo.com 

Tel: + 63214993

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Vadászat

Csökken a farkasok védelme Európában. Ki a következő?

+1

A farkas már nem számít „szigorúan védett fajnak” Európában.

+1

Published

on

+1

A farkas már nem számít „szigorúan védett fajnak” Európában.

Decemberben a Berni Egyezmény Állandó Bizottsága a védettségi státuszuk leminősítése mellett szavazott, elfogadva egy ellentmondásos uniós javaslatot. Ezt a javaslatot egyébként Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke is támogatta, miután 2022-ben egy farkas megölte a póniját.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A farkas továbbra is védett faj marad, de a tagállamok mostantól szabadabban dönthetnek a farkasok kilövését illetően. A gazdák már régóta kérvényezték a szabályok enyhítését. A környezetvédelmi szervezetek szerint azonban ez rossz hír a biológiai sokféleség számára, és nincs tudományos alapja.

Tények és számok

Az Európai Unióban ma több mint 20 000 farkas él, és a populáció az elmúlt 10 évben csaknem megduplázódott. A múlt században ezt a fajt majdnem a kihalásig vadászták. 1979-ben azonban a Berni Egyezmény – a vadon élő állatok és élőhelyek védelméről szóló első nemzetközi egyezmény – a farkast „szigorúan védett fajnak” nyilvánította.

A védelmi politikának köszönhetően a farkas visszatért. Ezt az eredményt Európa egyik legnagyobb sikereként tartják számon a vadvilág megőrzése terén. A sikernek azonban ára van. Évente legalább 65 500 haszonállatot ölnek meg az EU-ban, és a tagállamok évente csaknem 19 millió eurót költenek kártérítésre.

A megelőző intézkedések alkalmazása azonban meghozta gyümölcsét, és számos régióban csökkentek a haszonállatok elleni farkastámadások. Ami az embereket illeti, Európában 40 éve nem történt halálos kimenetelű támadás.

Franciaország, a legtöbb kártérítést fizető európai ország

Franciaországban a farkast 1937-ben intenzív vadászat következtében teljesen kiirtották. Az első példányok 1992-ben jelentek meg újra természetes visszatelepítés révén Olaszországból. Ma több mint ezer farkas él Franciaországban.

Eric Vallier, a Vercors regionális parkban gazdálkodó gazda 1997-ben vette át a gazdaságot a szüleitől. Azóta négy farkastámadást tapasztalt, és több juhot és kocát is elvesztett.

„Mezőgazdasági termelőnek lenni manapság nehéz munka” – mondja Eric. „Nagyon sok az akadály, keményen kell dolgozni, és nagyon kevés pénz kapunk érte. A farkas még egy újabb réteget ad az amúgy is súlyos teherre.”

Eric évek óta várja, hogy a farkas védettségi státuszát csökkentsék.

„Korlátozhatnánk ezeket a támadásokat” – mondja Eric. „Szenvedést okoznak az állatoknak. Már 30 éve rettegek attól, hogy reggelente arra ébredek, hogy elhullott állatokat találok.”

Eric mindig is követelte a jogot, hogy fegyverrel védhesse meg a jószágait. Franciaországban a szakemberek évente a teljes farkaspopuláció 19%-át lőhetik ki. A farkasállomány 2023-ban mintegy tíz év óta először csökkent.

Kevesebb farkasra vagy több védelmi intézkedésre van szükségünk?

A francia Alpokban a védelmi intézkedések bevezetéséhez állami pénzügyi támogatásban részesülő gazdaságok több mint felét nem érte támadás.

A környezetvédelmi egyesületek számára a védelmi intézkedések jelentik az ember és a farkas sikeres együttélésének kulcsát.

Mintegy 300 környezetvédelmi szervezet meg van győződve arról, hogy a Berni Egyezmény tudományos alapot nélkülöző politikai döntést hozott. Az egyezmény állandó bizottságának elnöke, Merike Linnamägi kifejtette, hogy „azáltal, hogy az országok nagyobb rugalmasságot kapnak, csökkenthetők a társadalmi konfliktusok, az orvvadászat és a mérgezések”.

Linnamägi hozzátette, hogy ez a döntés azon a tényen alapult, hogy „a farkaspopuláció folyamatosan növekszik”. Ugyanakkor bevallja, hogy nem tudja, hogyan fog most változni a farkasok száma Európában. „Remélem, hogy a tagállamok nem élnek vissza ezzel a lehetőséggel” – mondta.

Az állatvédő szervezetek attól tartanak, hogy ez a döntés megnyitja az utat más nagy ragadozók leminősítése előtt. Az Európai Parlament legnagyobb konzervatív tömörülése felül kívánja vizsgálni a medve státuszát, amely szintén kulcsfontosságú faj az ökológiai egyensúly szempontjából, de potenciális veszélyt jelent az állatállományra és az emberekre is.

Forrás: Euronews

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom