Vadászat
Teendők online zaklatás esetén
Az elmúlt időszakban rendkívül megszaporodtak a Vadászkamara tagságát érő online támadások.
Az elmúlt időszakban rendkívül megszaporodtak a Vadászkamara tagságát érő online támadások. Bár szervezetünk azt vallja: nem szükséges, sőt sok esetben kifejezetten kontraproduktív felvenni a kesztyűt az online térben, az utóbbi hetekben a helyzet súlyosbodott, számos felhasználó átlépett egy határt. Ezért az alábbiakban foglaljuk össze közérthetően, hogy hasonló helyzetekben miként állhat ki magáért valaki, amennyiben indokoltnak érzi.
Az itt ismertetett lehetőségek minden magyar állampolgár számára adottak, függetlenül attól, hogy vadászról van-e szó. Így talán nem csak a tagságunkat segíthetjük a fentiekkel, hanem egyúttal minden polgártársunkat, akit nemtelen támadások, fenyegetések vagy sértések érnek az online térben.
A Facebookról „lelopott” fotók
Rengeteg panaszt kaptunk azzal kapcsolatban, hogy zárt csoportokban közzétett fotók más csoportokban, oldalakon jelennek meg, akár nyilvánosan is. Ráadásul a bejegyzéseket (posztokat) eredetileg közzétevő személyek nevével, arcával. Ezekre az átemelt – és sok esetben hangulatkeltésre alkalmas kommentárral ellátott – tartalmakra ezután indulatos, a jóízlés határát jócskán átlépő, sőt esetenként agresszív és fenyegető hozzászólások (kommentek) sora épül.
Fontos tudni: ha valakitermészetes személy beazonosítására alkalmas, eredetileg csak egy meghatározott közönség számára közzétett tartalmakat más kör számára tesz elérhetővé, az adatvédelmi jogsértést követ el! Ilyen esetben az érintett – tehát a képen szereplő, vagy a bejegyzés alapján azonosítható – személy, és csak ő maga tud bejelentést tenni jogosulatlan adatkezelés miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).
Segítve azokat, akik szeretnének ilyen eljárást kezdeményezni, az alábbiakban foglaltuk össze a tudnivalókat.
- Az eljárás ingyenes.
- A bejelentés beadható elektronikusan (e-papíron), személyes átadással és postai úton.
- Postai bejelentés esetében a dokumentumban fel kell tüntetni a bejelentő személyes adatait(családi és utónév; születési családi és utónév; anyja születési családi és utóneve; születési hely, Budapest esetén a kerület megjelölésével; születési idő), illetve alá kell írni a beadványt.
- A címzés: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, 1363 Budapest, Pf. 9.
- Segítve a bejelentést, készítettünk egy sablont is, amely ide kattintva tölthető le (Microsoft Word formátum, a kitöltendő részek vastag betűsek).
- A bejelentéshez csatolni kell minden olyan dokumentumot, amely a jogsérelmet vagy annak közvetlen veszélyét támasztja alá. (Postai beküldésnél ezeket értelemszerűen ki kell nyomtatni.) Adott esetben a kifogásolt bejegyzések képernyőmentéseit kell csatolni, oly módon, hogy egyértelműen azonosítható legyen a közzétevő és a közzététel időpontja. Ehhez a bejegyzést asztali gépről kell lementeni, és nem a Facebook üzenőfaláról kell kifotózni, hanem megnyitás után magát a bejegyzést. Tehát először a képre kell kattintani, majd a megnyíló képernyőről készíteni a mentést. Példával illusztrálva:
1. – kattintás a fotóra
2. – a képernyőkép, amelyet le kell menteni
A hatóság a bejelentés beérkezését követő két hónapon belül megállapítja, történt-e valóban jogsértés, és megteszi a szükséges intézkedéseket. Minderről a bejelentő is tájékoztatást kap. A fentiekkel kapcsolatban minden további részlet elérhető a hatóság honlapján ide kattintva.
Vélhetően segíti a hatóság munkáját, amennyiben egy Facebook-csoport vagy oldal működésével kapcsolatban több bejelentés is érkezik.
Zaklatás, fenyegetőzés
Sajnos nemegy vadásztársunk számolt be őt ért burkolt vagy egyértelmű fenyegetésekről is. Ezt a viselkedést elfogadhatatlannak tartjuk – a megfenyegetett személy vadász mivoltától függetlenül. A zaklatás önálló tényállás a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (222. §), az egyszerűség kedvéért idézzük a releváns részeket:
222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki félelemkeltés céljából
a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Amennyiben valaki úgy érzi, hogy a fentieket szenvedte el, a rendőrségen tehet büntetőfeljelentést, az alábbiak szerint.
- A feljelentést a legegyszerűbb e-mailben elküldeni a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságcímre.
- Az e-mailben fel kell tüntetni a feljelentő személyes adatait(családi és utónév; születési családi és utónév; anyja születési családi és utóneve; születési hely, Budapest esetén a kerület megjelölésével; születési idő).
- A feljelentésben le kell írni, hogy ki, mikor (óra, perc) és milyen felületen, oldalon követte el a feltételezett zaklatást (beleértve egy esetleges üzenetküldő szolgáltatásban, applikációban érkező fenyegetéseket is). Ehhez képernyőmentéseket is kell csatolni: a kifogásolt bejegyzését, hozzászólásét vagy üzenetét, valamint – Facebook esetén – a hozzászóló Facebook-profiljáét.
- Bejegyzés vagy hozzászólás esetén érdemes segíteni a rendőrség munkáját azzal, hogy az adott bejegyzés / hozzászólás, valamint a szerző profiljának közvetlen, a megnyitás után a böngésző címsorában szereplő hivatkozását (linkjét) is beszúrjuk az e-mailbe. Ezt asztali számítógépről tudjuk elérni és kimásolni. Míg a profil megnyitásakor automatikusan a közvetlen hivatkozás jelenik meg a címsorban, a bejegyzések és a hozzászólások hivatkozását úgy nyithatjuk meg, ha a közzététel időpontjára kattintunk:
1. – kattintás az időpontra
2. a címsorban megjelenő link kijelölhető és másolható, beszúrható
A feljelentés beérkezését követően a rendőrség 14 napon belül mérlegel, hogy indít-e nyomozást, illetve, hogy szükség van-e feljelentéskiegészítésre. Utóbbi esetben a feljelentőnek 15 napon belül kell megválaszolnia a kérdéseket. A nyomozási határidő 30-60 nap, ezt az ügyész meghosszabbíthatja.
A fentiekkel együtt fontosnak tartjuk felhívni a vadásztársak figyelmet arra, hogy a legális vadászati tevékenység, a helyes gyakorlat alkalmazása során is előfordulhatnak a laikusok számára visszatetsző mozzanatok (pl. zsigerelés, teríték, sebzés). Kérjük, hogy tartsák észben a nem vadászók feltételezhető érzékenységét! Amennyiben valamely okból fontos a fotó, videó készítése, akkor pedig fontolják meg, feltétlenül szükséges-e online közzétenni, és ha igen, milyen fórumon!
Ami a vadászat bármely részterületéhez kapcsolódó helytelen gyakorlatokat illeti, azokat a Vadászkamara soha nem támogatta, és nem is fogja támogatni, függetlenül attól, hogy a mindenkori aktuális jogszabályi környezet lehetővé teszi, avagy sem. Az esetleges jogszabálysértéseket illetően pedig az álláspontunk markáns: ezek nem ágazati, hanem hatósági vagy büntetőjogi kérdések, így amennyiben valaki tudomást szerez ilyesmiről, arra biztatjuk: tegyen bejelentést az illetékes hatóságnál!
Forrás: OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Tudomány
KONFERENCIA: Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon – ITT regisztrálj
A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék és az MTA Agrártudományi Szakbizottsága – A Magyar Tudomány Ünnepi sorozatához csatlakozva – szeretettel invitál minden kedves érdeklődőt az ‘Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon’ elnevezésű minikonferencia & kerekasztal-beszélgetésre 2024. november 30-án szombaton Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának székházában – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. Kövér László PhD, a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársa.
A rendezvényen az ember-vadvilág konfliktus témakörben dolgozó hazai szakemberek közérthető előadások formájában ismertetnek sokakat érintő és érdeklő témákat. Az esemény nyitott minden érdeklődő számára, külön szeretettel várjuk a helyi lakosságot. A konferencia szervezőinek nem titkolt célja a hiteles ismeretterjesztés és szemléletformálás. Az előadásokat követően, kerekasztal-beszélgetés kereti között a közönségnek lehetősége lesz a kérdéseiket feltenni, tapasztalataikat megosztani.
PROGRAM:
Délelőtti szekció:
Stündl László és Kövér László, Debreceni Egyetem
09:10-09:35 Nemszeretem gerinctelenek
Váradi Zoltán, Természettár
09:35-10:00 Csípőszúnyogok és a bennük rejlő veszélyek
Klein Ágnes, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
10:00-10:25 A szőnyeg széléről – varjúszemmel a 3. háború küszöbén
Solt Szabolcs, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
10:25-10:50 Denevérekkel kapcsolatos konfliktushelyzetek és kezelésük
Boldogh Sándor András, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
10:50-11:05 Kávészünet
11:05-12:00 Kerekasztal-beszélgetés a délelőtti szekció előadóival
12:00-13:30 Ebédszünet
Délutáni szekció:
városban?
Heltai Miklós, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
13:55-14:20 A láthatatlan probléma – Egy különös rágcsáló
felbukkanása lakott területeken
Németh Attila, Debreceni Egyetem
14:20-14:45 Egy ökoszisztéma-mérnökkel való egymás mellett
élés lehetőségei és kihívásai
Juhász Erika, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
14:45-15:10 Nagyragadozókhoz kapcsolódó ember-vadvilág
konfliktusok Magyarországon
Sütő Dávid, WWF
15:10-15:25 Kávészünet
15:25-16:30 Kerekasztal-beszélgetés a délutáni szekció
előadóival
Kapcsolat: Dr. Kövér László (koverl@agr.unideb.hu)
További információért kattintson az alábbi képre és tekintse meg a konferencia weboldalát!
Támogatók
A rendezvény média megjelenését a 25 éves Agro Jager News,
Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja támogatja!
Vadászat
TÖLTSD LE! A vadászvizsga tesztkérdései, képanyaga
A Vadászkamara minden lehetséges módon támogatni kívánja a vizsgára készülő, leendő vadásztársainkat
A Vadászkamara minden lehetséges módon támogatni kívánja a vizsgára készülő, leendő vadásztársainkat. Ezért – az online vadászvizsga-teszt augusztusi megújítása után – teljes egészében közzétesszük az írásbeli vizsga tesztkérdéseit és azok megoldókulcsát, valamint a szóbeli vizsgarész fajfelismerési feladatánál használt állatfotókat a hozzájuk tartozó információkkal.
(letölthető Word dokumentum)
Vadfotók a vadászvizsga szóbeli vizsgarészének fajfelismerési feladatához
Az egyes képek leírása az adott fájl neve. (Google Drive mappa)
A képeket egy tömörített zip fájlban is le lehet tölteni. Ehhez a fenti hivatkozás megnyitása után először a mappanévre kell kattintani, majd a „Letöltés” gombra:
A Vadászkamara tesztkérdéseket és a képeket tartalmazó kiadványa továbbra is megrendelhető, előre utalással, ajánlott levélként tudjuk postázni, ára 2500 forint. További az info@omvk.hu e-mail címen vagy a +36-30/175-5425 telefonszámon.
A Vadászkamara évek óta működő online vadászvizsga tesztje augusztus óta megújult formában áll a vizsgára készülők rendelkezésére.
Forrás: OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
Országszerte vadásszák a medvét, a környezetvédők a bíróságon hadakoznak a törvény ellen
Romániában országszerte elkezdődött a medvék vadászata
A hegyvidéki megyékben országszerte elkezdődött a medvék vadászata. Az idén nyáron elfogadott vadászati és vadgazdálkodási törvény alapján 2024-ben és 2025-ben összesen 426 medvét tudnak kilőni a vadászegyesületek. Közben környezetvédő szervezetek bírósági keresetekkel próbálják akadályozni a törvény alkalmazását. Szakemberrel jártuk körül a vadgazdálkodás új kihívásait, a vadgazdálkodási mérnök a civilek vádjaira is válaszol.
Az idén nyáron módosított 2006/407-es számú vadászati és vadgazdálkodási törvény melléklete megyékre lebontva tartalmazza a 2024–2025-ös évre szóló medvekilövési kvótát. A nyolc év után módosított jogszabály megelőzési kvóták alapján ismét lehetővé tette a medvevadászatot Romániában. 2025. december végéig a törvény 426 nagyvad kilövését engedélyezi vadászegyesületek számára, ugyanakkor további 55 ragadozót az intervenciós kvóta keretében lehet ártalmatlanítani. Ez utóbbi rendelkezés olyan medvéket érint, amelyek emberre támadnak, illetve vadkárokat okoznak a településeken.
A bukaresti környezetvédelmi minisztérium előzetes kérvényezés alapján dönt a kilövési engedély megadásáról. Az idén júliusban a parlament által döntéshozó kamaraként elfogadott jogszabály melléklete azokat a vadászegyesületeket is felsorolja, amelyek részesülnek az országos medvekilövési kvótából. Közöttük szerepel az 53 ezer hektáron vadgazdálkodást folytató Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület. A számukra kiosztott kvótából az udvarhelyszéki vadászegyesület az elmúlt két hónap során hat medvét lőtt ki, amit hazai és külföldi vadászok révén értékesített.
A vadászterületünkön élő mintegy háromszáz medvéhez képest ez minimális létszám, de valami mégis elindult a vadgazdálkodás terén. A törvény értelmében a 2026-os esztendőre a genetikai kutatások összesítése után a környezetvédelmi minisztérium határozza meg a kilőhető egyedszámot” – nyilatkozta a Krónikának Benke József, a zetelaki vadászegyesület elnöke. Perben a környezetvédőkkel A romániai vadászegyesületek örültek a nyáron elfogadott törvénynek, hiszen nyolc év kihagyás után ismét vadászhatóvá vált a medve. Ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy a környezetvédő szervezetek vehemensen ellenzik a jogszabály alkalmazását, sok esetben a nagyvad által megtámadott, vagy megölt embereket téve felelőssé a medvetámadásokért.
A vadászegyesületek és a vadgazdálkodási szakemberek által „méregzöldnek” titulált szervezetek máris támadásba lendültek az idén nyáron módosított 2006/407-es számú törvény alkalmazása ellen. A brassói székhelyű, Visszaélések Ellen Harcoló Egyesület (ACA) máris beperelte a román környezetvédelmi minisztérium több megyei igazgatóságát, követelve a bíróságtól, hogy jogerős döntéssel függessze fel a medvék kilövésére kibocsátott hatósági engedélyeket. A több tárgyalást is megért beadvány elfogadása ellen a megyei környezetvédelmi ügynökség mellett érdekelt félként perbe lépett a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület is, arra kérve a bíróságot, hogy tekintse semmisnek a brassói szervezet jogi keresetét. Azzal érvelnek, hogy a romániai törvényhozás által elfogadott és Klaus Iohannis államfő által aláírt jogszabály alkalmazását a törvényhozáson kívül más nem állíthatja le, legkevésbé egy civil szervezet. Benke József szerint esélytelen, hogy az egyre több emberi áldozatot, illetve súlyos sérüléseket okozó, túlszaporodott medveállomány vadászatát le tudják állítani a ,,méregzöld” szervezetek, azonban a jogászaik folyamatosan próbálkoznak, miközben a vadászegyesületek ellen hangolják a közvéleményt.
Példaként a hatalmasra duzzadt udvarhelyszéki medveállomány kártételeit emeli ki: az ötvenezer hektárnyi területen fellelhető 300 nagyvad messze meghaladja azt a medvelétszámot, amit természetes körülmények között el tud tartani. „A környezetvédők részéről folyamatosan az a vád ér, hogy a vadászegyesületek által becsült vadlétszám nem reális, holott ennek épp az ellenkezője igaz. A vadászterületeinken működő 40 vadkamera felvételeinek elemzése tudományos módszerekkel állapítja meg az adott erdőrészen mozgó vadak létszámát. De ha ez a környezetvédőknek mégsem lenne elég, akkor ott van a rengeteg vadkár, amit a túlszaporodott vadállomány okoz, és ami a legsúlyosabb, hogy folyamatosan nő az emberáldozatok száma” – nyomatékosította portálunknak a székelyföldi vadgazdálkodási szakember. Uniós szinten már vadásszák a farkast, Romániában még nem A többi vadhoz hasonlóan – gímszarvas, őzbak, vaddisznó, róka, stb. – a vadászegyesületek a medve kilövési jogát hazai és külföldi vadászoknak egyaránt értékesítik. Benke József szerint élénk érdeklődés mutatkozik a romániai medvevadászat iránt, azonban az egyesület jól meghatározott céljainak megfelelően minden esetben maga dönt arról, hogy kinek értékesíti a vadászati jogot. Alapos trichinella-vizsgálat után az elejtett medve húsát húsfeldolgozó vállalatoknak értékesítik, a húsüzemben száraz téli szalámifajták összetételébe keverik be a vadhúst.
Az idén ősztől újra vadászható medvén kívül a bukaresti szakminisztérium egyelőre nem adott engedélyt a szintén túlszaporodott farkasállomány vadászattal történő ritkítására. 2024-ben Romániában összesen három ragadozót lőttek ki speciális engedéllyel, nemrég azonban az Európai Bizottság minden uniós tagállam számára engedélyezte, hogy a szigorúan védett kategóriából a farkas átkerülhessen a kevésbé védett kategóriába. Ez a farkas esetében is prevenciós és intervenciós kvóták kiállítását feltételezi a vadászegyesületek számára, Benke József szerint azonban ennek alkalmazása a decemberi parlamenti választások után megalakuló új román kormány feladata lesz. „Választási kampányban kizártnak tartom, hogy a kormánypártok magukra haragítsák a környezetvédőket, így valószínű, hogy valamikor 2025-ben születik döntés a farkaspopulációkat érintő vadgazdálkodásáról is” – állapította meg portálunknak Benke József, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület elnöke.
Forrás: Makkay József – Krónika online
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31